Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-08 / 186. szám, péntek

ÜNNEPELNEK AZ ÉPÍTŐK (ČSTK) — Az építőipari dol­gozók napjának alkalmából tegnap Banská Bystricában együttes ülést tartott az Építő- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága, az SZSZK építőipari miniszteré­nek kollégiuma, valamint az építő- és építőanyagipari ter­melési-gazdasági egységek ve­zérigazgatói, a vállalati igaz­gatók és a szakszervezeti tiszt­ségviselők. A tanácskozáson részt vett az SZLKP KB és a szlovák kormány küldöttsége Is, amelyet Ján Gregor szlovák miniszterelnök-helyettes, az SZLKP KB tagja vezetett. Főbeszámolót Ján Bróska szlovák építőipari miniszter mondott. Kiemelte, hogy a A bolgár nagykövet búcsúlátogatása (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá-1 gi elnök tegnap Prágában bú­csúlátogatáson fogadta Georgi Vladikovot, a Bolgár Népköz- társaság csehszlovákiai nagy­követét. A bolgár nagykövet búcsúlá­togatást tett Vasil Bilaknál, a CSKP KB Elnökségének tagjá­nál, a KB titkáránál és Bohus­lav Chňoupek külügyminiszter­nél is. Kitüntetés (ČSTK) — A köztársasági elnök Benyó Máténak, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnöké- nek a párt- és közéleti tiszt­ségekben kifejtett sokévi ál­dozatkész munkásságának elis­meréseképpen 50. születésnap­ja alkalmából „Az építésben szerzett érdemekért“ kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke tegnap adta át Bratislavában' a jubilánsnak. Az ünnepélyes át­adáson jelen voltak az SZNT alelnökei és Daniel Futef, az SZLKP KB osztályvezetője. szlovákiai építőipari dolgozók az idei első félévi tervet tel­jesítették, és a jelentős épít­kezések 60 százalékánál kivá­ló eredményeket értek el. Ján Gregor üdvözölte építő­iparunk dolgozóit ünnepük al­kalmából, majd a műszaki fej­lesztés, az építőipar iparosítá­sa, valamint a gépek kihasz­nálása kérdéseit fejtegette. Az aktívaértekezleten 60 pél­dás dolgozónak átadták a kü­lönféle állami reszort;, és szak- szervezeti kitüntetéseket. RÖVIDEN '■je Valentyin Meszjac szovjet és Mihail Horunizsij ukrán me­zőgazdasági miniszterek a szov­iet mezőgazdasági küldöttség többi tagjával tegnap megtekin­tették a Štéchovice melletti hradišťkol Központi Fajnemesí­tő Állomást. A delegációt losef Nágr szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kí­sérte. ★ Evžen Erbau, a Cseh Nem­zeti Tanács elnöke tegnap a CSSZK legfelsőbb képviseleti szervének székházában bemu­tatkozó látogatáson fogadta Ro­land d’Anethan bárót, a belga királyság új csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, diplomáciai állo­máshelyének elfogalásával kap­csolatban. ★ Visszautazott tegnap hazá­jába Nacso Papazov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökségének tagja, a tu­domány. és műszakfejlesztési és főiskolai bizottság elnöke, aki hazánkban részt vett a csehszlovák—bolgár gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság két részle­ge elnökeinek találkozóján. ★ Gerd Kunig, az NDK cseh­szlovákiai nagykövete tegnap észak-morvaországi látogatása során megtekintette hazánk legnagyobb kohóipari vállala­tát, az Ostrava-Kunčice-i Kle­ment Gottwald Oj Kohót. Javítani és bővíteni kell a szolgáltatásokat (ČSTK) — Ülést tartott teg­nap Bratislavában a szlovák idegenforgalmi kormánybizott­ság. A tanácskozást Dezider Goga szlovák kereskedelmi mi­niszter, a bizottság elnöke ve­zette. Bevezetőben a bizottság meg­vitatta a szlovákiai idegenfor­galom 1990-ig terjedő fejleszté­sének koncepcióját, majd meg­vitatott egy további jelentést is, mégpedig az idei nyári tu­ristaidény előkészületeiről. Rá­mutatott arra, hogy a nyári turistaidényben fokozott mér­tékben javítani és bővíteni kell a szolgáltatásokat, elsősorban a szálloda- és a vendéglátóipar szolgáltatásait. El kell mélyíteni az enyhülési folyamatot (Folytatás az 1. oldalról) szítják a fegyverkezési hajszát, kétségbe próbálják vonni a to­vábbi enyhülés lehetőségét és célszerűségét. Kísérletek történ­nek arra, hogy meghamisítsák a Záróokmány lényegét, vala­mint hogy ezt a dokumentumot ürügyként használják fel a más országok belügyeibe való be­avatkozásra. Annak tudatában, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet minden részt vevő államának parlamentje nagy felelősséget visel a béke megőrzéséért, felhívjuk a parla­menti képviselőket arra, hogy aktívan lépjenek fel az enyhü­lés további elmélyítéséért, egy újabb világháború veszélyének csökkentéséért, a földrész bé­kéjének megszilárdításáért. Felhívjuk a parlamenteket arra, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris le­szerelés megvalósításáért. E fő feladat megoldása nélkül nem lehet igazi biztonságot terem­teni a világon, nem lehet visz- szafordíthatatlanná tenni a nemzetközi kapcsolatok fejlődé­sében mutatkozó kedvező irány­zatokat. Nagy jelentőségű len­ne a katonai kiadások és a haderő csökkentésről szóló szerződés, az idegen katonai támaszpontok felszámolása és a leszerelést célzó további in­tézkedések. Meggyőződésünk: a nukleáris háború veszélyének felszámolá­sa terén különösen hatékony lépés lenne egy olyan szerző­dés megkötése, amelyben az összeurópai konferencia vala­mennyi résztvevője kötelezné magát, hogy egymás ellen nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ez kedvező feltétele­ket teremtene a nukleáris fegyverkezés teljes megszünte­téséről és a nukleáriá fegyver- készletek csökkentéséről, és ké­sőbbi teljes felszámolásáról szóló szerződés megkötéséhez. . Felhívjuk a parlamenti kép­viselőket: ellenezzék az olyan lépéseket, amelyek a már lé­tező vagy újabb zárt csoporto­sulások katonai-politikai szö­vetsége kiszélesítéséhez, illet­ve létrehozásához vezethetné­nek. Felhívjuk a parlamenti kép­viselőket: járuljanak hozzá ah­hoz, hogy az európai országok egyesítsék erőfeszítéseiket az olyan létfontosságú és halaszt­hatatlan feladatok megoldására, mint a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés, va­lamint más területek, tevékeny­kedjenek a kongresszusok és államközi tanácskozások össze­hívásáért az említett célok ér­dekében. Felhívjuk a parlamenti kép­viselőket, hogy járuljanak hoz­zá a humanitárius területeken való együttműködés lehetősé­geinek hatékony kihasználásá­hoz, a szellemi értékek széles­körű cseréje és a népek kö­zötti közeledés javára. Meggyőződésünk tehát, hogy Európa, az Egyesült Államok és Kanada parlamenti képvise­lőinek, szervezeteinek, intéz­ményeinek együttműködése fontos tényezője lehet a Hel­sinkiben aláírt Záróokmány kö­vetkezetes megvalósításának, és készek vagyunk az ilyen együttműködés fejlesztésében való érdemi részvételre. Készek vagyunk más orszá­gok parlamenti képviselőivel konkrétan megvitatni mind a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek 1976 novemberében Buka­restben tartott ülésén tett kül­politikai y kezdeményezéseket, mint bármilyen egyéb, az álla­mok és népek közötti jóakarat és bizalom szellemében történő kapcsolatfejlesztésre tett konst­ruktív javaslatot. Egy ilyen ta­nácskozás megfelelő fóruma le­hetne az 1978 májusában Bécs­ben sorra kerülő III. interpar­lamentáris konferencia az eu­rópai együttműködésről és biz­tonságról. Kijelentjük, hogy készek va­gyunk minden módon hozzájá­rulni az össz európai értekezlet záróokmánya valamennyi ren­delkezésének maradéktalan be­tartásához és megvalósításához, aktívan küzdeni az enyhülés el­mélyítéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, és felhívással fordulunk a többi ország parlamenti képviselői­hez, hogy cselekedjenek ugyan­így. A felhívás jóváhagyása után a részvevők megállapodtak ab­ban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képvise­lőinek következő konzultatív találkozóját 1978-ban Prágában tartják. A találkozó Alekszej Sityikov zárszavával ért véget. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Szövetségi és Nemzetisé­gi Tanácsának elnöke szerda este fogadást adott a konzulta­tív találkozó résztvevőinek tiszteletére. Megkezdődött a moszkvai filmfesztivál (CSTK) — A Kreml Kong­resszusi Palotájában tegnap ünnepélyesen megkezdődött a 10. moszkvai nemzetközi film- fesztivál. Az idén 90 ország és két nemzetközi szervezet, az ENSZ és az UNESCO vesz részt a fesztiválon. A résztve­vők között 30 afrikai, 7 dél­kelet-ázsiai és 10 latin-ameri­kai ország található, a szocia­lista országok közül a feszti­válon Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió és Vietnam vesz részt. Moszkvában több mint 800 fil­mes találkozik mind az öt vi­lágrészről — nemzeti és nem­zetközi filmszervezetek igazga­tói, színművészek, forgató­könyvírók, operatőrök és pro- ducensek. A fesztivál központi színhelye a moszkvai Rosszija- szálló, ahol a vendégeket el­szállásolták, itt van a sajtó- központ és a fesztivál film­színház is. A játékfilmek kategóriájában a nemzetközi zsiiri elnöke Sztanyiszlav Rosztoekij rende­ző, a Szovjetunió népművésze, a dokumentumfilmek kategó­riájában Alekszandr Medvedkin rendező, az OSZSZSZK nép­művésze és a gyermekfilmek kategóriájában. A. M. Brousil csehszlovák filmteoretikus- es történész. Csehszlovákia a Fuss, hogy utolérd, az Éljenek a kisérte­tek és a Janko, a betyár című filmeket nevezte be a ver­senyre. A moszkvai nemzetközi film­fesztivál július 21-ig tart. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke üzenetben üdvözöl­te a moszkvai nemzetközi film- fesztivál résztvevőit. Kifejezte meggyőződését, hogy a filmmű­vészet humánus küldetésének teljesítéséhez hozzájárul a híi- ladó filmesek közötti széles körű és sokoldalú együttműkö­dés fejlődése. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy egy új világhábo­rú veszélyének elhárítása, a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása nemcsak a politikai pártok és kormányok ügye. Ebben nagy szerepe van a közvéleménynek és ugyanígy a filmművészeknek is. A Novoje Vremja című szovjet hetilap Ez az igaz­ság címen cikket jelente­tett meg arról, hogy mi­lyen visszhangot keltett kül­földön Carrillo Az eurokom- munizmus és az állam című könyvéről közölt ismerteté­se. A hetilap egyebek kö­zött megállapítja: Á cikk által külföldön kivál­tott érdeklődés semmiképpen sem meglepő, mivel azok a problémák, amelyekkel a cikk foglalkozott, valóban igen sú­lyosak éspedig nemcsak a kom­munisták, hanem a demokrati­kus közvélemény széles réte­gei számára is. A cikk kiváltot­ta reagálásokat olvasva azon­ban nem lehet észre nem ven­ni néhány körülményt, ame­lyek azt bizonyítják, hogy sok mindenki megpróbálja önké­nyesen megmagyarázni ezt a cikket és kiforgatni tartalmát. Először is -számos burzsoá sajtótermék (például az angol Times, a francia Le Matin de Paris, az amerikai New York Times, az olasz Avanti és má­sok) igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy a Szovjetunió tá­madásra készül a nyugat-euró­pai kommunista pártok ellen. Egyes szerzők emellett az egész dolgot úgy magyarázzák, mintha a cikk bírálta volna a Spanyol Kommunista Párt, s ugyanakkor más testvérpártok stratégiáját és taktikáját, azt állítva, hogy a kommunista mozgalomból való ..kiközösítés­ről“ van sző. Ezzol kapcsolatban érdekes a Spanyol KP KB nyilatkozata Is, amely a Novoje Vremja hetilap cikkét ugyancsak a Spanyol KP A Novoje Vremja Az eurokommunizmus és az állam című könyvről szóló cikkének visszhangjáról Ez az igazság stratégiájának és taktikájának bírálataként értelmezi. A Novoje Vremja minden el­fogulatlan olvasójának be kell azonban látnia, hogy ez és az ehhez hasonló állítások semmi­képpen sem felelnek meg a va­lóságnak. Az SZKP, a XXV. kongresz- szus elveihez és politikájához híven, nem szervezett és néni szervez semmiféle kampányokat egyetlen testvérpárt ellen sem, ég senkit sem „közösít ki“ a kommunista mozgalomból és nem is tűzhet ki ilyen célt, mert ez ellentétben lenne elvei­vel. Az SZKP a nemzetközi küz­dőtéren csak egyetlen offenzí- vát fejt ki, éspedig offenzívát a reakció és az agresszió, az imperializmus erői ellen. A Novoje Vremjában közölt cikk egyetlen szót sem tartal­maz, amely bármely párt tevé­kenysége vagy a Spanyol KP ellen irányulna. Az említett cikk csak azt hangsúlyozza, hogy a testvér­pártok stratégiája és taktikája a testvérpártok belső hatáskö­rének szférájába tartozik, ame­lyek maguk határozzák meg stratégiájukat. A cikk a Santiago Carrillo könyvében kifejtett külpoliti­kai koncepciókat és nézeteket elemzi, amelyek közvetlenül érintik a világban, a világmé­retű kommunista mozgalomban kialakult helyzetet, támadják a Szovjetuniót és az SZKP-t, és amelyek — ezt külön hang­súlyozni kell — nem szerepei­nek a Spanyol KP hivatalos do­kumentumaiban. Azok tehát, akik „támadást“ „fedeztek fel“ ebben a cikkben a testvérpártok és főként a Spanyol KP ellen, tudatosan be­csapják országaik kommunistáit és demokratikus közvélemé­nyét. Végeredményben megje­lentek már cikkek azelőtt, hogy a Novoje Vremja eljutott Spanyolországba, Franciaor­szágba, Olaszországba és más országokba, s ezeket nem tel­jes információk alapján jelen­tették meg. Másodszor, egyes kommen­tárok olyan átlátszó utalásokat tartalmaznak, hogy mivel a Carillo-könyv recenziója abban az időben jelent me^, amikor a Spanyol Kommunista Párt nem könnyű harcot folytat or­szágában, a Novoje Vremja, úgymond, szembekerült a pro­letár szolidaritással. Egyenesen kell mondani, hogy az ilyen vádak teljesen alaptalanok. Az SZKP mindig kinyilvání­totta szolidaritását a Spanyol Kommunista Párttal és sokéves hősi ellenállásával a fasizmus­sal szemben. Az SZKP ma is tántoríthatatlanul támogatja a kommunisták és valamennyi spanyol dolgozónak harcát a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a békéért. A No­voje Vremja cikke egyebek kö­zött ezt a körülményt ismét igazolja. Teljesen nyiltan kife­jezésre juttatja, hogy támogatja a spanyol kommunistáknak a demokráciáért folytatott har­cát. A cikk ismételten és igen világosan hirdeti a két ország kommunistái közötti barátság és együttműködés eszméit. Az SZKP valamennyi akciójá­ban mindig tekintettel volt és van a Spanyol Kommunista Párt harcának körülményeire. Hosszú éveken át, akkor is, amikor Carrillo szovjetellenes szellemben írt, senki sem bírál­ta őt nyilvánosan a Szovjet­unióban. A szovjet emberek tu­datosították, hogy Spanyolor­szágban még francoista rend­szer van uralmon, hogy Spa­nyolországban még tart az in­tenzív harc a fasizmus felszá­molásáért. Csak most, amikor a kommunista pártot legalizál­ták és nyilvánosan dolgozik, amikor az országban parlamen­ti választásokat tartottak és amikor Santiago Carrillo olyan könyvet jelentetett meg, amely még ellenségesebb , szellemben íródott, csak akkor kritizálta a Novoje Vremja cikkében Carril­lo megállapításait. Van még itt egy igen jelen­tős kérdés. Santiago Carrillo éveken át piszkos nyilvános kampányt folytat a Szovjetunió és az SZKP ellen, és egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy a Szov­jetunió intenzíven harcolt és harcol az imperializmus ellen, és védelmezi a békét az egész világon. Támogatja mindazokat — így a spanyol kommunistá­kat is — akik ki vannak téve a reakció támadásának. Gya­korlatilag már négy éve nincs egyetlen olyan Carrillo-beszéd sem, amelyben ne vádolná a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet kommunistákat és általban a szovjetembereket mindenféle lehető és lehetetlen bűnökkel. Az utóbbi időben (a Der Spie­gelnek adott nyilatkozat) harc­ra szólít fel az országunkban érvényes rend ellen. A Novoje Vremjában ilyen cikket kommentáló szerzők mindebből semmit sem akarnak tudni. "Nem tekintik ugyanis Santiago Carrillo piszkos táma­dásait a belügyeinkbe való be­avatkozásnak. Észre kell venni azt Is, mi­lyen egyöntetűen kiállt a bur­zsoá propaganda Santiago Car­rillo és könyve védelmében. A legbefolyásosabb burzsoá újsá­gok nem fukarkodnak Santiago Carrillo dicséretével, és külö­nösen külpolitikai koncepcióját emelik ki. Ebben az értelemben jelentős S. Sulzberger ismert amerikai kommentátor meg­jegyzése, aki a New York Ti­mes június 22-i számában ezt írta: „Carrillo az Egyesült Ál­lamok spanyolországi támasz­pontjai és a Közös Piac kér­déseiben is kedvezőbb és kon­zervatívabb álláspontra helyez­kedik, mint a spanyol pártok vezetőinek többsége“. Az SZKP irányvonalát a kommunista mozgalomban vi­lágosan meghatározta pár­tunk XXV. kongresszusa. Ez a vonal — a testvér- pártok együttműködésének szi­lárdítása, a kommunista moz­galom összefogása az imperia­lizmus, a reakció és az anti- kommunizmus minden fajtája ellen, Marx és Lenin tanítása bevált elveinek, a proletár in­ternacionalista szolidaritás el­veinek szellemében. Ettől az irányvonaltól pártunk sohasem tér el. 1977. VII. 8. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom