Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-01 / 179. szám, péntek

események margójára? Gyümölcsöző együttműködés Közlemény az SZKT bulgáriai látogatásáról 1977 VII. 1. (ČSTK) — Karel Hoff marín­nak a CSKP KR Elnöksége tag- iának, az SZKT elnökének ve­zetésével június 23—29 között szakszervezeti küldöttségünk hivatalos baráti látogatást tett • Bolgár Népköztársaságban. A látogatás befejeztével a látoga­tás eredményeiről közleményt adtak ki. A közlemény megálla­pítja: A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége tanács­kozásokat folytatott a Bolgár Szakszervezetek Központi Taná­csával. A bolgár tárgyaló kül­döttséget Misa Misev, a BKP KB Titkárságának tagja, a Bol­gár SZKT elnöke vezette. A csehszlovák szakszervezeti Az indiai külügyminiszter nyilatkozata 'fCSTK/ — Nem kétséges, hogy India kapcsolatai tovább fognak erősödni a szocialista országokkal — mondotta Atal Bihari Vadzspeji külügyminisz­ter az indiai parlamentben. Ezek a kapcsolatok kölcsönö­sen előnyösek, s alapjuk a kö­zös érdek: a békés egymás mel­lett élés és a nemzetközi sta­bilitás. Ezért logikus, hogy In- di.i a jövőben még szorosabban együttműködik a szocialista or­szágokkal. hangsúlyozta az in­diai külügyminiszter, megálla­pítva. hogy India továbbra is az el nem kötelezettség politiká­ját kívánja folytatni. Képtelen rágalmak A Szovjetunió új alkotmány- tervezete — mint ismeretes — világszerte nagy érdeklődést keltett. Több nyugati lap nyil­vánosságra hozta a dokumen­tum teljes szövegét. Megkülön­böztetett figyelemmel fogadták a haladó, forradalmi erők, a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért harcoló hazafiak — írja Vlagyimir Gon­csarov, a TASZSZ kommentáto­ra Kína — Chiléhez hasonlóan — olyan államok közé tartozik, amelyek mindenáron igyekez­nek népük előtt eltitkolni a Szov- letunió új alkotmánytervezeté­nek tartalmát. Ahelyett, hogy ismertetlek volna a kínai nép- pe>l az alkotmánytervezetet, a pekingi propaganda igyekszik félremagyarázni az alkotmány- tervezet lényegét. így járt el az Új Kína hírügynökség, mindkét központi kínai napilap, vala­mint a Ta Kung Pao, Peking honkogni szócsöve. Több hamis kommentárt közöltek, az alkot­mánytervezetből egyetlenegy­szer sem idéztek. A pekingi „teoretikusok“ nem riadnak vissza a legképtelenebb rágalmaktól sem; azt állítják például, hogy az új alkotmány- tervezet „a monopolista bur­zsoázia érdekeit tükrözi.“ Nem véletlen tehát, hogy a pekingi rágalmazók kitérnek a Szovjetunió politikai és gazda­sági rendszeréről, a szovjet népképviselőkről szóló igaz tájékoztatók elől. Peking való­színűleg Kína demokratikus-el­lenes rendszerének bírálatát látja az alkotmánytervezet e kérdéseket érintő cikkelyeiben. Kínában ugyanis a „kultúrforra- dalom“ ideje alatt felszámolták az alkotmányos szerveket, fel­oszlatták a szakszervezeteket és más társadalmi szervezeteket, s Mao Ce-tung követői teljes mértékben megőrzik a Mao ál­tal kialakított társadalmi élet szégyenletes formáit. A kínai propaganda nagyon gondosan elhallgatja a szovjet polgárok alkotmányban rögzí­tett társadalmi, gazdasági, po­litikai, gazdasági és szabadság­jogait éppúgy, mint a szocialis­ta demokrácia kiszélesítését és elmélyítését. Azonban ez sem a véletlen műve. Napjaink Kí­nájában ugyanis nemcsak a jo­gokat, hanem a dolgozók leg­elemibb szükségleteit sem biz­tosítják. küldöttséget és vezetőjét fogad­ta Tódor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács el­nöke. A tárgyalások folyamán, ame­lyek őszinte szívélyes légkör­ben zajlottak, a küldöttségek tapasztalatot cseréltek a szak- szervezeti szervek és szerveze­tek tevékenységéről. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két szak- szervezeti központ között 1974- ben kötött megállapodás, vala­mint az együttműködés terve teljesítése sikeresen folyik. A két küldöttség hangsúlyoz­ta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfor­dulójának jelentőségét, megál­lapítva, hogy az Októberi For­radalommal új korszak kezdő- uött az emberiség történetében. Mindkét küldöttség megelé­gedéssel állapította meg, hogy hala a Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országa kö­vetkezetes béke politikájának, pozitív változások mutatkoznak a nemzetközi kapcsolatokban. Karel Hoffmann elvtárs, a Csehszlovák SZKT nevében ba­ráti látogatásra meghívta Cseh­szlovákiába a Bolgár Szak'.szer­vezetek Központi Tanácsának küldöttségét. A Bolgár SZKT a meghívást köszönettel elfogad­ta.' ÚJABB TISZTOGATÁSI AKCIÓK KÍNÁBAN A „négyek bandája" hívei még mindig ellenállást tanúsítanak (CSTK) — A „négyek bandá­jának“ múlt év októberi bebör­tönzése után Kínában nem vá­ratott magára sokáig az újabb tisztogatás. Már decemberben meghirdették a párt soraiban és a munkastílusban való rend megteremtéséért indított kam­pányt, írta M. fakovlev, a TASZSZ szemleírója. A legutóbbi 20 hónap alatt a párt- és az állami apparátus­ban már másodszor történnek áthelyezések. Az 1975 októberé­ben és a következő hónapok­ban az eltávolított káderek he­lyére új személyeket neveztek ki, közülük többet abban az időben vettek fel a Kínai Kom­munista Párt soraiba. A külföldi sajtó adatai sze­rint néhány helyen több mint 1 millió embert helyeztek párt­ós adminisztratív munkakörbe. A párton belüli harc újabb szakaszában bírálták a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának több tagját, a tar­tományi és a városi pártbizott­ságok vezető dolgozóit, s ké­sőbb a kínai propaganda jelleg­zetes eszközével eltávolították. 13 tartományban a pártbizott­ságok élére új első vagy má­sodtitkárokat neveztek ki. Kí­nában jelenleg a Mao Ce tung — korszakhoz hasonlóan elter­jedt a fizikai megsemmisítés is. A kínai sajtó és rádió jelenté­seiből kitűnik, hogy a tiszto­gatás távolról sem volt aka­dálymentes. Az úgynevezett „négyek hívei“ még mindig el­lenállást tanúsítanak. Waldheim Moszkvába látogat (CSTK/ — Waldheim, az ENSZ főtitkára a szovjet kor­mány meghívására szeptember első felében hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban. Az ENSZ főtitkára egyébként több mint kéthetes afrikai és nyugat-európai körútra indult. Részt vesz az Afrikai Egység­szervezet csúcskonferenciáján, Ki a Közös Piacból! (ČSTK) — Nagy-Britannia minden második polgára támo­gatja a szigetország kilépését a Közös Piacból. A BBC. brit rá- diótársaság közvéleménykuta- tása azt mutatja, hogy a meg­kérdezettek 47 százaléka elle­ne van a közös piaci tagságnak. A legtöbben úgy vélekedtek, hogy a közös piaci tagság az egyre növekvő munkanélküliség és infláció fő okozója. A lon­doni közös piaci csúcsértekez­let szerdai megnyitásával egy- időben ezrek tüntettek a brit fővárosban a közös piaci tag­ság ellen. Genfijen jelen lesz az ENSZ egyik tanácskozásán, majd hi­vatalos látogatást tesz Fran­ciaországban, Olaszországban és a Lengyel Népköztársaságban. Marad az olajár (ČSTK) — A Kőolajexportá­ló Országok Szervezete (OPEC) úgy döntött, hogy eltér az ere­deti álláspontjától, melynek ér­telmében július 1-től újabb 5 százalékkal emelte volna a kő­olajárakat. Mint ismeretes, ja­nuárban az OPEC 11 tagorszá­ga — 2 kivételével — úgy dön­tött, hogy az év első felében 10 százalékos áremelést hajt vég­re, majd mától kezdve újabb 5 százalékkal emeli az olaj árát. Tegnap megállapodás született arról, hogy július 1 ével az em­lített két ország is áttér a töb­bi 11 árszintjére és így az OPEC mától kezdve ismét egy­séges áron bocsátja piacra ola­ját. Feloszlatták a SEATO t (ČSTK) — Bankokban tegnap hivatalosan bejelentették, hogy formálisan feloszlatják a sEAtÓ katonaj tömböt. A kimondottan kommunistaellenes szervezet feloszlatását (amelyet 1954-ben a hidegháborús korszak évei­ben hoztak létre) a tagorszá­gok — az USA, Nagy-Britannia, Oj Zéland, Ausztrália, Thaiföld és a Fülöp-szigetek — ,,a fel­tételek megváltozásával“ indo­kolták. DICSTELEN VÉG A SEATO-paktum megalakítá­sáról szóló szerződést Manilá­ban 1954. augusztus 8-án írta alá az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, Auszt­rália, Oj-Zéland, Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigetek képviselője. A tömb létrehozását az ame­rikai imperialista körök kezde­ményezték a szerződő felek kollektív védelmének biztosítá­sára, bármely tagország ellen irányuló külföldi agresszió kö­zös visszaverésére és a tagor­szágok közötti gazdasági együtt* működés kibővítése céljából. A valóságban azonban egészen más célokat szolgált a SEATO. A paktumot a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térségben egy­re erősödő nemzett felszabadí~ tó mozgalmak elnyomására használták fel. A tömb kifejezet­ten agresszív jellegéről tanús­kodik az a kiegészítő jegyző­könyv, amely a tömb hatáskö­rét kibővíti Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa területére annak ellenére, hogy az említett or­szágok nem voltak a tömb tag­jai. A SEATO katonai erejét min­denekelőtt a Délkelet-Azsiában és a Csendes-óceán nyugati térségében létező amerikai ka­tonai támaszpontok képzeték. Már a 60-as évek második felé­től egvre inkább ellentétek mu­tatkoztak a tömbön belül. 1964- tői kezdve Franciaország csak megfigyelőt küldött a SEATO Tanács szokásos évi illésére és elutasította részvételét a közös katonai hadgyakorlatokon, majd 1967-ben visszarendelte képvi­selőjét a közös vezérkarból is. Pakisztán rövidesen követte a francia példát és 1972-ben hi­vatalosan bejelentette, hogy ki­lép a tömbből. A SEATO Tanácsának 1975 nyarán megtartott New York i ülésén a hat tagország hivata­losan bejelentette, hogy a jö­vőben hamarosan feloszlatják a tömböt. A SEATO megszűnése azon­ban korántsfim jelenti, hogy az észak amerikai imperializmus felhagy agresszív politikájával Dél-Ázsiában. Továbbra is léte­zik ugyanis az ASEAN-paktum és a Dél-Ázsiában működő ame­rikai monopóliumok is az ame­rikai imperializmus érdekelt vé­dik több dél-ázsiai és csendes­óceáni országban. Hogyan születik az alkotmány ORSZÁGOS VITA A SZOVJETUNIÓBAN ? A szovjet lapokban közzé- tett új alkotmánytervezet a tárgya minden beszélgetés­nek, gyűlésnek, találkozónak és összejövetelnek, nemcsak Moszkvában, de az qrszág leg­eldugottabb szögletében is. Megkezdődött itz országos vita. Június 4-én, a nyilvánosságra hozatal és vitára bocsátás nap­ján nyakamba" vettem a fővá­rost, s Moszkva utcáin három interjút készítettem. A megkér­dezettek mindegyike megelége­dését fejezte ki, hogy az alkot­mánytervezet tekintetbe veszi azokat a minőségi változáso­kat, amelyek 1936 óta az előző alaptörvény elfogadása óta az ország életében végbementek. Mindnyájan megfigyelték, hogy az alkotmánytervezet bővül, és a szovjet állampolgárok jogait és kötelességeit pontosan kö­rülhatárolja és szavatolja. „Ha összehasonlítja az em­ber a jelenleg érvényes alkot­mány szövegével az újat, az első pillanatban is ez tűnik ki — mondotta Valentyina Tkacse- va, a Szovjetszkaja Rasszija Kiadó szerkesztője. — Megszá­moltam, a 7. fejezet, A Szovjet­unió állampolgárainak alapve­tő jogai és kötelességei 14 cik­kellyel több, mint a korábbi volt, és mindegyik pontosabb, részletesebb. Például az alap­törvény-tervezet minden állam­polgárnak biztosítja azt a jo­gát, hogy javaslatokat nyújthat­nak be az állami és társadalmi szervekhez, bírálhatják az azok munkájában mutatkozó fogya­tékosságokat és a bíróság vé­delmét kérhetik az életük és egészségük, tulajdonuk és sze mélyi szabadságuk, becsületük és emberi méltóságuk elleni támadással szemben“. A három megkérdezett rög­tönzött választ adott arra a kérdésemre, mivel szeretnék ki­egészíteni a tervezet szövegét. „Azt hiszem, ki kellene egé­szíteni azt a cikkelyt, amely az embereknek a lakáshoz, az egészségvédelemhez és egylet­hez való jogairól szól, azzal, hogy a legfontosabb szükségle­ti cikkek árai, a tömegközleke dési eszközök viteldíja és a lakbér már évek óta nem emel­kedett és nem is fog emelked ni, annak ellenére, hogy a ke­reset növekszik“ — szögezte le válaszában Mihail Tompakov, a Moszkvai Autógyár mestere. A Vörös Rózsa Gyár munkás - nője, felizavéta Martyamjanova véleménye szerint azt a mon­datot, amely kimondja, hogy a Szovjetunióban törvény tiltja a háborús propagandát, azzal kell kiegészíteni, hogy minden szovjet állampolgár személye sen köteles hozzájárulni a béke építéséhez“. Vlagyimir Kalinkin, a Szov­jetunió Elektrotechnika-ipari Minisztériuma tervezési osztá­lyának vezetője kijelentette: „Célszerű lenne — szerintem — a 11. fejezetet, amely a szovjet népgazdaság tervszerű irányításáról szól, teljesebbé tenni azzal, hogy az országban egyre csökken a vezetőségi fo­kozatok száma, meghonosodik az igazgatás bizonyos értelmű automatizálása“. A központi lapok, a rádió és a televízió szerkesztőségeiben különbizottságok alakultak, me­lyek rendszerezik és nyilvános­ságra hozzák az emberek be­terjesztett észrevételeit, javas­latait, hozzászólásait. Borisz Ilesin, az Izvesztyija szerkesz­tőbizottságának tagja, aki a 10 millió példányszámban megjelenő lap Ilyen különbi­zottságának vezetője, a követ­kezőket mondotta: „Szerkesztőségünk már szá­mos javaslatot és hozzászólást tartalmazó, több ezer levelet kapott. A közeljövőben a leve­lek száma bizonyára még emel­kedik, s ezért mindegyiket nem közölhetjük, de a beérkezett le­veleket elküldjük a Legfelsőbb Tanács Elnökségére, az alkot­mánybizottság címére“. ... Nagyon sok moszkvai vál­lalatot és intézményt hívtam fel telefonon, de már minde­nütt megvitatták az új alkot­mánytervezetet. Az emberek — mielőtt jóváhagyták volna — javaslataikkal egészítették ki. A figyelemre méltó javaslato­kat, hozzászólásokat rezolúció- ba foglalták s eljuttatták a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­hez, ahol azokat figyelmesen tanulmányozzák. „Rengeteg munka vár ránk —, mondotta Jurij Korolev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége Titkárságának osztályvezetője. Az alkotmánybizottság munká­ját hatalmas tanácsadó-appará­tus támogatja. ök elemzik, rendszerezik és nyilvántartásba veszik a beérkezett megjegy­zéseket és javaslatokat, hogy megtárgyalás után bekerülhes­senek az új, véglegesített al­kotmányba. Minden előfeltétel adott, hogy az ország minden egyes felnőtt állampolgára bekapcso­lódhasson a tervezettel foglal­kozó vitába. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az alkot­mánybizottság elnöke az SZKP KB májusi plénumán elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet társadalom elsőrendű feladata jelenleg „a tervezet maximálisan széles körű, sza­bad és valóban alkotó megvi­tatása lehetőségének biztosítá­sa...“ A nyilvánosságra hozott al­kotmánytervezetet a vállalatok, kolhozok, szovhozok és intéz­mények dolgozói párt-, szak- szervezeti és más társadalmi szerveinek gyűlésein vitatják meg. A nyugdíjasok és a ház­tartásban dolgozó nők vélemé­nyüket a tanácsok által szer­vezett gyűléseken, vagy levél­ben mondhatják el. így min­denkinek biztosították a lehe­tőséget, hogy közölhesse az új tervezettel kapcsolatos észrevé­teleit. ANATOLIJ ARHIPENKO (APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom