Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-25 / 203. szám, hétfő

A szovjet sport is jubilál Repülőtér a futballpályán űj szó Ritka élményben volt ré­szük azoknak, akik jelen vol­tak az Ipolynyéken (Vinicán) megrendezett sportdélutánon. Három labdarúgó-mérkőzésen kívül (melyen a kölyökcsapat és a felnőttek győztek, az ifik pedig döntetlent értek el) re­pülőmodellezést is láthattak. A Zvoleni Zväzarm modellezői vi­torlázó- és motorosbemutatót tartottak. A pálya gyepéről in­dított „gépek“ közül különösen a motoros bemutatója aratott nagy tetszést. Amikor felszállt és villámgyorsan eltűnt a sport­pályát körülvevő jegenyék fö­lött, többen meg is jegyezték: repülómndellezés, aminek tár­saimmal Vladimír Malacliuvský- val és Peter Oraszlánnyal én is hódolok. — Sokan járnak a szakkör­be? — A rádióval irányítható autó-, hajó- és repülőmodelle­zéssel körülbelül 30 ember fog­lalkozik nálunk. Három alka­lommal jövünk össze, szakmai megbeszéléseket tartunk, szak­lapokat böngészünk, s termé­szetesen, gyakorolunk. A gya­korlat főleg repülésből áll, vagyis minden alkalommal leg­alább bárom repülést hajtunk végre. Rendkívül sok gyakorJa­Jozef Cerha, Peter Oroszlány és Vladimír Malachovský rajtra ké­szíti elő a motoros modellt. — Ez se jön vissza többet! De visszajött. Előbb azonban csinált néhány bukfencet, or­sót, zuhanórepülést, majd mint­egy tízperces bemutató után simán leszállt a pálya gyepé­re. A nézők hatalmas tapssal jutalmazták a produkciót, me­lyet Jozef Cerha, a modellező klub parancsnoka irányított rá­dió segítségével. A bemutató után vele beszél­gettem a szakkör tevékenységé­ről. — A modellezés érdekes és vonzó szórakozás, különösen ak­kor, ha a nagy gépek kis má­sai hűségesen teljesítik a rá­dión kapntt utasításokat. A mo­dellezés különböző ,.válli'ajai“ közölt is talán legérdekesebb a tót igényel a gyorsan mozgó kis gép rádióval történő irá­nyítása. Az autósok, hajósok munkája könnyebb, hiszen biz­tos „talajon“ manővereznek, s ba valami hibát el is követ­nek az irányítással, végzetes baj ritkán adódik abból. A mi ese­tünkben ez általában a modell megsemmisülését jelenti. — Mekkora az értéke egy ilyen „felszerelésnek“? — Nehéz konkrétan meghatá­rozni, ugyanis rengeteg egyéni munka is van benne. Három­száz munkaórát is igényel, amíg sikerül megszerkeszteni. A rádióirányítású motoros re­pülő értéke az irányító berende­zéssel együtt több mint 13 ezer korona. Ez a gép, az F—3A jelzésű modell (nemzetközi ka­tegória ) 3 kg súlyú, szár­nyainak fesztávolsága 180 c®n­Hői atlétikánk helyzete 1977 VII. 25. Röviddel a női atlétikai EK küzdelmei után megállapíthat­juk, hogy futószámokban jelen­tős női atlétikánk lemaradása az ügyességi számokban sem vagyunk az élvonalban. A cseh­szlovák női atlétika különös problémája abban van, hogy kétszer annyi a futószám mint az ügyességi. Az utóbbiakban nem túl nagy a válogatási le­hetőség. csak kimagasló egyé­niségek akadnak. A női súlylökés állócsillaga Helena Fibingerová, e szám világcsúcstartója. A távolugrás­ban Jarmilo Nygrýnová, a ma­gasugrásban pedig Milada Kar­banová, a legjobbak közé tar­tozik. A legjobb úton halad a diszkoszvető Jilka Prouzová és szolid eredményekre képesek 400-as futóink, a váltóban is. Kubečková sérülése után a kö­zéptávokon formába lendül, sőt javul, de ezzel beszámoltunk minden pozitívumról. Mint minden esztendőben, Idén is, a világ női atlétikája mérföldes léptekkel halad elő­re.' Szó sincs és nem is lesz úgynevezett pihenő-idényről. Két nő futotta 11 mp-en belül a 100 m-es távot, nagyon sokat javítottak magasugró teljesít­ményükön, emelkedik a színvo­nal a súlylökésben és a gerely­hajításban, s egyre újabb ar­cok és nevek jelentkeznek a futószámokban. Az atlétika vi­lágában állandó mozgás tapasz­talható. Ez sajnos, ránk nem vonat­kozik. A mi női atlétikánk a már ismert nevekre támaszko­dik. Fibingerová magára van hagyva négy méteres előnyé­vel, Karbanovának Mračnová távollétében nincs segítő társa, Nygrýnová mögött Suranová nélkül félméteres hézag tátong, Prouzová mögött a diszkoszve­tésben messze-messze senkit sem látni. A csapat edzője az EK küz­delmek után röviden ezt jelen­tette ki „Végjátékból végletek­be megyünk“. Ezt nemcsak a pillanatnyi ál­lapotra kell érteni. Nem csupán az okozza, hogy egyik-másik versenyző néha csődöt mond. A csehszlovák atlétikában na­gyon is érezhető az egyes ver- senyszámok színvonalkülönbsé­ge. Egyrészt a világ élvonalá­ba tartozó versenyzőink van­nak. másrészt — és sokkal na­gyobb mértékben — az átlagos színvonal alattiak. Az atlétikai Európa bajnok­ság előtt, amely jövőre Prágá­ban kerül sorra, Fibingerová- nak világviszonylatban két ve- télytársa jelentkezik, mégpedig az NDK-beli Slupianek és a nyugatnémet Wilms. A magasugrásban továbbra is Ackermann az NDK versenyzője a nagy csillag. Mögötte nagy a tülekedés a 190 cm-t teljesítők táborában, ahova Karbónová is tartozik. Nygrýnová egyszer kapott ki Szabótól, s komoly ellenfelei még az NDK-ban vannak. Prouzová kitűnő formája elle­nére még messze van a vi­lág évonalától. Ugyanez mond­ható el több női futónkról, an­nak ellenére, hogy a 400 és a 900 m-es távon szolid ered­ményeket értek el. timéter. Tíz köbcentiméteres, percenként 14 ezer fordulattal működő másfél lóerős motor­jával 160 kilométeres sebessé­get is elér. Üzemanyagtartályá­ban 15 perces repüléshez elég hajtóanyagot visz magával. Re­pülni esőben is lehet, de erős szélben (12m/sec.) már veszé­lyes. — Repülés közben, több al­kalommal eltűnt a szemünk elől. Milyen távolságra lehet elengedni? — Lényegesen a látási viszo­nyok határozzák meg. Két kilo­méteres körzetben is lehet vele repülni, de szem elől tévesz­teni nem ajánlatos. Különösen kedvezőtlen terepen, magas fák, épületek, vagy villanyveze­tékek közelében. — Versenyeken is részt vesz­nek? — Minden jelentősebb verse­nyen ott vagyunk. Eddig elég eredményesen szerepeltünk, bár igen szigorú versenykrité­riumok vannak. A géppel — mint itt is — akrobatikus mu­tatványokat hajtunk végre, me­lyeket pontoznak. Évente átlag 15 versenyen indulunk, melyek színhelye leggyakrabban Bra­tislava, Košice, Poprad, Tren­čín, Prešov, Holíč, Prievidza. Tavaly „Szlovákia bajnoka“ cí­met szereztünk, idén pedig még egyetlen versenyről sem tértünk haza anélkül, hogy va­lamelyikünk ne végzett volna az első helyen. — A vitorlázás, úgy gondo­lom könnyebb? — Természetesen, már azon oknál fugva is, hogy itt lénye­gesen kisebb a repülés sebes­sége — ’ mondja Peter Orosz­lány, a vitorlázó irányítója. Nehezíti viszont a repülést az, hogy motor nélkül repül, és csupán a légköri viszonyok se­gítik a gépel a levegőben. Azok határozzák meg a repülés idő­tartamát is. Kedvező körülmé­nyek között 24 órát is képes repülni. — Mondjon néhány adatot a gépről. — Szárnyainak fesztávolsága 3 méter, súlya másfél kilo­gramm. A modellt, az irányító berendezés kivételével, magunk készítjük. Természetesen mun­kaidő után, szórakozásból, hi­szen mindannyian dolgozunk valahol, de nagy lelkesedéssel, hiszen rendkívül érdekes, szó­rakoztató. Nálunk aki csinálja, mindenki komolyan is veszi. A szakkörökben jó példa erre Ľudovít Karkosiak, aki tagja a csehszlovák vitorlázó váloga­tottnak, az F—3B kategóriá­ban. BOJTOS JÁNOS Sportdiplomáciai siker A Nemzetközi Súlyemelő Szö­vetség Szófiában a harmadik junior Világ- és Európa-bajnok- ság során ülésezett, s ott a csehszlovák súlyemelés diplo­máciai sikert ért el. Bedrich Poula, a Csehszlovák Súlyemelő Szövetség elnöke a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség alelnöke, az Európai Súlyemelő Szövet­ség tiszteletbeli elnöke lett. A további csehszlovák küldöttek közül Jaromír Víteket az Euró­pai Szövetség elnökségi tagjá­vá választották, a bratislavai Wiener Károly pedig az Euró­pai Súlyemelő Szövetség Ellen­őrző Bizottságának elnöke lett. A kongresszus résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg azt a jelentést, amelyet a jövő évi Európa-bajnokság elő készületeiről Bedrich Poula adott elő. Mint ismeretes, 1978 júniusában Havírov rendezi a súlyemelő Európa-bajnokságot. A Szófiában sorra került ju­nior Világ- és Európa-bajnosá- gon 38 ország vetélkedésében 0 versenyzőt szerepeltettünk és sajnos, nem lehetett közöttük a világcsúcstartó Pavel Khek, aki csuklóműtéten esett át és gyógykezelése után csak most kezdte el edzéseit. Szófiát járt versenyzőink csak átlagos tel­jesítményt nyújtottak, s a nem­zetek értékelésénél 72 pontjuk­kal Európában a 8.. a világon a 10. helyet érdemelték ki. Ez­úttal is a szovjet válogatott volt a legsikeresebb, a vendég­látó bolgárok a várakozásnak megfelelően a második helyen végeztek, s kellemes meglepe­tésnek számít az NDK harma­dik helyezése. SIKERES NEGYEDSZÁZ EV Helsinki, 1952. július 20, örök­ké emlékezetes marad az olim­piák történeté­ben. Ezen az olimpián szere­peltek első al­kalommal a Szovjetunió ver­senyzői s az említett napon a női diszkoszvetés győzelmi dobogóján csak szovjet ver­senyző foglalhatott helyei. A legmagasabb fokon Nyina Ro- maskovu-Ponomarjova állt. A Szovjetuniónak első alkalommal ő szerezte az olimpiai arany­érmet, azóta követői ugyanezt 257-szer tették meg az olimpiai játékokon. Nyugaton azt a tényt, hogy a finn fővárosban a szovjet spor­tolók 22 arany, 30 ezüst és 19 bronzérmet szerezlek, nem szen­zációként, hanem véletlen gya­nánt emlegették. A mindenkori olimpiák bizo­nyos fokú kísérő jelensége, hogy mindegyiknek meg van a maga nagy egyénisége. Auszt­ráliában, a Melbourne városban sorra került nyári olimpián ilyen versenyző elsősorban Vlagyimir Kuc volt, aki egészen elképesz­tő módon szerezte meg a győ­zelmet az 5000 és 10 000 méte­res síkfutásban. Akkori legna­gyobb ellenfele az angol Gor­don Pirié így nyilatkozott: „Nem az a lényeges, hogy Kuc legyő­zött. hanem az a mód. ahogy ezt tette. Hihetetlen iramot dik­tált. Egyszer gyorsított, más­szor lassított számomra az egész verseny kínlódás, keser­ves kínlódás volt.“ Melbourneban Kuc két arany­érméhez társai még további 35-t szereztek, azonkívül 29 ezüst, és 32 bronzérmet érdemeltek ki. Ezzel a Szovjetunió olim­piai csapata a legeredménye­sebb lett. Rómában a 17. nyári olim­piai játékokon már győzelmet várlak a szovjet versenyzőktől. Azok a várakozásnak eleget is tettek. Nagyságuk nem csupán abban jelentkezett, hogy ismét a legtöbb érmet szerezték (43 arany, 29 ezüst, 3.1 bronz). Az 1960-as, tehát római olimpia az­zal is örök emlékű marad, hogy a munkások és parasztok első államának sportolói az úgyne­vezett arisztokrata sportokban, mint a lovaglás, vitorlázás és vívás is a világ legjobbjainak bizonyultak. Szergej Filatov nagy mesterségbeli tudást árult el drezurában. Timlr Pinegin és Fedor Sutkov a „sztár“ osztály­ban nyerte a vitorlázó versenyt, míg a férfi lőrözők egyéni küzdelmét Viktor Zsdanovics nyerte. A sportvilág meggyő­ződhetett arról, hogy a Szov­jetunióban a dolgozók milliói minden sportot űzhetnek, és olimpiai győzteseket nevelnek. A tokiói olimpia a szovjet sport további előretörését iga­zolta. Űjabb 30 arany, 31. ezüst, és 35 bronzéremmel gyarapo­dott értékes gyűjteménye. Mexikó óriási tengerszínt fe­letti magasságú sportpályáin 29 arany, 37 ezüst és 30 bronz­érmet szereztek a szovjet spor­tolók. Kazankina, aki a montreali olimpia egyik legnagyobb fu­tóegyénisége volt. (ČSTK föl-:.) München a jubiláros 20. nyá­ri olimpiát rendezte meg és a szovjet versenyzők csúcsot ér­tek el az éremszerzésben. Vale­ri j Borzov volt a játékok hőse két aranyérmével, társai továb­bi 48-at szereztek a legneme­sebb fémből készült éremből és siker volt a 27 ezüst és 22 bronz is. A legnagyobb ellen­fél az USA együttese csak 34 aranyat kapott. Móni real lett a szovjet spor­tolók számára a legsikeresebb olimpia színhelye, hiszen 47 arany, 43 ezüst és 35 bronz­érem járt nekik. Csupán 25 esztendeje annak, hogy a szovjet sportolók elő­ször jelentek meg az olimpiai játékokon, de már a sikerek felsorolása is önmagáért be­szél. A világ első szocilista álla­mának versenyzői mintegy 2000-en kaptak szereplési lehe­tőséget az olimpián és a mér­leg 258 arany. 221 ezüst és 203 bronzérem. A szovjet sportolók említett sikere az utóbbi 25 esztendőben igazolja azt a nagy gondosko­dást és támogatást, amelyben ebben a 'szocialista államban a sport és a testnevelés résznsíil. Ez is közrejátszott abban, hogy a XXII. nyári olimpia megren- dezési jogát 1980-ra a Szovjet­unió fővárosa Moszkva kapta. A ZNAMENSZKIJ EMLÉKVERSENY CÍMÉN A prágai Wilson pályaudva­ron 1934 októberében vidám fiatalemberek lépkedtek a vo­nat lépcsőjén, oroszul beszél­tek. Tíz évvel később Prága is­mét szovjet sportolókat foga­dott, annak az államnak sport- képviselőit, amely elsőként in­dult el a világon a szocializ­mus útján. A szovjet atléták, labdarú­gók és ökölvívók, a Csehszlo­vák Proletár Testnevelő Szö­vetség meghívására érkeztek ak­kor hozzánk és Csehszlovákia minden haladó szellemű dolgo­zójának vendégei lettek. Egya­ránt rokonszenvesek voltak a sporttelepen, vagy a dolgozók­kal rögtönzött lieszélgetéseken, s rendkívüli módon hívták fel magukra a figyelmet felépíté­sükkel és kitűnő teljesítmé­nyükkel. íme egy jellemző pél­da: a prágai Atlétikai verse­nyen Szeráfi m Znamenszki j 14:55,8 perces időt futott, s ad­dig annál jobb teljesítményt Csehszlovákiában nem láttak. Ki volt ez a kiváló futó? Ha a hősökről szóló mesék­ben fivérek szerepelnek, rend­szerint hárman vannak. A Zna- menszkij fivérek csak kelten voltak, Georgij 1903*ban, Szera- fiin 1906-ban született. Ezek a fivérek akkor léptek a nem­zetközi atlétika színterére, mi­kor a fiatal szovjet állam a külföldi beavatkozás ellen küz­dött és alapvétő gazdasági problémákat oldott meg. Auto­didaktaként olvan teljesítményt értek el, amelynek odahaza nem volt párja, de sikeresek voltak külföldön is. Georgij, az idősebb fivér három összszövet- ségi csúcsot állított fel az 1500 -—3000 m-es távokon. Szovjet bajnoki címet az 5 és 10 km- es távol 1939-ben szerzett. Öcs- cse Szerafim, az összövetségi rekordok listáján 10 csúcsered­ménnyel szerepelt. Szovjet baj­nok volt 1936, 1938 és 1940- ben, az 5000 m-es távon. 1938- ban a 10 000 méteres futás bajnokságát is ő nyerte. A har­madik nemzetközi munkás­olimpia győzelmi dobogóján 1937-ben állt és háromszor nyerte a nagyon népszerű pá­rizsi Ľhumanité mezei futóver­senyét. A két világháború közötti idő­ben a szovjet sportolók nehe­zen jutottak nemzetközi szerep­léshez. mert a nemzetközi sportszövetségek csatlakoztak a burzsoá államok Szovjetunió ellenes bojkottjához. A Znamenszkij fivérek énnek ellenére kiváló tel festményei következtében tudásuknak ér­vényt szereztek és a Szovjet­unió következő sportgeneráció- jai, valamint a szocialista tár­sadalom számára követendő példák lettek. Ezért nevezték el róluk a moszkvai nagy nem­zetközi atlétikai versenyt 1958- ban Znamenszkij emlékverseny­nek, amelyet azóta évente egy­re nagyobb részvétellel rendez­nek meg. Nagyszerű sikereiket ezúttal a NOSZF közelgő 60. évfordulója alkalmából eleve­nítjük fel. (ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom