Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-25 / 203. szám, hétfő

V I L Ä ö PROLETÁRJAI, E G Y E Í 0 LJ E T C K | SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. július 25. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXX ÉVFOLYAM 203. szám Ára 50 fillér REÁLPOLITIKA A gazdaságpolitika egyik nélkülözhetetlen eszköze az árpoli­tika. A szocialista államnak — anélkül, hogy az árat mint gazdasági kategóriát figyelmen kívül hagyná — lehetősége van megszabni olyan árpolitikát a népgazdaság dinamikus fejlő­déseinek érdekében, amely biztosítja a nép életszínvonalának emelését. így ott, ahol az árak alacsonyabbak a tényleges ter­melési költségeknél, mint nem egy élelmiszeripari gyártmány és számos szolgáltatás esetében, szocialista államunk az ára­kat a fogyasztók széles rétegei érdekében dotálja. Ilyen módon sikerült megtartani az alapvető élelmiszerek kiskereskedelmi árának stabilitását. Hazánkban a kiskereskedelmi árak szintje lényegében az 1970-es évi színvonalon stabilizálódott. Az utolsó hét év folyamán a kiskereskedelmi árak színvonala csupán 1,6 százalékkal emelkedett, tekintet nélkül arra, hogy 1973 után a tőkés világpiacokon rohamosan emelkedett a nyers­anyag, a tüzelőanyag, áz energia és az élelmiszer ára. Mennyire ellentétben áll ezzel a tőkésországokban uralkodó helyzet, ahol ugyanazon időszak alatt a fogyasztási árak Nagy-Britanniában 115, Franciaországban 67, Olaszországban 99, az NSZK-ban 41, az USA-ban 47, Japánban 88 százalékkal emelkedtek. Lakosságunk pénzjövedelme csupán az 1971—197ti-os évek­ben 34 százalékkal növekedett. A párt és az állam gazdaság- politikája ugyancsak céltudatosan az életszínvonal szüntelen emelésére irányul. Emellett érthető, hogy az életszínvonalat nem mérhetjük csupán a jövedelmek összegével és a kiskereskedelmi árakkal, amikor tudjuk, hogy társadalmunkban ennek jelentős alkotórészét az képezi, amit az állami költségvetésből az egyén javára fordítunk, ez azt jelenti, hogy az egész társadalmi fogyasztás, amelybe bele tartozik az ingyenes egészségügy, az oktatásügy, a kultúra stb. Ez a társadalmi fogyasztás az elmúlt évben egy főre havonta összesen 570 koronát tett ki. Terveinket már néhány éve — a tőkés világ gazdasági vál­ságának negatív következményeiként, főleg a nyersanyag-, ta­karmány- és élelmiszerárak többszörös növekedése és általá­ban az említett anyagok beszerzési nehézségei következtében — új, nehezebb s ennél fogva igényesebb feltételek közepette való­sítjuk meg. Ennek ellenére sikerült megvalósítani célkitűzé­seinket s fokozatosan, elsősorban a termelésben olyan aktív intézkedéseket foganatosítani, amelyek enyhítik a külső, ked­vezőtlen gazdasági hatások következményeit, anélkül, hogy az a dolgozók rovására történne. A XV. pártkongresszus irányvo­nala változatlan: Továbbra is dinamikusan fejleszteni fogjuk a népgazdaságot, hogy népünk mai életszínvonala megmarad­jon, sőt emelkedjen. Népünk joggal értékeli pártunk reális, elvhü, józan politiká­ját, amely nem csupán a társadalom, az összes dolgozók ér­dekeiből és szükségleteiből indul ki, hanem e politika megva­lósításának rendelkezésünkre álló lehetőségeiből is. Tisztelik azt a politikát, amely nem csupán a mára gondul, hanem a jövőbe is tekint és amely teljes egységében a lakosság lét- biztonsága megszilárdításának és a társadalom sokoldalú gya­rapodásának szilárd alapját alkotja. Ezek voltak az árintézke­dések alapvető motívumai, amelyeket a CSSZSZK kormánya jelenleg foganatosított. • Aki figyelemmel kíséri a fejlődést, tudja, milyen nehézsé­gekkel küzd a külkereskedelem is a nyersanyag, és egyéb anyag beszerzésében, milyen nagy igényeke' támaszt a ter­meléssel szemben, az mélységesen meg van győződve arról, hogy józanul kell gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló esz­közükkel, gazdaságosabban kell kihasználni a ráfizetéses nyers­anyagokat, befolyásolni kell a termelés és a fogyasztás szer­kezetét, még az árak segítségével is. Ezért érthető a kávé árának emelése, melynek fogyasztása hazánkban évente 7 százalékkal emelkedik, és melynek beho­zatali ára az utóbbi években ötszörösére emelkedett. Különö­sen fontos a következő tény: a deviza, amellyel fizetünk csu­pán a behozott gyapot, gyapjú, kávé és kakaó magasabb árá­ért az 1972-es évi behozatali árakhoz viszonyítva, ma több mint tíz százaléka annak a devizaösszegnek, amelyet a tőkés- országokba irányított kivitellel tudunk szerezni. És itt nagy összegekről van szó! Milyen módon takarékoskodhatunk tehát ezekkel a drága nyersanyagokkal és anyagokkal? A világpiac árait természete­sen nem befolyásolhatjuk. Megvannak azonban a saját lehető­ségeink: jobb gazdálkodás a behozott nyersanyagokkal, meg­becsülésük, és ahol lehetséges, más rendelkezésünkre álló anyagokkal való pótlásuk, s nem utolsósorban éppen az árak szabályozásával az áru iránti kereslet korlátozása. Ne feled­jük, hogy az ár bizonyos esetekben a kedvező irányba befo­lyásolhatja a fogyasztást. Feltételezhető, hogy a jelenlegi intéz­kedések a meglevő nyersanyagból s anyagból előállított árunak összpontosuláshoz, a villanyenergiával való fokozottabb taka­rékoskodáshoz, az ésszerűbb dotációs politikához és ennek korlátozásához vezetne ott, ahol arra feltétlenül szükség van. Mindez természetesen kötelezi a termelőket, hogy még nagyobb erővel és törekvéssel újítsák fel a választékot, javítsák a gyárt­mányok minőségét, vegyék figyelembe a gyártmányok korsze­rűségét, növeljék használati értékét, a termelés szerkezetét a piac szükségleteivel összhangban változtassák és elégítsék ki a keresletet. Állandó érvényű és az eddiginél még sürgetőbb mindennemű munka magas hatékonyságára, gazdaságosságára és minőségére, a terv minőségi mutatóinak teljesítésére való összpontosulás. Gazdaságunk további, sikeres fejlődésének alapfeltétele a terv rendszeres, egyenletes teljesítése valamennyi mutatóban. Je­lenleg ez a legfőbb társadalmi érdekünk. A kormány döntésének visszhangja azt tanúsítja, hogy a köz­vélemény döntő többsége megértette az említett eljárás szük­(Folytatás a 2. oldalon) Üdvözlő távirat (ČSTK) — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke üdvözlő táviratot küldött Habib Uurgibának, a Tunéziai Köztársaság elnöké­nek a köztársaság kikiáltásá­nak 20. évfordulója alkalmából. Vietnami vendég érkezik hazánkba (CSTK) — Bohuslav Chnou- peknek, a CSSZSZK külügymi­niszterének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügy­minisztere. Kilenc mezőgazdasági üzem szállítja a Novosadyi Mezőgazdasági Felvásárló Vállalat raktáraiba a gabonát. Felvételünkön: fuió szalag segítségével ürítik ki a teherszállító kocsikat és utánfut lókat Kedvezett az időjárás az aratóknak KÖZÉP SZLOVÁKIÁBAN SZOMBATON ÉS VASÁRNAP TÖBB MINT 1200 KOMBÁJN DOLGOZOTT (Tudósitónktúl) — Közép-Szlovákiában, ahol összesen több mint 127 U00 hektáros területen termesztenek gabonát a me- zűgazdasági üzemek dolgozói, az elmúlt héten a kedvező idő minden percét kihasználva folytatták munkájukat az ara­tók. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazda­ságuk dolgnzói szombaton és vasárnap is teljes erővel vé­gezlek a gabona betakarítását. A kerületben több mint 1200 kombájn dolgozott a földeken. A mezőgazdasági üzemek sa­ját gépei mellett komoly segít­séget jelent a földműveseknek az a 329 vendégkombájn, amely a nyugat-szlovákiai kerületből és a csehországi járásokból érkezett a nyári csúcsmunkák mielőbbi elvégzésére. A kom­bájnokat eddig a kerület hét járásában állították munkába, ahol tegnap estig már több mint 50 000 hektár termését si­került betakarítani. A rima- szombati, a nagykürtösi és a losonci járásokban a vetésterü­let több mint 70 százalékáról már learatták a gabonát. Kiváló munkaszervezés A Bátkai Állami Gazdaság­ban Juraj Nosál főagronómus elmondta, elsősorban a kiváló munkaszervezésnek tulajdonít­ható, hogy tegnap estig több mint 2400 hektár termését ta­karították be a kombájnosok. — Július 12-én kezdtük az aratást — mondta a főagronó­mus. — Azóta 40 kombájnnal dolgozunk a földeken. Nagy előnyt jelent számunkra, hogy a Lipt. Mikuláš-i Állami Gaz­daságból 15 vendégkombájnos segíti az aratás mielőbbi elvég­zését. Az aratók szorgalmát csak dicsérni lehet. A mieink közül Hencz Géza és Péntek Barnabás, a brigádosok közül pedig Ervin Kasalicky és Jozef Benno teljesítménye mondható a legjobbnak. A kombájnosok értékelésekor természetesen nem a learatott hektárok szá­ma, hanem a kicsépelt gabona mennyisége a legfontosabb té­nyező. Örömmel mondhatom el, hogy a kombájnosok szocia­lista munkaversenyének ered­ményeként a szemveszteség egyetlen parcellán sem éri el az egy százalékot. Az állami gazdaság dolgozói annak ellenére, hogy a tavalyi 41 mázsás átlagos hektárlío- zamhoz képest most gyengébb termést takarítanak be, a ga­bonaeladás állami tervét már az aratás negyedik napján tel­jesítették. A tervezett 178 va­gon helyett 183 vagon gabonát szállítottak a felvásárló üzem­be. Az aratás kezdete óta a gazdaság minden részlegén nagy gondot fordítanak a szal­mabegyűjtés és a tarlóhántás folyamatos végzésére is. Az előbbi munkát eddig több mint 1200 hektáron, a tarlóhántást pedig 500 hektáron fejezték be. Számításuk szerint szerdán le­aratják az utolsó hektár termé­sét is. —ly— Elsők a járásban A varból (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben 1977. július 23- án a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban elsőként fejezték be a gabona betakarítását, 40 tné* termázsa átlagos hektárhoza­mot értek el. A továbbiakban minden törekvésüket a szalma mielőbbi begyűjtésére, a mély­szántás és a többi munka gyors befejezésére összpontosítják, hogy ezzel megteremtsék a legjobb feltételeket a jövő évi termés biztosítására. Hétvégén a szepsi síkságon liuzita és környéke nem sze­repel a turista)orgalmat növel ni kívánó színes prospektusok­ban. A szepsi síkság e délkeleti részét szombat és vasárnap mégis sok idegen kereste fel. Pontosabban fogalmazva az egyik legújabb típusú csehszlo­vák gyártmányú autóbusz 47 embert hozott az alsóláncí ré­tekre. Hogy mi vonzott ennyi emberi ide? A segíteni akarás — mondhatjuk ki egy szóval. Az történt ugyanis, hogy pár évvel ezelőtt felszántották itt az eléggé kopár legelőket, s a gondosan megművelt talajba gabonaféléket kezdtek vetni. Nos, az idén már 57 mázsás átlagos hektárhozamot értek el itt árpából, és a Kelet-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság dolgozói közül azért jöt­tek el 47-en, hogy e két nap folyamán segítsenek a közel négyszáz hektárnyi területről begyűjteni a szalmát. — Ma egy hete kezdtük az aratást — mondja Vajányí László, a Május 1. Efsz elnöke, aki Nagy Dezső főmérnökkel és Pap Zoltán fözootechnilcu- kussal érkezik az árpatáblá­ra. — Kombájnosaink eddig 1427 hektárnyi terményt vág­tak le. Az árpa aratásával ma végzünk, már csak 603 hek­tárnyi búzát kell learatnunk. — Eddig zökkenőmentesen, az ütemtervnek megfelelően dolgozunk — teszi hozzá Nagy Dezső. — Az SZK—es kom­bájnjaink naponta közel ötven hektár, az E-512-esek 105 hek­tár, a NOVA gépek pedig 90 hektárnyi árpát vágtak le. Nagy segítséget nyújtanak a Spis ská Nová Ves-í járásból érke­zett kombájnosok is. A négy E-512-es és a négy NIVA nyer gébé ügyes embereket ültettek. De nemcsak vendégkombájnja­ink vannak. Érkezett kél ön­működő szalmabegyűjtő kocsi és egy ŠKODA típusú traktor is. A terményszállításban szin­tén nagy segítséget jelent, hogy a Kelet-Szlovákiai Vas­műtől és a Košicei Mélyépítő Vállalattól is kaptunk egy-egy teherkocsit. Na, és az sem le­becsülendő, hogy a különböző tömegszervezetek is segítenek ott, ahol csak tudnak. Ma pél' dául a buzitai vadászszövetség és a sportszervezet tagjai gyűj­tik a szalmát. Azt mondják, hogy jól megy az aratás, vannak-e olyan ta- pasztalataik, amelyeket másutt is érvényesíteni lehetne — kérdezem most már a jelen levő vezetőktől? A szövetkezet elnöke vála~ szol ismét. —■ Mi például fontosnak tart* juk a kombájnok típus szerinti csoportosítását, tehát egy táb­lára csak azonos típusú kom« bájnokat engedünk. Vélemé­nyünk szerint így jobb a mun« kávé gzés és nyugodt abbak a kombájnosok is. Üjdonságnak. számít nálunk, hogy az idén a hagyományos hosszú, vékony kazlak helyett rövidebb és szé­lesebb kazlak rakásával elér­jük, hogy a szalmát a tél fo­lyamán *s jó minőségben fel-* használhatjuk majd a granu­lált takarmány-készítésnél. Ma* gyarországi tapasztalatokból kiindulva az idén mi is meg- próbáljuk ősszel elvetni a tar­lóherét — abban bízva, hogy gazdaságosabb lesz és jobb minőségű... SZÁSZAK GYÖRGÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom