Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-19 / 197. szám, kedd

úl szó 197? VII. 19. 5 Sikeres félévet zártak Jó példát mutatnak az állattenyésztés szakaszán A MUNKA MÉG JOBB ÖSSZE HANGOLÁSÁVAL £ Éjjel is átveszik a gabonát A változékony időjárás miatt egyenlőtlen az aratás üteme. Ez •sok esetben kedvezőtlenül hat a felvásárlásra. A nagy teljesít­ményű gépek — ha egész nap dolgozhatnak — annyi gabonát aratnak, hogy a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemei még a felét sem tudják átvenni. Az ilyen jellegű prob­lémák megoldására kerestünk választ a galántai, a nyitrai és a lévai [levicei) járásban. A galántai felvásárló központ­ban Horváth Istvánnal, a Hi- daskürti (Mostová) Efsz elnö­kével találkoztunk. Örömmel újságolta, hogy a gabonát gyor­san átveszik tőlük, mert a meg­egyezés szerint tervszerűen szállítják a galántai és a vág- sellyei (Šaľa) átvevőhelyre. A jó összmunkának köszönhetik, hogV a szállítóeszközöket gaz­daságosan kihasználhatják. Juraj Lomén, a felvásárló üzem igazgatója az elnök véle­ményét tovább folytatva el­mondotta, hogy tervszerűség­gel igyekeznek elkerülni a jár­művek torlódását. Még az ara­tás előtt pontosan meghatároz­ták, hogy melyik mezőgazdasá­gi tizem mikor hozza a gabo­nát. Persze a leggondosabb ter­vezésije is csúszhat hiba, és olykor kisebb-nagyobb problé­mák előfordulhatnak. A felvásárló üzem vezetőinek sok gondot okoz a gabona tá­rolása, mert évek óla nem épült új raktár. Jelenleg a begyűj­tött gabonának még a felét sem tudják a raktáraikban tárolni. Szerencsére a mezőgazdasági üzemek — köztük az Űrföldi Állami Gazdaság — kölcsönad­ták raktáraikat. Igaz, a gabona tárolásáért az illetékes üzemek­nek fizetni kell, de a lényeg az, hogy a gabona födél alatt van. A raktározási gondok csak a jövőben lesznek kisebljek, hogy­ha Felsőszelin (Horné Saliby) és Galántán üzembe helyezik az acélelemekből készült gabo- nasilókat. De addig, sajnos, még sok víz folyik le a Vagon. A nyitrai járásban is teljes ütemben folyik a gabona felvá­sárlása. Rudolf Mikulec, a fel­vásárló üzem igazgatója arról tájékoztatott, hogy egy-egy si­keres napon nyolcszáz vagon búzát is átvettek. A felvásárolt gabona nagy részét ebben a já­rásban is ý mezőgazdasági üze­mek tárolják. Nincs más meg­oldás, mert évek óta nem épült raktár. Lužiankin csak a jövő évben helyezik üzembe az új gabonasilót. Nyltraivánkán (Ivanka pri Nitre) szintén egy gabónasiló építéséhez kezdenek. A 'raktározási gondok tehát csak évek múlva enyhülnek, il­letve oldódnak meg. A gabonát két műszakban éj­jel is átveszik. Általában a me­zőgazdasági üzemek vezetőivel előre megbeszélik, hogy melyik raktárban dolgoznak majd éjje­li műszakban. A felvásárlás meg g y or sí t á sá na k é r de ké be n hatvannégy helyen veszik át a gabonát. A nyitraivánkai raktár szocialista brigádja felhívásá­nak szellemében a lehető leg­jobb minőségű gabona felvásár­lására törekednek. A már tá­rolt gabonát rendszeresen for­gatják és szellőztetik. Ilyen mó­don igyekeznek csökkenteni a raktározással járó vesztesége­ket. Amikor a lévai felvásárló üzem elé értünk, a meglepetés­től egy ideig szóhoz sem tud­tunk jutni. Végtelennek látszó hosszú sorban legalább ötven jármű vesztegelt gabonával megrakottan. Több teherautó és traktor még a főúton is vá­rakozott. kissé veszélyeztetve a forgalmat. A zúgolódó gépko­csivezetők közül az egyik így fakadt ki: — Úgy látszik, az idén sem jobb a helyzet, mint tavaly, amikor naponta a sok várako­zás miatt csak egyszer fordul­hattam járművemmel. A többiek is egyetértenek az elégedetlenkedővel, és az egyik nyurga fiatalember így nyilat­kozik. — Legalább négy-öt óra liosz- száig kell várakozni, amíg az ember sorra kerül. Inkább dol­goznék, mert nem bírom a tét­lenkedést. Szemügyre vettük a járműve­ket, és megállapítottuk, hogy közülük sokat várakozás köz­ijén is járatni kellett. Rossz volt a gyújtóberendezésük, és ezért kellett üzemeltetni motor­jukat. Bizony ezek elég sok üzemanyagot fogyasztottak el fölöslegesen. Amikor Jozef Krchniaktól, a felvásárló üzem igazgatóhelyet­tesétől választ vártunk a torló­dással kapcsolatban. így rob­bant ki. — Magam sem tudom, mi tör­ténhetett?! Ennyi jármű még sohasem volt itt. Úgy látszik, a mezőgazdasági üzemek mind egyszerre akarják ideszállítani a gabonát. Szalay Lajossal, az üzem nö­vénytermesztési osztályának ve­zetőjével együtt hangoztatta, hogy még aratás előtt elkészí­tették a gabonaszállítás rész­letes tervét. Sajnos, a mező­gazdasági üzemek többsége nem igazodik ehhez. Építettek egy kilencszáz vagonos átme­neti raktárt is, üzembe he­lyezték a Bábolna típusú szárí­tóberendezést, de ennek elle­nére lassan megy a gabona át­vétele. Léván, Kálnán és Orosz­kán (Pohronský Ruskov) éjjel is átveszik a gabonát. A három üzemben végzett fel­mérések alapján azt a tanúsá­got vonhatjuk le, hogy a ga­bona rugalmasabb felvásárlása érdekében a jövőben még terv­szerűbben kell dolgozni. Job­ban össze kell hangolni a mun­kát a felvásárló és a mezőgaz­dasági tizeinek között. BALLA JÖZSEF Az 5200 hektárnyi szántó- területen gazdálkodó Bajcsi Ál­lami Gazdaság dolgozói helye­sen értelmezik a XV. pártkong­resszus határozatainak fontos­ságát, és következetesen való­sítják meg őket a gyakorlat­ban. Erről tanúskodnak a gaz­daság állattenyésztőinek idei első félévi eredményei is, mert valamennyi tervmutatóju- kat alaposan túlteljesítették. Az állattenyésztők eredmé­nyeiről ottjártamkor Kosztankó Antal elvtárs, a gazdaság igaz­gatója tájékoztatott. Elmondot­ta, hogy a gazdaság vezetősé­ge ebben az esztendőben rend­kívül nagy figyelmet szentel az állattenyésztésnek. Mi ta­gadás, a ö. ötéves terv első, aszályos éve, kedvezőtlenül be­folyásolta ' az állattenyésztők eredményeit is, ezért ebben és a következő esztendőben sze­retnék behozni az elmúlt évi lemaradást. Ennek megfelelően állították össze az 1977. évi termelési tervüket is, melynek feladatai rendkívül igényesek. A gazdaság jelenleg 2905 szarvasmarhát (ebből 1331 te­henet), 17 055 sertést (ebből 1100 anyasertést) és 1169 ju­hot gondoz. Mindez 15 száza­lékkal több a tervezett létszám­nál. A terv szerint az első fél­évben 7435 malacot kellett vol­na elválasztani, a valóságban a bajcsi sertésgondozók 9281 malacot választottak el. Nem érheti panasz a tehén­gondozókat sem, akik az első félévben a tervezetL 488 he­lyett 669 borjút választottak el, s ezzel a teljesítménnyel ezt a tervmutatót 137 százalékra teljesítették. — Az elmúlt években a ko­máromi járás tejtermelői a nyugat-szlovákiai járások „te­jes versenyében“ a táblázat alján kullogtak. Itt meg kell jegyezni, hogy a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói ebben nem voltak „ludasok“, hiszen a gaz­daság fejőgulyásai abban az időben is magasan túlszárnyal­ták a járási és az országos át­lagot. Lovász János, Kaplócz- ky Gyula, Hulkó István és még sokan mások évi 4500—5000 literes fejési átlagokkal büsz­kélkedhetnek. A járás mezőgazdasági üze­mei és vállalatai megtették a kellő intézkedéseket, és az 1977-es év első félévét 105 szá­zalékos tervteljesítéssel zár­ták. E sikerhez ezúttal is nagy­mértékben hozzájárullak a bai­csi fejőgulyások, akik a terve­zett 2142 000 liter helyett 226 ezerrel többet, azaz 2 369 000 liter tejet fejtek Félévi tervü­ket ezzel a teljesítménnyel 110 százalékra teljesítették, az egész évit pedig 53 százalékra. Az igazgató még ezzel sem elégedett, mert, mint mondot­ta, ezen a területen vannak tartalékaik. A kiváló tehéngon­dozók mellett, sajnos, olyanok is vannak, akik jóval kevesebb borjút választanak el, és a fe­jési átlaguk is csupán valami­vel 3000 liter feletti Az utóbbi időben egyre több szó esik a lakosság ésszerű táplálkozásáról, s az ehhez szükséges élelmiszerekkel való ellátásról. Az első félévben a Bajcsi Állami Gazdaság állat- tenyésztői tejtermelésükkel nagyban hozzájárultak a fel­adat teljesítéséhez. Hasonló si­kerekről beszélhetünk a hús­termelés szakaszán is. Ebben a mutatóban nagyon igényes volt a tervfeladatuk: 8141 mázsa hús kitermelése. Az állatte­nyésztők azonban ennél lénye­gesen többet, 8978 mázsát ter­meltek ki, tervüket ezzel 110 százalékra teljesítették. Marha­húsból 1559 mázsát termeltek, és ezzel a teljesítménnyel ha­tározott lépést tettek az évi feladatok túlteljesítéséhez, hi­szen évi tervük teljesítése eb­ben a mutatóban 62 százalék. A Bajcsi Állami Gazdaság ál­lattenyésztőinek sikereit nem a véletlen szülte. Az emberek céltudatos és nagyon becsüle­tes munkája, pártunk és szo­cialista társadalmunk iránti szeretete áll a sikeres eredmé­nyek hátterében. Év elején az üzemi pártbizottság, a szak- szervezeti tanács és az állami birtok vezetősége több napon át szervezett beszélgetéseket a dolgozókkal valamennyi mun­katerületen. Közösen megbe­szélték az 1977. évi nagyon igényes, de reális terv felada­tokat. E beszélgetések alapján születtek meg az egyéni és kol­lektív szocialista felajánlások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a IX. szakszervezeti kongresz- szus tiszteletére, amelyek érté­ke több mint 3 millió korona. Amint az eredményekből is ki­tűnik, az állattenyésztők e vál­lalásokat sikeresen teljesítik, KOLOZSI ERNŐ Nagy teljesítményű, korszerű géppel bálázzák a szalmát a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban. (Egri F. felvétele) N eve azoké között szerepelt, akik az idei májusi ünnepek alkal­mából magas állami kitüntetésben ré­szesültek. Ján Gibala elvtárs, a rima- szombati (Rimavská Sobota) Járási pártbizottság vezető titkára eddigi ér­demes tevékenységéért a Munkaérdem­rendet vette át. A pártbizottság székhazában keres­tem a vezető titkárt, végül is a járási székhelyen most felépült új Húsüzem­ben találtam meg, ahol áz igazgató és más szakemberek társaságában a ter­melés megkezdése előtt szemlélte meg a korszerű berendezést. Gyakorta van ez így, hogy üres az iroda, a vezető titkár az emberek között — az üze­mekben, a gazdaságokban és más mun­kahelyeken, gyűléseken, értekezlete­ken, beszélgetéseken — tartózkodik. Kitüntetéséről szólva elmondta: nagy öröm számára, hogy a legfelsőbb párt­ós állami szervek munkáját ily nagy elismerésben részesítették. Hangsú­lyozta: tevékenységének eredményeiben a pártbizottság dolgozóinak, tágabb ér­telmezésben pedig a járás kommunis­táinak jó munkája is megmutatkozik. — Arra törekszünk, hogy az embe­rek megértsenek bennünket és követ­kezetesen teljesítsük a XV. .pártkong­resszus határozatait — hangoztatta Gi­bala elvtárs. — Járásunk lakosai derék, dolgos emberek. Tudják, milyen nehéz volt az élet egykor, ezért megbecsülik szocialista társadalmunk vívmányait, az elért magas életszínvonalat, s úgy dolgoznak, hogy a jövőben életünk még szebb legyen. Ügy érzem, hogy kitün­tetésem mindazok munkájának érté­kelése is, akik járásunkban derekasan dolgoznak a kitűzött célok eléréséért. A vezető titkár mindig derűs arca optimizmust sugároz. Kora ifjúságától kezdve az emberek között, az embe­rekkel dolgozott. Kétségkívül ez vezet­te a pártmunkás életpályára. Az egy­kori Bat’a cégnél inasként Ismerkedett meg az akkori élet kemény valóságá­val, a nehéz munkával, a fiatal és az idősebb dolgozókat egyaránt terhe­lő gondokkal. Később különféle munka- szakaszokon, de mindig az emberekkel dolgozott. Rendkívüli katonai szolgá­lata idején három évig tartalékos tiszt­ként vett részt néphadseregünk építé­sében. Leszerelése után a Begyűjtési Minisztérium dolgozója lett, vagyis a szocialista építés egyik legnehezebb szakaszára került olyan időszakban, amikoi’ gyakorta igen nehéz feltéte­lek közepette kellett gondoskodni a lakosság élelmezéséről. Aztán a párt iskolába, tanulni küldte. Utána a járási nemzeti bizottság elnöki tisztségében tevékenykedett egy ideig, majd a poli­tikai főiskola elvégzését követően a pártapparátus dolgozója — pártmunkás lett. — Nehéz, de nagyon szép hivatás ez — jelenti ki a vezető titkár —, hi­szen a szocializmusért, az emberekkel dolgozunk, azokkal az emberekkel, akik a szocialista rendszerben akarnak élni és a szocializmust építik. K özbevetek egy kérdést: munká­jában mi szerzi a legnagyobb örömöt? — Személyesen nagy örömöm telik abban, hogy a rimaszombati járásban sikerült leküzdenünk a múltból vissza­maradt egyes csökevényeket, köztük a konzervativizmust. Ismeretes, hogy a járás mezőgazdasági termelését sokáig a maradiság jellemezte. Szövetkezeti dolgozóink nagy érdeme, hogy az utób­bi négy évben hétmérfüldes lépési tet­tünk előre. Ehhez nagyban hozzájárul­tak azok is, akik a járási pártbizott­sággal együtt küzdöttek a konzervatív nézetek leküzdéséért. Meggyőztük az embereket a maradiság káros hatásá­ról, megvilágítottuk, hogyan dolgozza­nak. A szövetkezetekben vezető tisztsé­gekbe fiatal embereket állítottunk, akik magas fokú munkaerkölcsről tesznek tanúságot és bebizonyították, hogy egy­ségbe tudják kovácsolni a dolgozókat. A mezőgazdaságban ma már sok lelkes ember buzgólkodik az új munkamód­szerek bevezetésén. Nagy örömet szer­ző győzelem ez, melynek eredményei egyre inkább megmutatkoznak. Tavaly például gabonafélékből az eddigi leg­nagyobb terméshozamot érte el járá­sunk és növekszik a többi növény hek- tárhozáma is. Az állattenyésztésben negyedik éve egyenletesen teljesítjük a felvásárlási tervfeladatokat. Az ipari termelésben is sikeresen elérjük a ki­tűzött célokat. A munkaerkölcs járá­sunkban magas színvonalú, és egyre ja­vul a vezető dolgozók irányító, ellen­őrző munkája is. A járás fejlesztésé­ben államunk teljes támogatását élvez­zük. A beruházási tervfeladatokat min­den évben teljesítjük, s ily módon szüntelenül változik járásunk arculata, lakosainak élete, emelkedik az élet- színvonal. M egkérdezem azt is: mi okozza a legtöbb gondot? — Legnagyobb gondunk, hogy járá­sunk előrehaladását az eddiginél még jobban meggyorsítsuk, hiszen még nem érlük el más járások színvonalát a termelésben, az ellátottságban, főkép­pen pedig a gazdasági fejlesztésben. A rimaszombati járás még mindig mező­gazdasági-ipari jellegű. Nagyon örü­lünk annak, hogy ezen a téren a leg­felsőbb párt- és állami szervek teljes megértésével találkozunk. Meggyőző­désem, hogy segítségükkel járásunk dolgozói ezt a kérdést is megoldják. — Problémák merülnek fel a neve­lőmunkában is — folytatta szavait Gi­bala elvtárs. — Járásunkban sok a ci­gányszármazású állampolgár, s neve­lésük sok gondot okoz. Az eddigi ered­mények azonban arra vallanak, hogy fokozatosan ezt a kérdést is sikeresen megoldjuk. Az utóbbi időben cigánycsa­ládok részére korszerű lakótelepet épí­tettünk. Itt százhúsz család kapott ott­hont, igényeik kielégítését iskola, mű­velődési otthon és üzlet szolgálja. Ki­jelenthetjük, hogy az ott lakó emberek megértik törekvéseinket, rendesen dol­goznak és a többi állampolgárhoz ha­sonlóan élnek. Ezt az utat akarjuk kö­vetni a jövőben is. Természetesen a járás lehetőségei erre nem elegendőek — segítségre van szükségünk. Nem ál­lítom azt, hogy ez pontosan az az út, amelyen a cigányszármazású állampol­gárok nevelésében haladnunk kell, azonban véleményem szerint ez arány­lag jó módszer, s nagyobb méretben is meg lehetne próbálni. — Gondjaink vannak amiatt is, hogy járásunk népessége csökken, sok fiatal más vidékekre költözik, emiatt nagy az idős emberek aránya — eléri a huszonöt százalékot. Ez arra kész­tet bennünket, hogy még gyorsabb ütemet igyekszünk adni a fejlődésnek mindenekelőtt a mezőgazdasági terme­lésben. Meggyőződésem, hogy a felsőbb párt- és állami szervek támogatásával ezzel a problémával is megbirkózunk. A . pártmunkás munkája sok időt, fáradságot, áldozatvállalást kö­vetel. Sokrétű feladatainak teljesítésé­re gyakorta nemhogy napi nyolc óra, hanem tizenkét óra sem elegendő. Rendszerint a szabad idő rovására megy ez, amelyet a pártmunkás a csa­ládjának szentelhetne. Hogyan oldják meg ezt a kérdést? — Igen, a mi munkánkban múlha­tatlanul szükséges a család, elsősor­ban a feleség nagyfokú megértése. Ez teljes mértékben megvan nálunk. Az otthoni teendők gondja nagyrészt a fe­leségemre hárul. Ö azonban tudja, hogy egyúttal a családom érdekében is dolgozom, s minden tekintetben a segítségemre van. Ez is hozzájárul munkám eredményességéhez. GÁL LÁSZLÓ PÁRTMUNKÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom