Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-19 / 197. szám, kedd

NÖVEKVŐ TILTAKOZÁS NYUGATON Ä NEUTRONBOMBÁK TERVEZETT GYÁRTÁSA ELLEN NEH IÄNY* m a«is ORBÁN „ (ČSTK] — A neutronbomba gyártása ellen tiltakozott Las Vegas-i sajtóértekezletén Geor­ge McGovern demokrata szená­tor. ..Úgy gondolom, hogy nincs szükségünk sem neutron, se® másfajta bombára“ — hangsú­lyozta a szenátor. Azt a nézetét fejezte ki, hogy a neutronbom­ba gyártása veszélyezteti föl­dünk életét. A neutronbomba tervezett gyártása elleni határozott til­takozását tolmácsolta az atom- és hidrogénfegyverek betiltását szorgalmazó japán tanácsa To­kióban az Egyesült Államok nagykövetségén. A tanács nyi­latkozatban javasolta az atom­fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megköté­sét. . Hans Kait, az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja határozottan elítélte a lá-- zas fegyverkezés újabb mene­tét, amelyet az Egyesült Álla­mok kezdett. Hangsúlyozta, hogy a „szovjet katonai ve­szélyről“ indított kampány cél­ja „indokolttá tenni “a cirkáló rakéták és a neutronbomba gyártását, amelyek segítségével az Egyesült Államok igyekszik katonai túlsúlyba kerülni. Hans Kait megállapította, hogy Washington ezzel veszé­lyezteti az enyhülési politikát, és növeli az új világháború ve­szélyét. „A fordított gondolkodás jel­képe“ — így jellemezte Egon Bahr, a Nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt szövetségi titkára a neutronbombát, amellyel Car­ter elnök a Nyugat-Európában állomásozó amerikai NATO-egy- ségeket kívánja felszerelni. A Vorwärts című folyóiratban megjelent cikkében Bahr hatá­rozottan állást foglal az új amerikai tömegpusztító fegyver gyártása ellen, amely „csak“ az embert öli meg, s az épületek­ben csupán minimális kárt tesz. A szárnyas rakéta és a neut­ronbomba gyártásának adott „zöld jelzés“ semmissé teheti azt a haladást,- amit már sike­rült elérni a fegyverzet korlá­tozásához vezető úton — írja a Le Drapeau Rouge, a Belga KP lapja. — Washington a tűzzel játszik, s ezzel esetleg vissza­hozza a múltat. Vajon a fegy­vergyárosokon kívül kinek elő­nyös ez? BIZALMAT KAPOTT AZ OLASZ KORMÁNY Megtört a kommunista párt 30 éves diszkriminációja (ČSTK) — Az olasz képvise­lőház szavazattöbbséggel jóvá­hagyta az Andreotti vezette ke­reszténydemokrata kormányt fenntartó hat párt közös indít­ványát a kormány rövidtávú, fél. egy évre szóló programjá­ról. Harminc év óta ez az első eset, hogy a kommunista párt részvételével sikerült ilyen szerződést kötni. A programszerződés gyakor­lati alkalmazása hozzásegít a válság leküzdéséhez és az or­szág különböző politikai erői együttműködéséhez, hangsú­lyozta Alessandrov Natta, a képviselőház kommunista cso­portjának elnöke. A reális értékelésnél min­denekelőtt azt a tényt kell fi­gyelembe venni, hogy ez a szer­ződés Jelentős előrelépés az OKP-val szembeni diszkriminá­ció teljes megszüntetéséhez. Figyelmeztet azonban annak korlátaira Is: jóllehet az ország súlyos válsága indokolttá ten­né új parlamenti többség és demokratikus nemzeti egység­kormány létrehozását a kom­munisták részvételével, ez a feladat főként a keresztény- demokraták ellenállása miatt megoldatlan maradt. Giulio Andreotti miniszterel­nök felszólalásában értékelte a kormány eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az olasz kormány a békére, az enyhü­lésre, a biztonságra és a kap­csolatok megszilárdítására tö­rekszik. Meg vagyunk győződve arról, hogy az európai tartós béke az államok közötti együttműködés elmélyítéséhez vezet, állapítot­ta meg Andreotti. Megjegyez­te, hogy Olaszország baráti pár­beszédet kezdeményez a Szov­jetunióval. Az 1972-ből szárma­zó kölcsönös megbeszélésekről szóló jegyzőkönyv alapján ez évben Arnaldo Forlani olasz külügyminiszter Moszkvába lá­togatott, ahol fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára. „A Szovjetunióval való baráti kapcsolatok további fej­lődése elengedhetetlen része a nemzetközi együttműködésért vívott harcunknak“ — mondot­ta a miniszterelnök. VLADIMÍR LESKOT vezetésé­vel Mozambik fővárosában járt kereskedelmi küldöttségünk be­fejezte látogatását. A két or­szág hivatalos képviselői a ke­reskedelmi kapcsolatok tovább­fejlesztéséről és arról tárgyal­tak, hogy milyen lehetőségek vannak Mozambik termékeinek nagyobb mértékben való beho­zatalára. BRÜSSZELBEN tegnap meg­kezdődött a Közös Piac mező- gazdasági minisztereinek ta­nácskozása. A tanácskozáson halászati kérdésekkel foglal­koznak, továbbá a miniszterek megtárgyalják az Üj-Zélandról behozott tejtermékek árát. LONDONBAN tegnap a kora reggeli órákban ismeretlen tet­tes két gyújtóbombát dobott a Vietnami Szocialista Köztársa­ság nagykövetségének épületé­re. Jelentős anyagi kár kelet­kezett, de senki sem sebesült meg. A brit rendőrség kivizs­gálja a támadás körülményeit. FELIP GONZÄLES ÉS MARIO SOARES a közös megbeszélé­seik után tartott sajtókonferen­cián kijelentették, megegyez­tek abban, hogy a Portugál Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt a jövő­ben rendszeres találkozókon vi­tatja meg a két ország politi­kai helyzetét és a különféle politikai kérdéseket. DAMASZKÜSZBAN Abdái Halim Kaddam kormány-alelnök, Szí­ria külügyminisztere kétnapos megbeszélést folytatott Fuád Butrus libanoni külügyminisz­terrel. A két miniszter megál­lapította, hogy Libanonban a békés megegyezés érdekében érvényt kell szerezni az eddig megkötött egyezményeknek. A FRANCIA KOMMUNISTA PÄRT határozottan elítélte a fasiszta provokátorok vandaliz­musát, akik tönkretették Pá­rizsban azt az emléktáblát, amelyet a fasizmus elleni harc­ra való felszólítás évfordulója alkalmából helyeztek el az egyik párizsi épületen. HANS FRIDERICHS nyugat­német gazdaságügyi miniszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Wellingtonba érke­zett. Robert Muldoon, Oj-Zé- land miniszterelnöke egy sajtó- konferencián bejelentette, hogy az NSZK képviselőjével főleg az ország Közös Piachoz való viszonyáról és a nemzetközi helyzetről fog tárgyalni. A brit kormány bér- és gazdasági politikája elleni tiltakozásul az utóbbi időben több ezer egyetemi hallgató tiltakozó felvonu- lást tartott, mivel a tanköltségek emelését is tervbe vették Ang- liában. Képünkön a londoni diákok tiltakozó felvonulása. (Fotor ČSTK — UPI) Erősödő gazdasági válság sújtja a tőkésországokat (ČSTK) — A párizsi sajtó szerint 12 millió franciának otthon kell eltöltenie szabadsá­gát. Ennek fő oka a növekvő drágaság, amely a munkáscsa­ládok költségvetését sújtja: a legnagyobb szakszervezeti köz­pont, a CGT szerint az elmúlt 12 hónap alatt az áruk 12,4 százalékkal emelkedtek. A Le Monde című párizsi bur­zsoá napilap ezzel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy Francia- országban a szabadságok idő­szaka nagyon nehéz helyzetben kezdődött. A folytatódó infláció és a rendkívül magas munka- nélküliség a dolgozók körében súlyos gondokat váltott ki. A CGT közölte, hogy csupán jú­niusban 40 ezer munkás vett részt különböző sztrájkmegmoz­dulásokon és manifesztációkon. Olaszországban július elejétől több mint 7 millió, a gazdaság különböző ágazataiban dolgozó, munkás tartott néhány órás sztrájkot az egyre emelkedő megélhetési költségek elleni tiltakozásul. A dolgozók és al­kalmazottak további milliói újabb tiltakozó akciókra ké­szülnek. Az országban jelenleg 1 800 000 munkanélküli van. A szakszervezetek adatai szerint ez év eleje óta százezer ember vesztette el munkáját. A kö­zeljövőben további 25 ezer tex­tilipari munkást bocsátanak el. Különösképpen súlyos a hely­zet az elmaradott dél-.olaszor- szági tartományokban. Nápoly­Kommentárunk 1877 VII. 19. Az utóbbi húsz évben gya- korlatilag széthullott a gyarmati rendszer. A gyarma­tosító nagyhatalmak Kénytele­nek voltak a leigázott népek számára lehetővé tenni saját államaik létrehozását s azt, hogy sorsukat önállóan intéz­hessék. A kolonializmus ma­radványaival azonban mindmá­ig találkozhatunk. Az imperialista államok volt gyarmataikon gazdasági és po­litikai pozícióik lehető legszi­lárdabb fenntartására töreksze­nek. Sok esetben még ma sem hajlandók biztosítani a való gyarmatok szabadságát és ön­állóságát. A jogaikért harcoló országokhoz tartozik Puerto Ri­co is, amely formálisan az USA egyik önigazgatású állama. Pu­erto Rico a Karib-tengerben fekszik, Kubától nyugatra és a hozzátartozó szigetekkel együtt területe 8-891 négyzetkilométer, lakosainak száma csaknem 3 millió. Az Egyesült Államok számára ez a szigetország nem­csak gazdaságilag, hanem stra­tégiailag is fontos terület. Nuk­leáris, légi- és rakétatámasz­pontjai vannak itt, s épp itt állomásoznak azok a csapatok, amelyek a Karib-tenger térsé­gének csendőri szerepét töltik be. Az USA 1898-ban vette hatal­mába Puerto Ricót, amikor győzött a Spanyolország elleni háborúban. Az Egyesült Álla­mok az 50-es évek elején rá- kényszerítette a volt spanyol gyarmatra az ún. szabadon csatlakozott állam statútumot. Ezt 1952-ben formálisan jóvá­hagyták. Ravasz manőverről volt szó, amellyel az USA el szerette volna kendőzni azt, hogy Puerto Rico a valóságban továbbra is gyarmati sorban marad. Az országot érintő alapvető kérdésekről az ameri­kai kongresszus dönt, amely­ben Puerto Ricónak csak egy képviselője van, aki ráadásul nem döntő, hanem csupán ta­nácsadói szavazattal rendelke­rikai szavazási gépezet nyomá­sára az ENSZ jóváhagyta Pu­erto Ricó-nak az USA-hoz való csatolását, a Közgyűlés 1972- ben 1514-es határozatában már elismerte a Puerto Ricó-i nép­nek a függetlenségre való jo­gát, s felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne akadályoz­za meg e jog érvényesítését. Az el nem kötelezett országok Puerto Rico horcu o függetlenségért zik. Puerto Rico lakosságának nem volt joga arra, hogy részt vegyen az amerikai elnök és a Kongresszus tagjainak meg­választásában. A Puerto Ricó-i gazdaság az amerikai monopó­liumok kezében van, s azok a lakosság olcsó munkájából évente 1300 millió dollár hasz­not húznak. A munkaképes la­kosság 18 százaléka munkanél­küli, a Puerto Ricó-i családok 60 százaléka pedig a hivatalo­san megállapított szegénységi szint alatt tengődik. Az Egye­sült Államokban dolgozó Puer­to Ricő-iak sem egyenjogúak az amerikai polgárokkal, a leg­nehezebb, legkellemetlenebb és a legkevésbé megfizetett mun­kákat végzik. Puerto Rico népe már sok éve harcol függetlenségének és önrendelkezési jogának elisme­réséért. A baloldali erők erőfe­szítései a világ demokratikus közvéleményének teljes támo­gatását élvezik. A Puerto Ri- cő-i kérdésről többször tárgyalt az Egyesült Nemzetek Szerve­zete is. Míg 1953-ban az ame­hasonló módon — limai (1975) és colombói (1976) konferen­ciájukon elítélték Puerto Rico megszállását, s arra szólították fel az USA-t, hogy vessen vé­get politikai manővereinek, amelyek a sziget gyarmati helyzetét igyekeznek szilárdí­tani. A tények nyomása alatt Washington kénytelen volt tár­gyalásokba bocsátkozni a füg­getlenségért küzdő Puerto Ri­có-i szervezetekkel. Az amerikai vezető körök természetesen nem szándékoz­nak feladni pozícióikat Puerto Ricó-ban, ellenkezőleg, meg akarják azokat szilárdítani, ami megfelel a Pentagon köve­telményeinek. A múlt év vé­gén Gerald Ford, az USA tá­vozó elnöke is azt javasolta, hogy a szigetország 51. állam­ként csatlakozzék az USA-hoz. Röviddel ezután látott napvilá­got az a hír, hogy az amerikai belügyminisztérium törvényja­vaslat kidolgozásán fáradozik, melynek segítségével Ford ter­ve megvalósítható lenne. A lakosság azonban elutasította ezt a tervet, s a Puerto Ricó-i Szocialista Párt rámutatott, hogy az ország jövőjéről egye­dül csak Puerto Rico népe dönthet. Rafael Hernandez Co­lón, Puerto Rico kormányzója kijelentette, hogy Ford terve szemben áll a lakosság többsé­gének akaratával. Az amerikai kormánykörök mindezek elle­nére sem adták fel céljukat, hogy még szorosabbra fűzzék „kapcsolatukat“ Puerto Ricó- val. Olyan kijelentéseket tet­tek, hogy biztosítani akarják a lakosság önrendelkezési jogát, s azt javasolták, hogy rendez­zenek a szigetországban nép­szavazást, mely eldöntené: vál­jon-e Puerto Rico az USA 51. államává vagy sem. A haladó erők azonban eluta­sítják ezt a manővert is. juan Mari Bras, a Puerto Ricó-i Szo­cialista Párt főtitkára május végén Kubában tett látogatá­sakor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok katonai, gaz­dasági és politikai intervenció­jának légkörében lehetetlen va­lóban demokratikus népszava­zást tartani. Világos, hogy az amerikaiak és zsoldosaik, a ha­ladó erőket éveken át terrorizáló személyek ezt a népszavazást a világ közvéleményének to­vábbi megtévesztésére szeret­nék kihasználni. Az USA-nak ez az álláspontja nem más, mint gyarmatosítás a javából. A Puerto Ricó-i nép azonban kész tovább folytatni harcát az önálló állam kialakításáért, jö­vő sorsának szabad eldöntése jogáért. JAN BLANSKÝ ban például a munkaképes la­kosságnak csupán 25 százaléka van alkalmazásban. A város ut­cái a munkaerő, mindenekelőtt a női és gyermekmunkaerő il­legális piacává változtak. Itt rendkívül alacsony bérekért fo­gadnak fel alkalmazottakat. Hasonló a helyzet Palermő- ban, Messinában, Catániában és más szicíliai városokban. Csu­pán Szicília szigetén EfOO 000 gyermek dolgozik néhány lí­ráért, miközben szüleik nem találnak munkalehetőséget. Finnországban a legutóbbi 12 hónap alatt a közszükséglett cikkek ára átlagosan 14,6 szá­zalékkal emelkedett. Az áremel-' kedés legjobban, (24,3 százalék­kal), az élelmiszereket sújtotta. Mexikóban a viteldíjak újabb emelését jelentették be, ezúttal 20 százalékkal. Az elmúlt 14 hó­nap alatt ez már a viteldíjak harmadik emelése. Izraelben hétfőtől lényegesen emelkedett néhány fontos ter­mék és szolgáltatás ára. Sim- che Erlich pénzügyminiszter va­sárnap este egy sajtókonferen­cián bejelentette, hogy az or­szág lakossága 25 százalékkal többet fizet a benzinért, ke­nyérért, tejért és tejterméke­dért, az olajért és a tojásért Emelkedik a tömegközlekedés viteldíja, a villanyáram és a postai díjszabás. A fjordok országa, noha le- lentős olajkészletekkel rendel­kezik, energiaproblémák előtt áll, állapítja meg a Newsweek amerikai hetilap. Szakemberek véleménye szerint az idei igen csapadékos nyár és a várha­tóan csapadékos ősz sem bizto­síthat akkora vízmennyiséget, amennyire a hatalmas norvég vízierőművek teljes üzemelteté­séhez szükség lenne. Ennek kö­vetkeztében Norvégia komoly energiagondoknak néz elébe. Ha az energiahiány bekövetke­zik — jegyzi meg a Newsweek — ez a termelés csökkenéséhez és még nagyobb munkanélküli­séghez vezetne. Giscard bírálja Cartert (ČSTK) — Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a Newsweek című ame­rikai hetilapnak adott interjú­jában kijelentette, hogy James Carter amerikai elnök állás­pontja az emberi jogok „védel­mével“ kapcsolatban „kompro­mittálja a Kelet és Nyugat kö­zötti feszültség enyhítésére tett erőfeszítéseket“. Carter néhány lépése „meg­sérti a tárgyalások feszültség­enyhülés keretében elfogadott kódexét“ — hangsúlyozta a francia elnök. Figyelmeztetett arra, hogy e kódex része a más államok belügyeibe való bo nem avatkozás is. A Szovjetunió „széles kör­ben“ törekszik a feszültség enyhülésére állapította meg Giscard. A kapcsolatok reális megjavítására, az atomfegyver­kezés korlátozására és a gaz­dasági, politikai és kulturális együttműködésre törekszik. A hivatalos Washingtonnak az „emberi jogok védelmére“ in­dított kampányát a Szovjetunió az erőszakra való törekvésként minősíti — mondotta Giscard.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom