Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-24 / 172. szám, péntek

szó 1977 VI. 24. 3 Szovjet—francia közös nyilatkozatok Amint már tegnap közöltük, Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének franciaországi hivatalos látogatása befejeztével Párizsban több fontos dokumentumot írtak alá a tárgyalásokról és a két kormány álláspontjá­ról. A két államfő tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozatot, a nemzetközi enyhülésről tett szovjet-francia nyilatkozatát és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó okmányt alább ismertetjük. Brezsnyev tárgyalásairól más álláspontját és jobban megvalósítsák azok összehan­golását. A felek nagy figyelmet szen­teltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak. A kereskedelmi forgalom növeke­désének üteme 1975—76-ban körülbelül 30 százalékos volt évente és e két évben a for­galom értéke körülbelül azonos volt, mint a megelőző öt év­ben, vagyis 1970—1974 között. Tekintetbe véve azt a célkitű­zést, hogy 1975—79 között megkétszerezik a forgalmat, megállapították, hogy ezt a feladatot teljesítik, sőt túl is teljesítik. A két fél ezért elha­tározta, hogy megteszi a szük­séges lépéseket a forgalom megháromszor ozására. A felek megállapodtak ab­ban, hogy új, hosszú lejáratú programot dolgoznak ki a gaz­dasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztésére 1990-ig ter­jedően. A két fél el kívánja mélyíteni a tudományos és technikai együttműködést is. Különleges fontosságot tulaj­donítanak a nukleáris energia, az űrkutatás, a számítástech­nika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az orvostudo­mány, az asztronómiai alapku­tatások, az élet fizikai és ké­miai alapjaival összefüggő ku­A nemzetközi enyhülésről A dokumentum bevezetőben hangoztatja: a felek úgy vélik, ahhoz, hogy megfeleljenek ko­runk alapvető követelményei­nek, az államoknak le kell mondaniuk az erő alkalmazá­sáról, a fegyverzetek fenyege­téséről és felhalmozásáról mint a más államok politikájának befolyására szolgáló eszköz­ről, hozzá kell fárulniuk az őket megosztó vitás kérdések békés eszközökkel történő meg­oldásához, és elő kell segíte­niük a természeti kincsek főbb kihasználását, és az ismeretek fejlődését célzó együttműkö­dést. A Szovjetunió és Franciaor­szág üdvözli, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a poli­tikához, és hogy ez az enyhü­lési irányzat általánossá vált. Franciaország és a Szovjet­unió elengedhetetlennek tekin­ti, hogy minden állam folytas­sa és mélyítse el az erőfeszí­téseket a nemzetközi enyhü­lés elmélyítésére: — konkrét realitássá változ­tatva a Helsinkiben ünnepé­lyesen aláírt záróokmányt és aktívan támogatva az ilyen irá­nyú. erőfeszítéseket; — határozott kezdeményezé­seket téve a leszerelés irányá­ban; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne kérész­AZ ATOMFEGYVEREK ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL tatások, a földrengéskutatás, a szilárd testek mechanikája, a kvantitatív elektronika és a nem lineáris optika terén fo­lyó kutatásokkal kapcsolatos együttműködésnek. Megállapították, hogy az űr­kutatási együttműködést — amely az elmúlt tíz évben rend­kívül jól fejlődött — jellem­zően mutatja az a tény, hogy _ szovjet hordozórakéta segítsé­gével bocsátották fel a Signe-3 elnevezésű francia mesterséges holdat. Az elkövetkező hóna­pokban a francia kutatók fel­használják a szovjet tudomány­nak a Venus bolygó kutatásá­ban szerzett tapasztalatait is. A felek meg kívánják köny- nyíteni a két ország fiataljai közötti találkozások lehetősé­gét, beleértve a tanulóifjúság találkozásait. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev franciaor­szági látogatása, azok a meg­beszélések, amelyeket ebből az alkalomból folytattak, gyümöl­csözőek voltak. Meggyőződé­sük, hogy a látogatás eredmé­nye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműködésének fejlesztésé­hez, elősegíti az európai hely­zet és a világhelyzet javulá­sát. tezzék a tömbpolitikából eredő megfontolások; — tartózkodva a más álla­mok belügyeibe való beavat­kozástól, tiszteletben tartva szuverenitásukat és független­ségüket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szem­pontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kap­csolatokban; — az enyhülés szükségletei­hez alkalmazva lépéseiket minden állam irányában, a vi­lág minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést, kapcsolataik fejlesztésével, a népek kultú­rájának és életének kölcsönö­sen jobb megismerésével; — kedvező magatartást tanú­sítva a minden nép közötti ba­rátság és bizalom erősítésében. A két fél ezenkívül megerő­síti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása valameny- nyl állam részéről kölcsönös kapcsolataik mélyreható javí­tásának egyik alapja. Franciaország és a Szovjet­unió eltökélt szándéka, hogv fellép az enyhülés érdekében, mind saját politikája, mind kö­zös erőfeszítései, mind pedig a más államokkal való kap­csolataik fejlesztése révén. NEHÉZSÉGEK A SPANYOL KORMÁNYALAKÍTÁS KÖRÜL Leonyid A két államfő, Leonyid Brezs­nyev és Giscard d’Estaing tár­gyalásairól szerdán kiadott kö­zös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két or­szág jószomszédi kapcsolatai­nak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létre­jött közöttük. A Szovjetunió és Franciaor­szág egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dinami­kus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. Véleményük szerint a kétoldalú államközi kapcsolatoknak a zá­róokmánynak megfelelő, szün­telen fejlesztése jelenti az egyik alapvető módot e hosszú időszakra szóló program meg­valósításában. A felek kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a belg­rádi találkozó konstruktív szel­lemben megy végbe, és követ­kezésképpen hozzájárul az enyhülés megszilárdításához. Ugyancsak véleménycserét folytattak arról a tervről, hogy az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottsága magas szintű tanácskozást rendezzen a kör­nyezetvédelem kérdéseiről, il­letve azoknak a javaslatoknak megvitatásáról, hogy hívjanak össze összeurópai közlekedési és energetikai tanácskozást. A Szovjetunió és Franciaor szág megállapította, hogy az enyhülés akkor szélesedhet ki igazán, ha a helsinki záróok­mányt aláíró valamennyi állam részt vesz az abban meghatá­rozott célok megvalósításában, és a világ minden részén foly­tatott tevékenységét össze­egyezteti az enyhülés követel­ményeivel. A felek megállapították, hogy véleményük egybeeseik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szu­verenitása és területi integri­tása alapján történő rendezé­sének szükségességéről. Megállapították: jelenleg ked­vezőbb feltételek állnak fenn ahhoz, hogy előrehaladást ér­jenek el a közel-keleti kérdés átfogó rendezésében. Megelé­gedésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy álláspont­juk egybeesik a rendezés alap­vető kérdéseiben. Megállapították, hogy a tar­tós és igazságos béke megte­remtésének alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről és a palesztin nép fogainak elisme­rése, beleértve jogukat a hazá­ra, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt be­leértve, biztos és elismert ha­tárok között, függetlenül lé­tezhessék. Ebben a szellemben Fran­ciaország és a Szovjetunió azt a reményét fejezte ki, hogy az év vége előtt összeülhet a gen­fi békekonferencia, valameny- nyl érintett fél, így a palesz­tin nép képviselőinek részvéte lével. A leszereléssel kapcsolatban a két ország, amelynek fontos szerepe van a nemzetközi élet­ben, az enyhülés és a béke ügyét szem előtt tartva kész kezdeményezően fellépni a le­szerelést előmozdító intézkedé­sek érdekében. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszédet annak érdekében, hogy min­den téren kiszélesedjék az együttműködés a fejlődő orszá­gokkal és az egyenlőség alap­ján megszilárduljon az álla­mok közötti nemzetközi gazda­sági együttműködés. A két fél aláhúzta annak fon­tosságát, hogy együttműködé­sük fő irányvonalát a legma­gasabb szinten dolgozzák ki, ezen a szinten határozzák meg a kereteket, adják meg a sfcük- séges ösztönzést. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az elmélyült politikai kon­zultációk gyakorlata folytatá­sának, rendszeressé kívánják azokat tenni annak érdekében, hogy jobban megismerjék egy­A szovjet—francia tárgyalá­sokon a felek közös nyilatko­zatban erősítették meg szán­dékukat, hogy minden erőfeszí­tést megtesznek az atomfegy­verek elterfedésének megaka­dályozására. E célból mindkét fél elen­gedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműkö­dést, különösen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kere­tében. A felek készek hozzájá­rulni az ellenőrzés tökéletesí­téséhez. A Szovjetunió és Franciaor­szág elismeri, hogy az atom­energia békés felhasználásá­nak lehetősége egyre több or­szág számára jelenti a gazda­sági fejlődés fontos eszközét. A maga részéről mindkét fél figyelemmel kíséri, hogy a nukleáris ipar területén harma­dik országokkal fenntartott együttműködésük magában fog­laljon minden szükséges bizto­sítékot az atomfegyverek el­terjedésének megakadályozá­sára. Mindkét fél folytatja a nuk­leáris anyagok, berendezések és technológiák exportját sza­bályozó politikát, betartva az e téren vállalt valamennyi nem­zetközi kötelezettségét. A ma­ga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nukleáris berendezésekkel, anyagokai és technológiákkal kapcsolatos szabályokat és biztosítékokat. Továbbra is aktívan közremű­ködnek a nukleáris exportra vonatkozó általános elvek ösz- szehangolásában. A felek kifejezik megelége­désüket a nukleáris technoló­gia terén kialakult együttmű­ködésük felett. A Szovjetunió és Franciaor­szág nagy jelentőséget tulaj­donít a nukleáris anyagok fi­zikai védelmének, bármilyen meg nem engedett felhaszná­lással vagy alkalmazással szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dolgozzanak ki nemzetközi konvenciót. A felek folytatják a kétol­dalú tárgyalásokat. (ČSTK) — A spanyol De­mokratikus Centrum Unió (UCD) pártjai közötti nézetel­térések rendezését akadályoz zák az új kormány kialakításá­val kapcsolatos viták. A Cifra spanyol hírügynökség szerint a viszály abban gyökerezik, hogy a megalakítandó kormány­ban részt vegyen-e az eddi­gi kormány néhány minisztere, vagy teljesen új kormány ala kuljon. A kormány lehetséges össze­tételéről még semmi sem is­meretes, annak ellenére, hogy a vélemények szerint Suarez miniszterelnöknek világos el­képzelései vannak azt illetően. A spanyol sajtóban ezért kri­tizálják az ország alapvető problémái megoldásának mód­ját. Az UCD pártjai, amelyek vezetői Suarezzel tárgyaltak. KURT WALDHEIM ENSZ-fő- titkár július 7-én kétnapos hi­vatalos látogatásra Franciaor­szágba utazik. AZ OECD, a Gazdasági Együtt­működés és Fejlesztési Szerve­zet kétnapos konferenciája kez­dődött meg Párizsban, amelyen részt vesz 24 nyugati állam kül- és pénzügyminisztere. ECEVIT új török miniszterel­nök kormánybizottságot hozott létre, melynek feladata, hogy biztosítsa az országban a tör­vényességet és a rendet. A bi­zottság élére Orhan Eyuboglu miniszterelnök-helyettest ne­vezte ki. elárulták, hogy nem az új kor­mány összetételéről, hanem az UCD akcióegységéről és parla­menti fegyelméről volt szó. A miniszterelnök állítólag az UCD-n alapuló egyetlen politi­kai pártot szeretne létrehozni és ennek érdekében követeli a tömb tagpártjaitól a feltétel nélküli kapitulációt mint a kor­mányban való részvétel feltéte­lét. Ez jelentős problémákat okozhatna az Unió számára, ugyanis néhány párt nem haj­landó feladni önállóságát. Suarez miniszterelnök ezzel egyidőben a baloldali ellenzék­kel folytat tárgyalásokat. Szer­dán találkozott Santiago Cur- rillóval, a Spanyol KP főtitká­rával. s most tanácskozásra ké­szül a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetőjével, Felipe Gonzalezzel. \ FREDERIC BOTHA dél-afrikai külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson az USA-ban tartóz­kodik, kijelentette, hogy „a fe­hérek sohasem fogadják el á fekete többség kormányát“. AZ AMERIKAI fizetési mér­leg deficitje ez év első három hónapjában rekordösszeget — 4,3 milliárd dollárt ért el —» jelentette be az USA kereske­delmi minisztériuma. LISSZABONBAN a szerda es­ti órákban több mint 100 ezer dolgozó tüntetett a szociális körülmények rosszabbodása el­len. ÉHSÉGSZTRÁJKBA kezdett szerdán az UNESCO párizsi székhelye előtt a chilei junta börtöneiben „eltűnt“ személyek hat nőrokona. Lisszabonban tegnap több százezres tömeg tüntetett a munka- és életfeltételek javításáért, amely egyre romlik Portugáliában. (ČSTK — AP, UPI-felvétel) Dicstelen vég Néhányon közülük ugyan még produkálják magukat a Springer-lapok, vagy a Cseh­szlovákiával mindig „szimpati­záns“ brit Times hasábjain, de a nyugati kommentátorok is ma már beismerik, hogy ebből a magból nem lesz termés. Az amerikai Christian Science Mo­nitorban Erik Bourne azon ke­sergett, hogy Mlynár emigrálá- si elhatározásával az, amit oly naayszájúan charta ’77-nek ne­veztek el, „mély sebet“ kapott s hozzáfűzi: „Nem szabad cso­dálkoznunk, hogy a mozgal­mon a fáradtság jelei tükröződ­nek“. A fáradtsáa oka elsősorban az, hogy a nyugati propaganda ál­tal nyújtott támogatás ellenére is a csoport kicsi és elszigetelt maradt és hogy a remélt „moz­galomból“ nem lett semmi. Emiatt újabban a polgári propa­gandát vádolják, amely oly el­szántan támogatta őket. ugyanis állítólag a „nyugati hírközlő eszközök az emberi fogok kér­dését arra használják f el, hogy bizonyítsák: az ő rendsze­rük a jobb; s a mi polgáraink állítólag ezért nem tették ma­gukévá az ő „chartájukat“. „Annyira romlottak voltak ideológiailag“ — mint ahogy a Times panaszkodott —, hogy mindjárt felismerték, milyen gaz akar itt gyökeret ereszte­ni. És így állítólag — A Chris­tian Science Monitor szerint — további „kimerültek“ gondol­nak emigrációra. Mi más marad számukra, amikor ily dicstele­nül végezték. AMERIKAI TÖRVÉNY AZ ARAD DOJKÚTT ELLEN (ČSTK) — fames Carter ame­rikai elnök aláírta azt a tör­vényt, amely megtiltja az ame­rikai társaságoknak az arab ál­lamok által életbe léptetett, s az Izraellel való kereskedelem­mel kapcsolatos szankciók meg­tartását. Az elnök kijelentette, hogy ezt az arab országok el­len irányuló törvényt hathatóun támogatni fogja. Ha az amerikai társaságok támogatni fogják az arab or­szágok bojkottját, új törvény szerint elvesztik kiviteli licen- ceiket. Azok a társaságok, amelyeknek érvényes egyezmé­nyeik vannak az arab orszá­gokkal. az új törvény értelmé­ben 1978 végéig felül kell hogy vizsgálják őket. A törvény aláírása az ame­rikai befolyásos cionista cso­portok hosszan tartó nyomásá­nak eredménye, s a megfigye­lők véleménye szerint a közel- keleti helyzet további kiélező­dését vonja maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom