Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-21 / 169. szám, kedd

ÚJ szó 1977 VI. 21. 5 ÉJJEL NAPPAL KÉSZÜL A ZÖLDLISZT SEGÍTIK EGYMÁST Három műszakban dolgoznak • Üj műhelyre lenne szükség # Mikor helyezik üzembe a szemcsézöberendezést? Langyos nyáreleji napsuga­rak ragyogják be a kanyargós Ipoly völgyét. A szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói teljes ütemben végzik a nö­vényápolási munkákat. A gé­pesített csoportok a herefélék és a réti fű első kaszálását ta­karítják be és tartósítják. Ezen a vidéken is előretört az új technológia, és a takarmány­félék nagy részéből már zöld- lisztet és préselt takarmányt készítenek. Gyorsszárító műkö­dik már Szécsénkén (Sečian- ky) és Ipolyságon (Šahy) is. E két üzembe a szomszédos efsz­ékből és az Ipolysági Állami Gazdaságból már hetek óta szállítják a zöldtakarmányt. Deák Ferenc, a Szécsénkei Efsz elnöke e jószomszédi kap­csolatok elmélyítéséről így be­szél: — Tíz napig az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Efsz lucerná­jából készítettünk zöldlisztet. De ide járnak az ipolynyéki (Vinica) és a kőkeszi (Kamen­né Kosiliy) szövetkezetből is jó minőségű lisztet vagy szem- esézett takarmányt készíteni, örülünk' neki, mert az üzem teljesítőképességét ilyen mó­don jobban kihasználhatjuk. A karbantartók idejében meg­javították a berendezéseket, és az üzem már április 25-én meg­kezdhette működését. A dolgo­zók azóta három műszakban végzik munkájukat, hogy az időt gazdaságosan kihasználva az idény alatt legalább 160 va­gon lisztet gyárthassanak. Az üzem sokoldalú kihasználására törekednek. A herefélék mel­lett keverékekből, réti fűből, si­lókukoricából is készítenek lisztet. Abelovszky Józséf, a javító­műhely vezetője elégedetten ál­lapította meg, hogy az üzem szinte megállás nélkül dolgo­zik. Csak a szükséges karban­tartási munkák idején állnak meg. A kisebb javításokat gyor­san és jó minőségben végzik el. Fűtőanyagot négy nagy tar- lályban is tárolnak. Igyekeznek minél jobb feltételeket terem­teni a munkához. Persze, prob­lémák is vannak. — Nézze meg ezt a diiledező műhelyt. A magasabb gépeket nem is tudjuk bevontatni. Ha ilyet kell ismét üzemképessé tenni, a szerelők az udvaron, nz időjárás viszontagságainak kitéve végzik el a szükséges javításokat. — Pedig pénzünk lenne elég — fakad ki az elnök. — De az építésre nem kapunk engedélyt, mert nincs keret. Kovács András raktáros al­kalmi és rögtönzött raktárakat mutat. Néhány százezer koro­nát érő gumiabroncsokat tárol­nak szellős kukoricaszárítóban. Sok alkatrészt látok, de szerin­tük ez még mindig kevés. Rendszerint olyan alkatrész hiányzik, amelyre épp a leg­sürgősebben lenne szükség. Gyakran pár koronát vagy fil­lért érő alkatrész hiánya miatt állnak a drága gépek. Jelenleg a Zetor 8011-es típusú trakto­rokra hiányzik az olajszivaty- tyú. Négy traktort a Žiar nad Hronom-i Gép és Traktorállo­másra szállítottak javítás cél­jából. Még csak kettőt kaptak vissza, de azok sem teljesen üzemképesek. Az elnök egy járvaszecskázó motorjára hívja fel a figyel­münket. Más üzemben megvet­tek egy leégett gépet, és mű­helyükben a belőle kivett mo­tort sikerült kijavítani. Most tartalékolják. Ha szükség lesz rá, azonnal beszerelik valame­lyik motoros járvaszecskázóba. A sivár gazdasági udwir mel­lett a hamarosan próbaüzeme­lő, takarmánypogácsát készítő üzem nyújt vigasztaló képet. — Reméljük, pár nap múlva megkezdhetjük benne a mun­kát — bizakodik az elnök. Az ipolysági Vörös Lobogó Efsz gyorsszárítójának kémé­nye csak úgy ontja magából a füstöt. Épp a helyi állami gaz­daság vörösheréjét szállítják az üzembe. Bittmann Vilmos gépe­sítő elégedetlen mondja, hogy jó a termés. A betakarítási munka is gyors ütemben fo­lyik. A szövetkezet kölcsön­adott nekik egy motoros járva- szecskázót. Később ők viszo­A csomagolórészleg újítója Aki a salai Duslo árutovábbí­tó részleqén levő csomagoló- gápsor működését figyeli, az el­ső pillanatban a legkorszerűbb automata berendezések közé sorolja. JURAJ SÜDOR, aki a részleget úgy ismeri, mint a tengerét, meggyőzött bennünket arról, hogy még a legtökélete­sebbnek látszó berendezésen is lehet valamit javítani, újítani. Az eddigi újítási tevékenysége ideje alatt általában az áruto­vábbítással, a csomagolással kapcsolatos műveletek meg­könnyítésén dolgozott. Legutób­bi újítási javaslatának megvaló­sításával a vállalat évi 130 000 korona megtakarításhoz jutott. Juraj Súdor elmagyarázta, hogy az NSZK típusú csomagológé­pen csupán kisebb változást kellett eszközölnie, hogy ehhez u jelentős megtakarításhoz jus­sanak. Ez az újítás Juraj Súdor szá­mára egyúttal azt jelentette, hogy az újítók vállalati szocia­lista versenyében elnyerte az első helyet. A versenyt a Szlo­vák Tudományos-Műszaki Tár­saság üzemi szervezete rendezi. A mi újítónk már kilencedik Nemzetközi értekezlet Sorrendben ötödízben rende­zik meg július 2-a és 8-a kö­zött Žilinában az építőiparban alkalmazott kis gépekkel fog­lalkozó nemzetközi értekezle­tet, s ezzel egybekötve a Sym- pomech ’77 kiállítást. Az idei értekezlet és kiállítás kizárólag az építőipari munkák befejező szakaszaiban használt készülé­kek és kis gépek hazai és kül­földi kutatásának és kifejlesz­tésének eredményeivel foglal­kozik. Az összejövetelen leg­alább 600 csehszlovákiai és külföldi építőipari szakember vesz részt. éve dolgozik a Duslóban, és hét fiatal, 25 éven aluli lakatos munkáját irányítja. Szívesen megosztja velük tapasztalatait, akik ennek nagyon ürülnek. Ar­ról, hogy munkahelyén miért jár mindig nyitott szemmel, s miért töri a fejét mindig újabb és újabb újításon, így beszél: „Mi karbantartók akkor örül­nénk a legjobban, ha a gépek és berendezések lehetőleg hiba­mentesen működnének. Hiszen nemegyszer tartanak kényszer- pihenőt a csomagolórészleg dol­gozói, késnek a kész termékek továbbításával. “Azért is igyek­szünk megakadályozni a hibák gyakori előfordulását, inert a tökéletesebb " technika nem utolsósorban minket, karbantar­tókat is szolgál.“ Juraj Súdort a vállalatban gyakran példaként emlegetik. Jelenleg egy újabb megoldáson dolgozik, amellyel a jutazsákok lezárását könnyíthetnék meg. Ezekben a zsákokban a tenge­rentúli megrendelőknek szállít­ják a műtrágyát. Néhány rész­letmegoldás ellenőrzése után tehát egy újabb újítási javaslat szerzője lesz, amely lényeqesen megkönnyíti a munkát. MILAN AĽAKŠA Segítettek Szénagyűjtéskor sürgős segít­ségre volt szüksége a Gömöri (Gemer) Efsz-nek. Orbán Fe­renc elnök a nemzeti bizottság­hoz fordult segítségért. Lóska János hnb-elnök, Klinko Károly, a helyi pártszervezet elnöke tehát társadalmi munkát szer­veztek. A község lakosai közül száznyolcan vettek részt a mun­kában. Főleg párttagok, az if­júsági szervezet, valamint a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai. RUSZÖ LÁSZLÓ nozzák ezt valamilyen más jel­legű segítséggel. Zuckermann Ernő a DS—6-os gyorsszárító vezetője elégedett az ütemmel. Eddig még nem fordult elő komolyabb üzem­zavar. Igaz, a fűtőanyag-be­szerzéssel voltak problémák, de eddig még mindig sikerült a szükséges mennyiséget besze­rezni. Sorrendben a palásti (Plášťovce) szövetkezet négy, az ipolysági három és az Ipoly­sági Állami Gazdaság szintén három napig száríthat a közös üzemben. Bizony nem mindig jön ki a „lépés“, és ezért az együttműködésre többféle el­képzelés született. A Palásti Efsz elnöke, Pavel Hojčko úgy véli, hogy betakarító-szállító csoportot kellene alakítani. De akadnak ellenvélemények is. Kecskés Károly, az Ipolysági Efsz elnöke, aki egyúttal a kooperációs tanács elnöki tiszt­ségét is betölti, azt tartja, hogy jelenleg is át lehet cso­portosítani a gépeket, és nem szükséges egy önálló egység létrehozása. Majd a gyakorlat segít hozzá a megoldáshoz. Öt egyéb problémák nyugtalanít­ják. Az üzem már második éve működik, de a szállító vállalat szerelői még mindig nem adták át rendeltetésének a szemcsé- ző berendezést. A liszt tárolá­sához viszont sok zsák kell. A szemcsézett takarmányt köny- nyebb szállítani a felsőtúri (Horné Turovce) takarmánypo gácsázó üzembe. Vasárnap van, de az ipoly­sági Vörös Lobogó Efsz tagsá­gának egy része most is dol­gozik. A takijt készítik elő a korábban árvíz lepte földterüle­teken a silókukorica vetéséhez. Teljes ütemben folyik a réti fű kaszálása. A magyarországi Bernecebaráti Termelőszövelke zet is segít két dolgozóval és két nagy teljesítményű géppel. Ilyenkor bizony nincs megállás se szombaton se vasárnap. — Akkor kell dolgozni, ami­kor lehet — mondja az elnök. Ilyen véleményeket hallot­tam mindkét szövetkezetben. Versenyt futnak az idővel, hogy a takarmányt a lehető legjobb minőségben, a legkor­szerűbb módszerekkel tartósít hassák, tárolhassák. BALLA JÓZSEF A mlnösegj aratás iskolája volt Szovjet szakemberek oktatták kombájnosainkat Gyors és veszteségmentes aratást korszerű és nagy tel­jesítményű gépek nélkül el sem lehet képzelni. Érvényes ez el­sősorban a közvetlen betakarí­tást végző gépekre, a kombáj­nokra. E gépekből Szlovákia mezőgazdasági dolgozói már nem kevesebb, mint 6400 da­rabbal rendelkeznek, és talán a számnál is lényegesebb, hogy a kombájnok nagy része már a legújabb típus. Az SZK-5-ös (Nyiva) típusból például 940, kevesebb, mint hétszáz kombáj- nosunkkal ismertették meg a minőségi aratás csínját-bínját. — A szemléletes oktatásmód nagyon sokat jelentett. A rész­vevők aprólékosan megismer­kedtek a kombájnok működé­sével és az egyes részegysé­gekkel. A legfontosabb aggre­gátumokat külön is tanulmá­nyozhatták. Látták őket műkö­dés közben és darabokban is, így majd az esetleges szétsze­désük sem okozhat Romlot. A kombájnok legfontosabb szerkezeti egységeit külön is bemu- tatfálr (A szerző felvétele) tatták. az SZK-6-os (Kolosz) típusból pedig 484 van Szlovákiában. E kombájnok az idén sor­rendben már a harmadik ara­tásba kapcsolódnak be, elő­nyeiket, munkabírásukat tehát valamennyi mezőgazdasági dol­gozó jól ismeri. Nem mondható el ugyanez — még a kombáj- nosok esetében sem — a hoz­záértésről, tehát a szó szoros értelmében vett gépismeretről, amitől az elvégzett munka mennyisége és minősége elsőd­legesen függ. A Traktoroexport szakembe­rei ezt kellően tudatosítják, ezért munkájukat nem tekintik befejezettnek azzal, hogy elad­ják nekünk gépeiket. Fontos­nak és szükségesnek tartják, hogy az általuk exportált kom­bájnokkal hozzáértő emberek dolgozzanak. Csak így tudnak a gépekkel minőségi munkát végezni, csak így képesek a bennük rejlő előnyöket kama­toztatni. Mozgó kombájnosisko- lájukkal ismét ellátogattak hoz­zánk és Prešov tói egészen Li- tomyšlig — az első és az utol­só állomás színhelye — nem Amit a tanteremmé átalakított tehergépkocsikban nem lehe­tett bemutatni, azt a filmvetí­tések pótolták — mondja Csi- fári Ferenc, az Agrotechnika * Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) kereskedelmi-műszaki központjának dolgozója, ami­kor az eperjesi (Jahodná) rekreációs központban ünnepé­lyes keretek között befejezték az oktatást. Kombájnosainkat és mező- gazdasági szakembereinket di­csérik azok a szavak, amiket Jozef Kocinger, az Agrotechni­ka Bratislava-Rača-i üzemének technikusa mondott. — Kombájnosaink értenek a gondjaikra bízott gépekhez, ezt bizonyítja a tény, hogy a két típuson már több száz olyan konstrukciós változtatást haj­tottak végre, amelyeket a ve­lük dolgozók javasoltak. Az ok­tatás elsősorban a gyakorlati hozzáértést mélyítette, tehát hozzájárult ahhoz, hogy a gé­pek az eddigieknél' még több örömet szerezzenek használóik­nak. —ef— A nagyüzemi gazdálkodás útján A tagság támogatja a vezetőség határozatait A napokban a szövetkezet ez idei feladatairól beszélgettünk Kovács István mérnökkel, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz elnökével. Többek között azt is elmondta, hogy május 13-án Bratislavában, a kerületi pártbizottságon részt vett egy munkaértekezleten, amelyen a mezőgazdaság legaktuálisabb feladatairól tárgyaltak. — Feladataink lényege min­denekelőtt abban van, hogy be kell hoznunk a múlt évi szárazság miatt bekövetkezett lemaradásokat. Az első negyed­évi eredményeink jók, kilátá­saink az idei termésre szintén biztatóak. Már túljutottunk az egyesítés kezdeti, főként mun­kaszervezési nehézségein, tehát „beletanultunk“ a nagyüzemi irányításba, vezetésbe, gazdál­kodásba. Az egyesüléssel jó fel­tételeket teremtettünk ahhoz, hogy tovább fokozódjék mun­kánk termelékenysége. A tavalyihoz mérten lénye­gesen megjavult a szervezés színvonala. Ez elsősorban a pártszervezet tagjainak az ér­deme. Agitációs-propagációs munkánkban és üzemi újsá­gunk hasábjain is arra töre­kedtünk, ’ hogy a határozatok­nak tekintélyt szerezzünk, s a tagság tudatosan, alkotó módon igyekezzen azokat végrehajta­ni. A takarmányozással kapcso­latban az elnök elmondta, hogy a lehető legmesszebbmenően ki fogják használni a gyorsszá­rító teljesítményét. A takarmá­nyozási program következetes megvalósításával arra törek­Kovács István mérnök, 'a szö­vetkezet elnöke szünk, hogy a tej- és a húster­melés gazdaságosabbá váljék. A takarmányozási programot szinkronba kell hoznunk a nö­vénytermesztéssel. A szántóföld 14 százalékán évelő takarmá­nyokat termesztünk, s a négy­szeres kaszálást akarjuk elér­ni. Egyik nagyon fontos felada­tunk lesz még ezzel kapcsolat­ban a lucernamag termesztésé­nek stabilizálása. Itt az a cé­lunk, hogy azon felül, hogy el­látjuk magunkat ezzel a rend­kívül fontos és értékes takar­mánnyal, húsz-harminc százalé­kos készletünk maradjon — magban! További fontos felada­tunk a/legelők lényeges kibő­vítése. Az idén a legfontosabb növé­nyek közül ezer hektáron ter­mel a szövetkezet búzát, 1300 hektáron szemes kukoricát, 506 hektáron silókukoricát, 130 hektáron árpát és 400 heklá- ron cukorrépát. Már a talajelő­készítésnél és a vetésnél meg­mutatkozott a jó munkaszerve­zés színvonala. Zökkenőmente­sen folytak a tavaszi munkák, s ha az időjárási feltételek szükségessé tették, szombaton, vasárnap is dolgoztak az em­berek a határban. Dicséret ille­ti mindkét traktoros brigádot, a bakait és a kírályfiakarcsait (Kráľ. Klač'anyJ is. — Milyen hektárhozamokra számítanak az egyes növények­ből? — Búzából 58 mázsát, sze­mes kukoricából — elfogadva a csilizköziek nagy jelentőségű versenyfelhívását, amellyel a NOSZF 60. évfordulóját köszön­tik — 65 mázsát, silókukoricá­ból 400 mázsát. Cukorrépából — a perediek versenyfelhívásá­ra reagálva — pedig a terve­zett 400 mázsa helyett 450 má­zsás hozamot várunk. Ide kí­vánkozik még szövetkezetünk kötelezettségvállalása a nagy évfordulóra, amely összesen 1 768 000 korona értékű, ebből a szocialista munkabrigádok 1 023 000 korona értéket vállal­tak terven felül. Meg kell Jegyeznem, hogy ez évi feltételeink valóban lénye­gesen jobbak, mint a tavalyiak, s május közepéig a természet is valóban nagyon „kegyes“ volt hozzánk; csapadék volt elég. A tagság többsége megér­ti és támogatja törekvéseinket. A növénytermesztők, a trakto­rosok, az állattenyésztők, a ker­tészek és a gépesítők jó és be­csületes munkát végeznek cé­lunk eléréséért. IVANICS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom