Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-10 / 127. szám, kedd

így látjuk mi: A JÉGKORONG VILÁGBAJNOKSÁG JÖVŐJE Eléggé későn került sor a bé­csi jégkorong világbajnokságra, hiszen május első napjaiban már a kánikula jelentkezett, s ez a játék minőségének rovásá­ra is megy, meg azután a kö­zönség érdeklődése sem az iga­zi. LÁTOGATOTTSÁG Igaz, Bécs nem éppen eszmé­nyi színhely a jégkorong VB számára. Ha volt is érdeklődés, az elsősorban a jobbak játéká­nak szólt. Ebben nem kis mér­tékben játszott közre, hogy olyan állam volt a házigazda, amelynek csapata nem szerepel­hetett a világbajnoki ,,A“ cso­port mezőnyében. Szerény vé­leményünk szerint a jövőben ezt a szempontot is nagyon ala­posan kell mérlegelni a rende­zési szerep odaítélésénél. Ami a közönség érdeklődését illeti, ezen a téren a következő három esztendőben nem lehet és nem is lesz panasz. Prágá­ban jövőre, Moszkvában 1979- ben és Stockholmban 1980-ban lesz a jégkorong világbajnok­ság, s mivel Csehszlovákia, a Szovjetunió és Svédország ve­zető szerepet játszik ebben a sportban, a látogatottság nem probléma. Tudjuk, a rendezők amúgyis megtalálják számítá­sukat, hiszen a TV és rádióadá­sok, s egyéb források nagy be­vételt biztosítanak, de ilyen nagy esemény, mint a jégko­rong világbajnokság csak akkor igazi légkörű, ha zsúfolt lelá­tók előtt kerül sorra. A VB MEZŐNY Sok panasz érte a jégkorong világbajnokság tartamát. Mi ta­gadás benne, hosszú idő a je­lenlegi 18—19 napos megol­dás. Nyolc részvevővel és két­fordulós alapon viszont ennyi szükséges. Kanada visszatértével négyre emelkedett az úgynevezett nagy­csapatok száma. Tavaly ugyan az Egyesült Ál­,,B“ csoport győztese semleges pályán, — vagy akár kétfordu­lós alapon — játsszon minősí­tőt a következő világbajnokság egy helyéért. Ez a megoldás érdekesebbé tenné a küzdelmeket, javítaná a színvonalat, s egészen termé­szetesen növelné az érdeklő­dést. A jégkorongsportban is azt kell elérni, hogy a világbajnoki küzdelmekben valóban a leg­jobb csapatok vehessenek részt. Az említett minősítő ktt­lágbanjokságot is, s ezt tavaly, az innsbrucki téli olimpia után megismételték. Ez elsősorban Csehszlovákia válogatottjának jött kapóra, hiszen mindkét esetben világbajnoki aranyér­mekkel vigasztalta magát az el­elmaradó olimpiai elsőségért. A közelebbre ható tervek sze­rint még 1980-ban is lesz a téli olimpia után világbajnokság is, a továbbiakról még érdemlege­sen nem tárgyaltak. Ami pedig a lebonyolítási idő­pontok legutóbbi kijelölését il­leti, itt Kanada visszatérte okoz­ta a gondokat. Európa orszá­gainak jégkorong-diplomatái valóban mindent megtettek azért, hogy e sport őshazájá­nak képviselői ismét ott lehes­senek a küzdő felek között. Most már csak Kanadán a sor... Ha valóban ütőképes csapat­tal akarja magát képviseltetni, — s ez nézetünk szerint jól fel­fogott érdeke lehetne, — nem a Stanley Kupa küzdelmeit kelle­ne a jégkorong-események súly­pontjának minősítenie, hanem Ilyen lehetetten helyzetből ütött gólt Jiŕí Novák Tretyak hálójá­ba Bécsben a második csehszlovák—szovjet világbajnoki jégko­rong mérkőzésen. vetkeztében érdekesebbé vál­hatnának a ,,B“ csoport küz­delmei is. IDŐPONT Mi tagadás benne, nem ép­pen eszményi jégkorong-idő, akár április 21-én kezdik a VB-t, mint most tették Bécs­ben, vagy éppenséggel április 26, amikor Prágában lépnek jégre a VB részvevői. Nagyon jónak, s talán min­denki számára elfogadhatóbb­nak látszik például az olyan megoldás, mint a téli olimpiá­kon, vagyis február hónapban, Dzurilla nyugalma és nagy rutinja aranyat ért a legfontosabb ta­lálkozókon. 1977. V. 10. lamok együttese is a legjobb négy közé verekedte be magát, de játékereje alapján nem volt nevezhető különösebb képessé­gű csapatnak, s nem az most sem. Finnország együttese, amely n 70-es évek első felében több­ször állt egészen közel a dobo­gós helyhez, jelenleg mérsékelt képességű. Egyrészt azért, mert több kiválósága kanadai profi­csapatokban szerepel, másrészt még nem sikerült a váltóbotot egymásnak átadó edzőknek tel­jesen megoldaniuk a generá­ciós problémát. Több jégkorong szakértő vall­ja, hogy ha már minden évben meg kell rendezni a VB-t, azon csak hat csapat szerepeljen. A jelenlegi erőviszonyok szerint ez a hatos tehát a következő lehetne: Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Svédország, Kanada, Finnország és Egyesült Álla­mok. Magunk is ezt a nézetet vall­juk. A kiesés és feljutás kérdésé­ben pedig ez volna a legké­zenfekvőbb megoldás: a hato­dik helyezett és a világbajnoki esetleg március elején. Ez kü­lönösen Skandináviában elfo­gadható lehetőség, de jó Moszk­vában is. Elhangzott olyan javaslat is, hogy decemberre tegyék át az időpontot. Éppen a junior vi­lágbajnokság sikere lehelne itt a nyomaték, de évről-évre lát­hatjuk, milyen nagy az érdek­lődés az Izvesztyija-torna iránt, is, tehát december végén. Nem hinnénk, hogy maga Sa- betzki, az LIHG nyugatnémet elnöke komolyan gondolja a vi­lágbajnokság csupán kétéven­kénti megrendezését. Az éven­te ismétlődő sorozatból egy­részt óriási az LIHG haszna, s ebből az összegből nagyon ko­moly segítséget nyújthat a ,,B“ és a ,,C“ csoport küzdelmeinek lebonyolításához, de a 20 és 18 éven aluliak világ, vagy Euró- pa-bajnokságának megrendezé- hez is, másrészt a közönség vi­lágszerte igényli a legjobbak küzdelmét. Itt van még az olimpiai évek problémája. Elsőízben a sapporói téli olimpia után rendeztek alig va­lamivel későbbi időpontban vi­igenis a világbajnokságot. Nincs akadálya annak, hogy hivatásos játékosait szerepeltethesse, csakhogy a klubérdekeket ott is a válogatott érdekének kelle­ne alávetni. Lehet, hogy ezzel a gondolattal akarva-akaratlanul „forradalmosítjuk“ a kanadai jégkorongozást, de ezt csak az egyetemes jégkorongsport és a következő világbajnokságok ér­dekében tesszük. A legjobbakat a jégkorongban se befelé muto­gassuk, hanem állítsuk őket a világ színe elé, ott mutassák meg mit tudnak, hol tartanak, mivel képesek még színesebbé, élvezetesebbé tenni a szágul­dás, a villanások, a páratlan fordulatok semmi mással sem helyettesíthető, látványos sport­ját. ZALA JÓZSEF Újabb sportok az olimpián Az egész világon egyre ter­jed az olyan sportok népszerű­sége, amelyek egyelőre nem szerepelnek a nyári olimpiák műsorán. Hovatovább sok szak­avatott védnökük akad, akik igyekeznek bizonyítani, hogy ezek a sportok is megfelelnek uz olimpiai követelményeknek, tehát eljött rangosításuk ideje. Ez a megállapítás több nem­zetközi szervezetnél örömöt váltott ki és visszhangra ta­lált Csanádi Árpád cikkében, amely a „Sport za rubezsom“ című szaklapban jelent meg. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság javasolni fogja a kö­vetkező olimpiák rendezőinek, hogy azokat a sportokat is so­rolják az eddigiek mellé, ame­lyeket időközben elismer a NOB. Két vagy három nyári olimpia megrendezése után a gyakorlat mutatná meg, hogy végérvényesen az olimpia műso­rán maradnak-e. Éppen Csanádi vezeti azt a NOB-bizottságot, amelynek fel­adata az olimpián szereplő és egyelőre nem szereplő sportok statútumát ellenőrizni. Ez a bi­zottság abból az elgondolásból indul, hogy elsőbbséget a nép­szerűbb és elterjedtebb sportok élvezzenek. Az egészen természetes, hogy az olimpiai mozgalom nekilen­dült demokratizálódása, amely a Szovjetunió és a többi szocia­lista állam kezdeményezése nyo­mán jön létre, ezen a téren is gyümölcsöző. A labdarúgás világából A dél-amerikai „három" problémája Csak Brazília csoportelsősége volt az esélyeknek megfelelő a labdarúgó világbajnokság dél­amerikai selejtezőiben, míg Bo­lívia és Peru első helyezése meglepetést jelentett. Mivel a csoportelsőség még egyik esetben sem azonos a vi­lágbajnokságon való részvétel jogával, e három együttesnek közös csoport keretében meg kell mérkőznie egymással. Csak az első két helyezett utazhat majd további kötelezettségek nélkül az argentínai világbaj­nokságra, míg a harmadiknak még az európai IX. csoport győztesével kell kétfordulós viaskodáson megkísérelnie a to­vábbjutás kivívását. A brazil, a bolíviai és a pe­rui labdarúgás szakvezetői két napon át Rio de Janeiróban tár­gyaltak erről a tornáról, de megegyezésre nem jutottak. Azt követelik, — ami egyébként a FIFA elgondolása is volt, s egyedül helyes megoldás, — hogy ezek a mérkőzések sem­leges pályán kerülejnek sorra. Most mindhárman arra kérik a FIFA vezetőségét, jelölje ki ezt a színhelyet. Kínálkozott egy más, kézen­fekvőnek látszó megoldás is, hi­szen a „hármak“ megkérték az Argentin Labdarúgó Szövetsé­get, vállalja az említett torna megrendezését. A színhely Bue­nos Aires lehetett volna. Az ar­gentin válasz elutasító. Buenos Airesben minden olyan pályán, amely világbajnoki színhelyül szolgál majd, átalakítási mun­kálatok folynak. így tehát az úgynevezett világbajnoki főpró­ba, kizárólag dél-amerikai sze-* replőkkel nem kerülhet ott sorra, ahol Dél-Amerika jövőre valamelyik válogatottja révén vissza akarja hódítani a világ­bajnoki címet Nincs ok a szabály módosításra1! Sir Stanley Rous, aki a FIFA szabályellenőrző és javasló bi­zottságának elnöke, a napokban kijelentette, hogy egyelőre nincs ok a labdarúgó-szabályok meg­változtatására. Említést tett ar­ról, hogy nemrégiben kísérle­teztek például a lesállás meg­szüntetésével, de a jelenlegi gyakorlat igazolta a lesszabály további éleljogosullságát. Az ősz futballvezér egyéb­ként azon a kerekasztal konfe­rencián nyilatkozott, amely ha­gyományosan évente Monte Carlóban kerül sorra. A tanácskozáson jelen volt a FIFA jelenlegi elnöke, a brazil joao Havelange is. A brazil szakember egészen más témát választott ki nyilat­kozata céljául: a labdarúgó­mérkőzések játékvezetéséről be­szélt és rámutatott az egyre in­kább jelentkező gondokra. Ez­zel is igazolta, hogy a játékve­zetés problémája labdarúgó-vi­lágjelenség. Szerény véleményünk szerint az International Board, amely a labdarúgás szabályainak fele­lős intézménye, mintegy tör­vényalkotója, hű önmagához, hű a jellegzetesen angolszász hagyományos mivolthoz. Mivel ebben a labdarúgó-intézmény­ben az angolszász képviselők vannak döntő többségben, na­gyon nehéz lesz bármilyen sza­bálymódosítást is elfogadtat­ni... Ami pedig a bíráskodást il­leti, mind a FIFA, mind az UEFA már a bíróküldésnél kö­vetkezetesebben járhatna el. íratlan szabálynak kellene len­nie, hogy minden találkozónak, — legyen az VB, vagy EB mér­kőzés, BEK, KEK, vagy UEFA erőpróba, — semleges bírájá* nak kell lennie. Egészen bizto­sak vagyunk abban, hogy a megfelelő szervezetek jól isme­rik az egyes játékvezetők ké­pességeit, s a sorsdöntő talál­kozókra mindig valóban a leg- határozottabbakat kell kijelöl­niük. f—zaf Kostka érdekes javaslatai Vladimír Kostka docens, a hí­res csehszlovák jégkorong­szakember természetesen szin­tén jelen volt a Bécsben sorra került világbajnokságon, ahol a Szovjetszkij szport tudósító­jának néhány kérdésére vála­szolt. Kostka azt ajánlja, hogy mó­dosítsák a jégkorongozás né­hány szabályát. Elsősorban azt kívánja, hogy a tilos átadás ugyanolyan értelmezésű legyen az amatőr jégkorongozásban is, mint a hivatásosban. További ajánlata, hogy kis büntetésben részesüljön az a harmadik jég- korongozó, aki a palánk mellett viaskodó két játékos párviada­lába beleavatkozik... A kiváló szakember szerint azért nagyobbodik a teljesít­ménybeli különbség a szovjet, meg a csehszlovák csapat javá­ra a többi részvevőkkel szem­ben, mert ebben a két ország­ban már érezteti hatását a szaktudományos és modern ed­zéstevékenység. VA világbajnoki mezőny többi csapata vagy egy­helyben topog, vagypedig csak csigalassúsággal halad elő^e. Nagy a jelentősége annak a ténynek is, hogy a szovjet és a csehszlovák válogatott felelős­sége teljes tudatában szerepel a barátságos jellegű találkozó­kon is, vagy a különböző tor­nákon, köztük a hagyományos lzvesztyija-tornán is. 'Q) Z? a 2 •a '<u •c > 5-S « V- x: 'O ír* t- co n>u £J — CB CB a a 6 co d CB X) w N o m3 > x u ca CB u CB JS ü B) '3 CO M> I Ä I 'Q I i o CB ; .* jcf «5 : .2.W» 05 O U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom