Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-18 / 135. szám, szerda
Takarmányozás — ipari módon Recept szerint készült pogácsát kopnak o tehenek A központi épület egy része és a hozzá tartozó raktár falai még vakolatlanok, de a létesítmény már küldetésének megfelelően üzemel. Kísérőm, Silvester Tvrdoň mérnök, az izsai (IžaJ Béke Efsz állattenyésztési részlegének vezetője jogos büszkeséggel kalauzol, hiszen a most átadott üzem az első ta- karmánypogácsázó a komáromi (Komárno) járásban. Ráadásul a legkorszerűbb, TL-700-as típus. — Ez itt a szalmatároló. Az alapanyag az adagolón keresztül kerül a zúzóba és onnan a keverőtartályba — kezdjük az ismerkedést az úi létesítménynyel. Nyers József és Milan Štefánik az adagolgt látja el szalmával. Egyenletesen végzik munkájukat, hogy ne terheljék túl a zúzót. Amint kísérőm megjegyzi, a takarmánypogá- csa jó minőségéről már itt kezdenek gondoskodni. A dolgozók pontos munkájával és a szalma minőségével. Mindkettőre nagy gondot fordítanak. Átmegyünk a szomszédos helyiségbe, amely nagyságával egy kisebb tornateremnek is beillene. A belső teret kisebb- nagyobb tartályok sora tölti ki, s ezeket keresztül-kasul húzódó csövek kötik össze. A bonyolult rendszer csak akkor válik áttekinthetőbbé, amikor Domín Ferenc, az üzem vezetője, és Kinczer István, a helyettese felvisznek a vezérlőszobába. Az üzem vezetője előbb időt ad a szemlélődésre, majd magyarázni kezd. Tartályok sorát említi és mutatja. Az egyikben lucernaliszt, a másikban gabonahulladék van, a továbbiakban melaszt, kukoricalisztet, zúzott szalmát és speciális fehérje- koncentrátumot tárolnak. — E tartályokból a keverőtartályba, onnan pedig a tárolóba kerül az alapanyag, amely közvetlenül a pogácsázóval függ össze. Az ott összepréselt takarmány a hűtőbe, a lehűlés után pedig szállítószalagon a külső tartályokba kerül. — Az ember közvetlen beavatkozása nélkül. — Az egész munkafolyamat e szobából irányítható és ellenőrizhető. Ami történik, azt e pult pontosan mutatja, s ezen állítjuk be azt, aminek történnie kell — mutat a zöld és piros lámpákkal, valamint színes gombokkal bőven ellátott vezérlőpultra. Közben olyanokat mond: időrelé és automatikus vezérlés, amelynek küldetése, hogy az egyes tartályokat és a keverőtartályt elzáró szelepeket csak a szükséges időre nyissa ki. Fogalmak, munkaműveletek, amelyekre a mezőgazdasági dolgozónak még a közelmúltban nem volt szüksége. És most mindehhez egyszeriben értenie kell. Az újszerű technika és a korszerű berendezés nagyobb szakértelmet, több tudást követel. Itt pedig ez együtt van. Hiszen a pogácsázó beruházási költsége közel három és fél millió korona volt, ebből az épület, a villany és a víz levezetése másfél millióba került. A többi a berendezés értéke. — Megérte? — kérdezem Dušan Masár mérnöktől, a szövetkezet elnökétől már az irodában. — Meg — feleli határozottan. — A beruházás értéke három és fél éven belül megtérül, és ez még nem a dolog lényege. Tudjuk, hogy milyen probléma a jó minőségű és elegendő takarmány megtermesztése, és mennyire fontos különböző termékek, mint nem hagyományos takarmányok hasznosítása. E problémákat lényegében megoldja a pogácsázó, hiszen általa kellő szinten és minőségben tudjuk értékesíteni a zúzott szalmát és kukoricaszárat, a szőlőtörkölyt és a további hasonló hulladékanyagokat. A pogácsázó nem kis előnye a nagy teljesítmény. Drága beruházás, tehát szükségszerű, hogy három műszakban üzemeltessük. így évente megközelítően 900 vagon pogácsázott takarmányt fogunk előállítani, és ennek csaknem kétharmadát eladjuk a környező mező- gazdasági üzemeknek. Az állattenyésztési részleg vezetője konkrét adatokkal is alátámasztja a pogácsázó pozitívumait. — Tömegtakarmányt az elmúlt évben szántónk 16 százalékán termesztettünk, és bizony az állatállomány ellátása problémát okozott. E százalék- arányt a jövőben megtartjuk, mégpedig anélkül, hogy a takarmányellátásban nehézségeink lennének. Párhuzamosan csökkentjük a koncentrált takarmányok fogyasztását. Amióta takarmánypogácsát etetünk, ugrásszerűen másfél literrel lett nagyobb a napi fejési átlagunk, anélkül, hogy zöldet etettünk volna. A hízó marhák monodiétaként kapják a pogácsát, és a jóllakottság érzését szalma etetésével érjük el. Egyszerűbbé válik az etetés, tehát kevesebb munkaerőre van szükség. Az új bevezetése természetesen az izsai szövetkezetben is egész sor problémát vet fel, amit igyekeznek megoldani. Ilyen az istállók megfelelő átalakítása az újszerű etetéshez. Probléma a kukoricaszár betakarítása és tartósítása, mivel ősszel általában sok az eső és a nedves szárat nem lehet elraktározni. További kísérleteket és megfigyeléseket igényel a pogácsa összetétele. Eddig négyféle keveréket állítottak össze, ezekben a szalma 35—40 százalékot tesz ki. A további részt más-más arányban gabonahulladék, lucerna és kukoricaliszt, valamint speciális fehérjekoncentrátumok adják. Gondot okoz a ragasztóanyag, a melasz is. Kevés van belőle, ezért mással kell pótolni, amihez módosítani kell a berendezést. — Azért vagyunk itt, hogy megoldjuk a nehézségeket — mondja az állattenyésztési részleg felelős irányítója. — A nehézségektől eddig sem ijedtünk meg, és ezután sem fogunk. Együttműködünk a bratislavai Takarmányipari Kutatóintézettel, és dolgozóival komplex racionális brigádot hoztunk létre a problémák megoldására. Közösen keressük például a pogácsakészítés legjobb receptjét. A szarvasmarháknál ezért több csoportot alakítottunk. Az egyes csoportokat más-más összeté- lű pogácsával etetjük, de van olyan is, amelyet hagyományos módon látunk el. A különbségek azután megmutatják a legjobb és követésre érdemes utat. EGRI FERENC KOMMENTÁLJUK GONDOS MUNKA JELEI Napjainkban emberek és gépek ezrei dolgoznak a határban. Nagy szorgalommal fáradoznak azon, hogy a föld minél többet teremjen. Kukoricát vetnek az árvizek és a talajvizek miatt később megművelt földekbe, a korábban vetett cukorrépát már egyelik. Lazítják a korai burgonya földjét, s lassan a kukorica vetését is befejezik. Ahol az árpa vetési tervét a talajvizek miatt nem teljesíthették, ott most kukoricával pótolják a hiányt. Ennek következtében az idén a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél jóval nagyobb területen termelnek kukoricát. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói nagy gondot fordítanak a gabonabetegségek elleni védekezésre. Azokra a parcellákra, amelyek még mindig tűi nedvesek, repülőgépekkel szórják a még szükséges műtrágyát és a gyomirtószereket. A hatásos gyomirtószerek használatának köszönhető, hogy a tavaszi határban nem virít a vadrepce. Gondos munka jelei láthatók mindenfelé. A tavaszi munkák kedvező menete azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek megoldatlan feladatok. Május első harmadában például egyes mezőgazdasági üzemeknek még mindig nem volt elegendő és megfelelő minőségű kukoricavetőmagjuk. Különösen silókukorica-vetőmagból mutatkozott hiány. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának termelési bizottsága legutóbbi Ülésén megállapította, hogy javult az alkatrészellátás- KUlönösen a kerekes traktorok javítása halad gyors ütemben. Ezzel szemben nincs megoldva a lánctalpas traktorok javítása. Gyakran lesznek üzemképtelenek a külföldről behozott 12 soros Monoair típusú vetőgépek, s a javításukra kirendelt szervizszolgálat sem teljesíti zökkenőmentesen feladatait. Néhány nap múlva teljes ütemben folyik majd a „zöldaratás“, azonban még sok járvaszecskázó és egyéb gép üzemképtelen. Nehézség, gond, baj van elég, de mezőgazdasági dolgozóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy teljesítsék a kitűzött terveket. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen tavaszon sem született annyi kötelezettségvállalás, mint az idén. Említsük meg talán a tizennégy mezőgazdasági vállalat kezdeményezését, amely szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére szovjet búzafajtákból legalább 60 mázsa szemet termelnek hektáronként. További öt mezőgazdasági vállalat dolgozói e jeles évforduló tiszteletére vállalták, hogy kukoricából 60—76 mázsát termelnek hektáronként, s az öntözhető területeken legalább száz mázsás hektárhozamot érnek el. A közép-szlovákiai kerületben 19 élen járó mezőgazdasági üzem a rétek hektárhozamának növelésére tett felhívást, jó tápanyagellátással gondoskodnak róla, hogy hektáronként legalább 60 mázsa széna teremjen- Ezek a kerületi jellegű felhívások fokozatosan egész Szlovákiára kiterjednek, mert további mezőgazdasági üzemek dolgozói tesznek újabb és újabb vállalásokat. Májusi eső hull a földekre, egyre zöldebb a határ, elkezdődött az értékes szálas takarmányok begyűjtése. A szorgalmas munka első idei terméseit már raktározzák a földművesek. A mezőkön és az állattenyésztési telepeken azon fáradoznak, hogy a 6. ötéves tervidőszak második évében a tervnek megfelelően növekedjen a termelés. Nem könnyű a feladat, de a pártszervezetek segítségével módot találnak minden probléma megoldására. BALLA JÓZSEF Az SZLKP Komáromi (Komárno) járási Bizottsága a közelmúltban plenáris ülésen vitatta meg, mennyit fejlődött, mit valósított meg és milyen feladatok előtt áll a járás építőipara a XV. pártkongresszus után. Amint az a járási pártbizottság elnökségének jelentéséből és a plenáris ülés egész tanácskozásából kiderült, a járás gazdasági életében fontos szerepet tölt be a járási építőipari vállalat. Fő küldetése az épületek karbantartása és javítása, dolgozói azonban olyan kivitelező megbízatásokat, munkálatokat is teljesítettek, amelyek során sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Előre kell bocsátani, hogy ez a 915 dolgozót foglalkoztató építőipari vállalat sikeresen rajtolt a 6. ötéves tervidőszakban, amelynek első évében az összteljesítmények tervmutatóját 110 084 000 korona értékben 105,2 százalékra teljesítette. A 6. ötéves terv előző évinél sokkal igényesebb — idei feladataival is sikeresen megbirkóztak. Az év első három hónapjában a vállalat építői 20 millió 500 ezer korona értékű munkálatokat végeztek el, ami az elmúlt év hasonló időszakához mérten 5,8 százalékos növekedést jelent, a munkatermelékenységi mutatót pedig 104 százalékra teljesítették. A plenáris ülés után felkerestem Szabó László elvtársat, a vállalat igazgatóját és Baráth Györgyöt, az üzemi párt- bizottság elnökét, akikkel hosszasan elbeszélgettünk az építővállalat sikereiről, feladatairól, gondjairól. — Csak az elismerés hangján nyilatkozhatunk vállalatunk dolgozóinak teljesítményeiről — kezdte a beszélgetést Baráth György üzemi pártelnök, majd így folytatta: — Örülünk is, meg bosszankodunk is. ürülünk A SIKEREK TITKA Nehéz feladatokkal is megbirkóznak az elért sikereknek, dolgozóink öntudatosságának, s bosszankodunk a túlterheltség miatt. Olyan feladatokkal kell megbirkóznunk, amelyekhez nincsenek anyagi feltételeink, berendezéseink, egyszóval, amire nem vagyunk berendezkedve. Kivitelező hiányában azonban kénytelenek vagyunk elvállalni, iia azt akarjuk, hogy járásunk fejlődjön, épüljön-szépüljön. Persze ez sok esetben a kisebb építkezések megkésését eredményezi, amiért gyakran bírálnak is bennünket. Az igazgatótól az elért sikerek titka felől érdeklődtem. Megtudtam tőle, hogy ebben a vállalatban nagyon jó talajra talált a szocialista munkaver- seny-mozgalom. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy dolgozóik a múlt évben elnyerték „A CSKP XV. kongresszusának kollektívája“ címet. Újabban a szara- tovi mozgalom módszereinek bevezetésével próbálkoznak. A szocialista munkabrigád-mozga- lomnak már évtizedes hagyományai vannak náluk. E mozgalomban átszervezést hajtőt-* lak végre: 12 szocialista munkabrigádot alakítottak újjá, azonkívül sikeresen tevékenykednek komplex racionalizációs brigádjaik is. Szabó László igazgató megemlítette a legjobb eredményeket elért szocialista munkabrl- gád-kollektívákat. — A Bagita Péter vezette kőműves-kollektíva kimagasló eredményeket ért el a lakásépítésben. Munkájukat bizonyára sokan dicsérik Lakszakállason (Sokolce na Ostrove), Gúlán (Kolárovo) és Nemesócsán (Zemianska Olča). Csontos József kőművesbrigádja Bátorke- szin (Vojnice) és Ógyallán (Hurbanovo) végzett kiváló munkát. Ögyállán, Krocsány Dezső miniszter jelenlétében április elején adtuk át rendeltetésének a Csontos-brigád s egyben válalatunk egyik legsikerültebb művét, a nyugdíjasok házát. A kiváló minőségű munka megtestesítője ez a létesítmény. A legkiválóbbak közé tartoznak még Dosztál Ferenc kőműves-, Szabó Imre gázszerelő-, Szépe Zsigmond kőműves-, Illés Ferenc asztaloscsoportjának tagja és az út- burkolók. A szocialista versenymozgalomban elért eredményeket negyedévenként konferenciánkon értékeljük, és a legjobbakat megjutalmazzuk. Ez a módszer nálunk jól bevált, és a jövőben is alkalmaz-' ni kívánjuk. Sikereikhez nagymértékben hozzájárul a következetes pártmunka is, amelyről már a pártelnök nyilatkozott: — Dolgozóink az egész járás területén szétszórtan dolgoznak, ezért üzemi pártbizottságunk fokozott figyelemmel kíséri a pártcsoportok tevékenységét. Csak így tudjuk elérni, hogy valamennyi munkaszakaszon érvényesül és szilárdul a párt vezető szerepe, s hasonlóképp: csak így tudjuk eredményesen megvalósítani a CSKP XV. kongresszusának határozataiból ránk háruló feladatokat is. Üzemi pártbizottságunk szorosan együttműködik a vállalat vezetőségével, a szakszervezeti tanáccsal és a többi tömegszervezettel. Üléseinken rendszeresen foglalkozunk a gazdasági eredmények értékelésével, ellenőrzésével, valamint a társadalmi szervezetek tevékenységével. A két vezetőtől azt is megtudtam, hogy a dolgozókról való gondoskodás ebben a vállalatban igazán jónak mondható. A vállalat valamennyi munka- szakaszán korszerűsítik a szociális helyiségeket, s állandóan javulnak a munkafeltételeik is. A dolgozókat a vállalat 3 autóbusza szállítja naponta a Baráth György pártelnök megbeszéli a teendőket Szabó László igazgatóval. (Felvétel: Virágh József) mu nkahelyekre és vissza, s ahol nagyobb csoportok dolgoznak, ugyancsak naponla meleg étellel látják el az építőmunkásokat. Szociális programjuk keretében a dolgozók üdültetéséről is gondoskodnak. Dob- šinán 29 férőhelyes üdülője van a vállalatnak (ezt további 20 férőhellyel bővítik). A múlt nyárig 30 férőhelyet biztosítottak egész nyáron a Balaton partján is az építőknek. Ez évben ugyancsak 30 férőhelyes üdülőközpont építését kezdték el az üzem dolgozói Pa ton (Pa- tince). A tervek szerint 1978 nyarán már itt is szép napokat tölthetnek a vállalat dolgozói. Ezenkívül csaknem minden évben vállalati kirándulásokat is szerveznek. A közeljövőben autóbusszal nyolc napos kirándulásra Kijevbe utazik a vállalat 40 legjobb dolgozója. A vállalat dolgozóira 1977- ben nagyon igényes feladatok megoldása vár. Át kell adniuk rendeltetésének a Szolgáltatások Házát Komáromban, katonai objektumokat, 74 lakásegységet, és be kell fejezniük további 30 építkezést. Mindannyian tisztában vannak vele, hogy feladataik igényesek, de megoldhatók, sőt vállalták, hogy azokat határidő előtt, 1977. december 20-ig teljesítik. Széles körű szocialista kötelezettségvállalási mozgalmat indítottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére is, amelynek keretében vállalták, hogy a teljesítmények mutatóját 300 000, a komplex lakásépítést pedig 200 000 koronára túlteljesítik, továbbá, hogy a költségeken 150 000 koronát takarítanak meg, a sürgős építkezéseken pedig 4000 órát dolgoznak le társadalmi munkában. KOLOZSI ERNŐ 1977. V. 18.
