Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-18 / 135. szám, szerda

Takarmányozás — ipari módon Recept szerint készült pogácsát kopnak o tehenek A központi épület egy része és a hozzá tartozó raktár falai még vakolatlanok, de a léte­sítmény már küldetésének meg­felelően üzemel. Kísérőm, Sil­vester Tvrdoň mérnök, az izsai (IžaJ Béke Efsz állattenyész­tési részlegének vezetője jogos büszkeséggel kalauzol, hiszen a most átadott üzem az első ta- karmánypogácsázó a komáromi (Komárno) járásban. Ráadásul a legkorszerűbb, TL-700-as tí­pus. — Ez itt a szalmatároló. Az alapanyag az adagolón keresz­tül kerül a zúzóba és onnan a keverőtartályba — kezdjük az ismerkedést az úi létesítmény­nyel. Nyers József és Milan Štefá­nik az adagolgt látja el szal­mával. Egyenletesen végzik munkájukat, hogy ne terhel­jék túl a zúzót. Amint kísérőm megjegyzi, a takarmánypogá- csa jó minőségéről már itt kezdenek gondoskodni. A dol­gozók pontos munkájával és a szalma minőségével. Mindket­tőre nagy gondot fordítanak. Átmegyünk a szomszédos he­lyiségbe, amely nagyságával egy kisebb tornateremnek is beillene. A belső teret kisebb- nagyobb tartályok sora tölti ki, s ezeket keresztül-kasul húzódó csövek kötik össze. A bonyolult rendszer csak akkor válik áttekinthetőbbé, amikor Domín Ferenc, az üzem veze­tője, és Kinczer István, a he­lyettese felvisznek a vezérlő­szobába. Az üzem vezetője előbb időt ad a szemlélődésre, majd ma­gyarázni kezd. Tartályok sorát említi és mutatja. Az egyikben lucernaliszt, a másikban gabo­nahulladék van, a továbbiakban melaszt, kukoricalisztet, zúzott szalmát és speciális fehérje- koncentrátumot tárolnak. — E tartályokból a keverő­tartályba, onnan pedig a táro­lóba kerül az alapanyag, amely közvetlenül a pogácsázóval függ össze. Az ott összepréselt takarmány a hűtőbe, a lehűlés után pedig szállítószalagon a külső tartályokba kerül. — Az ember közvetlen be­avatkozása nélkül. — Az egész munkafolyamat e szobából irányítható és ellen­őrizhető. Ami történik, azt e pult pontosan mutatja, s ezen állítjuk be azt, aminek történ­nie kell — mutat a zöld és pi­ros lámpákkal, valamint színes gombokkal bőven ellátott ve­zérlőpultra. Közben olyanokat mond: idő­relé és automatikus vezérlés, amelynek küldetése, hogy az egyes tartályokat és a keverő­tartályt elzáró szelepeket csak a szükséges időre nyissa ki. Fogalmak, munkaműveletek, amelyekre a mezőgazdasági dolgozónak még a közelmúlt­ban nem volt szüksége. És most mindehhez egyszeriben értenie kell. Az újszerű tech­nika és a korszerű berendezés nagyobb szakértelmet, több tu­dást követel. Itt pedig ez együtt van. Hiszen a pogácsázó beruházási költsége közel há­rom és fél millió korona volt, ebből az épület, a villany és a víz levezetése másfél millió­ba került. A többi a berende­zés értéke. — Megérte? — kérdezem Dušan Masár mérnöktől, a szö­vetkezet elnökétől már az iro­dában. — Meg — feleli határozot­tan. — A beruházás értéke há­rom és fél éven belül megtérül, és ez még nem a dolog lényege. Tudjuk, hogy milyen probléma a jó minőségű és elegendő ta­karmány megtermesztése, és mennyire fontos különböző ter­mékek, mint nem hagyományos takarmányok hasznosítása. E problémákat lényegében meg­oldja a pogácsázó, hiszen ál­tala kellő szinten és minőség­ben tudjuk értékesíteni a zú­zott szalmát és kukoricaszárat, a szőlőtörkölyt és a további hasonló hulladékanyagokat. A pogácsázó nem kis előnye a nagy teljesítmény. Drága be­ruházás, tehát szükségszerű, hogy három műszakban üze­meltessük. így évente megköze­lítően 900 vagon pogácsázott takarmányt fogunk előállítani, és ennek csaknem kétharma­dát eladjuk a környező mező- gazdasági üzemeknek. Az állattenyésztési részleg vezetője konkrét adatokkal is alátámasztja a pogácsázó pozi­tívumait. — Tömegtakarmányt az el­múlt évben szántónk 16 száza­lékán termesztettünk, és bizony az állatállomány ellátása prob­lémát okozott. E százalék- arányt a jövőben megtartjuk, mégpedig anélkül, hogy a ta­karmányellátásban nehézsé­geink lennének. Párhuzamosan csökkentjük a koncentrált ta­karmányok fogyasztását. Ami­óta takarmánypogácsát etetünk, ugrásszerűen másfél literrel lett nagyobb a napi fejési át­lagunk, anélkül, hogy zöldet etettünk volna. A hízó marhák monodiétaként kapják a pogá­csát, és a jóllakottság érzését szalma etetésével érjük el. Egy­szerűbbé válik az etetés, tehát kevesebb munkaerőre van szük­ség. Az új bevezetése természe­tesen az izsai szövetkezetben is egész sor problémát vet fel, amit igyekeznek megoldani. Ilyen az istállók megfelelő át­alakítása az újszerű etetéshez. Probléma a kukoricaszár be­takarítása és tartósítása, mivel ősszel általában sok az eső és a nedves szárat nem lehet el­raktározni. További kísérleteket és megfigyeléseket igényel a pogácsa összetétele. Eddig négyféle keveréket állítottak össze, ezekben a szalma 35—40 százalékot tesz ki. A további részt más-más arányban gabo­nahulladék, lucerna és kuko­ricaliszt, valamint speciális fehérjekoncentrátumok adják. Gondot okoz a ragasztóanyag, a melasz is. Kevés van belő­le, ezért mással kell pótolni, amihez módosítani kell a be­rendezést. — Azért vagyunk itt, hogy megoldjuk a nehézségeket — mondja az állattenyésztési rész­leg felelős irányítója. — A ne­hézségektől eddig sem ijedtünk meg, és ezután sem fogunk. Együttműködünk a bratislavai Takarmányipari Kutatóintézet­tel, és dolgozóival komplex ra­cionális brigádot hoztunk létre a problémák megoldására. Kö­zösen keressük például a po­gácsakészítés legjobb receptjét. A szarvasmarháknál ezért több csoportot alakítottunk. Az egyes csoportokat más-más összeté- lű pogácsával etetjük, de van olyan is, amelyet hagyományos módon látunk el. A különbsé­gek azután megmutatják a leg­jobb és követésre érdemes utat. EGRI FERENC KOMMENTÁLJUK GONDOS MUNKA JELEI Napjainkban emberek és gépek ezrei dolgoznak a ha­tárban. Nagy szorgalommal fáradoznak azon, hogy a föld minél többet teremjen. Kukoricát vetnek az árvizek és a talajvizek miatt később megművelt földekbe, a koráb­ban vetett cukorrépát már egyelik. Lazítják a korai bur­gonya földjét, s lassan a kukorica vetését is befejezik. Ahol az árpa vetési tervét a talajvizek miatt nem teljesíthet­ték, ott most kukoricával pótolják a hiányt. Ennek kö­vetkeztében az idén a mezőgazdasági üzemek a tervezett­nél jóval nagyobb területen termelnek kukoricát. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói nagy gondot fordítanak a gabonabetegségek elleni védekezésre. Azokra a parcellákra, amelyek még mindig tűi nedvesek, repülőgépekkel szórják a még szükséges műtrágyát és a gyomirtószereket. A hatásos gyomirtószerek használatá­nak köszönhető, hogy a tavaszi határban nem virít a vad­repce. Gondos munka jelei láthatók mindenfelé. A tavaszi munkák kedvező menete azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek megoldatlan feladatok. Május első harmadában például egyes mezőgazdasági üzemeknek még mindig nem volt elegendő és megfelelő minőségű kukori­cavetőmagjuk. Különösen silókukorica-vetőmagból mutat­kozott hiány. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának termelési bizottsága legutóbbi Ülésén megállapítot­ta, hogy javult az alkatrészellátás- KUlönösen a kerekes traktorok javítása halad gyors ütemben. Ezzel szemben nincs megoldva a lánctalpas traktorok javítása. Gyakran lesznek üzemképtelenek a külföldről behozott 12 soros Monoair típusú vetőgépek, s a javításukra kirendelt szer­vizszolgálat sem teljesíti zökkenőmentesen feladatait. Né­hány nap múlva teljes ütemben folyik majd a „zöldara­tás“, azonban még sok járvaszecskázó és egyéb gép üzem­képtelen. Nehézség, gond, baj van elég, de mezőgazdasági dolgo­zóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy teljesít­sék a kitűzött terveket. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen ta­vaszon sem született annyi kötelezettségvállalás, mint az idén. Említsük meg talán a tizennégy mezőgazdasági vál­lalat kezdeményezését, amely szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére szovjet búzafajtákból legalább 60 mázsa szemet termelnek hektáronként. További öt mezőgazdasági vállalat dolgozói e jeles évforduló tiszteletére vállalták, hogy kukoricából 60—76 mázsát termelnek hektáronként, s az öntözhető te­rületeken legalább száz mázsás hektárhozamot érnek el. A közép-szlovákiai kerületben 19 élen járó mezőgazdasági üzem a rétek hektárhozamának növelésére tett felhívást, jó tápanyagellátással gondoskodnak róla, hogy hektáron­ként legalább 60 mázsa széna teremjen- Ezek a kerületi jellegű felhívások fokozatosan egész Szlovákiára kiter­jednek, mert további mezőgazdasági üzemek dolgozói tesz­nek újabb és újabb vállalásokat. Májusi eső hull a földekre, egyre zöldebb a határ, el­kezdődött az értékes szálas takarmányok begyűjtése. A szorgalmas munka első idei terméseit már raktározzák a földművesek. A mezőkön és az állattenyésztési telepe­ken azon fáradoznak, hogy a 6. ötéves tervidőszak máso­dik évében a tervnek megfelelően növekedjen a termelés. Nem könnyű a feladat, de a pártszervezetek segítségével módot találnak minden probléma megoldására. BALLA JÓZSEF Az SZLKP Komáromi (Komár­no) járási Bizottsága a közel­múltban plenáris ülésen vitatta meg, mennyit fejlődött, mit va­lósított meg és milyen felada­tok előtt áll a járás építőipara a XV. pártkongresszus után. Amint az a járási pártbizott­ság elnökségének jelentéséből és a plenáris ülés egész ta­nácskozásából kiderült, a járás gazdasági életében fontos sze­repet tölt be a járási építőipa­ri vállalat. Fő küldetése az épületek karbantartása és ja­vítása, dolgozói azonban olyan kivitelező megbízatásokat, munkálatokat is teljesítettek, amelyek során sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Előre kell bocsátani, hogy ez a 915 dolgozót foglalkoztató építőipari vállalat sikeresen rajtolt a 6. ötéves tervidőszak­ban, amelynek első évében az összteljesítmények tervmutató­ját 110 084 000 korona értékben 105,2 százalékra teljesítette. A 6. ötéves terv előző évinél sok­kal igényesebb — idei felada­taival is sikeresen megbirkóz­tak. Az év első három hónap­jában a vállalat építői 20 mil­lió 500 ezer korona értékű mun­kálatokat végeztek el, ami az elmúlt év hasonló időszakához mérten 5,8 százalékos növeke­dést jelent, a munkatermelé­kenységi mutatót pedig 104 szá­zalékra teljesítették. A plenáris ülés után felke­restem Szabó László elvtársat, a vállalat igazgatóját és Ba­ráth Györgyöt, az üzemi párt- bizottság elnökét, akikkel hosszasan elbeszélgettünk az építővállalat sikereiről, felada­tairól, gondjairól. — Csak az elismerés hangján nyilatkozhatunk vállalatunk dolgozóinak teljesítményeiről — kezdte a beszélgetést Baráth György üzemi pártelnök, majd így folytatta: — Örülünk is, meg bosszankodunk is. ürülünk A SIKEREK TITKA Nehéz feladatokkal is megbirkóznak az elért sikereknek, dolgozóink öntudatosságának, s bosszan­kodunk a túlterheltség miatt. Olyan feladatokkal kell meg­birkóznunk, amelyekhez nin­csenek anyagi feltételeink, be­rendezéseink, egyszóval, amire nem vagyunk berendezkedve. Kivitelező hiányában azonban kénytelenek vagyunk elvállalni, iia azt akarjuk, hogy járásunk fejlődjön, épüljön-szépüljön. Persze ez sok esetben a kisebb építkezések megkésését ered­ményezi, amiért gyakran bí­rálnak is bennünket. Az igazgatótól az elért si­kerek titka felől érdeklődtem. Megtudtam tőle, hogy ebben a vállalatban nagyon jó talajra talált a szocialista munkaver- seny-mozgalom. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy dolgozóik a múlt évben elnyerték „A CSKP XV. kongresszusának kollektí­vája“ címet. Újabban a szara- tovi mozgalom módszereinek bevezetésével próbálkoznak. A szocialista munkabrigád-mozga- lomnak már évtizedes hagyo­mányai vannak náluk. E moz­galomban átszervezést hajtőt-* lak végre: 12 szocialista mun­kabrigádot alakítottak újjá, azonkívül sikeresen tevékeny­kednek komplex racionalizációs brigádjaik is. Szabó László igazgató meg­említette a legjobb eredménye­ket elért szocialista munkabrl- gád-kollektívákat. — A Bagita Péter vezette kőműves-kollektíva kimagasló eredményeket ért el a lakás­építésben. Munkájukat bizonyá­ra sokan dicsérik Lakszakálla­son (Sokolce na Ostrove), Gú­lán (Kolárovo) és Nemesócsán (Zemianska Olča). Csontos Jó­zsef kőművesbrigádja Bátorke- szin (Vojnice) és Ógyallán (Hurbanovo) végzett kiváló munkát. Ögyállán, Krocsány Dezső miniszter jelenlétében április elején adtuk át rendel­tetésének a Csontos-brigád s egyben válalatunk egyik leg­sikerültebb művét, a nyugdíja­sok házát. A kiváló minőségű munka megtestesítője ez a lé­tesítmény. A legkiválóbbak kö­zé tartoznak még Dosztál Fe­renc kőműves-, Szabó Imre gázszerelő-, Szépe Zsigmond kőműves-, Illés Ferenc aszta­loscsoportjának tagja és az út- burkolók. A szocialista ver­senymozgalomban elért ered­ményeket negyedévenként kon­ferenciánkon értékeljük, és a legjobbakat megjutalmazzuk. Ez a módszer nálunk jól be­vált, és a jövőben is alkalmaz-' ni kívánjuk. Sikereikhez nagymértékben hozzájárul a következetes párt­munka is, amelyről már a párt­elnök nyilatkozott: — Dolgozóink az egész járás területén szétszórtan dolgoz­nak, ezért üzemi pártbizottsá­gunk fokozott figyelemmel kí­séri a pártcsoportok tevékeny­ségét. Csak így tudjuk elérni, hogy valamennyi munkaszaka­szon érvényesül és szilárdul a párt vezető szerepe, s hasonló­képp: csak így tudjuk eredmé­nyesen megvalósítani a CSKP XV. kongresszusának határoza­taiból ránk háruló feladatokat is. Üzemi pártbizottságunk szo­rosan együttműködik a válla­lat vezetőségével, a szakszer­vezeti tanáccsal és a többi tö­megszervezettel. Üléseinken rendszeresen foglalkozunk a gazdasági eredmények értéke­lésével, ellenőrzésével, vala­mint a társadalmi szervezetek tevékenységével. A két vezetőtől azt is meg­tudtam, hogy a dolgozókról va­ló gondoskodás ebben a válla­latban igazán jónak mondható. A vállalat valamennyi munka- szakaszán korszerűsítik a szo­ciális helyiségeket, s állandó­an javulnak a munkafeltételeik is. A dolgozókat a vállalat 3 autóbusza szállítja naponta a Baráth György pártelnök megbeszéli a teendőket Szabó László igazgatóval. (Felvétel: Virágh József) mu nkahelyekre és vissza, s ahol nagyobb csoportok dol­goznak, ugyancsak naponla me­leg étellel látják el az építő­munkásokat. Szociális program­juk keretében a dolgozók üdül­tetéséről is gondoskodnak. Dob- šinán 29 férőhelyes üdülője van a vállalatnak (ezt további 20 férőhellyel bővítik). A múlt nyárig 30 férőhelyet biztosítot­tak egész nyáron a Balaton partján is az építőknek. Ez év­ben ugyancsak 30 férőhelyes üdülőközpont építését kezdték el az üzem dolgozói Pa ton (Pa- tince). A tervek szerint 1978 nyarán már itt is szép napo­kat tölthetnek a vállalat dol­gozói. Ezenkívül csaknem min­den évben vállalati kirándulá­sokat is szerveznek. A közel­jövőben autóbusszal nyolc na­pos kirándulásra Kijevbe uta­zik a vállalat 40 legjobb dolgo­zója. A vállalat dolgozóira 1977- ben nagyon igényes feladatok megoldása vár. Át kell ad­niuk rendeltetésének a Szol­gáltatások Házát Komáromban, katonai objektumokat, 74 la­kásegységet, és be kell fejez­niük további 30 építkezést. Mindannyian tisztában vannak vele, hogy feladataik igénye­sek, de megoldhatók, sőt vál­lalták, hogy azokat határidő előtt, 1977. december 20-ig tel­jesítik. Széles körű szocialista kötelezettségvállalási mozgal­mat indítottak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére is, amelynek keretében vállalták, hogy a teljesítmények mutató­ját 300 000, a komplex lakás­építést pedig 200 000 koronára túlteljesítik, továbbá, hogy a költségeken 150 000 koronát ta­karítanak meg, a sürgős épít­kezéseken pedig 4000 órát dol­goznak le társadalmi munká­ban. KOLOZSI ERNŐ 1977. V. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom