Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-14 / 102. szám, csütörtök

Peter Colotka elvtárs beszéde (Folytatóé az 1. oldalról] Társadalmi életünk más sza­kaszaihoz hasonlóan tehát színház- és filmművészetünk­ben, valamint a televíziós és rádióadásokkal kapcsolatban is sikeres évekről számolhat­tunk be. A különböző destruk- ciós irányzatoktól, tévedések­től és divatos hordalékoktól terhes válságos évek után örömmel számolhatunk be ar­ról, hogy az elmúlt években erőfeszítéseinket siker koro­názta, pártunk kulturális poli­tikájának, a pártosság, osztály­szempont és a népiesség elvei­nek megfelelően sikerült fel­újítanunk a művészet társa­dalmi szerepét és kidomborí­tottuk szocialista jellegét. A hálás nézők millióival együtt örülünk mi is azoknak az eredményeknek, amelyeket kulturális életünk e területén elértünk, ürömmel tölt el ben­nünket a drámaírók, a drama­turgok, a rendezők és a szín­művészek egyre színvonalasabb munkája, elsősorban a Szlovák Nemzeti Színházban. Velük együtt örülünk azoknak a si­kereknek, amelyeket hazánk­ban és külföldön, elsősorban a Szovjetunióban és a többi test­véri szocialista országban ér­tek el, jóleső érzéssel nyug­tázzuk, hogy az idősebb és a középnemzedék sorait egyre több tehetséges, fiatal művész erősíti és neves elődeik, And­rej Bagar, Janko Borodáč és mások szellemét éltetik tovább. Az egész világ előtt jogosan büszkélkedhetünk operaegyüt­teseink, zeneszerzőink színvo­nalas munkájával. Legutóbb a (Folytatás az 1. oldalról) nyesítése terén. Hatvan eszten­dő az emberiség eddigi törté­netében igen rövid időszak. Az Októberi Forradalom azonban ezt a néhány évtizedet olyan nagy történelmi időszakká vál­toztatta. amelyben a szocializ­mus a társadalmi haladás döntő ereje lett. A lenini munkastílus következetes érvényesítésével Eddigi tapasztalataink, az egész fejlődés, amelyet 1945 óta átéltünk, meggyőzően bizo­nyítják. hogy a sikeres fejlődés biztosítéka a szocialista építés minden területén, tehát a tár­sadalom kulturális életében is a lenini elvek érvényesítése volt és az is marad. Amikor ezeket az elveket mellőztük, mindig súlyosan ráfizettünk kö­vetkezetlenségünkre. Az ezt kö­vető bonyolult és nehéz konszo­lidációs folyamat azért volt si­keres, mert a lenini munkastí­lus következetes érvényesítésé­re törekedtünk. Ma teljes joggal elmondhat­juk, hogy a művészeti szövetsé­gek alakuló kongresszusain jó­váhagyott programjait megvaló­sítva jelentős művészeti és tár­sadalmi értékeket hoztunk lét­re. Pártunk, szocialista rendsze­rünk támogatja mindazokat a művészeket, akik munkásságuk­kal a szocialista művészeti ér­tékek létrehozásán fáradoznak. Ezért a szocialista építés során mindig megteremtettük és a jö­vőben még inkább megteremt­jük a lehető legkedvezőbb tel­tételeket a szocialista művésze­ti alkotómunka sokoldalú fej­lődéséhez. annak társadalmi érvényesüléséhez. Természetesen naiv dolog lenne azt hinni, hogy osztály­ellenségeink és azok szekérto­lói beletörődtek a szocialista kultúra és művészet felülkere- kedésébe. Gyűlölettől szítva szi­dalmazni kezdtek mindenkit, aki ezt az országot és népét nem árulta el, aki küldetését abban látja, hogy a dolgozó kéz és szellem ügyét őszintén és becsülettel szolgálja. A bur­zsoá propaganda jelenleg óriási anyagi eszközökkel rendelke­zik. E propaganda stratégiáját és taktikáját a szocializmus a nemzetközi munkásmozgalom és a kommunista eszmények irán­ti gyűlölet határozza meg. Tá­madásaik céltáblája a szocia­lista művészet, a szocialista C ehszlovákia valódi művészei. Nemrég még arra törekedtek, hogy a nemzetközi kultúra tá­rából töröljék a mi alkotásain­kat. Az a tény, hogy jóslataik Szlovákiai Zeneszerzők Szövet­ségének kongresszusán is mél­tattuk sikereiket. Ma itt, első­sorban a kiváló énekeseket, rendezőket és karmestereket szeretném megemlíteni, akik a világ számos országában vív­tak ki magas fokú elismerést művészi munkájukkal. Az el­múlt években sokat fejlődött balettegyütteseink színvonala, tovább nőtt a zenés szórakoz­tató színházak népszerűsége. Az is figyelemre méltó, hogy ezekben a társulatokban egy­re több és színvonalasabb ifjú­sági és gyermekműsort mutat­lak be. Alkotásaink külföldön is sikert aratnak Hasonló fejlődésről számol­hatunk be a szlovák filmművé­szetben is. A televízió és a rá­dió kultúrpolitikai és művészi munkáját dicséri, hogy több szlovák és cseh tévé- valamint rádiójáték aratott nagy sikert, kapott díjakat külföldön is. Nagyra értékeljük művé­szeink, kulturális dolgozóink eredményeit. Ugyanakkor azon­ban azt is tudatosítjuk, hogy nincs mindennap ünnep, győ­zelmek és sikerek mellett oly­kor vereségek is érnek ben­nünket, csúcsok között dombofc és lejtők is vannak. A döntő azonban az, hogy megfelelő irányban haladunk, és a meg­kezdett úton számos eredményt értünk el. A továbbiakban még határo­ellenére művészetünk egyre in­tenzívebben fejlődik és egyre több elismerést szerez világ­szerte, a polgári propaganda stratégáit arra kényszerítette, hogy taktikát változtassanak. Most krokodilkönnyeket hullat­nak, mondván, hogy a szocia­lizmus állítólag a művészek­nek nem teszi lehetővé az al­kotási szabadság érvényesíté­sét. A szabadság kérdése a mű­vészeti alkotás központi kérdé­se. Ma, az ideológiailag megosz­tott világban láthatjuk, mi rej­tőzik amögött a követelés mö­gött, hogy a művészetet meg­tisztítsák az ideológiától. Ezzel csak arra törekszenek, hogy durván eltorzítsák a művészet társadalmi szerepéről vallott humánus marxista—leninista el­veket, megzavarják a művészek kapcsolatát a társadalommal. A szépség törvényei szerint Az önök jelentése is konkrét tényekkel és meggyőzően bizo­nyította, mennyire kedvezőek a lehetőségek a képzőművészeti alkotások létrehozása terén. A szocializmusban elért minőségi­leg új körülményeknek köszön­hető, hogy a képzőművészet átlépi korábbi korlátait. hogy minél aktívabban vegyen részt a lét- és munkakörnyezet for­málásában, hogy minél közvet­lenebbül befolyásolja az ipari termelés esztétikumát, hogv minél nagyobb mértékben ré­szesedjék a világ átalakításá­ban — Marx Károly szavaival élve — a szépség törvényei szerint. Ilyen eredményt azonban csak olyan alkotómunkától vár­hatunk el, amely valóban képes megmozgatni az emberek gon­dolatait és érzelmeit. Erre pe­dig csak olyan művész képes, aki jól ismeri a munka vilá­gát, nem takarja el arcát az élet igazsága elől. Mindig abból kell kiindulni, hogy az igazi alkotási szabad­ság azon alapul, mennyire ké­pes a művész népét, korát, az emberiséget, a társadalmi hala­dás ügyét szolgálni. Ebből adó­dik, hogy a művész társadalmi felelősséget visel munkásságá­ért. Ezért a szabadság és « felelősség dialektikus egységé­ben látjuk a művészet és az alkotó igazi küldetését. Haladó hagyományaink szellemében A modern cseh képzőművé­szetnek gazdag hagyományai vannak, amelyek a múlt század közepéig nyúlnak vissza, legna­gyobb fellendülése azonban 1948 februárja után következett be. zottabban a minőségi munkára kell törekedni, és fejlett szo­cialista társadalmunk követel­ményeinek megfelelően vala­mennyi művészünktől, kultu­rális dolgozónktól művész- együttesünktől igényesebb, színvonalas művészi munkát várunk el. Szocialista művé­szeink számára nem lehet fennköltebb és szebb küldetés, mint tehetségükkel hozzájárul­ni életünk gazdagodásához, szebbé tételéhez, hirdetni az igazságot és az élet szépségét. Helyesnek tartjuk, hogy mostani kongresszusuk is ilyen szellemben tanácskozik, és nagy nyomaték kai hangsúlyoz­za az egyre növekvő eszmei és szakmai követelményeket, pár­tunk XV. kongresszusának ha­tározatával összhangban emeli ki a minőségi munka fontos­ságát. Meggyőződésünk, hogy erőfeszítéseik polgáraink mii' Hóinak helyeslésével találkoz­nak, hiszen velük közösen for­máljuk át világunkat s benne az embereket is. Biztosítom önöket, hogy erőfeszítéseiket párt- és állami szerveink tel­jes mértékben támogatják, és minden feltételt megteremte­nek eredményes munkájukhoz. Tudjuk azt is, hogy ma még nem kevés probléma nehezíti munkájukat. Tudatosítjuk pél­dául, hogy a televízió adáside­jének növekedésével és az új, hazai filmek számának gyara­podásával számos élenjáró mű­vészt szinte emberfeletti mun­kának teszünk ki. Néha bizony már sajnáljuk őket. Ha a ke­reslet és a kínálat harcából a művészetet, a színvonalas alkotómunkát akarjuk kihozni győztesként, akkor e téren is fel kell számolnunk a még meglevő ösztönösséget, értel­mesebben kell gazdálkodni művészeink tehetségével, ere­jével. Bátrabban ki kell hasz­nálnunk a szlovák fővároson kívül működő színvonalas szín- társulatok tagjainak művészi tehetségét is. Üj színházakat, művelődési otthonokat építünk Tudjuk, hogy a megfelelő művészi munkához korszerű anyagi és technikai feltételek szükségesek. E téren is igyek­szünk erőnknek, lehetőségeink­nek megfelelő segítséget nyúj­tani. Három évvel ezelőtt ad­tuk át rendeltetésének az újjá­épített Szlovák Nemzeti Szín­házat, valamint a televíziós központ egy részét. Folytatjuk a rádió új központjának épí­tését, és fokozott ütemben fe­jezzük be a kolibai filmstúdió­kat. Megkezdtük a prešovi Jo­náš Záhorský Színház építését. Elengedhetetlenül szükséges­nek tartjuk az új nitrai szín­ház fölépítését, valamint a bratislavai színházi hálózat bő­vítését is. Jelenleg két műve­lődési otthon építésének ter­veit fejezzük be a szlovák fő­város városnegyedeiben, Ruži- novban és Károlyfalun. A kö­vetkező ötéves tervidőszakok­ban új színházakat szeretnénk építeni Bratislavában, Komár- nóban (Komáromban! és Bans­ká Bystricában. Tudjuk, hogy az anyagi és műszaki felté­telek biztosítása terén is sok a jogos és időszerű követel mény, ám látnunk kell azt is, hogy a termelőszférában is sok beruházást kell végeznünk, gazdaságunk, társadalmunk to­vábbi fejlődése érdekében. Határozottan elítéljük a rágalmakat Tisztelt elvtársak! A szocialista Csehszlovákia a nyugati világ válságaival, szociális feszültségeivel, bi­zonytalanságával összehason­lítva konszolidált, töretlenül fejlődő ország. Ennek ellené­re — sőt éppen ezért! — az elmúlt időszakban az imperia­lista eszmei diverzió összpon­tosított kampányának, példát­lan rágalmazásainak, uszításai­nak a központjává váltunk. Ežek az erők újra és újra azon mesterkednek, hogy durván beavatkozzanak belügyeinkbe. Mesterkedéseik logikája az, hogy minél nagyobb nehézsé­gekbe ütközik a tőkés világ, és minél nyilvánvalóbb, von­zóbb a szocialista világrend­szer ereje és fejlődése, minél inkább csökken az agresszív imperialista körök reménye, hogy a szocialista országokat katonailag semmisítse meg, annál inkább növelik a Szov­jetunió, Csehszlovákia és a szocialista országok elleni kampányt, s támadásaikat az ideológia szférájába helyezik át. Ez mutatkozott meg a Cseh­szlovákia elleni kampányban Is, amelyet az antikommunista kémközpontokban szerveztek, irányítottak és sötét terveiket néhány maroknyi hazai politi­kai kalandor is igyekezett tá­mogatni. Annak ellenére, hogy köztársaságunk becsületes dol­gozóinak millióitól egyértelmű választ, méltó leckét kaptak, s dolgozóink, szövetkezeti dolgo­zóink, értelmiségünk határozot­tan elítélték rágalmaikat és hazugságaikat, a nyugati kém­központok tovább folytatják a rágalmazást, a provokációkat, s igyekeznek beférkőzni a mi világunkba. Az imperializmus legreakciósabb körei az embe­ri jogokat emlegetik, s ugyan­akkor példátlanul lábbal tipor­ják. A helsinki konferencia dokumentumainak palástjába szeretnének burkolózni, s köz­ben ők szegik meg a nemzetek közötti békés együttműködés elveit. Az úgynevezett harma­dik kosárról beszélnek, de igyekeznek megkerülni a kul­turális értékek valódi cseréjét, hogy eszmei felforgató mun­kát végezhessenek, és a kul­turális értékek cseréje gyanánt a pesszimizmus, az erőszak, a gyűlölet, a dekadencia kultú­ráját küldjék el hozzánk. Semmi ilyesmit nem vagyunk hajlandók és nem ’ is fogunk a „harmadik kosárból“ kiven­ni. Művészeink is minden bi­zonnyal tiltakoznának az ilyen kulturális politika ellen, hiszen így ők is a reakciós és anti- humánus eszmék terjesztőivé válnának. Síkraszállunk a valódi érté­kek cseréjéért, és kulturális téren is támogatjuk az olyan együttműködést, amely hozzá­járul a nemzetek közötti bé­kés együttéléshez és megér­téshez. Építünk a szovjet tapasztalatoki a Mindannyian tudjuk, mit je­lentett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom az új, szo­cialista kultúra megszületésé­ben és fejlődésében nemcsak a Szovjetunióban. A proletár forradalom eszméje, a szovjet kultúra példája alapjaiban be­folyásolta nemzeteink kultúrá­ját, színház- és filmművésze­tét. Napjainkban ezekre a ha­gyományokra építve, fejleszt­jük kapcsolatainkat a testvéri Szovjetunió kultúrájával. El­ismeréssel szólhatunk a kultú­ra területén megvalósított sok­rétű együttműködésről. Meg­győződésünk, hogy a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal tovább mélyülő és gazdagodó kapcsolataink közös ügyünket, a szocializmus és a béke ügyét szolgálják. Laco Novomeský szavaival élve: „A nagy és igazi művészet titka abban rejlik, amit felfedez és magyaráz. Ez a szocialista művészet feladata is. Megis­mertetni az élet értelmével, szépségeivel, azokkal a mód­szerekkel, amelyekkel az éle­tet meg lehet változtatni, szeb­bé lehet tenni és az embert ki lehet vezetni a kételyek és bizonytalanságok útvesztőiből. A valódi művészet ilyen érte­lemben a szocializmus segítő­társa, a valódi szocializmus pedig a művészet segítője.“ Végezetül engedjék meg, hogy további művészi munká­jukhoz erőt, egészséget kíván­jak, hogy együtt örülhessünk szocialista színház- és filmmű­vészetünk, a televízió és rá­dióadások sikereinek, ame­lyekre nagy szükség van szo­cialista társadalmunk további fejlődése érdekében. Kívánjuk, hogy tanácskozásukat eredmé­nyes munka kövesse, az itt el­fogadott határozatok a min­dennapi munkában váljanak valósággá és művészeink te­hetségükkel továbbra is né­pünket, szocialista társadal­munkat szolgálják. A forradalmi hagyományok szellemében (ČSTK) — Bratislavában tegnap a Közbiztonsági Testü­let megalakulásának 32. évfor­dulója alkalmából „A Közbiz­tonsági Testület forradalmi ha­gyományainak szellemében a XV. pártkongresszus határoza­tainak teljesítéséért“ jelszó je­gyében ünnepi gyűlést tartot­tak. Az ünnepi gyűlésen párt- és kormányküldöttség vett részt Stefan Lazarnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK belügymi­niszterének vezetésével. A kül­döttség tagja volt Štefan Sá- dovsktj, az SZLKP KB osztály- vezetője is. Részt vett az ünnepi gyűlé­sen Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkön- zulja, Vaszilij Viszkov, a szov­jet csapatok bratislavai pa­rancsnokságának képviselője és más vendégek. Az ünnepi gyűlésen a Biz­tonsági Testület 61 tagjának átnyújtották ,,A haza védelme- zésében szerzett érdemekért- és ,,A haza szolgálatáért“ ki­tüntetéseket. m ★ Tizennégy csehszlovákiai egyház képviselői megalapítot­ták szerdán Bratislavában a csehszlovákiai Keresztény Bé­kekonferencia regionális szer­vezetét. A szervezet elnökévé dr. Ján Michalko szlovákiai evangélikus püspököt, titkárá­vá dr. Jaroslav Šuvarský gö­rögkeleti lelkészt választották meg. Josef Haviín elvtárs beszéde m 1977. IV. 14. 2 Képzőművészetünk pozitív érté­kei elválaszthatatlanul fűződ­nek az egyes korszakok esz­meileg haladó és valóban de­mokratikus törekvéseihez. A második világháborút megelő­ző időszakban képzőművészeink számos esetben közvetlenül és tevékenyen részt vettek a kor társadalmi küzdelmeiben. A fa­siszta megszállás idején művé­szetünk egyhangúan a fasizmus ellen foglalt állást. A cseh és a szlovák nemzet erőszakos el- szakítása Idején is megmaradt a cseh és a szlovák művészet hagyományosan baráti kapcso­lata. A csehországi és a szlo­vák képzőművészek csakúgy, mit az összes csehszlovákiai művész, lelkesen köszöntötték hazánk felszabadulását, majd 1948 februárjában ösztönösen csatlakoztak a szocializmus épí­tésének eszméjéhez, felelőssé­get vállaltak a szocialista kul­túra fejlesztésiéért. Köszönet jár mindannyiuk- nak, összes képzőművészeinknek azért, hogy tartós értékekkel gazdagítják társadalmunkat. Al­kotó lelkesedésükkel és állam- polgári magatartásukkal bizo­nyítják, hogy tudatában vannak a szocialista művész nagy kül­detésének. Ezt az itt előterjesz­tett jelentés is bizonyítja. Egyetértünk azzal, hogy a jö­vőben tovább kell fokozni a képzőművészetnek a lét- és munkakörnyezet formálásában vállalt szerepét, növelni kell a társadalmi termelés különféle fajtáira gyakorolt esztétikai ha­tását és oda kell hatni, hogy a képzőművészeti alkotások meg­győzőbben fejezzék ki korunk legfontosabb eszméit és eszmé­nyeit. Ösztönző erő Ösztönzően kell hatni min­den csehszlovákiai művész munkásságára a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. és a Februári Győzelem 30. évfor­dulójának. Hiszen ezek olyan történelmi események évfordu­lói, amelyek lerakták az alapo­kat győzelmeink és forradalmi vívmányaink eléréséhez. Büsz­kék lehetünk arra, amit a győ­zelmes szocializmus a Szovjet­unióval az élen az emberisé­gért tett és amihez mi is hoz­zájárultunk. Művészeink ezért jól tudják, milyen kötelességeik vannak szocialista hazájukkal szemben, mit kell tenniük a szocialista haza további felvi­rágoztatásáért. Engedjék meg, hogy sok sikert kívánjak e kö­telességük és küldetésük való­ra váltásához. Műveikben minél jobban tükröződjék életünk, ko­runk művészi formába öntött igazsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom