Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-07 / 96. szám, csütörtök

[eoiyjd Breisayev és Fidel Castro újabb megbeszélése Moszkvában Teljes a megértés és a nézetazonosság a szovjet és a kubai kommunisták között Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára teg­nap a Kremlben újabb eszme­cserét folytatott Fidel Castro- val, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárával, állam- és kormányfővel. A kubai vendég az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­ra hétfőn érkezett Moszkvába nem hivatalos baráti látogatás­ra. Mint már arról röviden hírt adtunk, kedden az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács és a Minisz­tertanács a Kremlben ebédet adott Fidel Castro tiszteletére. Az ebéden Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro mondott pohár­köszöntőt. Leonyid Brezsnyev pohárkö­szöntőjében egyebek közt rámu­tatott arra. hogy Fidel Castro a közelmúltban tett afrikai kör­útja igazolta, milyen széles kö­rű nemzetközi elismerésnek ör­vend a szocialista Kuba politi­kája, amelytől idegen a más ál­lamok belügyeibe történő bár­miféle beavatkozás. A felsza­badult országok a Szovjet­unióban, Kubában, a többi test­véri szocialista államban barát­jukat látják, akikre támaszkod­hatnak. Kuba ellenfelei és egyúttal a szocializmus ellenfelei a ma­guk képtelen koholmányait úgy próbálják feltüntetni, mint a szocialista országoknak a fel­szabadult államokkal kapcsola­tos céljait és szándékait. Sem­milyen rágalom nem változtat azonban a tényeken. Tény pe­dig, hogy a szocialista orszá­gok mindenkor az imperialis­ta agresszió ellen a diktátum és az erőszak ellen küzdő népek oldalán állnak. A szocialista or­szágok egyenjogú kapcsolato­kat tartanak fenn a fiatal álla­mokkal és támogatják gazdasá­gi fejlődésüket. Más esetekben ellenfeleink megpróbálják úgy feltüntetni a dolgot, mintha Ázsia, Afrika és Latin-Amerika egyszerűen a szocialista és a kapitalista or­szágok, elsősorban a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vetélkedésének színtere volna. Ez teljességgel hamis ábrázolás. E kontinensek népei már rég megszűntek a történelem pasz- szív szereplői lenni, aktívan tel­jes erejükből harcolnak jogai­kért, haladnak a maguk válasz­totta úton. A továbbiakban Brezsnyev hangsúlyozta, hogy korunk egyik legfontosabb feladata a fegyverkezési hajsza korlátozá­sa és beszüntetése. Objektiven nézve a dolgokat úgy tűnik, nem rossz alapunk van ehhez, egyebek között a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban. De mint a közelmúltbeli tárgyalások megmutatták, part­nereink ahelyett, hogy előre ha­ladnának, lemondanak a konst­ruktív megközelítésről és egye­lőre egyoldalú álláspontra he­lyezkednek. Lehetséges az ész­szerű megállapodás, ehhez azon­ban szükséges, hogy a másik fél is teljes mértékben tudatá­ban legyen a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért viselt fele­lősségének, mégpedig nemcsak szavakban, hanem megoldások keresésében is. Fidel Castro a tiszteletére adott ebéden elhangzott pohár­köszöntőjében hangoztatta, hogy a közelmúltban a világ olyan részén tett látogatást, ahol a legkíméletlenebb volt a kolo­nialista, imperialista kizsákmá­nyolás: az afrikai földrészen. Afrikai látogatásom idején meg­győződhettem arról, hogy a burzsoá ideológia teljes mér­tékben hitelét vesztette és csődbe jutott. Az imperializmus neokolonista mesterkedéseivel szembe kerülve egyre több kor­mány választja a szocialista utat s harcuk nemcsak rokon- szenvünkre, hanem teljes szo­lidaritásunkra is támaszkodik. Castro arról is beszámolt, hogy a harmadik világ népei­nek sorában növekszik a szo­cialista közösség és különösen a Szovjetunió tekintélye. Az Ok­tóberi Forradalom közelgő év­fordulójáról szólva kijelentette, hogy a forradalom eredménye­ként a világ az utóbbi 60 év­ben többet haladt előre, mint az előző évezredek során. Vé­gezetül kifejezte a kubai nép háláját, és elismeréssel szólta Szovjetunió következetes és bölcs politikaiáró1 SZOVJET-TUNÉZIAI DOKUMENTUMOKAT ÍRTAK ALÁ Moszkva — Tegnap befeje­ződtek a szovjet—tunéziai tár­gyalások. A tanácskozásokon Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök és Hadi Nuira, a Tunéziai Köztársaság minisz­terelnöke megvitatta a kétolda­lú szovjet—tunéziai együttmű­ködés kérdéseit, valamint átte­kintett több időszerű nemzet­közi kérdést. A Kremlben tegnap szovjet- tunéziai dokumentumokat írtak alá — konzuláris megállapo­dást, az 1977—78-as évekre sző­lő kulturális és műszaki-együtt­működési programot, kereske­delmi megállapodást, valamint jegyzőkönyvet arra vonatkozó­lag, hogy a Szovjetunió Tunisz­ban kereskedelmi képviseletet létesít. NÉHÁNY SORBAN JAROSLAV PROKOPEC, a Cseh Szocialista Köztársaság egészségügyi minisztere és Souk Vongsak laoszi egészség- ügyi miniszter Vientianéban csehszlovák—laoszi egészségü­gyi együttműködési és segítség- nyújtási jegyzőkönyvet írt alá. A WASHINGTON POST és a New York Times a közelmúlt­ban bebizonyította, hogy a CIA lehallgatta az amerikai kor­mánnyal tárgyaló mikronéziai delegáció teleíon-beszélgetéseit. E törvénytelen lépés ellen tilta­kozott az Emberi Jogok Nem­zetközi Ligája. A CHILEI fasiszta rendszer 1976-ban különböző nyugati ma­gánbankoktól és intézmények­től 594 millió dollárt szerzett. A legnagyobb támogatást a Nemzetközi Valutaalap nyújtot­ta Chilének. Az AMERIKAI szenátus költ­ségvetési bizottsága 1978-ra megszavazta a 111,9 miliárd dolláros katonai költségvetést. Ez megfelelt Carter kormánya követelésének. AZ ÚJONNAN megválasztott Algériai Nemzeti Népi Gyűlés befejezte tavaszi ülésszakát. Legközelebb október elején ül össze ismét. TRIPOLIBAN befejeződött az afrikai és az arab államok hír- ügynökségei igazgatóinak kon­ferenciája. Harmincöt állami hírközlő szerv, valamint az UNESCO, az Arab Liga és az Afrikai Egységszervezet képvi­selői megegyeztek a híranya­gok és fényképek cseréjének bővítésében, az afrikai föld­rész kommunikációs kapcsola­tainak javításában. MOSZKVAI hivatalos bejelen­tés szerint kedden befejeződött a Kujbisev, Ogyessza és Nyiko- lajev térségében tartott had­gyakorlat. Az egységek sikere­sen hajtották végre a kitűzött feladatokat. A hadgyakorlat részvevői visszatértek állomás­helyükre. HELSINKIBEN tegnap meg­emlékeztek a szovjet—finn ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés 29. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen részt vett Urho Kekkonen köztársasági elnök, Miettunen kormányfő, valamint k ormányának tagjai és a poli­tikai pártok vezetői. NEGYEDIK NAPJA folytatódik a londoni Hearthrov-repülőtér négyezer főnyi földi Irányító személyzetének bérkövetelő sztrájkja. A műszaki személy­zet a szakszervezetek Ismételt felszólítására sem volt hajlan­dó felvenni a munkát, és ezért a British Airways légitársaság legtöbb belföldi és európai, va­lamint számos interkontinentá­lis járatát szüneteltetni kell. Szadat befejezte Carternél tett látogatásit ÉVENTE CSAK 900 MILLIÓ DOLLÁR EGYIPTOMNAK Kommentárunk 1977. IV. 7. Le Duan elvtárs, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára, a vietnami nép szabadságának és függetlenségének, valamint a nemzetközi kommunista és munkáspártok egységének fá­radhatatlan harcosa 1907. áp­rilis 7-én a Guang-Tri tarto­mányban született. Édesapja ácsmester volt. Le Duan elvtárs már 19 éves korában bekap­csolódott az ország felszabadí­tásáért küzdő forradalmi moz­galomba. 1928 óta tagja volt a Ho Si Minh alapította Viet­nami Forradalmi Ifjúsági Ligá­nak. A harcokban szerzett ta­pasztalatok egyre inkább bebi­zonyították, hogy a tömegek forradalmi mozgalma jelentős sikereket mindaddig nem ér­het el, amíg irányítását nem veszi kezébe a munkásosztály, s élcsapata, a párt. Vietnam­ban 1929-ben három kommunis­ta szervezet alakult, s ezek egyesüléséből 1930 februárjá­ban létrejött az Indokína Kom­munista Pártja elnevezésű mar­xista—leninista elveket valló párt. Az egységes párt meg­alakulása jelentős esemény volt a vietnami forradalom tör­ténetében. Indokína Kommu­nista Pártja 1951-ben a II. kongresszuson felvette a Viet­nami Dolgozók *Pártja nevet, majd 1976-ban a IV. kongresz- szuson Hanoiban a VDP Viet­nami Kommunista Pártra vál­toztatta nevét. le iluon eivtórs 70 éves Le Duan elvtárs a harmincas években a pártvezetőség meg­bízásából a KB propagandával foglalkozó bizottság tagjaként működött, s tevékenységéért 1931-ben a francia gyarmati ha­tóságok 20 évi börtönre ítélték. Az ország több börtönében ra­boskodott. Mindenütt kitartóan folytatta politikai tevékenysé­gét. A francia népfront győzel­me után 1936-ban a közvéle­mény követelésére több társá­val együtt szabadon bocsátot­ták. Kiszabadulása után azonnal minden erejét, egész tudását a párt szolgálatába állította, s 1937-ben tartományi párttitkári tisztséget vállalt, majd 1939- ben a Központi Bizottság állan­dó bizottságának tagja lett. Kitört a második világháború. A párt ismét Illegalitásba vo­nult. Le Duan elvtársat újabb tízévi börtönbüntetésre ítélték, és a Poulo Condor szigetre száműzték, ahonnan 1945-ben az augusztusi forradalom ide­jén szabadult. A Központi Bi­zottság Dél-Vietnamba küldte, s olt teljesítette pártfeladatát: szervezte a tömegeket a fran­cia intervenciósok és a belső reakció elleni harcra, részt vett a néphadsereg és a Viet­nami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának szervezésében, melynek később 1851 decembe­rében a párt II. kongresszusán tagjává és a párt Központi Bi­zottságának titkárává válasz­tották. A III. kongresszuson 1960 szeptemberében Le Duan elvtársat a KB első titkárává választották. Funkciójának 16 éven át, a hősi küzdelmek évei­ben mindig következetesen tö­rekedett a kongresszuson kitű­zött feladatok megvalósítására. A III. kongresszus határozata feladatul tűzte ki az amerikai imperializmus neokolonialista uralma alá került Dél felszaba­dítását, Vietnam állami egysé­gének helyreállítását. A párt múlt év december közepére összehívott IV. kongresszusa — Washington — Mindkét fél Washington és Kairó erősödő barátságát hangsúlyozza, mi­közben Szadat egyiptomi elnök szerdán még több amerikai gazdasági és — feltehetően — katonai segély ígéretével utaz­hatott el az Egyesült Államok­ból. Az egyiptomi államfőt Carter elnök hangsúlyozott szívélyes séggel üdvözölte, mint olyan embert, akitől Amerika nem­csak közel-keleti, hanem afri­kai terveinek támogatását is elvárja. A kairói kormány (Izrael után) a második legnagyobb ameri­kai gazdasági segélyt kapja a Közel-Keleten: évi 900 millió dollárt. A Newsweek értesülé­se szerint Szadat ezúttal még többet igényelt, egyfajta „arab Marshall-terv* keretében a kö­vetkező három évben összesen 8—10 milliárd dollárt szeretne kapni. A Washington Post szerint az amerikai látogatás azért is létfontosságú Szadat számára, mert helyzete a januári kairói kormányellenes megmozduláso­kat követően ingatag. Az ellenzéki pártok az SKP legalizálását követelik Madrid — A spanyol ellen­zéki erők uem vesznek részt a júniusra tervezett választáso­kon, amennyiben nem legali­zálják a Spanyol Kommunista Pártot és valamennyi politikai szervezetet — szögezi le az a madridi közlemény, amelyet az ellenzéki pártok vezetőinek üléséről hoztak nyilvánosságra. Az ülésen részt vett Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkára. A nyilatkozat leszögezi, hogy biztosítani kell a szakszervezeti szabadságot, amely az ellenzéki pártok szerint elválaszthatatlan a politikai szabadságjogoktól. A dokumentum végezetül leszö­gezi, hogy a kommunista párt esetleges nem engedélyezése bizalmatlan légkört teremtene a választások körül. Új földreform-törvény Portugáliában? Lisszabon — A portugál kor­mány a földreformra vonatko­zó új törvényről tárgyalt. Amennyiben a nemzetgyűlés jóváhagyja a törvényt, érvényü­ket vesztik mindazok a mező- gazdaságra vonatkozó dekrétu­mok, amelyeket 1974 októbere és 1976 júniusa között fogadtak el, tehát abban az időszakban, amikor baloldali ideiglenes kormányok irányították Portu­gáliát. Szadat többszáz harci repü­lőt, harckocsielhárító rakétá­kat és más fegyvereket is kért az amerikai kormánytól. Carter óvakodott attól, hogy nyilvá­nosan elkötelezze magát, hi­szen a kongresszusban nagy el­lenzéke van Egyiptom felfegy­verzésének. Oj és „kiskapunak“ tekinthető szempont, hogy Sza­dat ezúttal — összhangban Wa­shingtonnal — sietett elítélni „külső hatalmak afrikai beavat­kozását“ — magyarán: állást foglalt a Szovjetunió, Kuba más szocialista országok és az afri­kai felszabadító mozgalmak kapcsolatai ellen. Charles Percy republikánus szenátor sietett kijelenteni: Szadat „fegyvert szállít afrikai felebarátainak“. Feltehető, hogy ezen a címen a Carter-kor- mánynak könnyebb lesz elfo­gadtatnia az Egyiptomnak szó­ló fegyverszállítások tervét a kongresszus Izrael-pártl körei­vel. Szadat melegen méltatta Car­ter elnöknek a palesztinaiak saját hazájához való jogáról tett újszerű kijelentéseit, anél­kül, hogy viszonzásul tisztázó­dott volna az ameriaki állás­pont. Carter megfogalmazását a Fehér Ház utólag úgy értel­mezte: az elnök „előnyben ré­szesítené“, ha a palesztinaiak Jordánia keretében kapnának otthont. melyen Le Duant a VKP KB főtitkárává választották — megállapította: ez a feladat maradéktalanul megvalósult. Hazánkban Le Duan elvtárs vietnami párt- és állami kül­döttség élén 1975 októberében tett látogatást, s ezzel is hozzájárult a csehszlovák—viet­nami barátság megszilárdításá­hoz, országaink együttműködé­sének továbbfejlesztéséhez. A 70 éves Le Duan főtitkár ma Ho Si Minh elnök végaka­ratának megfelelően eleget tesz az egész párt, minden ve­zető és minden párttag első- rendő és legszentebb köteles­ségének: őrzi a párt sorainak egységét és összeforrottságát. Az internacionalizmus szelle­mében minden lehető módos erősíti és fejleszti a VSZK szo­lidaritását és együttműködését a testvéri szocialista orszá­gokkal. Támogatja Délkelet- Ázsia népeinek a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért, a békéért, az Igazi semleges­ségért, a területükön levő ide­gen katonai támaszpontok meg­szüntetéséért és az idegen csa­patok kivonásáért vívott igaz­ságos harcát. KODAY BERTA 'A ’közelmúltban az amerikai nők a Fehér Ház előtt lezaj­lott tömegtüntetésen követelték az emberi jogok betartását az USA-ban. A felvételünkön lát­ható transzparens felirata a következő: „Elnök úr az embe­ri jogok otthon kezdődnek“. (CSTK — ZB felvétel) Nyugat-európai intézmények „az emberi jogokról” Brüsszel — Az Európa Par­lament, az EGK Miniszteri Ta­nácsa, és az Európai Közössé­gek Bizottságának vezetői ked­den Luxembourgban közös nyi­latkozatot írtak alá az emberi jogokról. Ez a dokumentum — amint azt az Európai Közösségek Bi­zottsága hangoztatja — „azt hivatott bizonyítani, milyen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a nyugat-európai intézmé­nyek az EGK tagországok al­kotmányaiban rögzített és „az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságokról szóló európai egyezményben“ is le­fektetett rendeleteknek. A kö­zös nyilatkozat aláírásával a nyugat-európai intézmények ün­nepélyesen kötelezik magukat ezen jogok tiszteletbentartásá- ra“. Ugyanakkor, mint azt a té­nyek bizonyítják, az új doku­mentumot aláíró országok kö­zül távolról sem mindegyik tartja be a fent említett, már érvényben lévő „európai kon­venciót“. Az Emberi Jogok Eu­rópai Bírósága legutóbb Strass- bourgban számos dokumentum­mal bizonyította, hogyan sértik meg az alapvető emberi jogo­kat Észak-lrországban, ahol az angol hatóságok rendszeresen megkínozták a letartóztatotta­kat. Az egész világon elítélik az NSZK-ban széles körben al­kalmazott alkotmányellenes foglalkoztatási tilalmat. Fran­ciaországban pedig hivatalosan is beismerték, hogy az állami intézményekben állást kereső­ket előzetesen rendőrségi vizs­gálatnak vetik alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom