Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-25 / 113. szám, hétfő

m UII KA ELOSZTÁS liliNl^YICOR Az esővíz még mindig lassítja a mezei munkák ütemét Percek múlva tizenegy óra, és a meghívottak egymás után érkeznek: Sörös Ilona, a Pribe- tal (Perbetel) Egységes Föld- müvesszövetkezet 1-es számú telepének csoportvezetője, majd Fabula György, a telep mecha - nizáclós csoportjának irányító­ja. Gábor Ernő és Farkas Fe­renc a 3-as számú telepről együtt jönnek, és egyben ki­mentik Miska Andrást, a nö­vényvédelem felelős vezetőjét: „Oj parcellára ment át a cso­port, és a munka kezdeténél a vezetőnek ott kell lennie. Ez­úttal a szőlő- és a gyümölcs­kertészet vezetői sem jönnek, mivel náluk a helyset válto­zatlan. Még két napon keresz­tül a tegnap megkezdett mun­kát végzik, a hozzájuk beosz­tott gépeket megtartják, továb­biakat pedig nem igényelnek.“ vaszi keverékek vetését is. Mi vei a cukorrépával és a szemes kukoricával ellentétben a so­rok egyenessége itt nem el­engedhetetlen követelmény, a mocsarakat könnyebben kike­rülhetjük. A legfontosabb teendőket az agronómus foglalta össze: — Tehát folyatjuk az istál­lótrágya kihordását, ha az 1-es számú telepről elfogy, a ket­tesen kell megkezdeni. Farkas elvtárs előkészíti e munkát. A silódomb tetejéről leszedett és földdel keveredett maradékot komposztként kell hasznosíta­ni. Jelezték az új Zetor érke­zését, ha megkaptuk, még az­nap be kell állítani a lánctal­pas helyére. Első számú fela­dat a vetés — intett Sörös Ilo­na felé —, Fabula és Farkas elvtársak pedig végezzék el a Szakmai megbeszélés vetés előtt — Sörös Ilona csoportvezető és Lacza Tibor traktoros (A szerző felvétele) Együtt tehát a kis közösség, amelynek tagjai naponta talál­koznak — mindig pontosan ti­zenegykor —, hogy megbeszél­jék a legfontosabb teendőket. Nagy László főagronómus az aznapi helyzet értékelésével kezdi a tanácskozást, majd át­adja a szót kollégáinak. Fa­bula György jelentkezik: — A szőlészetbe még hord­juk az Istállótrágyát. A telep útja nagyon átázott, a trakto­rok nem tudják kihúzni a meg­rakott pótkocsikat, ezért tégla­törmelékeket szórunk az utak­ra. A .géppark üzemképes, ko­molyabb probléma nincs, az előforduló hibákat folyamato­san javítjuk. Sörös Ilona veszi át a szót: — Folytatjuk a napraforgó vetését. A növényvédő, a talaj­előkészítő és a vetőcsoport most délelőtt már átvonult az L—1-es parcellára. Itt az előző parcellákhoz képest aránylag folyamatosabban dolgozhatunk, mivel kevesebb a mocsaras rész. A kihagyott szigeteket számon tartjuk, és utólag vet­jük be. Ha az agrotechnikai ha­táridő megengedi, napraforgó­val, ha az már nem |öhet szá­mításba, akkor silókukoricával. — A K—5-ös és 6-os parcel­lán is összegezni kell a kiha­gyott részeket — mondja az agronómus Farkas Ferencnek, majd elsősorban nekem címez­ve folytatja: — A lapályos részeken fel­gyülemlett talajvíz kisebb mo­csarakat képez, ezek összterü­lete közel 400 hektár, ami szán­tóknak csaknem hetedrésze. Ha jól emlékszem, utoljára 1967-ben volt hasonló a hely­zet, amikor csak május első napjaiban tudtuk elvetni a cu­korrépát. Bizony, Idegesítő a dolog, hiszen nagyon összetor­lódnak a munkák. Napokkal ez­előtt mőg az árpát vetettük, jelenleg már a cukorrépát. Nya­kunkon van a kukoricavetés ideje is. Fabula György, majd Gábor Ernő jelentése Is az agronómus szavait Igazolja. — A cukorrépaföldön teg­nap mind a három műtrágya­szóró megsüllyedt, csak lánc­talpasokkal tudtuk kihúzatni őket. A munkát persze folytat­juk, majd jobban vigyázunk a mocsaras szigetekre — A nehéz és nedves talaj a napraforgó magágyának elő készítését is nehezíti. A lánc­talpas például nem bírja el­húzni a kombinált magágykészí­tő gépet, ezért leszereltük a hengereket, és külön boronál- juk a földet. Megkezdtük a ta­lucernatáblák biológiai értéke­lését. Ott, ahol az őszi esők és a vegyszerhiány miatt kipusz­tult a lucerna — tehát az üres foltokon —, vessék újra a növényt. Mivel a hideg lelas­sította a lucerna növését, ugyanakkor azonban nem ártott a gaznak, nagyon pontosan ál­lapítsák meg az első kaszálás Idejét, hogy az még az elvi­rágzása előtt megtörténjen. Fel kell készülni, hogy a szükség­ből meghagyott négyéves lu­cernát az első kaszálás után azonnal felszántsuk és a terü­letet silókukoricával bevessük. A megbeszélés ezzel véget ért, a jelenlevők mindegyike feljegyezte a számára kijelölt feladatot. Az agronómussal el­indultunk a határba, megszem­lélni a napraforgó vetését. Sö­rös Ilona is velünk jött. A helyszínen a növényvédelem szaktechnikusa fogadott. — Treflánnal permetezünk és a megengedett két órán be­lül bedolgozzuk a talajba. Két­szer kombinált magágykészítő géppel, utána pedig még boro- nával is megjárjuk a talajt, így tíz-tizenkét centiméter mély puha magágyat nyerünk. Lacza Tibor traktoros új 120-45-ös Zetorját dicsérte. — Nehéz a talaj, de a gép bírja szusszal — mondta, és ál­lítását a porhanyósra dolgozott talaj is tanúsította. Ján Zahoran SPC—6-os vető­gépe körül szorgoskodott. — Mire ügyel majd elsősor­ban? — A pontos vetésre és az egyenes sorokra. Jó megoldás szövetkezetünkben, hogy ahol én vetek, ott a sorközi megmű­velés Is az én feladatom lesz. Tehát amilyen egyenesekre hú­zom most a sorokat, olyan könnyű lesz később a mun­kám. Még megmutatja a gépbe sze­relt — és házilag készített — vetósellenőrzőt, amely azonnal jelzi, ha valamilyen oknál fog­va nem vet a gép. Ezt követő­en Sörös Ilonával megbeszélik a legfontosabbakat, és már in­dul is — toronyiránt. Ml is indulunk — vissza az irodába. A legfontosabbat egy felszívódott tó látványának ürügyén öszegezl az agronó­mus: — Tegnap még Itt is víz csillogott — mutat a lapályra. — Igaz, géppel csak napok múlva mehetünk e területre, de ml már ennek Is örülünk. Hi­szen azt Jelenti, hogy hamaro­san további területet vehetünk megmunkálás alá EGRI FERENC Bftisnyiitifmssztíünk lapaszMuM Aki egy kevéssé is tisztában van mezőgazdaságunk helyze­tével, tudja, hogy a burgonyatermesztés nem éri el a kívánt szintet. A tudományos kutatók bebizonyították, hogy az egyes fajták termesztési lehetőségeit csak mintegy 40—50 százalék­ban használjuk ki. Ezért mindent meg kell tenni, hogy minél előbb felszámoljuk a termelési fogyatékosságokat. Ez azt je­lenti, hogy csak jó minőségű, nagy biológiai értékű, vetőbur­gonyát szabad ültetni, hektáronként előre meghatározott meny- nylségben. A fiatal növényeknek bőségesen, de főként ki­egyensúlyozottan kell adagolni a fehérjét, biztosítani kell a termés betakarítását, s ugyanilyen gonddal a gyomosodás és a burgonyapenész elleni vegyszeres védekezést is. Az opavai járásban 3600 hek­táron termesztenek burgonyát. Tavaly az átlagos hektárhozam 183 mázsa volt. A járási mező- gazdasági Igazgatóság arra tö­rekszik, hogy e növény ter­mesztését néhány kiemelt me­zőgazdasági üzemben összponto­sítsa, olyan üzemekben, ame­lyekben a burgonyaföldek nagy­sága 200—600 hektár. Ezzel meg­teremtjük a feltételeket a ter­mesztés színvonalának jelentős mérvű emeléséhez és a burgo­nyatermesztés hatékonyságának növeléséhez is. Szövetkezetünk a biezovái Győzelem Efsz az opavai járás burgonyatermesztő vidékén 2760 hektár mezőgazdasági területen — amelyből 2300 hektár a szántóföld — gazdálkodik. Az átlagos tengerszint felertl ma­gasság 510 méter. Tavaly 290 hektáron termesztettünk burgo­nyát, ebből 200 hektár szaporí­tóterület volt. A burgonyater­mesztésről való fokozott gon­doskodásnak köszönhetjük, hogy az utóbbi hét esztendő­ben az átlagos hektárhozam so­hasem volt kevesebb 210 má­zsánál. Tavaly hektáronként átlago­san 268 mázsát takarítottunk be. Tudatában vagyunk annak, hogy eredményeink távolról sem világrengetőek, de szövet­kezetünk körülményeit tekint­ve, a hektárhozam nagysága nem az egyedüli döntő mutató. Tekintetbe kell venni, hogy éppen a szaporítóterületeken Idő előtt befejeződjön a vege­táció, hogy minél több velőbur­gonyához jussunk. A továbbiak kedvéért, szeret­nék kiemelni néhány fontos agrotechnikai elvet. Az istálló­trágya alapadagját — mintegy 400 mázsát hektáronként — már az őszi szántással eljuttat­juk a földbe. Ha nem sikerül ősszel az egész földterületet megtrágyázni, ezt a fogyaté­kosságot kora tavasszal kell pó­tolni. Hektáronként átlagosan 370—500 kg tiszta fehérje tar­talmú műtrágyát Is adagolunk. Az ültetést idejében el kell vé­gezni, legkésőbb május 10-íg. A burgonyát egyelőre 62,5 cm széles sorokba ültetjük el. Ebben az évben az ültetéste­rületnek kb. az egyharmadán már bevezetjük a 75 cm széles sortávolságot, s a következő három esztendőben fokozatosan teljesen áttérünk a szélesebb sortávolság alkalmazására. Ez lehetővé teszi, hogy a megmun­kálás során felhasználhassuk az NDK-ból importált nehéz és nagyobb teljesítményű gépeket és új burgonyakombájnokat. Egyelőre azonban gondot okoz a szélesebb sorközhöz szüksé­ges ültetőgép beszerzése. Ülte­tés után csaknem az egész bur­gonyaterületen topogardot hasz­nálunk a gyomosodás ellen. Ily módon a burgonya valóban tiszta lesz, egészen a termés betakarításáig nem növi be gyom. A legnagyobb figyelmet azonban a burgonyapenész el­leni harcnak kell szentelni, mert a penész jelentős veszte­ségeket okoz a betakarításnál, de a raktározásnál is. Ez a vegyszeres védelmet biztosító munkacsoportunktól függ, amely törődik azzal, hogy a burgonya a penész ellen perme­tezve legyen. Nálunk a gumók legnagyobb növekedési szaka­szában egy nap alatt hektáron­ként a hozam 8—10 mázsával, vagy ennél is többel növek­szik. Ezért nagy gondot kell fordítani arra, hogy a burgo­nyával júliusban és augusztiis- ban Is törődjenek, amikor egyébként minden figyelem az aratásra irányul. A burgonya- penész leküzdésével és a vege­táció maximális meghosszabbí­tásával lényegesen növelhető a hozam. A betakarítás idején és azt követően nagyon igényes fel­adat a szükséges munkaerő és a gépek biztosítása. A gépesí­tés ezen a téren a legtöbb me­zőgazdasági üzemben a növény- termelés többi ágazatához ké­pest nem éri el a kívánt szin­tet. Mi több, a burgonyater­mesztő vidékeken ebben az időszakban más munkák is f el - gyülemlenek. Gyorsan el kell végezni a szalma betakarítását az aratás után. gondoskodni kell a len begyűjtéséről és a földnek az őszi gabona ide­jében való és jó minőségű elve­téséhez történő előkészítésé­ről. Ezért a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni á burgonyakombájnokat. Szövet* kezetünkben a termésbetakarí­tást mintegy 85 százalékban kombinált burgonyaszedő gép végzi, s dolgozóinknak a burgo­nyakombájnokon elért teljesít­ményei a járásban, sőt az égési észak-morvaországi kerületben a legjobbak közé tartoznak. A veszteség kombájnnal végzett munkánál sem számottevő. A tavalyi évben a burgonya- szedés során és azt követően szövetkezetünkben több újdon­ságot próbálhattunk ki. Ezek egyike volt az E-684-es há­romsoros burgonyaszedő gép, amelynek kezeléséhez elég egy traktoros. A gép óránként 0,3—0,5 hektárról takarítja be a termést. Hátránya azonban, hogy csak könnyű, homokos ta­lajon tud jól dolgozni, olyan talajon, ahol kevés a kavics és ahol a burgonyaültetésnél 75 cm széles sortávolságot hagytak. Egy másik gépet is ki­próbáltunk, az E-691-es típu­sút, amely röntgen eljárással kiválasztja a földet és a követ a burgonya közül. Ez a rönt­gensugarak eltérő elnyelésének elve alapján megy végbe. Meg vagyok győződve róla, hogy az NDK-ból importált gépek haté­kony segítséget nyújtanak majd burgonyatermesztőinknek. Sikereinket a burgonyater­mesztésben csak a növényter­mesztési dolgozók és a trakto­rosok becsületes és áldozatkész munkájának köszönhetően ér­hettük el. Közülük többen tag­jai a burgonyatermesztő komp­lex racionalizációs brigádnak. A brigád munkaprogramja tag­jainak nagyarányú kezdemé­nyezésére támaszkodik, s első­sorban arra irányul, hogy a szaporító területeken negatív kiválasztást hajtson végre. A brigád ezenkívül részt vesz a szocialista munkaversenyben is. Szövetkezetünknek az ostra- vai Zelenina vállalattal közösen van egy nagyraktára Vétfkovi- cében, amelyben 280 vagon bur­gonya tárolható. Az objektum­ban burgonyahámozó részleg is van; jelenleg naponta több mint 20 tonna burgonyát dol­goz fel. A meghámozott burgo­nyát a Zelenina ostraval nagy­kereskedelmi vállalatoknak szállítja, részben pedig az opa­vai fagyasztóipari vállalatnak küldi. A burgonyahámozó rész­leg 40 olyan nőnek biztosít munkát a téli Időszakban, akik nyáron a növénytermesztésben dolgoznak. A burgonyahámozás hulladékából állattenyésztésünk jó minőségű takarmányt nyer. JIRl ČURDA mérnök, a brezovai Győzelem Efsz alelnöke ÜJ BÍMMR BULGÁRIÁBAN Július 1-től fokozatosan ú] fizetési és bérezési rendszert vezetnek be Bulgáriában. Az új rendszer a jelenleginél nagyobb mértékben teszi majd lehetővé a ténylegesen végzett munka- szerinti bérezés kialakítását, s Jobban figyelembe veszi az egyé­nt hozzáértést és a szakképzett­séget az alapbérek megállapí­tásánál. Az eddigi 26 szakmai bér­táblázat helyett egyetlen egy­séges szabályzat határozza majd meg valamennyi szakmá­ban a fizetések mértékét. A legalacsonyabb és a legmaga­sabb havi bér aránya 1:2,8 lesz. Az új elvek közvetlen kapcso­latot teremtenek a munka ha­tékonyságának növekedése és a munkabérek emelkedése kö­zött, a hatékonyság 1 százalé­kos javulása országos szinten 0,33 százalékos béremelkedést fog eredményezni. A bérdife- renclálás együtt jár az átlag­bérek állandó emelésével. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban például a minimális alapbér 80 leváról 90 levára emelkedik, a dolgozók reáljövedelme pedig átlag 16 százalékkal nő. GAZDASÁGPOLITIKAI HANGSÚLYVÁLTÁS INDIÁBAN Az új indiai kormány felül akarja vizsgálni elődjének gaz­dasági programját — mondotta április 4-1 rádió és televíziós beszédében Deszal miniszterel­nök, kabinetjének gazdasági, külpolitikai elképzeléseiről szól­va. Mondanivalójának lényege az volt, hogy az eddiginél jó­val nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni a mezőgazdaság fejlesz­tésére, szemben a nehéziparé­val, s egyáltalán a vidéknek fokozottabb támogatást kell kapnia. Megfigyelők a változás kife­jezőjének tartják, hogy Csarn Siu Szlng, a korábbi kongresz- szuspárti vezető bekerült De­szal kormányába. Szlng, aki a mezőgazdaság előtérbe állítá­sának szószólója, azt követeli, hogy a nemzeti költségvetés­ből e fejlesztésekre az eddigi 20 százalékkal szemben 35 szá­zalék jusson. Követeli továbbá, hogy fordítsanak nagyobb fi­gyelmet az élelmiszertermelés­re és a szegénység felszámolá­sára. Programjának támogatói azt javasolják, hogy ne nagy­összegű beruházásokkal, hanem inkább szerényebb, de gyorsab­ban megvalósítható vállalkozá­sokkal segítsék a falusi nyo­mor felszámolását, az életszín­vonal emelését, a szárazság le­küzdését. Deszai, aki ugyaneb­ben a szellemben nyilatkozott, elmondta, hogy nem az Ipar el­sorvasztását akarják, hanem azt, hogy szűnjék meg a nehéz­ipar túlsúlya. SIKFRES TERVTEUESÍTÉS A Szovjetunióban az év első két hónapjában az ipari terme­lés — az elmúlt év azonos Idő­szakához viszonyítva — 5,2 szá­zalékkal növekedett. A munka termelékenysége az iparban az említett tervidőszakban 3,6 szá­zalékkal emelkedett. Az év első két hónapjában a Szovjetunióban 206 milliárd ki­lowattóra elektromos energiát állítottak elő, 86 millió tonna olaj- és földgázsűrítményt, 57 milliárd köbméter földgázt, 120 millió tonna szenet hoztak fel­színre, továbbá 23,4 millió ton­na acélt, 15,5 millió tonna mű­trágyát, 338 000 személygépko­csit, 94 000 traktort, és 20 mil­lió tonna cementet gyártottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom