Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-25 / 113. szám, hétfő
m UII KA ELOSZTÁS liliNl^YICOR Az esővíz még mindig lassítja a mezei munkák ütemét Percek múlva tizenegy óra, és a meghívottak egymás után érkeznek: Sörös Ilona, a Pribe- tal (Perbetel) Egységes Föld- müvesszövetkezet 1-es számú telepének csoportvezetője, majd Fabula György, a telep mecha - nizáclós csoportjának irányítója. Gábor Ernő és Farkas Ferenc a 3-as számú telepről együtt jönnek, és egyben kimentik Miska Andrást, a növényvédelem felelős vezetőjét: „Oj parcellára ment át a csoport, és a munka kezdeténél a vezetőnek ott kell lennie. Ezúttal a szőlő- és a gyümölcskertészet vezetői sem jönnek, mivel náluk a helyset változatlan. Még két napon keresztül a tegnap megkezdett munkát végzik, a hozzájuk beosztott gépeket megtartják, továbbiakat pedig nem igényelnek.“ vaszi keverékek vetését is. Mi vei a cukorrépával és a szemes kukoricával ellentétben a sorok egyenessége itt nem elengedhetetlen követelmény, a mocsarakat könnyebben kikerülhetjük. A legfontosabb teendőket az agronómus foglalta össze: — Tehát folyatjuk az istállótrágya kihordását, ha az 1-es számú telepről elfogy, a kettesen kell megkezdeni. Farkas elvtárs előkészíti e munkát. A silódomb tetejéről leszedett és földdel keveredett maradékot komposztként kell hasznosítani. Jelezték az új Zetor érkezését, ha megkaptuk, még aznap be kell állítani a lánctalpas helyére. Első számú feladat a vetés — intett Sörös Ilona felé —, Fabula és Farkas elvtársak pedig végezzék el a Szakmai megbeszélés vetés előtt — Sörös Ilona csoportvezető és Lacza Tibor traktoros (A szerző felvétele) Együtt tehát a kis közösség, amelynek tagjai naponta találkoznak — mindig pontosan tizenegykor —, hogy megbeszéljék a legfontosabb teendőket. Nagy László főagronómus az aznapi helyzet értékelésével kezdi a tanácskozást, majd átadja a szót kollégáinak. Fabula György jelentkezik: — A szőlészetbe még hordjuk az Istállótrágyát. A telep útja nagyon átázott, a traktorok nem tudják kihúzni a megrakott pótkocsikat, ezért téglatörmelékeket szórunk az utakra. A .géppark üzemképes, komolyabb probléma nincs, az előforduló hibákat folyamatosan javítjuk. Sörös Ilona veszi át a szót: — Folytatjuk a napraforgó vetését. A növényvédő, a talajelőkészítő és a vetőcsoport most délelőtt már átvonult az L—1-es parcellára. Itt az előző parcellákhoz képest aránylag folyamatosabban dolgozhatunk, mivel kevesebb a mocsaras rész. A kihagyott szigeteket számon tartjuk, és utólag vetjük be. Ha az agrotechnikai határidő megengedi, napraforgóval, ha az már nem |öhet számításba, akkor silókukoricával. — A K—5-ös és 6-os parcellán is összegezni kell a kihagyott részeket — mondja az agronómus Farkas Ferencnek, majd elsősorban nekem címezve folytatja: — A lapályos részeken felgyülemlett talajvíz kisebb mocsarakat képez, ezek összterülete közel 400 hektár, ami szántóknak csaknem hetedrésze. Ha jól emlékszem, utoljára 1967-ben volt hasonló a helyzet, amikor csak május első napjaiban tudtuk elvetni a cukorrépát. Bizony, Idegesítő a dolog, hiszen nagyon összetorlódnak a munkák. Napokkal ezelőtt mőg az árpát vetettük, jelenleg már a cukorrépát. Nyakunkon van a kukoricavetés ideje is. Fabula György, majd Gábor Ernő jelentése Is az agronómus szavait Igazolja. — A cukorrépaföldön tegnap mind a három műtrágyaszóró megsüllyedt, csak lánctalpasokkal tudtuk kihúzatni őket. A munkát persze folytatjuk, majd jobban vigyázunk a mocsaras szigetekre — A nehéz és nedves talaj a napraforgó magágyának elő készítését is nehezíti. A lánctalpas például nem bírja elhúzni a kombinált magágykészítő gépet, ezért leszereltük a hengereket, és külön boronál- juk a földet. Megkezdtük a talucernatáblák biológiai értékelését. Ott, ahol az őszi esők és a vegyszerhiány miatt kipusztult a lucerna — tehát az üres foltokon —, vessék újra a növényt. Mivel a hideg lelassította a lucerna növését, ugyanakkor azonban nem ártott a gaznak, nagyon pontosan állapítsák meg az első kaszálás Idejét, hogy az még az elvirágzása előtt megtörténjen. Fel kell készülni, hogy a szükségből meghagyott négyéves lucernát az első kaszálás után azonnal felszántsuk és a területet silókukoricával bevessük. A megbeszélés ezzel véget ért, a jelenlevők mindegyike feljegyezte a számára kijelölt feladatot. Az agronómussal elindultunk a határba, megszemlélni a napraforgó vetését. Sörös Ilona is velünk jött. A helyszínen a növényvédelem szaktechnikusa fogadott. — Treflánnal permetezünk és a megengedett két órán belül bedolgozzuk a talajba. Kétszer kombinált magágykészítő géppel, utána pedig még boro- nával is megjárjuk a talajt, így tíz-tizenkét centiméter mély puha magágyat nyerünk. Lacza Tibor traktoros új 120-45-ös Zetorját dicsérte. — Nehéz a talaj, de a gép bírja szusszal — mondta, és állítását a porhanyósra dolgozott talaj is tanúsította. Ján Zahoran SPC—6-os vetőgépe körül szorgoskodott. — Mire ügyel majd elsősorban? — A pontos vetésre és az egyenes sorokra. Jó megoldás szövetkezetünkben, hogy ahol én vetek, ott a sorközi megművelés Is az én feladatom lesz. Tehát amilyen egyenesekre húzom most a sorokat, olyan könnyű lesz később a munkám. Még megmutatja a gépbe szerelt — és házilag készített — vetósellenőrzőt, amely azonnal jelzi, ha valamilyen oknál fogva nem vet a gép. Ezt követően Sörös Ilonával megbeszélik a legfontosabbakat, és már indul is — toronyiránt. Ml is indulunk — vissza az irodába. A legfontosabbat egy felszívódott tó látványának ürügyén öszegezl az agronómus: — Tegnap még Itt is víz csillogott — mutat a lapályra. — Igaz, géppel csak napok múlva mehetünk e területre, de ml már ennek Is örülünk. Hiszen azt Jelenti, hogy hamarosan további területet vehetünk megmunkálás alá EGRI FERENC Bftisnyiitifmssztíünk lapaszMuM Aki egy kevéssé is tisztában van mezőgazdaságunk helyzetével, tudja, hogy a burgonyatermesztés nem éri el a kívánt szintet. A tudományos kutatók bebizonyították, hogy az egyes fajták termesztési lehetőségeit csak mintegy 40—50 százalékban használjuk ki. Ezért mindent meg kell tenni, hogy minél előbb felszámoljuk a termelési fogyatékosságokat. Ez azt jelenti, hogy csak jó minőségű, nagy biológiai értékű, vetőburgonyát szabad ültetni, hektáronként előre meghatározott meny- nylségben. A fiatal növényeknek bőségesen, de főként kiegyensúlyozottan kell adagolni a fehérjét, biztosítani kell a termés betakarítását, s ugyanilyen gonddal a gyomosodás és a burgonyapenész elleni vegyszeres védekezést is. Az opavai járásban 3600 hektáron termesztenek burgonyát. Tavaly az átlagos hektárhozam 183 mázsa volt. A járási mező- gazdasági Igazgatóság arra törekszik, hogy e növény termesztését néhány kiemelt mezőgazdasági üzemben összpontosítsa, olyan üzemekben, amelyekben a burgonyaföldek nagysága 200—600 hektár. Ezzel megteremtjük a feltételeket a termesztés színvonalának jelentős mérvű emeléséhez és a burgonyatermesztés hatékonyságának növeléséhez is. Szövetkezetünk a biezovái Győzelem Efsz az opavai járás burgonyatermesztő vidékén 2760 hektár mezőgazdasági területen — amelyből 2300 hektár a szántóföld — gazdálkodik. Az átlagos tengerszint felertl magasság 510 méter. Tavaly 290 hektáron termesztettünk burgonyát, ebből 200 hektár szaporítóterület volt. A burgonyatermesztésről való fokozott gondoskodásnak köszönhetjük, hogy az utóbbi hét esztendőben az átlagos hektárhozam sohasem volt kevesebb 210 mázsánál. Tavaly hektáronként átlagosan 268 mázsát takarítottunk be. Tudatában vagyunk annak, hogy eredményeink távolról sem világrengetőek, de szövetkezetünk körülményeit tekintve, a hektárhozam nagysága nem az egyedüli döntő mutató. Tekintetbe kell venni, hogy éppen a szaporítóterületeken Idő előtt befejeződjön a vegetáció, hogy minél több velőburgonyához jussunk. A továbbiak kedvéért, szeretnék kiemelni néhány fontos agrotechnikai elvet. Az istállótrágya alapadagját — mintegy 400 mázsát hektáronként — már az őszi szántással eljuttatjuk a földbe. Ha nem sikerül ősszel az egész földterületet megtrágyázni, ezt a fogyatékosságot kora tavasszal kell pótolni. Hektáronként átlagosan 370—500 kg tiszta fehérje tartalmú műtrágyát Is adagolunk. Az ültetést idejében el kell végezni, legkésőbb május 10-íg. A burgonyát egyelőre 62,5 cm széles sorokba ültetjük el. Ebben az évben az ültetésterületnek kb. az egyharmadán már bevezetjük a 75 cm széles sortávolságot, s a következő három esztendőben fokozatosan teljesen áttérünk a szélesebb sortávolság alkalmazására. Ez lehetővé teszi, hogy a megmunkálás során felhasználhassuk az NDK-ból importált nehéz és nagyobb teljesítményű gépeket és új burgonyakombájnokat. Egyelőre azonban gondot okoz a szélesebb sorközhöz szükséges ültetőgép beszerzése. Ültetés után csaknem az egész burgonyaterületen topogardot használunk a gyomosodás ellen. Ily módon a burgonya valóban tiszta lesz, egészen a termés betakarításáig nem növi be gyom. A legnagyobb figyelmet azonban a burgonyapenész elleni harcnak kell szentelni, mert a penész jelentős veszteségeket okoz a betakarításnál, de a raktározásnál is. Ez a vegyszeres védelmet biztosító munkacsoportunktól függ, amely törődik azzal, hogy a burgonya a penész ellen permetezve legyen. Nálunk a gumók legnagyobb növekedési szakaszában egy nap alatt hektáronként a hozam 8—10 mázsával, vagy ennél is többel növekszik. Ezért nagy gondot kell fordítani arra, hogy a burgonyával júliusban és augusztiis- ban Is törődjenek, amikor egyébként minden figyelem az aratásra irányul. A burgonya- penész leküzdésével és a vegetáció maximális meghosszabbításával lényegesen növelhető a hozam. A betakarítás idején és azt követően nagyon igényes feladat a szükséges munkaerő és a gépek biztosítása. A gépesítés ezen a téren a legtöbb mezőgazdasági üzemben a növény- termelés többi ágazatához képest nem éri el a kívánt szintet. Mi több, a burgonyatermesztő vidékeken ebben az időszakban más munkák is f el - gyülemlenek. Gyorsan el kell végezni a szalma betakarítását az aratás után. gondoskodni kell a len begyűjtéséről és a földnek az őszi gabona idejében való és jó minőségű elvetéséhez történő előkészítéséről. Ezért a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni á burgonyakombájnokat. Szövet* kezetünkben a termésbetakarítást mintegy 85 százalékban kombinált burgonyaszedő gép végzi, s dolgozóinknak a burgonyakombájnokon elért teljesítményei a járásban, sőt az égési észak-morvaországi kerületben a legjobbak közé tartoznak. A veszteség kombájnnal végzett munkánál sem számottevő. A tavalyi évben a burgonya- szedés során és azt követően szövetkezetünkben több újdonságot próbálhattunk ki. Ezek egyike volt az E-684-es háromsoros burgonyaszedő gép, amelynek kezeléséhez elég egy traktoros. A gép óránként 0,3—0,5 hektárról takarítja be a termést. Hátránya azonban, hogy csak könnyű, homokos talajon tud jól dolgozni, olyan talajon, ahol kevés a kavics és ahol a burgonyaültetésnél 75 cm széles sortávolságot hagytak. Egy másik gépet is kipróbáltunk, az E-691-es típusút, amely röntgen eljárással kiválasztja a földet és a követ a burgonya közül. Ez a röntgensugarak eltérő elnyelésének elve alapján megy végbe. Meg vagyok győződve róla, hogy az NDK-ból importált gépek hatékony segítséget nyújtanak majd burgonyatermesztőinknek. Sikereinket a burgonyatermesztésben csak a növénytermesztési dolgozók és a traktorosok becsületes és áldozatkész munkájának köszönhetően érhettük el. Közülük többen tagjai a burgonyatermesztő komplex racionalizációs brigádnak. A brigád munkaprogramja tagjainak nagyarányú kezdeményezésére támaszkodik, s elsősorban arra irányul, hogy a szaporító területeken negatív kiválasztást hajtson végre. A brigád ezenkívül részt vesz a szocialista munkaversenyben is. Szövetkezetünknek az ostra- vai Zelenina vállalattal közösen van egy nagyraktára Vétfkovi- cében, amelyben 280 vagon burgonya tárolható. Az objektumban burgonyahámozó részleg is van; jelenleg naponta több mint 20 tonna burgonyát dolgoz fel. A meghámozott burgonyát a Zelenina ostraval nagykereskedelmi vállalatoknak szállítja, részben pedig az opavai fagyasztóipari vállalatnak küldi. A burgonyahámozó részleg 40 olyan nőnek biztosít munkát a téli Időszakban, akik nyáron a növénytermesztésben dolgoznak. A burgonyahámozás hulladékából állattenyésztésünk jó minőségű takarmányt nyer. JIRl ČURDA mérnök, a brezovai Győzelem Efsz alelnöke ÜJ BÍMMR BULGÁRIÁBAN Július 1-től fokozatosan ú] fizetési és bérezési rendszert vezetnek be Bulgáriában. Az új rendszer a jelenleginél nagyobb mértékben teszi majd lehetővé a ténylegesen végzett munka- szerinti bérezés kialakítását, s Jobban figyelembe veszi az egyént hozzáértést és a szakképzettséget az alapbérek megállapításánál. Az eddigi 26 szakmai bértáblázat helyett egyetlen egységes szabályzat határozza majd meg valamennyi szakmában a fizetések mértékét. A legalacsonyabb és a legmagasabb havi bér aránya 1:2,8 lesz. Az új elvek közvetlen kapcsolatot teremtenek a munka hatékonyságának növekedése és a munkabérek emelkedése között, a hatékonyság 1 százalékos javulása országos szinten 0,33 százalékos béremelkedést fog eredményezni. A bérdife- renclálás együtt jár az átlagbérek állandó emelésével. A jelenlegi ötéves tervidőszakban például a minimális alapbér 80 leváról 90 levára emelkedik, a dolgozók reáljövedelme pedig átlag 16 százalékkal nő. GAZDASÁGPOLITIKAI HANGSÚLYVÁLTÁS INDIÁBAN Az új indiai kormány felül akarja vizsgálni elődjének gazdasági programját — mondotta április 4-1 rádió és televíziós beszédében Deszal miniszterelnök, kabinetjének gazdasági, külpolitikai elképzeléseiről szólva. Mondanivalójának lényege az volt, hogy az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni a mezőgazdaság fejlesztésére, szemben a nehéziparéval, s egyáltalán a vidéknek fokozottabb támogatást kell kapnia. Megfigyelők a változás kifejezőjének tartják, hogy Csarn Siu Szlng, a korábbi kongresz- szuspárti vezető bekerült Deszal kormányába. Szlng, aki a mezőgazdaság előtérbe állításának szószólója, azt követeli, hogy a nemzeti költségvetésből e fejlesztésekre az eddigi 20 százalékkal szemben 35 százalék jusson. Követeli továbbá, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az élelmiszertermelésre és a szegénység felszámolására. Programjának támogatói azt javasolják, hogy ne nagyösszegű beruházásokkal, hanem inkább szerényebb, de gyorsabban megvalósítható vállalkozásokkal segítsék a falusi nyomor felszámolását, az életszínvonal emelését, a szárazság leküzdését. Deszai, aki ugyanebben a szellemben nyilatkozott, elmondta, hogy nem az Ipar elsorvasztását akarják, hanem azt, hogy szűnjék meg a nehézipar túlsúlya. SIKFRES TERVTEUESÍTÉS A Szovjetunióban az év első két hónapjában az ipari termelés — az elmúlt év azonos Időszakához viszonyítva — 5,2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége az iparban az említett tervidőszakban 3,6 százalékkal emelkedett. Az év első két hónapjában a Szovjetunióban 206 milliárd kilowattóra elektromos energiát állítottak elő, 86 millió tonna olaj- és földgázsűrítményt, 57 milliárd köbméter földgázt, 120 millió tonna szenet hoztak felszínre, továbbá 23,4 millió tonna acélt, 15,5 millió tonna műtrágyát, 338 000 személygépkocsit, 94 000 traktort, és 20 millió tonna cementet gyártottak.