Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-12 / 70. szám, szombat

Sikeresen teljesítik az igényes feladatokat (Folytatás az 1. oldalról) Növekedett a dolgozók részvétele a termelés irányításában Žilinában a Szakszervezetek Házában megkezdődött a táv­közlési dolgozók szakszerveze­tének szlovákiai kongresszusa. A kongresszuson részt vett az SZLKP KB küldöttsége Václav Vačok szlovák fejlesztésügyi és műszaki miniszter vezetésével. Emil Valkovič, a szakszerva- zet szlovákiai bizottságának el­nöke jelentésében hangsúlyoz­ta: az ágazatban dolgozók po­litikai elkötelezettsége és akti­vitása fokozódásának köszönhe­tő, hogy jelentős sikerek szü­lettek az 5. ötévos tervnek és a mostani tervidőszak felada­tainak teljesítése terén. A szak- szervezet nagy figyelmet szen­telt annak, hogy növekedjék a dolgozók részvétele a termelés irányításában, elmélyüljön a szocialista munkaverseny, és fejlődjön a dolgozókról való gondoskodás. Az ötödik ötéves tervidőszakban Szlovákiában majdnem 200 000 telefonállo­mást helyeztek üzembe. Szlo­vákia különböző helyein 120 új postahivatal épült és 12 új té­vé-adót Is átadtak. A reszort fontos feladatai közé tartozik a jövőben a politikai szervező munka fejlesztése, a szocialista munkamódszerek, valamint a szovjet tapasztalatok és prog­resszív munkaformák érvénye­sítése. A vitában felszólalt Václav Vačok, az SZLKP KB küldöttsé­gének vezetője. Nagyra értékel­te a szlovákiai távközlési dol­gozók becsületes munkáját. Sikerült kielégíteni a lakosság szükségleteit Kétszázötven küldött részvé­telével tegnap Bratislavában megkezdte tanácskozását a he­lyi gazdálkodási dolgozók ssafc- szervezetének szlovákiai kong­resszusa, amelyen Rudolf Ne- tíknek, az SZLKP KB osztályve­zetőjének vezetésével ugyan­csak részt vesz az SZLKP KB küldöttsége. Emil Zervan, a szakszervezet szlovákiai bizottságának titká­ra beszámolójában megá lapí­totta, hogy a szakszervezet tag­jai célt értek az eddig eltelt időszakban: sikerült kielégíte­niük a lakosság szükségleteit. Dinamikusan növekedett a szolgáltatások fejlődési ütem«, elsösorlMHi a gépjárműjavító Ozemek néma gyarapodott. Más szolgáltatások is sokat fejlőd­tek, javult például a mosodák és a gyorstisztítók munkája. Ami a közületi szolgáltatáso­kat illeti, javult a parkok, li­getek karbantartása, emelke­dett a munka színvonala a hul­ladék elszállítása terén. Ezek a pozitív eredmények főként a dolgozók aktivitásának és kez­deményezésének köszönhetők. Felszólalt Rudolf Netík elv­társ is. Megállapította, hogy ugyanúgy, mint az egész 5. ötéves tervidőszakban a helyi gazdálkodási ipar tavaly is a szlovákiai népgazdaság szilárd láncszeme volt. Fejlesztették az újítók mozgalmát Prievidzában tegnap megkez­dődött az Élelmiszeripari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­gének szlovákiai kongresszusa. A tanácskozáson több mint 600 ezer szakszervezeti tag képvi­seletében 160 küldött vesz részt. Jelen van az SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége Ru­dolf Vančónak, az SZLKP KB osztályvezetőjének vezetésével. Etela Vlhová, a szakszervezet szlovákiai bizottságának elnöke beszámolójában kiemelte, hogy az 5. ötéves tervidőszak az összes eddigi ötéves tervidősza­kok közül a legsikeresebb volt az élelmiszeripar számára. Az ágazat termelése a tervezett 23,4 százalék helyett 37,8 szá­zalékkal nőtt. Az iparág ezt a pozitív eredményt úgy érte el, hogy a dolgozók teljesítették szocialista felajánlásaikat, fej­lesztették az újítók és a felta­lálók mozgalmát és a munka­kezdeményezés új formáit ve­zették be. A jelentést követő vitában felszólalt Rudolf Vančo, az SZLKP KB küldöttségének veze­tője. Nagyra értékelte a mun­ka minőségének további javítá­sa érdekében az Októberi For­radalom 60. évfordulója és a IX. szakszervezeti kongresszus tiszteletére kibontakozó munka- kezdeményezést. ★ Prágában, a Külügyminisz­térium Székhazában március 10-én és 11-én csehszlovák — finn tanácskozást tartottak. Megvitatták a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, elsősor­ban a helsinki értekezlet hatá­rozatainak teljesítését, és a belgrádi találkozó előkészíté­sét. Zdenék Otava 75 éves Gustáv Husák és Ľubomír Strougal üdvözlő levele (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök levélben fejezte ki jó­kívánságait Zdenék Otava nem­zeti művésznek, a Nemzeti Színház operaegyüttese szólis­tájának 75. születésnapja alkal­mából. A levélben nagyra ér­tékeli a nemzeti művész szere­pét a csehszlovák zenei kul­túra fejlesztésében, és köszö­netét mond sokéves kiváló mű­vészeti tevékenységéért. Husák elvtár# üdvözlő leve­lét tegnap a prágai Valdštejn- palotában Milan Klusák cseh kulturális miniszter adta át a jubilánsnak. A 75. születésnapját ünneplő Zdenék Otava nemzeti művészt Ľubomír Štrouqal szövetségi mi­niszterelnök is üdvözlő levél­ben köszöntötte. Üdvözlő távirat (ČSTK) — Ľubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke üd­vözlő távratot küldött Seewoo- sagura Ramgoolamnak, Mauriti­us miniszterelnökének az or­szág államünnepe alkalmából. Lapzártakor érkezett Bővül az együttműködés A szovjet fővárosban véget ért Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Magyarország, Mongólia az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Vietnam rá­dió- és tévétársaságai vezetőinek értekezlete, amelyen a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére ren­dezett eseménysorozatot vitatták meg. A munkaértekezlet részt­vevőit tegnap fogadta Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titká­Kekkonen ismét jelölteti magát Urho Kekkonen, finn köztár­sasági elnök tegnap ' közölte, hogy ismét jelölteti magát a jövő évi elnökválasztásokon. Kekkonen újabb jelöltségét több párt, köztük a kommunista és a szociáldemokrata párt is kér­te. A pártok vezetőivel folyta­tott beszélgetések során Kekko­nen elnök megerősítette, hogy országa következetesen megva­lósítja az egyes országokkal való baráti kapcsolatokat. A NOSZF 60. Nfordulíja jegyien Moszkva — Hatvan év keve­sebb, mint az átlagos emberi életkor, s hazánk 60 év alatt több száz éves utat tett meg — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán. Ezek a szavak mintegy útmuta­tóul szolgálnak a Szovjetunió­ban a jubileumi évben, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója megünnep­lésének évében a széles körű eszmei nevelőmunkaterv elké­szítéséhez. A Szovjetunióban elért mun­kasikerek bizonyítják, hogy az eltelt 60 év alatt a szocializ­mus építésének és a haladás fejlődésének az üteme a törté­nelemben eddig még nem ta­pasztalt gyorsulást ért el. A sikerek azonban nemcsak bizo­nyítanak, de tanulságul és olyan kútforrásul is szolgálnak, amelyből mindig meríteni le­het, és újabb alkotó tevékeny­ségre ösztönöznek. Ez hatja át a kommunista párt, a szakszervezet, a Kom- szomol, a sajtó, a rádió és te­levízió politikai nevelőmunká­ját. Az eltelt 60 év tapasztala­tai szolgáltatják a politikai szemináriumok és előadások anyagát. Az eszmei nevelőmun­ka szervezői nagy súlyt helyez­nek arra, hogy a propaganda és az agitáció szoros kapcso­latban álljon a szovjet társada­lom fejlődésének aktuális prob­lémáival, a kommunista párt politikai irányvonalának helyes értelmezésével. Az Októberi Forradalom 60. évfordulója megünneplésének évében külön megemlékeznek a NOSZF nem­zetközi jelentőségéről. A csepeli dolgozók kezdemé- nyezésésére a NOSZF 60. évfor­dulójának tiszteletére tett fel­ajánlására válaszul több szovjet üzem hasonló munkavállalást tett. A moszkvai „Vörös Prole­tár“ üzem dolgozói például vállalták, hogy a magyar ren­delésre készülő valamennyi be­rendezést határidőn belül, no­vember 7-re leszállít’, Georgij Lebjazsev, a „Sztan- koimport“ szovjet külkereske­delmi vállalat elnöke a TASZSZ tudósítójának ezzel összefüg­gésben elmondotta: 1977-ben mintegy ezer különböző szer­számgépet szállítanak Magyar- országra, majdnem kétszer any- nyit, mint az elmúlt évben. Berlin —- P/otr Abruszimov, a Szovjetunió NDK beli nagykö­vete a NOSZF 60. évfordulójá­val kapcsolatban Berlinben megtartott sajtóértekezletén az elmúlt hat évtized egyik leg­fontosabb fejleményeként érté­kelte, hogy „a Szovjetunió és a többi szocialista ország meg­növekedett ereje és összehan­golt, következetes politikája po­zitív változást hozott a nemzet­közi kapcsolatok alakulásában, megjavította a világ politikai légkörét“ és hogy „a szocialis­ta tábor hatalmas erő, amelyet senki sem hagyhat számításon kívül sem politikai, sem gazda­sági, sem pedig katonai érte­lemben“. Európai kérdésekről szólva a szovjet diplomata le­szögezte, hogy „a Szovjetunió a helsinki ajánlások egészének végrehajtását kívánja és ezzel a programmal megy Belgrád- ba“. Megadták magukat a washingtoni terroristák Washington — Lezárult a washingtoni túszdráma. Walter Washington, az amerikai fővá­ros polgármestere pénteken reggel bejelentette: a Hanafita muzulmán fegyveresek, akik szerda óta Washington három épületében 134 túszt tartottak fogva, ellenállás nélkül meg­adták magukat a rendőröknek. A túszok visszanyerték szabad­ságukat. A terrorista támadás szeren­csés kimenetelét kétségtelenül elősegítette három iszlám or­szág — Egyiptom, Irán és Pa­kisztán — Washingtonban akk­reditált nagykövetének közbe­lépése. A három diplomata Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter kérésére három órán át tárgyalt a terroristák veze­tőivel s végül siker koronázta erőfeszítéseiket. KÖZSÉGTANÁCSI VÁLASZTÁSOK FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — Franciaország­ban és az ország tenge­rentúli területein vasárnap tartják a községtanácsi vá­lasztások első menetét, majd egy hét múlva kerül sor a má­sodik menetre. A választások során mintegy 33 millió válasz­tó több mint 475 000 községta­nácsi tagot és városi és közsé­gi elöljárót választ 36 575 köz­ségben. A választások kimenetelét il­letően rendkívül nagy politikai jelentőségű a mostani esemény, mivel 1978 márciusában parla­menti választásokat tartanak Franciaországban. Az egységes baloldal — a kommunisták, a szocialisták és a baloldali radikálisok — 700 nagyvárosban, illletve község­ben közös jelöltben állapodtak meg. Ä NATO 'és a záróokmány 197S. augusztus 1-én Helsinkiben az európai biztonsági és egyíittműküdési konferencia a Záróokmány aláírásával ért vé­get. 35 ország legfelsőbb képviselői aláírták azt a dokumen­tumot, amely alapelveinek megvalósítása új, fontos lépést je­lentene a nemzetközi fesziiltségenyhülés útján. A Záróok­mányt aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagálla­mainak államfői is. Vajon több mint másfél év elteltével ho­gyan teljesítik az említett katonai tömb országai mindazt, aminek teljesítésére kötelezték magukat a világ közvéleménye előtt? AZ ALAPELVEK MEGSZEGÉSE A helsinki Záróokmány súly­pontja az úgynevezett első ko­sár — amely az államok közöt­ti politikai kapcsolatok alapel­veit rögzíti. Leszögezi azt, hogy a felek lemondanak az erőszak alkalmazásáról, elismerik a ha­tárok sérthetetlenségét, a fel­tétlen egyenlőséget, az emberi jogok biztosítását, a más or­szágok ügyeibe való be nem avatkozás elvét és az országok területi egységét, a népek ön­rendelkezési jogát, az országok közötti együttműködést a nem­zetközi jog lelkiismeretes figye­lembe vétele alapján. Éppen ezeket az alapelvekot — amint azt az elmúlt időszak is bizonyította — a NATO-or­szágok durván megsértik. Több nyílt provokációra került sor a szocialista országok határai ellen, kísérletek történtek a szocialista országok belügyeiba való nyílt beavatkozásra, diver- záns motívumokkal átitatott an» tikommunista kampányt indítot­tak, a Nyugat megsértette a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodást és elutasítóan reagált a szocia­lista országok arra irányuló igyekezetére, hogy a Záróok­mány alapelvei létjogosultsá­got nyerjenek a kétoldalú kap­csolatokban is. A helsinki dokumentum töb­bek között arra kötelezi az alá­írókat, hogy az ENSZ megfele­lő határozataival összhangban tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Ennek ellenére a Nyu­gaton jelenleg emberek milliói élnek úgy, hogy kormányuk nem hajlandó és nem képes biztosítani munkára való jogu­kat, ugyancsak milliókat fosz­tanak meg a továbbtanulásra való joguktól, nemzetiségi cso­portok élnek lealacsonyító megkülönböztetésben és még mindig létezik a fajgyűlölet. Mindez pedig az emberi jogok durva megsértését jelenti. Ép­pen a felsorolt tények álcázá­sára szolgál a Nyugat kom­munistaellenes erőinek kampá­nya a szocialista országok el­len. A Nyugat e kampányban eszközt is lát arra, hogy el­vonja a figyelmet a valódi tár­sadalmi problémáikról. A FEGYVERKEZÉS A helsinki Záróokmány azt is leszögezi, hogy határozott lépéseket kell tenni a katonai feszültség csökkentése érdeké­ben. Vanjon milyen lépéseket tett a NATO erre vonatkozólag? 1975-ben és 1976-ban több­ször tanácskoztak a NATO leg­felső szervei. A tanácskozáso­kon ugyan olyan határozatokat is elfogadtak, amelyek állást foglaltak a katonai feszültség enyhülés mellett, de mindez csak üres szólam maradt, mert a NATO a valóságban éppen el­lenkező lépéseket tett. 1975 decemberében például a NATO hadügyminiszterei elha­tározták a tagállamok katonai költségvetésének további eme­lését és öt új dandár felállítá­sát, a múlt év januárjában a hamburgi nukleáris tervezőcso­port, májusban és júniusban pedig a NATO további szervei határozatot fogadtak el a fegy­verkezés további fokozásáról, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek számának növelésé­ről. A legutóbbi decemberi NATO-tanács ülésén is támogat­ták ezeket a tendenciákat. A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testü­letének novemberi bukaresti ülésszakán elfogadott nyilatko­zat próbakőnek bizonyult a NATO számára, mert a tőkés országok katonai tömbjének felelete a nyilatkozatra egyben választ adott arra, hogy meny­nyire gondolják komolyan ko­rábbi enyhülést támogató nyi­latkozataikat. A NATO Minisz­teri Tanácsa, amely a Varsói Szerződés javaslatairól tavaly december közepén Brüsszelben tanácskozott, elutasította a szo­cialista országok kezdeménye­zéseit. A tanácskozásról kiadott zárónyilatkozat ugyan utal a katonai feszültség enyhülésé­nek szükségességére, de ez minden. Egyetlen konkrét lé­pést sem tettek ennek érdeké­ben. A Varsói Szerződés javasla­tainak elutasítását azonban a világ közvéleménye előtt vala­mi módon magyarázni kellett és ennek érdekében a NATO- Tanács azzal az állítással ruk­kolt ki, hogy a Varsói Szerző­dés erőfölényben van a hagyo­mányos katonai erőket illető­en, habár azok az adatok, ame­lyeket a Varsói Szerződés tag­államai a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokon előterjesztet­tek, éppen arról tanúskodnak, hogy .az erők e téren kiegyen­súlyozottak. A NATO második „magyará­zata“ az volt, hogy valamiféle „szovjet veszélyről“ beszéltek. Ilyen állítások hivatalos NATO- körökben is elhangzottak. Hill- Norton brit tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, Joseph Luns, a paktum főtit­kára, Haig tábornok, a NATO Nyugat-Európában állomásozó haderőinek főparancsnoka és továbbiak a mai napig is ko­nokul kitartanak a „szovjet ve­szélyről“ vallott álláspontjuk mellett. Ezzel nemcsak hideg­háborús hisztériát akarnak elő­idézni — s egyúttal a növekvő katonai költségvetéseket kíván­ják indokolni —, hanem min­den bizonnyal a közvélemény figyelmét akarják elterelni a Varsói Szerződés nagy hadere­jű javaslatairól. Hasonló célt volt hivatott szolgálni a NATO- képviselők következő „okfejté­se“ Is, mely szerint a bukaresti javaslat célja a Nyugat „straté­giai legyengítése“. Más szóval a múlt év végén a Nyugat fokozott erőfeszítése­ket tett annak érdekében, hogy visszafojtsa azt a pozitív rea­gálást, aiftelyet a Varsói Szer­ződés javaslatai a közvélemény soraiban kel’ettek. A NATO-körök a bukaresti ja­vaslatokat „propagandának“ minősítették, mert nagyon is tudatában voltak annak, hogy azok valóban reális utat nyit­nak a katonai feszültség csök­kentése terén. Az atomfegyverek alkalmazá­sáról való lemondásra vonatko­zó szovjet javaslat a helsinki Záróokmányt aláíró országok körében sokoldalúan befolyá­solta volna a politikai lég­kört nemcsak az európai kon­tinensen, hanem a világ más térségeiben is. A szovjet javas­lat második cikkelve előirá­ÚJ SZÓ 1977. III. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom