Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-10 / 68. szám, csütörtök
TAKARÉKOSKODJUNK A VILLANYÁRAMMAL! A fűtőanyag és az energiafogyasztás ésszerűsítése — állami program Vetéshez készítik elő a talajt a Mirhái nad Ostro ve i (Mihályt'alvai) Efsz határában. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) JÓ INDULÁS Sikeres téli kampány A mezőgazdasági üzemek több tejet, tojást és húst adtak el • Kétezer tonna füstölt áru a húsvéti piacra • Százhúszezer darab pecsenyebárány bővíti a választékot • Felhasználják az élelmiszeripari üzemek hulladékait Az energiával szemben támasztott igények kielégítése egész évben sok gonddal, nehézséggel jár. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben gyakran esik szó a villanyáramban és a fűtőanyagokban mutatkozó hiányról. A velük való ésszerű gazdálkodás közérdek és a fogyasztás szabályozását, rendszeres ellenőrzését teszi szükségessé. A népgazdaság éltető ereje Az ezzel a feladattal megbízott Állami Energetikai Felügyelőség igazgatójával, Jaroslav Holubec mérnökkel a fűtőanyag- és energiafogyasztás racionalizálására irányuló, a múlt év végén jóváhagyott állami programról beszélgetünk. Az ipari- és mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a lakásgazdálkodásban megvalósításra váró műszaki és gazdasági intézkedéseket tartalmazó programban a hangsúly a takarékoskodáson van, aminek minden téren meg kell nyilvánulnia. Milyenek az ezzel kapcsolatos elképzelések? — Takarékoskodni sokféleképpen lehet — utal az igazgató a beruházásokat nem igénylő, körültekintő szervezéssel már feltárt, vagy feltárásra várói tartalékokra. — Többnyire azonban a kisebb beruházások, illetve az áramfogyasztó berendezések korszerűsítése is kifizetődő és lényegesen olcsóbb a meglevő erőművek és tartozékaik fejlesztésénél vagy további erőművek felépítésénél. így pl. a tranzisztorizálás kiterjesztésével, illetve a félvezetőknek nagyobb mértékben való alkalmazásával az iparban, a vasúti- és villamosközlekedésben, a hegesztő technikában stb. az eddiginél 10—15 százalékkal több áram lenne megtakarítható. Ez az egyelőre még gyermekcipőben járó megoldás feltétlenül gazdaságosabb és az üzemek szempontjából is előnyösebb, mint az áramfogyasztásnak jelenlegi formában történő szabályozása. Nem titok ugyanis, hogy a folyamatos termelést akadályozó néhány órás megszakítás — a szervezési problémákon és a gépek veszteglésén kívül — a munkaidő fokozott kihasználásának és ezzel a tervfeladatok teljesítését is kedvezőtlenül befolyásolja. Egyelőre azonban kénytelenek vagyunk kitartani a szabályozási módszer mellett, amelynek tökéletesítésével a helyzet lényeges javulása várható. — Miben fog megnyilvánulni ez a módosítás? — Elsősorban abban, hogy míg ma az áramfogyasztás szabályozása kivétel nélkül minden üzemet érint, a terv csupán az áramigényes gépek és berendezések, pl. a különböző típusú villanykemencék, fakö- szörülőgépek stb. csúcsidőben történő kikapcsolását helyezi kilátásba. Feltéve, hogy ez az intézkedés nem érinti majd az egész üzem folyamatos termelését. Az áramfogyasztás és a termelés egyensúlyának biztosításához azonban azok az üzemek is hozzájárulhatnak, amelyek majdnem kizárólag a reggeli műszakokban dolgoznak. Ha ugyanis feladataik egy részét a dolgozók többsége — néhány üzem példáját követve — rendszeresen a délutáni és az éjszakai műszakokban teljesítené, kevesebb áram fogyna csúcsidőben és a gépeket is gazdaságosabban kihasználhatnák. A legelőnyösebb megoldásnak a szocialista gazdasági integráció keretében a nemzetközi munkamegosztás tűnik — folytatja az igazgató. Ez ugyanis lehetővé lenné az áramigényes termelő vállalatoknak a legkedvezőbb feltételek figyelembe vételével történő széthe- lyezését. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az áramfogyasztás ésszerű megszervezése, illetve a lehetőségek kihasználása bonyolult probléma, amelynek mielőbbi megoldása — a fegyelmezetlenség, a hanyagság, a pazarlás kiküszöbölésével — a népgazdaság fejlesztésének egyik legfőbb feltétele. Beruházással és korszerűsítéssel a pazarlás eilen Az egyes intézkedések korántsem bizonyulnának elegendőnek az előirányzott beruházások megvalósítása nélkül. Ezért a XV. pártkongresszus határozata alapján a 6. ötéves tervidőszakban erőműveink kapacitásának további 3,5—4 ezer MW-tal való kibővítésére kerül sor. Ez az óriási összeget felemésztő igényes feladat aligha lenne teljesíthető — a szakemberek véleménye szerint — az energetikai gépipar, az építőipar és több más termelővállalat összefogása nélkül. — Az említett tervfeladatoknál is bonyolultabb lesz a 7. ötéves tervidőszakban előirányzott atomerőművek üzembe helyezése — mondja Holubec elvtárs. — Ennek a vállalkozásnak a sikere csak a tudományos műszaki kutatások eredményeinek a felhasználásával, új berendezések előállításával, számos speciális termék és anyag létrehozásával és természetesen az energetikai gépipar és a kohászat bekapcsolásával biztosítható. De tapasztalatok hiányában minden igyekezetünk ellenére sem érnénk célt a Szovjetunió segítsége nélkül. Erkölcsi kötelességünk Alaposan téved azonban, aki azt hiszi, hogy az atomerőművek felépítésével megszűnnek a gondjaink. Ha ugyanis lépést akarunk tartani a fejlődéssel — márpedig ez a cél — a jövőben is körültekintően kell gazdálkodnunk a fűtőanyagokkal és az árammal, mert sohasem fogunk bővelkedni ezekben az energiaforrásokban. Az árammal való takarékoskodás tehát tartós követelmény, valamennyiünk erkölcsi köte- lessége. Aki megszegi az előírásokat, az nemcsak az üzemek tevékenységét, a tervfeladatok teljesítését veszélyezteti, hanem a többi fogyasztó érdekeit is sérti. Ezért ellenőrzik és büntetik — gyakran pénzbírsággal — az intézet dolgozói a fegyelmezetlen áramfogyasztó üzemeket, nevüket is nyilvánosságra hozva. — Legfőbb »küldetésünket azonban nem a megtorló intézkedések foganatosításában látjuk — folytatja az igazgató. — Ennél nagyobb fontosságot tulajdonítunk a fűtőanyaggal és energiával való folyamatos és tartós ésszerű gazdálkodásnak, s az ezzel elért eredményeknek. A lakosság is segíthet Az intézet dolgozó^ a kísérleti és kutatóintézeteket és tervező intézményeket is igyekeznek bevonni munkájukba. Sokat várnak a komplex racionalizációs brigádoktól is, mert a tapasztalatok szerint a brigádtagok kezdeményezése, szakismerete s kitűnő ötletei további sikerek záloga. Természetesen nagy segítséget jelent a háztartásokban való villanyáram-takarékoskodás is, bár senkinek sem célja bosszantani ezzel a lakosságot. Ezt bizonyítja, hogy az idén sehol sem került sor az áram kikapcsolására. Ugyanakkor azonban nagyon fontosnak tartják az intézet dolgozói a lakosság megértését, azt, hogy mindenki a saját ügyének tekintse és megtartsa az áramfogyasztás ésszerűsítésére irányuló előírásokat. Ahol nincs rá szükség, egyetlen égő se világítson feleslegesen. De főleg: ne kapcsoljuk be az áramigényes fogyasztókat csúcsidőben! Olyan kérés ez, amely minden bizonynyal — némi jóindulattal — teljesíthető, valamennyiünk, az egész társadalom érdekében. KARDOS MARTA A múlt év őszén a mezőgazdasági üzemek vezetői a felmérések alapján megállapították, hogy az aszály miatt a tervezettnél jóval kevesebb szálas takarmány és kukorica jut a takarmányalapra. Szilázs készítéséhez is kevesebb zöldtakarmány állt az üzemek rendelkezésére, mint más években. A felsőbb párt- és gazdasági szervek felhívással fordultak a mezőgazdasági és más üzemek dolgozóihoz, hogy minden lehetőséget használjanak fel a hiányzó takarmány pótlására. A felhívás serkentően hatott a dolgozókra, akik többféle módon készítettek szalma, kukorica, kóró és répakaréj felhasználásával szilázst és préselt takarmányt. De sikeresen használták fel az élelmiszeripari és más üzemek hulladékait is. A végeredmény: enyhültek a ta- karmánygondok, a téli időszakban nem csökkent a tehenek napi tejhozama és nem volt kisebb a sertések és szarvas- marhák súlygyarapodása. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állattenyésztési osztályának dolgozói felmérésekkel megállapították, hogy az állatok termelékenysége jobb, mint az 1974/1975-ös téli kampány idején. Megemlíthetjük, hogy az előző évekhez viszonyítva most 25 százalékkal több szalmát használtak fel takarmánykészítéshez. összesen 767 ezer tonna szalma gazdagította különböző formában az állatok „étlapját“. A mezőgazdasági üzemek mintLangyos eső mossa a földeket, a záporok után szét szárítja a hantokat. Szemlátomást ébredezik a tavasz. A virágoskertekben kibújtak a földből a nárcisz és a tulipán első levelei. A határban haragoszöld színűre változott a jól telelt repce, rozs és búza. Gyorsan sarjadnak a lucerna első hajtásai is. A természet újjáéledése lázba hozza a földműveseket. Szlovákia déli részében — főleg a csallóközi rónán —, si- mítózzák mozgatják a talajt, hogy idejében földbe kerüljön a tavasziak magja. Határszemle közben szól a tavaszi teendőkről Rudolf Novot- nij mérnök, a Komárnói (Komáromi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Több ezer hektár földet készítettek elő, indulnak a vetőgépek. A tavaszi munkák első szakaszához szükséges gépek üzemképesek. A mezőgazdasági üzemek gépparkjainak dolgozói nagy teljesítményű gépcsoportokat állítottak össze, amelyekkel pár nap alatt földbe juttatják az egy 240 ezer mázsa szalmát használtak fel cukorrépaszelet és karéj tartósításához. Préselt takarmányok készítéséhez 34 ezer tonna szalmát adlak. A vegyi elemzések alapján bebizonyosodott, hogy a szalma az erjedés következtében emészthetővé válik és jelentős tápanyagokat tartalmaz. A szarvasmarhák és a sertések gyarapodását több mező- gazdasági üzemben lényegesen elősegítette a felhasználható hulladékok etetése. A kimutatások szerint 94 ezer tonna élelmiszeripari és 4700 tonna konyhai hulladékot etettek meg az állatokkal. A bratislava-vidéki és a levicei járásban — de más körzetekben is — igazán nagy sikerrel takarnianyozták a sörgyárak és húsfeldolgozó üzemek hulladékait. Kevesebb szemes takarmány etetésével nagyobb' volt a súlygyarapodás, mint korábban. A szemestakarmány-hiányt lényegesen enyhítette a zöldliszt és a préselt takarmány etetése. A tápanyagdús takarmány kedvezően hatott az állatok fejlődésére. A takarmánykészítő üzemek előre meghatározott súlygyarapodás elérésére már eddig is kötöttek szerződéseket. A mostani téli kampány idején 5—10 százalékkal több ilyen jellegű szerződés született. A takarmánykészítő üzemek elsősorban olyan mezőgazdasági üzemeknek segítenek, amelyekben a sertések naponta darabonként fél kilót sem gyarapodnak. Heárpa és más tavaszi növények vetőmagját. A tavaszi munkákkal a legkorábban a Felső-Csallóközben indultak, ahol az esőket váltó szél művelhetővé tette a homokos, kavicsos földet. Traktorok kerekeinek nyoma látszik a Zlaté Klasy-i (Aranykalászi) Efsz parcelláin. Vass Ferenc, az efsz elnöke örömmel beszél arról, hogy műtrágya, vetőmag van elég, a gépek is üzemképesek, csak az eső kényszerítette őket átmeneti tétlenségre. Az árpa vetését pár nap alatt elvégzik. Horváth Józse), az eliášovcei (illésházi) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz agronómusa elégedetten közli, hogy határukban nagyon jól telelt az Aranyvölgye, a Száva és a Sósszigeti búza. A munkát a záporok miatt ők is többször félbeszakították, de mégis közel száz hektár földet készítettek elő a vetésre. A szél gyorsan szárította a földet a kétszázötven hektár árpát pár nap alatt elvetik. A gabonának mégcsak a felét fejtrágyázták, mert nem volt elég műtrágyájuk. lyeselheljiik ezt a kezdeményezést, mert éppen a lemaradók* nak van-'Szükségük a támog»- tásra, szaktanácsadásra és jó minőségű keverékekre. Az ilyen jellegű szolgáltatások a jövőben tovább bővülnek. Éppen a téli kampány idején látlak napvilágot olyan intézkedések, amelyek elősegítik a lehetőségek jobb kihasználását. Megemlíthetjük, hogy a Középszlovákiai kerületben kooperációs kapcsolatok alapján legeltetnek közel ötezer borjút és üszőt. Sokszor a szomszédos járások mezőgazdasági üzemei „kölcsönzik“ legelőiket a rászorulók részére. Tavasz elején megállapíthatjuk, hogy jóvá* kevesebb állat hull el, mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedett az állatállomány ős javult a hízóállatok vágósúlya. Megemlíthetjük talán, hogy a hízócsibék száma másfél millió darabbal több. Földműveseink minden lehetőséget megragadnak a több termelés érdekében. Az év első két hónapjában a húseladás tervét 101, a tejeladásét 102,5, a baromfihúsét 101 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a földművesek 3200 tonna hússal, 11 200 000 liter tejjel és 9 millió 200 ezer darab tojással adlak el többet. Bővítette a választékot a 120 000 pecsenyebárány is. A húsvéti piacra mintegy 2000 tonna füstölt árú kerül. BALLA JÓZSEF A vetőgépek csöveiből csörgedezve hullanak a magok a Lehnicei (Nagylégi) Efsz parcelláira. Karácsony István, a közös gazdaság elnöke örül a gyors ütemnek, és úgy véli, hogy ezzel is kedvező feltételt teremtenek a gazdag terméshez. Engel Zoltán agronómus elmondja, hogy még a múlt év őszén százhetven hektár földet simítóztak, most kombinátorok- kal könnyen fellazították a talajt, és máris indulhattak a vetőgépek. Bindics Antal Kirovec traktorral vontatja az egyik talajlazító és -tömítő gépet, s naponta ötven hektárt készít elő vetésre. De szép teljesítményt ér el Szabó János is, a ZT-300-as traktorral. A géppark olyan jól felkészült a tavaszi munkákra, hogy fél nap alatt negyven hektár árpát vetettek el. A Felső-Csallóközben gondosan művelt parcellák, üdén zöldellő búzatáblák, gondosan metszett szőlőtőkék, gyümölcsfák dicsérik a földművesek jó munkáját. B ]. Ébred a tavasz — vetik az árpát
