Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-09 / 67. szám, szerda

A CUKORRÉPA NAGYOBB FIGYELMET ERBEMEL A termesztés feltételei és tartalékai egy országos értekezlet tükrében ílliillllfllillllllllllllllllllillll A prágai Klenoty vállalat Plzeňben régiségeket és an­tik tárgyakat áru­sító áruházát nyi­tott. A Köztársaság tér egyik rekonst­ruált műemléképü­letében berende­zett áruház eláru­sítótér nagysága csaknem 380 négy­zetméter, a rak­tárhelyiségeké pe­dig 124 négyzetmé­ter. Felvételünkön: érdeklődők cso­portja az üzletház egyik kirakata előtt. (Felvétel: ČSTK — J. Vlach) KILENC ÚJ PIONÍRTÁBOR A kelet-szlovákiai kerületben gondoskodnak a gyerekek üdültetéséről í A tavaszt megelőző napok ban a cukorrépa termesztői és feldolgozói már hagyományosan találkoznak, hogy értékel­jék az elmúlt év eredményeit, megvitassák a termesztési feladatok teljesítésének módjait, feltételeit. Az idei kerü­leti és járási szintű értekezletek sorát a brnói országos I tanácskozás nyitotta meg a napokban. A cukorgyáruknak a -tervek szerint az idén 8,1 millió ton­na cukorrépát kell felvásárol­niuk, amihoz országos viszony­latban legalább 368 mázsás át­laghozamot kell elérni. Tavaly az országos átlag 245 mázsa volt, és az eddigi legnagyobb 1974-es átlag is csuk mindössze 29 mázsával több az idei terv­nél. A terv egyúttal kimondja, hogy országos viszonylatban a cukortartalomnak el kell érnie legalább a 14,95 százalékot. Az 5. ötéves tervidőszakban ez 14,80 százalék volt, tavaly azonban 13,6 százalék körül alakult. Az adatok kellően érzékelte­tik azt a felelősségteljes mun­kát, amely a mezőgazdasági dolgozókra a cukorrépa-ter­mesztés szakaszán vár. Önként adódik a kérdés, vajon teljesít­hető-e egyáltalán ez a fela­dat. Bizonyára igen, hiszen a tudományos kísérletek eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy amíg a gabonák genetikai képességét már 70—80 százalékban hasz­nosítja a mezőgazdaság, addig a cukorrépánál ez az arány mindössze 51,2 százalék. A cukorrépa azon gazdasági növények közé tartozik, ame­lyek egy hektárról a legna­gyobb energiamennyiséget ké­Az idei feladatok teljesítésé­nek lényeges előfeltétele, hogy a mezőgazdasági üzemekben levonják az 1976-os cukorrépa- termelési év tapasztalatait. A növény termesztésében új kor­szak kezdődött. A termesztés — úgymond — 100 százalék­ban gépesített, az élő munka­erőt a technika helyettesíti. A gépi: technika a korszerű Cukorrépa-termesztésnek azon­ban csak egyik oldala. További nagyon fontos része a tudomá­nyos, tehát a megfelelő szm- tű termesztés, amely lehetővé teszi a gépek tökéletes kihasz­nálását. Nem véletlen, hogy ta­pesek előállítani. A cukron kí­vül egy hektárnyi cukorrépa melléktermékeiből 600 kilo­gramm húst vagy 5300 kilo­gramm tejet lehet kitermelni. A cukorrépa azonban csak ak­kor ilyen hálás, ha hiánytala­nul és kellő időben megkapja mindazt, ami neki jár. Minden vele szemben tanúsított gon­datlanságot jelentős hozam­csökkenéssel bosszul meg. An­nak a termelőnek, aki ősszel nem végezte el kelUxjdőben és jó minőségben a mélyszántást, vagy nem szántott le elegendő mennyiségű istállótrágyát, már eleve legkevesebb 8 százalék­kal kisebb hozammal kell szá­molnia. Sőt akkor is kisebb lesz a hozam — megközelítően további 5 százalékkal —, ha a répa valamennyi agrotechnikai igényének hiánytalanul eleget tesznek, csak egyik-másik mun­kával kicsit elkésnek. És ezzel a negatív tényezők sora még mindig nem teljes, mivel hát­ra van az esetleges vízhiány. A szomjazó répa ugyanis hek­táronként további 50—100 má­zsával csökkenti a hozamát. Elsősorban ez jelenti tehát a tartalékot: a pontos, tervszerű, előírások szerinti agrotechni­ka. Az, ami — sajnos — na­gyon sok agronómusnak még gyenge oldala. valy több helyen képlelenek voltak az újonnan megvásárolt hatsoros begyűjtőgépeket hasz­nálni, mive! a gyomos répa és az egyenetlen talaj következté­ben a begyűjtési veszteség a 20 -25 százalékot is elérte vol­mi. Alihoz, hogy a korszerű gé­pek eredményesen dolgozhassa­nak, megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ez már az őszi mélyszántással és a trá­gyázással kezdődik, folytatódik a tavaszi talajelőkészítéssel, a vetéssel és a nővén yvédelem­mel, de feltételezi a szakszerű vetésforgót és a megfelelő par­cella kiválasztását is. Az országos értekezlet ilyen szempontból is elemezte a fel­adatokat, és lényeges követel­ményként tűzte célul a 90, ön­tözött területen pedig a 120 ezres átlagos tőállomány elé­rését. Külön hangsúlyozták a gondos vetést, és a vetés idejé­nek felelősségteljes megválasz­tását. Részletesen foglalkoztak a műtrágyaadagolás kérdései­vel is. Sajnos, még mindig vannak agronómusok, akik az egyes agrotechnikai hiányossá­gokat nagyobb mennyiségű nit­rogénnel ellensúlyozzák, meg­feledkezve arról, hogy ez csök­kenti a kelési potenciált, a má­jus végi mértéktelen adag pe­dig a minőségre káros és rontja a cukortartalmat. Társadalmi éidek Mi az, ami a cukorrépát a legfontosabb gazdasági növé­nyek közé sorolja, miért szük­séges a dinamikus fejlődés e növény termesztésében. A cu­kortermelésben az élenjáró ál­lamok közé tartozunk, önellá­tók vagyunk, és az egy főre eső évi átlagfogyasztásunk el­éri a 38 kilogrammot. A dinamikus fejlődést a köz­ei látáson kívül elsősorban ke­reskedelmi érdekek teszik szük­ségessé. Az utóbbi üt évben a világ cukorfogyasztása 5 mil­lió tonnával emelkedett — je­lenleg 82 millió tonna —, és az elkövetkező tíz évben előre­láthatólag 20—30 millió tonná­val lesz nagyobb. A cukor te­hát értékes és tartós kiviteli cikk, az érte kapott valutáért gépeket, növényvédő szereket és vetőmagvakat vásárolhatunk mezőgazdaságunk számára. A mezőgazdasági dolgozók a cukorrépa-termesztés fejleszté­séhez megfelelő támogatást kapnak. Az idén már nagyobb a felvásárlási ár, a Német Szö­vetségi Köztársaságból korsze­rű vetőgépeket hozunk be, és a növényvédő szerekből is jobb lesz az ellátás. A mezőgazda- sági dolgozókon a sor, hogy a lehetőségek, valamint a meg­levő és az új kapacitások ma­ximális kihasználásával minden fölük telhetőt megtegyenek az 1977-es cukorrépa-termelési év feladatainak hiánytalan teljesí­téséért. EGRI FERENC A Kelet-szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács 15 tagú bizottsága foglalkozik a pioní­rok üdültetésének kérdésével. A bizottság ezekben a napokban értékelte az utóbbi három év eredményeit. Abból az 1980-ig kidolgozott tervből indult ki, amely meghatározza az egyes évekre a tennivalókat. Amint megállapította, az FSZM szervei a többi tömeg­szervezettel karöltve nagy kö­rültekintéssel kezelik ezt a fon­tos kérdést. Az 1.974—76-os években a tervezett 64 424 gyerek helyett 223-mal több él­vezhette az üdülést a kerület­ben levő 34 állandó pionírtá­borban. Három üdülőközpont áll az iskolás gyerekek ren­delkezésére. Mindez kevésnek bizonyul, ezért évente még 30 —40 iskolát, illetve diákott­hont bérelnek a szakszervezeti szervek üdültetési célokra, hogy jobban kielégíthessék a növek­vő igényeket. Sajnos, a helyzet nem min­denütt egyformán kedvező. Vannak járások, ahol egyetlen pionírtábor sincs, illetve csak egy két tábor áll rendelkezés­re, mint pl. a bardejovi, a svid- níki, a Stará Lubovňa-i, a vra- novi és a Kosice-vidéki járás­ban. Kelet-Szlovákiában több mint 26 millió koronát fordítottak az értékelt időszakban a meglevő táborok felújítására, korszerű­sítésére, illetve újak létesíté­sére. öt pionírtábort korszerű­sítettek. A Spišská Nová Ves-i Vasércbányák, a trebišovi Élel- miszerkombinát, a Medzevi Strojsmalt, a humennéi Chem­lon, a Stará Lubovňa-i Járási Építővállalat, a košicei Cseh­szlovák Autóbuszforgalmi Válla­lat, a Michalovcei Magasépítő Vállalat és a trebišovi Jednota anyagi támogatásával 9 új pio­nírtábor építését kezdték el üsz- szesen 690 férőhellyel. Külföldi csereüdültetésen 4243 gyerek vett részt, ami 313- mal több a tervezettnél. A Szov­jetunióban, a Lengyel Népköz­társaságban, az NDK-ban, a Ma­gyar Népköztársaságban, Bul­gáriában és Franciaországban jártak a kelet-szlovákiai pioní­rok, A Kerületi Szakszervezeti Ta­nács évente közel száz táborve­zető, a járási szakszervezeti ta­nácsok pedig több mint 400 ve­zető képzéséről gondoskodnak. Az értékelés során megálla­pított fogyatékosságokból kiin­dulva a bizottság javaslatokat dolgozott ki a pionírtáborok még jobb ellátottsága és kihasz­nálása érdekében, hogy az idén az eddiginél még színvonala­sabban, kellemesebben üdülje­nek a gyerekek a pionírtábo­rokban. tik) A korszerű cukorrépa-termesztéshez nemcsak technika kell El 1977. III. 9. jelentkeztem a csunkingi szov­jet nagykövetségen azzal a ké­réssel, hogy fogadjanak be a Vörös Hadseregbe. Ezt a kéré­semet 1942-ben megismételtem, s ugyanennek az évnek a vé­gén azt a választ kaptam, hogy a Vörös Hadsereg külföldi ön­kénteseket nem fogad be.“ Kriegel akkor választ kapott kérésére. Csakhogy 1951. június 25-én kelt levelében egészen másként írt: „A Szovjetunió megtámadása után többször je­lentkeztem a szovjet nagykövet­ségen azzal a kéréssel, hogy ve­gyenek fel a Vörös Hadsereg­be vagy valamelyik nemzeti hadtestbe, amely a Szőve jtunió területén alakult. Végleges vá­laszt azonban sohasem kap­tam“. Most aztán hogy áňl a helyzet? Kapott választ kéré­sére, vagy nein kapott? FFANTIŠEK KRIEGEL múltja még ma sem teljesen ismert — és világos. Vitathatatlan azon­ban, hogy nagy szervezőképes­séggel bíró ember. Született szervező és kiváló szónok. E tulajdonságaiért nálunk is meg­adták neki a lehetőséget az ér­vényesítésére. A prágai kerületi pártbizottság szervező titkára volt. 1951-től kezdve egészség- ügyi miniszterhelyettesként dol­gozott, 1952-től több egészség- ügyi intézményben tevékenyke­dett, 1966-01 pedig a Thomayr Kórház főorvosa volt. 1900 és 1963 között tanácsadóként részt vett a kubai szocialista egész­ségügy megszervezésében. Egy évvel később Kriegelt megvá­lasztották a Nemzetgyűlés kép­viselőjévé, tagja lett a Nemzet- gyűlés Elnökségének és elnöke a külügyi bizottságnak. Az em­lítettekből világos, hogy az 1968-as válság időszakáig Krie­gel sohasem töltött be kulcs- fontosságú tisztséget sem a pártban, sem a társadalomban, sohasem volt vezető politikus. Megbíztak benne, amikor tiszt­ségekkel ruházták fel, ezeket sikeresen be is töltötte, de már akkor is megmutatkozott több olyan negatív tulajdonsága, amelyekkel mint politikus jel­lemezhető, a törtetés és a kar­rierizmus. Maga Antonín Novot- ný, aki akkor a párt központi bizottságának volt a titkára, 1950-ben František Kriegek nem őszinte emberként jelle­mezte, aki nem szívesen és ne­hezen viseli el a bírálatot, leg­feljebb a tőle nagyobb tisztsé­geket betöltő funkcionáriusok­tól. Az alacsonyabb helyről jö­vő kritikát egyszerűen elveti, rendkívül magabiztos, legszíve­sebben egyedül dönt és erős in­dividualista. Jan Altrichter 1951. május 2-án papírra vetett véleményé­ljen ezt olvashatjuk: „Kriegel autoritativ, a bírálatra érzéke­nyen reagál, a felülről jövő bí­rálatra a vezető kerületi tiszt­ségviselők irányában mérsékle­tet és beletörődést tanúsít, az alulról jövő bírálatra azonban keményen reagál.“ EZEKBEN AZ ÉVEKBEN Krie­gel még eltitkolta igazi viszo­nyát köztársaságunkhoz és a szocializmushoz. Mindez csak az 1968—1969-es ellenforradal­mi válság idején került a fel­színre. Ekkor Kriegel ledobta álarcát. Minden olyan akciónak az élére állt, amelynek célja a kaotikus helyzet megteremté­se, a felforgatás és a szocializ­mus megsemmisítése volt. Eb­ben az időszakban érte el Krie­ge] pályájának tetőfokát. Végre elérte azt, amit akart, promi­nens politikus lett, persze az ellenforradalom prominens po­litikusa. Már 1968 januárjában részt vesz olyan régi párttagok talál-’ kozójának a megszervezésében, akiket megtévesztett Dubček demagógiája, Már 1968 áprili­sában beválasztották a CSKP Központi Bizottságának akkori elnökségébe. Kriegel minden gyűlésen vagy találkozón szov­jetellenes és szocialistaellenes álláspontot képviselt Csehszlo­vákia szuverenitását hirdette, de arra törekedett, hogy a szo­cializmust felszámolják, Cseh­szlovákiában visszaállítsák a kapitalizmust, s az imperialista nagyhatalmak diktátuma érvé­nyesüljön. Kriegelnek ezeket a valódi céljait, amelyeket a szuvereni­tásról, a demokráciáról és a Szovjetunióval való szövetség iránti hűségről szóló frázisokba burkolt egyik követője, bizo­nyos Vlidamír Prikryl leplezte le a gottwaldovi járási pártbi­zottság 1968. augusztus 25-én megtartott ülésén. Prikryl ezt mondotta: „Tudják, ez nem volt könnyű feladat. Sok előké­születbe és erőfeszítésbe ke­rült. A XIV. kongresszus nem végcélunk, hanem egyik célunk azon az úton, hogy teljes mér­tékben kifejlesszük a szocializ­mus Öj modelljét. Végső soron miért is ne mondanám meg, hisz egyszer úgy is kimondaná valaki és semmi okunk nincs arra, hogy litkolódzunk. Amikor Smrkovský irodájában voltam, röviddel a . eiernái találkozó előtt, föltettem Kriegelnek azt a kérdést, mit fog tenni, ha a cérnái feltételek elfogadhatat­lanok lesznek a számunkra vagy le akarnak téríteni utunk- ról, esetleg nagyon elodázzák a célt. Kriegel erre azt vála­szolta, hogy Čierna nad Tisou- ba azzal az elhatározzással megyünk, hogy mindenbe bele­egyezünk, bármilyen feltétele­ket elfogadjunk, csakhogy a megvalósításukat elhalasztjuk a XIV. kongresszusig. A kongresz- szuson rendet teremtünk, meg­szilárdítjuk helyzetünket a Központi Bizottságban és az ál­lami szervekben, átértékeljük az összes eddigi szerződésein­ket és kötelezettségeinket, el­sősorban a szocialista orszá­gokkal szemben és megszilár­dítjuk szuverenitásunkat. Krie­gel a továbbiakban elmondotta, hogy Čierna nad Tisou előtt már egy hónappal megfelelő intézkedéseket foganatosítottak a XV. kongresszus esetleges összehívására abban az esetben, ha megszállnák hazánk terüle­tét. És mindez, amit most hal­lani, a tömegtájékoztatási esz­közök egész tevékenysége ezek­nek az előkészületeknek az eredménye.“ ezt az Áramlatot, ezt az 1968-as „emberarcú szocializ­must“, amelynek céljait Krie­gel annyira támogatta, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak XIV. kongresszusa az igazi nevén nevezte, amikor kimond­ta, hogy az hosszasan előkészí­tett és jól átgondolt ellenforra­dalmi kísérlet volt. Ebben az időszakban érte el pályafutásá­nak tetőpontját František Krie­gel azon az áron, hogy súlyos vétségeket követett el Csehszlo­vákia ellen, a szocializmus, a haladás és a béke ügye ellen. 1970-ben 62 éves korában nyug­díjba vonult. Egy ilyen mozgalmas élet után úgy látszik Kriegelnek a nyugalom nem ízlett. Csaknem állandóan szervezte a szocia­lizmus ellenségeinek összejöve­teleit. Lakásában, víkendházak- ban és másutt. Különféle ak­ciók szervezésében vett részt. A szocialistaellenes provoká­ciók során nem szégyellt olyan emberekkel együttműködni, aki­ket a múltban államellenes te­vékenységért megbüntettek. Sok nyugaton élő emigránssal áll összeköttetésben, akikhez torzított, valótlan és kiagyalt információkat juttatott és juttat el a csehszlovákiai állapotok­ról. Arra kéri őket, hogy befo­lyásukat és lehetőségeiket Csehszlovákia-ellenes és szocia­listaellenes kampányok meg­szervezésére használják fel. így törvényszerű, hogy neve azok nevei között található, akikét az imperialisták a leg­újabb szocialistaellenes kam­pányban emlegetik, ezek a por­nográf exhibicionista Ludvík Vaculík, a milliomos Václav Havel és Pavel Kohout, a gaz­dag nyugdíjas František Vods- loű és mások. AZ EGYIK LEGUTÓBBI szo­cialistaellenes fellépése az az interjú volt, amelyet idén feb­ruárban adott a Die Welt című jobboldali nyugatnémet napilap szerkesztőjének. Az interjúban Kriegel a szerkesztőnek arra a kérdésére, miért nem sikerült az ellenséges kampányok szer­vezőinek megnyerni a dolgozók, például a parasztság támogatá­sát Kriegel szó szerint ezt vá­laszolta: . .a földműveseknek sohasem ment olyan jói mint ma, hát miért Mutogatnának bennünket. A földművesek 1968- ban is forrón üdvözölték a szovjet katonákat s nem tud­tuk megnyerni támogatásukat a prágai tavasz idején.“ Igen, végre Kriegel legalább most az egyszer igazat mon­dott. Az olyan emberek, mint ő nem tudták megnyerni a dol­gozó nép támogatását a szocia­lizmus elleni támadáshoz. Ügy mint minden revizionista és re­negát, támogatás nélkül marad­tak. Mint a katonák nélküli tá­bornok. Népünk találó választ adott nekik, Csehszlovákia a dolgozó nép országa, szocialista állam volt és az is marad, s nem támogat holmi mlynárokat,' vaculíkokat, és kriegeleket, akik el akarják rabolni forra­dalmi vívmányainkat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom