Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-08 / 66. szám, kedd

Ai egyéni lakásépítkezés űi pénz- és hilelsegélyezésének feltételei A Törvénytár nemrég megjelent 1976. évi 31. száma teszi közzé a Szövetségi, valamint a CSSZK és SZSZK Pénzügymi­nisztériumának és a Csehszlovák Állami Bank elnökének kö­zös hirdetményét, a pénz- és hitelsegélyről a szövetkezeti és az egyéni lakásépítkezések esetében. Az új hirdetmény 1977. január 1-én lépett hatályba, és egyúttal hatályon kívül helyez- te a korábban érvényben levő 1968/137. sz. hirdetményt a módosító és kiegészítő 1969/14. és 1989/28. számú hirdetmé­nyekkel együtt. Cikkünkben a hirdetménynek az egyéni lakásépítéssel kap­csolatos III. részét (a 16. és a köv. paragrafusok) ismertetjük. Egyéni lakásépítkezésen kell érteni a családi házat, a sze­mélyi tulajdonban levő lakást (az 1966/52. sz. törvény sze­rinti ún. „öröklakások“ 1, a családi ház átépítését, amely- lyel új lakásegység keletkezik anélkül, hogy az épület elvesz­tené a családi ház jellegét, más épület családi házzá való átépítésiét, ha így új lakást létesítenek. A hirdetmény szerint a hoz­zájárulásokat csak a hosszabb időre szóló, távlati tervnek megfelelő, engedélyezett épít­kezésre lehet nyújtani, ha az építmény eleget tesz a műsza­ki előírások feltételeinek, és elkészítéséhez legalább három személy számára létesül új la­kás. Feltétel, hogy az épületre még nem adtak kollaudációs döntést és az építkező nem ka­pott egyéni, vagy szövetkezeti lakásépítésre feltételesen elen gedhető stabilizációs kölcsönt, illetve azt már megtérítette. A szocialista vállalatok dol­gozóinak egyéni lakásépítkezés­re a munkaerők biztosítása (stabilizációja) érdekében leg­feljebb 25 000 korona erejéig STABILIZÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁST ENGEDÉLYEZHETNEK. Ez az összeg 35 000 koronáig emelhető, ha mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízgazdálko­dási termelővállalat dolgozóiról van szó. Ezt a kedvezményt le­het nyújtani a tüzelőanyag, energiaellátás, bányák, kohók, giép- és építőipar, közlekedés, vegyipar, fogyasztási terméke­ket gyártó ipari üzemek dolgo­zóinak, valamint az Iskolai ta­nítóknak és nevelőnek (a vidé­ki I. és II. ciklusú iskolák ese­tében). Ez a magasabb hozzá­járulás engedélyezhető, ha ked­vezményezett csoportos építmé­nyekről van szó (ha az építés­ügyi minisztériumok által ki­adott feltételeknek megfelel­nek ). A hozzájárulást 20 000 ko­ronával lehet emelni, ha a CSSZK és az SZSZK kormányai által kijelölt, előnyben ijsze- sített helységekben levő épít­ményekről van szó. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a dolgozó írás­beli szerződéssel kötelezi ma­gát, miszerint a szerződés meg­kötésétől számított 10 éven át megszakítás nélkül a hozzájá­rulást nyújtó vállalatban fog dolgozni. Ha a dolgozó az öreg­ségi nyugdíj korhatárára való tekintettel valószínűleg nem tudná teljesíteni a 10 év ledol­gozásának feltételét, a munka­adó vállalat a hozzájárulást ebijen az esetben is engedé­lyezheti azzal, hogy a dolgozó írásbeli szerződéssel legalább öt év ledolgozására kötelezi magát. Az említett szerződésben a dolgozónak köteleznie kell ma­gát arra, hogy az épületet 10 évig nem ruházza át másra, és azt személyesen lakásként fog­ja használni. A HOZZÁJÁRULÁS CSAK AKKOR ENGEDÉLYEZHETŐ, ha az épület a munkahely köz­ségében, vagy olyan távolságra épül, ahonnan a közlekedési eszközökkel egy órán belül el lehet jutni a munkahelyre. Ki­vételt csak az olyan dolgozók javára lehet engedélyezni, akiknek munkájuk jellege miatt nincs állandó munkahelyük (pl. szerelők). Az ilyen mun­kaköröket a fölérendelt köz­ponti vállalati szervezet jelölt ki. -1 Ha több építkező közös csa­ládi házat épít, a hozzájárulás mindegyiküknek engedélyezhe­tő, de legfeljebb annyiszor, ahány lakás lesz a családi házban. A házastársak csak egyszeri hoz­zájárulást kaphatnak. A hozzájárulást írásbeli szer­ződés alapján a munkaadó vál­lalat engedélyezi. A szerződést a takarékpénztár által kiadott űrlapon kell elkészíteni. A szer­ződés érvényességének feltéte­le a szakszervezet üzemi bi­zottságának hozzájárulása, va­lamint az építkezés helye sze­rint illetékes jnb jóváhagyása is. A szerződésben a dolgozónak KÖTELEZNIE KELL MAGÁT ARRA, hogy a hozzájárulást visszatérí­ti, ha nem tartaná meg a szer­ződés valamelyik feltételét. A munkaadó vállalat köteles fi­gyelemmel kísérni a szerződés feltételeinek megtartását, és szerződésszegés esetén köteles a hozzájárulás visszafizetéséről gondoskodni. Az ígv visszafize­tett hozzájárulást a munkaadó vállalat a takarékpénztáron ke resztül az állami költségvetés­be utalja át. A hozzájárulás visszaadását a munkaadó szervezet nem ké­ri, ha a dolgozó saját hibáján kívül üzemi baleset, vagy fog­lalkozási betegség következté­ben meghal, vagy teljesen rok­kanttá vált. Más, méltánylásra érdemes szociális esetben a munkaadó vállalat az üzemi bizottsággal egyetértésben és az építmény szerint illetékes jnb hozzájárulásával, valamint a fölérendelt szervezet engedé­lye alapján tekinthet el a hoz­zájárulás visszakövetelésétől. Ha a dolgozó átszervezés folytán MÁS SZERVEZET DOLGOZÓJA LESZ, vagy közérdekből változtatott munkahelyet, nem kell a hozzá­járulást visszatéríteni, de a szerződést olyan záradékkal kell kiegészíteni, hogy a hátra­levő időt az új munkaadó vál­lalatban dolgozza le. Azok a polgárok, akik mun­katevékenységüket nem munka- viszonyban, vagy hasonló vi­szonyban fejtik ki, vagy akik a stabilizációs hozzájárulásban magasabb koruk miatt nem ré­szesülhetnek, a jnb-vel kötött írásbeli szerződésük alapján a jnb-től kaphatnak hozzájáru­lást. Ennek feltétele, hogy ér­vényes építkezési engedélyt adnak ki, az építkezést ennek alapján végzik, a kérvényező pedig írásban kötelezi magát arra, hogy az épületet legalább 5 éven át nem ruházza át más­ra, és saját maga tartós lakás céljaira fogja használni. A hozzájárulást szerződés­szegés esetén csak a hnb be­leegyezésével lehet elengedni. Ha egy családi házban több lakás létesül, mindegyikre le­het hozzájárulást engedélyezni, legfeljebb a lakások száma erejéig. A házastársak CSAK EGY HOZZÁJÁRULÁST KAPHATNAK. A hozzájárulást az építkező ja­vára a takarékpénztár kamat­mentes számlán vezeti. Az Állami Takarékpénztár legfeljebb 200 000 korona össze­gig engedélyezhet kölcsönt, a többlakásos családi ház eseté­ben 250 000 korona erejéig. Több építkező esetében sem le­het az említett felső határt túl­szárnyalni. A kölcsön 30 évre évi 2,7 százalékos kamattal en­gedélyezhető. A kedvezménye­zett csoportos építkezés eseté­ben az évi kamatláb 1 száza­lék. Ez a kedvezmény a sze­mélyi tulajdonban levő laká­sokra is vonatkozik. A kedvez­ményezett csoportos építkezés, valamint a személyi tulajdon­ban levő lakások esetén is a nemzeti bizottság ingyen utal ki 400 m2-ig terjedő házhelyet. Az önsegélyes egyéni lakás­építés céljaira a szocialista vállalatok gépeket, gépi beren­dezéseket, szállítóeszközöket bocsáthatnak dolgozóik ren­delkezésére. Az esetleges mun­kabért a betegbiztosítási hoz­zájárulással, az üzemanyagot, energiát, motoros járművek esetében az elhasználódási le­írást is a kikölcsönző dolgozó tartozik viselni, illetve megté­ríteni. A közlekedési hálózat kibőví­tését, a villany-, esetleg a víz-, gáz-, csatorna- és a hőszolgál­tatás hálózatának kiterjesztését az e célra szolgáló állami tá­mogatásból a nemzeti bizottság viseli. A polgárok családi házak építése céljából SZÖVETKEZETEI ALAPÍTHATNAK, de eoben az esetben is az egyéni építkezésre vonatkozó fenti segély- és hite [rendelke­zések érvényesek. A hirdetmény záró rendelke­zéseinek (25. §.) értelmében a takarékpénztárak a családi há­zak és a személyi tulajdonban levő lakások költségesebb javí­tásaira, konstrukciók cseréjére, átépítési költségeire, főként korszerűsítésére 10 évi törlesz­tésre 2,7 százalékos kamattal kölcsönt engedélyezhetnek. A korábbi, 1968/137. sz. hir­detmény és a hirdetményt mó­dosító 1969/14. és 1969/26. sz. hirdetmények alapján 1977. ja­nuár 1-e előtt engedélyezett hozzájárulásokat, beleértve az 1969. január 1-e után kiadott építkezési engedélyek alapján, s ennek értelmében épült csa­ládi házakra vonatkozó 8000 ko­rona összegű árkiegyenlítési hozzájárulást és a 4000 korona összegű prémiumot abban az esetben, ha az építkezésre a használati engedélyt az enge­dély kiadásától számított 36 hónapon belül adták ki. a most érvényes hirdetmény 20. §-ának 2. bek. szerint AZ ÁLLAMI ALAPBÓL KELL FEDEZNI. Az említett hozzájárulásokra való jogosultságát az építkező a korábbi előírások alapján iga­zolja azzal, hogy az előírt ira­tokat (beleértve a dokumentá­ciót is) legkésőbb 1977. decem­ber 31-ig az illetékes takarék- pénztárnál beterjeszti. Az em­lített egyszeri, 4000 korona ösz- szegű prémium kifizetésének feltételét az ilyen építkező legkésőbb 1980. január 31-ig kö­teles igazolni az illetékes ál­lami takarékpénztárban. — A 8000 koronás árkiegyenlítés és a 4000 koronás prémium az 1977. január 1-e után kiadott építkezési engedélyek alapján megkezdett építkezésekre már nem vonatkozik. Dr. FÖLDES JÓZSEF Olvasóink levele nyomán A panaszkönyv és az illetékesek Vajas István sül any i (siilyij olvasónk a šamoríni (somorjal) fürdő és szauna problémáival foglalkozva többek között ezt írta levelében: .. a panaszkönyo úgy néz ki, hogy az csak a fürdőzőké, az illetékesek nem veszik fi­gyelembe ... pedig jó volna a hibákat elhárítani, mert mi, akik megszoktuk, megszerettük a szaunát, szeretnénk, ha a jövőben is küldetésének megfelelően és hibátlanul mű­ködne." Aki egyszer kipróbálta a szaunát, esküszik rá. Lépten- nyomon hangoztatja: valóságos forrása az egészségnek. A vál­takozó fürdő hatására javul a bőr vérellátása, a faggyúdugók, amelyek a pórusokat eltömik, kioldódnak, eltávolítódnak, a bőrlégzés ismét akadálytalan és szabad. S úgymond, ez csak egyetlen jótéteménye. Mások óvatosabbak, nem feledkeznek meg a figyelmeztetésről: „Előbb kérdezze meg az orvosát, hiszen lehetségesv hogy az ön egész­ségi állapota nem engedi meg alkalmazását“. Általában így vélekednek a szaunáról. A somorjai fürdő és szauna esetében azonban más­ról van szó: a hamleti kérdés: — „Lenni, vagy nem lenni?“ — eldöntéséről. Történt ugyan­is a múlt év végén, hogy a fürdőt és szaunát üzemeltető szolgáltatóüzem munkaértekez­letén elhangzott: „Jelentős rá­fizetést jelent számunkra ...“ Azóta szaporodnak a panasz­könyvben a teleírt lapok, meg­vitatásra kerülnek az üzemel­tetéssel kapcsolatos problémák, jogos és kevésbé jogos pana­szok. Ennek a hatásnak egyik megnyilvánulása olvasónk leve­le is, mely feltétlenül figyel­met érdemel, mert jó szándéka, a jobbért való állásfoglalása vitathatatlan. Ml VAN A PANASZKÖNYVBEN? Amikor a szaunába látogat­tam, Feketevízi Mária elvtársnő, a szolgáltatóüzem személyzeti és káderügyekkel foglalkozó előadója is elkísért. Elsőként a panaszkönyvbe pillantottunk be, s csak azután vettük észre, hogy Kocsis Rozália, a fürdő gondnoka (felügyelője, takarí­tója, kezelője egy személyben) az előző napi szaunázók után összegyűjtött boros- és sörös­üvegeket az íróasztal alá rakta. A panaszkönyvben ilyen be­jegyzések találhatók: „Tudo­mást szereztünk arról, hogy a szaunát be akarják zárni, kér­jük, ne tegyék ezt.“ „A víz hő­foka nem megfelelő. Szeret­nénk a 15 koronás belépőjegy ellenében színvonalas, megfele­lő szolgáltatásban részesülni.“ Némelyik bejegyzést többen is aláírták. Az egyiket, mely a bezárás ellen tiltakozik, huszon- ketten. Belelapoztunk az ellenőrző­könyvbe is, melybe Varga Lász- lóné, az üzem ellenőre szokta beírni észrevételeit. Legutóbbi jegyezése 1977. február 9-én 15 óra 35 perckor: A katonák für­déséhez nincs biztosítva meleg víz. Nincs a fürdőben tűzoltó­készülék. Sajnos, akkor sem volt me­leg víz, pedig harminc mezte­lenre vetkőzött katona próbált laglább zuhanyozni. Parancs­nokuk persze jelezte: „nincs meleg víz. A katonákat meg bíztatta: „Mozogjatok, mozogja­tok .. .1 Nem hideg a víz, jó langyos“. Hatvan métermázsa húst dol­goznak fel csomagoláshoz egy műszak alatt a dolgozók a trna­vai hűtőipari vállalat automa­ta gépsorán. A csomagológép- sort Cyril Halada hattagú szo­cialista munkabrigádja kezeli. Felvételünkön: Mária Rajnaková ellenőrzi a csomagológépsor munkáját. (Felvétel Š. Petrás — ČSTK) m 1 MIT MONDANAK AZ ILLETÉKESEK? Dávid Sándor elvtárs, az üzem igazgatója: — A problé­mákat ismerjük. Válaszolnánk is a panaszkönyv bejegyzéseire, de az aláírások legtöbbje olvas­hatatlan, címet egyetlen eset­ben sem írtak a panaszkodók. Bodó Imre elvtárs, a szak- szervezeti bizottság elnöke: — Régebben a városi nemzeti bi­zottság gondoskodott az üze­meltetéssel kapcsolatos ráfize­tés megtérítéséről. Most ilyen nincs. Nekünk kell vállalnunk a terheket, és évi 70—80 ezer korona nem kevés. Ezzel, persze, nincs elintézve az ügy, hiszen már a múlt év végén is foglalkoztak a kérdés­sel, s azóta szinte gyűjtik az érveket, az ellenérveket, hogy dönthessen a városi nemzeti bizottság: mi lesz a szauna sor­sa. Dávid Sándor elvtárs: — Ha szükség van a szaunára, megfe­lelő támogatást kapunk majd az üzemeltetéséhez, lesz jövője. Bodó Imre elvtárs: — És ak­kor bővíteni, tökéletesíteni fog­juk az ottani szolgáltatásokat is. Hozzáláttunk az érvek és el­lenérvek összegyűjtéséhez. NINCS SZÜKSÉG RÁ, mert amikor arról volt szó, hogy az üzem alkalmazottai in­gyen jegyet kahatnak, 153 dol­gozó közül egy sem jelentke­zett; mert a lakosok többsége már modern lakóházakban, fürdő­szobás lakásokban lakik; mert nyilvánvaló, hogy el­avult a szauna berendezése, az átépítéséhez, korszerűsítéséhez legalább negyedmillió koronára volna szükség; mert szükségesebb a szom­szédságában levő mosoda bővíté­se, az ott dolgozó nők munka- körülményének megjavítása. SZÜKSÉG VAN RÁ, mert a városban nincs más fürdő, lebontásra vár 320 lakás, ezek többsége fürdőszoba nél­küli; mert valamelyes érdeklődés azért bizonyítható, tavaly má­jusban 140 látogatója volt. jú­nius, július, augusztus hónapok­ban összesen 128, szeptember­ben 81, októberben 125, novem­berben 225; mert várható, hogy a szolgál­tatás bővítésével (hivatásos masszőr alkalmazásával stb.) párhuzamosan növekedni fog az érdeklődés is; mert várható, hogy a művelt­ségi szint növekedésével párhu­zamosan egyre inkább valós igény lesz a szaunázás. A DÖNTÉS persze, nem csak a szolgálta­tóüzem jó szándékától függ, hanem a városi nemzeti bizott­ság költségvetésétől. A legutób­bi választáskor új elnök került a városi nemzeti bizottság élé­re Szamos László elvtárs sze­mélyében. Egy külön bizottság már megbízást kapott, hogy kö­rültekintő felmérés után tegyen javaslatot a vnb tanácsának a szauna jövőjére vonatkozólag. Nincs könnyű dolga ennek a bizottságnak, hiszen olvasónk­hoz hasonlóan nagyon sokan kívánják: „Szeretnénk, ha a lö­vőben is küldetésének megfe­lelően és hibátlanul működne“, persze, a kívánság kevés, a megvalósításhoz jelentős anyagi eszközökre van szükség, s nap­jainkban, amikor a takarékos­ság minden téren meghatároz­za terveinket, elképzeléseinket, bizony, bizony így teszik fel a kérdést: Jut erre? MI reméljük, hogy Igen, hi­szen olyan nagyszerűen épülő, fejlődő város, mint Somorja, nem maradhat fürdő nélkül. HAJDÜ ANDRÁS 1977. III. 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom