Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-08 / 66. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. március 8. KEDD BRATISLAVA % XXX. ÉVFOLYAM 66. szám Ára 50 fillér HÓVIRÁG ÉS HARC A mai napon hagyományos munkahelyt kép. A/ asztalon a vázákban Bdefehéren bólogat a tavasz hírnöke, a hóvirág, s az iivegházak ámítóan nyarat idéző vörös szekfűszálai, a kezekben gyöngyöző pezsgővel, borral csendül a pohár és férfi- ajkakról peregnek az elismerő, köszönő szavak. Odahaza kis változatokkal ugyanaz virágok és szép szavak, és sokhelyütt még az anyaszemből örömkönnyet kicsaló versike, a harmatos őszinteségről és a mély szeretetről árulkodó kis ajándékok. Március 8-át ünnepelünk ismét ilyképpen és ez így szép. De vajon ilyenkor gondolunk-e arra, hogy hová is nyúlnak vissza ennek a hagyománynak a gyökerei, mi volt a virág, a bor, a felköszöntés előzménye? Vajon gondol-e erre ünneplő és ünnepelt? Hatvanhét évvel ezelőtt Koppenhágában Clara Zetkin, a német és a nemzetközi munkásmozgalom egyik vezéralakja áll! a szocialista nők II. nemzetközi kongresszusa szónoki emelvényén. Viharos taps fogadta javaslatát, hogy március 8-át nyilvánítsák nemzetközi nőnappá. A világ dolgozó női nemzetközi szolidaritásának ez a napja azóta többnyire nem a virág és a szép szó fogalmához kötődött és kötődik, hanem keményen koppanő követelésekhez: békét, egyenjogúságot, demokratikus szabadságjogokat! Koppenhága óta a demokratikus nőmozgalom nagy utat tett meg. S ezt az utat nem szegélyezték viráguk, nem volt kirakva szépen hangzó ígéretek macskaköveivel. Küzdelmes és áldozatokat követelő volt ez az üt, de nem céltalan. Főleg azóta nem az, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a világ egyhatodán első ízben szavatolta a nők egyenjogúságát, és lefektette ennek anyagi alapjait is. Ugyanez történt a második világháború után a szocialista közösség országaiban. Persze az sem vitás, hogy a nőmozgalom, a kommunista és munkáspártok évtizedes harca a világ más országaiban is nem egy szívósan védett vívmánnyal járt. Nagy utat tettünk meg, de világméretben célba még semmiképp sem értünk. Egy futó pillantás a tőkés- és a fejlődő országok és bennük a nők helyzetére, s példák sokaságával bizonyítható: a nők sehol sincsenek a férfiakkal azonos gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális helyzetbe». A különbségek szinte mindenUtt lényegesek. Hadd utaljunk csak arra. hogy még a legcivilizáltabb, legfejlettebb és a legnagyobb polgári demokratikus tradíciókkal hivalkodó kapitalista országokban is a nők az elsők között kerülnek az utcára, baki- tor a gazdasági válság, s hogy azonos munkáért nem kapnak a férfiakkal azonos bért stb. De vannak szép számmal olyan országok is, amelyekben a nők — a XX. század utolsó negyedében — szinte teljesen jogfosztottak. Lehet-e, szabad-e ezzel szemben kommunistának, szocialistának vagy akár csak demokratikus érzelmű embernek, bárhol a világon, tüzet szüntetnie? A válasz csak egy lehet: Nem! Ott a gyakorlatban tanulták és még tanulják ezt a harcban álló százmilliók. Itt nálunk már a meggyőződés, az internacionalizmus gondolata vezérel szolidaritásvállalást azokkal a nőkkel, akik számára a szocializmus feltételei között élő társaik sorsa csak a jövő áhított zenéje. Szolidaritásunkat nemcsak és nem is elsősorban szavakkal fejezzük ki, hanem a tettekben, eredményekben anyagi formát öltő helytállásunkkal. v Csakhogy a nők teljes egyenjogúságának kivívása terén akad egyéb feladatunk, ha úgy tetszik, törlesztenivalónk is. Nem, nem tudatos mulasztást kell helyrehoznunk. Pártunk és kormányzatunk az első pillanattól fogva nagyon is tisztában van vele: nők nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust. Sorolhatnánk a példákat, hogy a nők milyen jelentős szerepet töltenek be életünk minden területén, hogy a foglalkoztatottak 47,8 százalékát teszik ki, hogy a képviselőknek csaknem az egyharmada közülük kerül ki, hogy a szakembereknek is hozzávetőleg a 40 százaléka nő stb. De nem ez a célunk. Inkább annak megállapítása, ami nan titok, de amit nem mindenki tudatosít: jogilag teljes mértékben rögzítettük, gyakorlatilag nagyrészt megvalósítottuk a nők egyenjogúságát, de ez — s ezen van a hangsúly — nem lezárt folyamat. Márpedig ha folyamat, akkor nem ülhetünk — és általában nem is ülünk — ölhetett kézzel. Harcolunk és cselekszünk, teszünk valamiért — a nők élet- és munkafeltételei javításáért képzettségi és kulturális színvonaluk további emeléséért, még nagyobb közéleti és társadalmi elkötelezettségük és aktivitásuk lehetőségei megteremtéséért. S harcolunk valami ellen is, a nőkkel kapcsolatos, és — valljuk be — nem is olyan szórványosan jelentkező rövidlátó, kicsinyes, sőt ostoba előítéletek ellen. Az újért, a régi ellen — nők és férfiak közösen... GÁLY IVÁN Részvélláviral Romániába és Bulgáriáiul (CSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Lubonür Strougal szövetségi miniszterelnök a következő szövegű részvéttávíra- tot intézte Todor Zsivkovhoz, a Bolgár KP KB első titkárához, az Államtanács elnökéhez, és Sztanko Todorovhoz, a Minise- tertanács elnökéhez: Tisztelt elvtársak, mély megrendüléssel fogadtuk az országukat ért természeti kasztaszt- rófa hírét. Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és Csehszlovákia népe nevében, valamint a saját nevünkben az áldozatok hozzátartozóinak, országuk népének és önöknek személyesen kifejezzük őszinte részvétünket és sajnálkozásunkat az emberveszteségekért és az anyagi károkért, amelyeket ezekben a (Folytatás a 2. oldalon) (A ČSTK felvétele) A nemzetközi nőnap alkalmából Gustáv Husák elvtárs fogadta a nők küldöttségéŕ HALA, TISZTELET, ŐSZINTE ELISMERES (Tudósítóinktól) — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívása érteimében az idei nemzetközi nőnap ünnepségei az egyenjogúságért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcukban az egész világ asszonyainak egységét és együttműködését hivatottak kifejezni. Ennek a felhívásnak a jegyében zajlott le a hazánk valamennyi járása képviseletében megjelent nő- küldöttségek hagyományos fogadása a prágai várban. A 200 tagú küldöttség a Rudolf Képtárban pontosan 11 órakor meleg tapssal köszöntötte a körében megjelent Gustáv Husák elvtársat, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt, Ľubomír Strougal elvtársat, a szövetségi kormány miniszterelnökét, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjait és póttagjait: Vasil Bifa- kot, Peter Colotkát, Karel Húffmannt, Alois Indrát, Antonín Kapeket, Josef Korőákot, Jozef Lenártot, fan Baryll, Miloslav Hruskovičot, valamint Miloš jakešt, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, Josef Havlínt, a CSKP KB titkárát, továbbá a CSKP KB Titkárságának tagjait: Marié Kabrhelovát, Cestmír Lovétínskýt és Jindrich Poledníkot. A baráti találkozón megjelentek a CSSZSZK miniszterelnök-helyettesei, a CSKP KB osztályvezetői és a CSSZSZK Nemzeti Frontja KB Elnökségének tagjai. Az ünnepélyen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök üdvözölte a megjelenteket. A küldöttség nevében Marie Kabrhehi- vá, a Csehszlovákiai Nők Szövetsége KB elnöke mondott köszönetét a baráti fogadtatásért, majd hangsúlyozta, hogy a CSKP programját asszonyaink és lányaink nemzetiségre való tekintet nélkül a sajátjukként kívánják teljesíteni. Becsületes, lelkiismeretes munkájukkal kívánnak hozzájárulni a társadalom további fejlesztéséhez, életszínvonalunk további emeléséhez. Ezt a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeikkel is kifejezésre juttatják, amely a nők életében egyenjogúságuk é* szabadságuk elnyerése tekintetében határkövet jelentett. — Az idei nemzetközi nőnap — mondotta Kabrhelová elvtársnő — jó alkalom arra, hogy a Szovjetunió népe és lenini pártja iránti őszinte tiszteletünket ős szeretetünket is kifejezzük és köszönetét mondjunk mindazért, amit a Szovjetunió hazánkért, népünkért tett és a jövőben is tenni fog. Ezután Gustáv Husák elvtárs megköszönte M. Kabrhelová szavait, a párt és a kormány vezető képviselőinek jelenlétében szívélyesen elbeszélgetett a baráti találkozó xésztvevőivel. —km—* GUSTÁV HUSÁK ÜNNEPI BESZÉDE Beszédének bevezető részében Gustáv Husák elvtárs üdvözölte a találkozó résztvevőit, amely találkozón a csehszlovákiai nők képviselői találkoztak a párt-, közéleti és állami szervek képviselőivel. A CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány, a Nemzeti Front Központi Bizottsága nevében és saját nevében is jókívánságait fejezte ki az összes csehszlovákiai nőknek ünnepük — a nemzetközi nőnap alkalmából. Szocialista társadalmunk — folytatta Husák elvtárs — nagyra értékeli a nők sokoldalú áldozatkész munkáját, amely nélkül társadalmunk nem tudna harmonikusan fejlődni. Nagyra értékeljük a nők munkaeredményeit, amelyeket különféle munkahelyeken, a gyárakban, a mezőgazdasági üzemekben, az iskolákban, az egészségügy, a kereskedelem terén és más területeken érnek el. Elmondhatjuk, hogy egyetlen olyan nagyobb munkahely sincs, ahol a nők munkájukkal ne járulnának hozzá társadalmunk fejlesztéséhez. Nagyra értékeljük asszonyainknak és leányainknak a közéletben való fokozott részvételét, továbbá a párt- és a társadalmi szerve zetekben, a nemzeti bizottságokban, a törvéiíyhozó testületekben és minden olyan helyen kifejtett tevékenységét, ahol államunk politikáját formálják, és ahol küzdelmet vívnak e po litika megvalósításáért, népünk jobb életének érdekében. Itt is egyre sokasodnak a lehetőségek a nők számára, s e lehetőségeket szocialista társadalmunkban ki is használják. Ki kell emelni a nők nemes anyai küldetését, és pótolhatatlan szerepét az ifjú nemzedék nevelésében. Ha azt mondjuk, hogy jó az ifjúságunk, olyan reménytkeltő új nemzedék, amely egyre jobb lesz, ez mindenekelőtt és nagymértékben a nők érdeme. Ebből az alkalomból szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet a nők nagy tömegszervezetének, a Csehszlovák Nőszövetségnek munkájáért, mert ez a tömegszervezet —, mint a Nemzeti Front fontos alkotóeleme —, teljes mértékben kiveszi részét politikai és közéletünk munkájából, és aktív munkájával hozzájárul a jó eredmények eléréséhez. Ezért engedjék meg, hogy párt- és állami szerveink nevében köszönetét mondjak a csehszlovákiai nőknek és kifejezzem hálánkat sokoldalú és áldozatkész munkájukért. Ha a nemzetközi nőnappal kapcsolatban megemlékezünk a nők egyenjogú társadalmi helyzetéért vívott nagy történelmi küzdelemről, látnunk kell, hogy ez a küzdelem szerves része annak a nagy osztályharcnak, amelyet a munkásosztály és a dolgozó nép vívott helyzetének javításáért, jogaiért, szabadságáért,. az új, szociális szempontból igazságos társadalomért. A nők önrealizálásáért és a társadalomban betöltött helyzetük megszilárdításáért vívott küzdelem elválaszthatatlan minden szociális, nemzeti ős faji elnyomás, a kizsákmányolás, a nyomor és az éhség ellen vívott nagy harctól. Egyszerűen mondva része annak a hatalmas haladó törekvésnek, (Folytatás a 2. oldalon/
