Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-01 / 59. szám, kedd

Gyorsabban — gazdaságosabban — tökéletesebben fejezzük be az építkezést Termékei iránt nagy a kereslet A szlovákiai építőipari vállalatok ez évre tett szocialista vállalásaik hiánytalan megvalósításával azt akarják elérni, hogy a következő évbe már kevesebb befejezetlen beruházással lépjenek, mint az ideibe. A lemaradások behozása nem könnyű feladat, s ezzel a bolerázi Szlovák Keményítőgyár építői is tisztában vannak. A keményítőgyár alapjait még 1916-ban rakták, le, ekkor mint mezőgazdasági szeszfőzde működött. Tulajdonosa a későbbi években vadgesztenyéből akart keményítőt előállítani, de kísérletezése kudarcba fulladt. Csupán az 1920-as évben kezdték meg a keményítő előállítását, kukoricából. Pár évvel később az édesipari szirup, majd a felszabadulás előtti években a pudingpor gyártását is bevezették. Ezt az utóbbi terméket gyártják majd abban az új üzemrészlegben is, amelyet most építenek. A rövid történelmi visszapillantáshoz tartozik az is, hogy a háború utolsó éveiben a gyárat az ellenség szinte, teljesen tönkretette. A felszabadulás után pedig azt végezték a dolgozók, amit lehetett, s a gyárat nagy erőfeszítéssel felújították. Nekik köszönhető, hogy a bolerázi üzemből 1950-ben már nemcsak keményítő, hanem 14 egyéb termék is kikerült a hazai piacra. A rohamos fejlődés eredménye: ma már 83 féle áru készül ebben a gyárban. Ezek közé sorolhatjuk a különböző dextrineket, az új típusú pudingporokat és a felhasználhatatlan hulladékból az állatok részére készülő takarmányokat. Több árucikket — de elsősorban keményítőt — számos országba exportálnak. Például a Szovjetunióba, Egyiptomba, Görögországba, az NSZK-ba és más országokba irányítják a szállítmányokat. Ahogy azt Cyprián Hubinsk^tól, a Szlovák Keményítőgyár műszaki helyettesétől megtudtuk, a termékeink iránti kereslet sokkal nagyobb, mint amennyinek eleget tudnak tenni. A növekvő igényeket az épülő részleg üzembe helyezése után jobban kielégíthetik. Röviden beruházás népgazdasági jelentőségéről A LIKO termelési-gazdasági egység irányítása alá tartozó vállalattól az egyes népgazdasági ágazataink a külkereskedelemmel együtt sokat várnak. Sokkal többet, mint eddig. Éppen ezért 1973-ban Bolerázban 150 millió korona beruházással egy új létesítmény építését kezdték meg. Karol Kovarovic mérnök, a bratislavai LIKO termelési-gazdasági egység beruházási osztályának vezetője nem éppen kedveeő eredményekről adott számot. Az ok? A beruházás építkezési részének kivitelezője, a trnavai Stavoindustria dolgozói tavaly 4,5 millió korona értékű munka kivitelezésével adósak maradtak. Az építkezésre fordított költségek ezen a beruházáson egyébként 60 millió korona értéket képviselnek. A lemaradás következtében nem kezdhették meg idejében a külföldről behozott technológiai berendezések felszerelését sem. így nem tehetnek eleget a tervekben és a gazdasági szerződésekben rögzített feladatoknak, amelyek értelmében a nagy teljesítményű részleg próbaüzemelését ez év júniusában meg kellene kezdeni. A trnavai Szlovák Keményítőgyár vállalati vezetőségének egyik tagjával. Cyprián Hubinsk^val közösen meglátogattuk Stefan Hascákot, a trnavai Stavoindustria igazgatóját. Főképp azért, hogy a jelenlegi helyzet közös mérlegelése alapján megoldást találjanak e népgazdasági szempontból fontos beruházás kivitelezésének meggyorsítására. A beszélgetésből kitűnt, hogy a bratislavai LIKO termelésigazdasági egység vezérigazgatóságán semmit sem túloztak el. Az építők a múlt évben valóban lemaradtak. Stefan Hascák véleménye szerint az ok nem a felelőtlen hozzáállásuk volt, hanem ... — A múlt évben a fő figyelmet a Bánovce nad Bebravou-i Tatra Üzem első tjs harmadik részlege, valamint a leopoldovi Fémhulladékgyűjtő Üzem építésének szenteltük. Mert ezek kiemelt beruházások voltak. Különben a bolerázi építkezést az év végéig befejezhettük volna. Ez a beruházás csupán ebben az évben lett kiemelt építkeziés. Mindent megteszünk, hogy a ránk háruló feladatokat október végéig befejezzük, hogy a próbaüzemeltetést a gyárban ez év november elején megkezdhessék^ A 37 objektumból álló építkezés teljes befejezéséhez a technológiai berendezések fő szállítójának 36,2 millió korona értékű munkát kell elvégeznie, míg a trnavai Stavoindustriára 14,5 millió korona értékű munka elvégzése vár. Ebben pedig benne van néhány régi részleg bontási és felújítási munkálatainak elvégzése is. A bolerázi építkezésen Jozef Klcansk^ mérnök, a trnavai Keményítőgyár építkezései műszaki csoportvezetője kalauzolt bennünket. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy a beruházó jó irányításával a befejező munkálatok lényegesen meggyorsíthatok. Stefan Hasíák önbíráló beismeréséből kitűnt, hogy az építkezésen jobb munkaszervezéssel már tavaly sokkal többet elvégezhettek volna a rájuk váró feladatokból. — Az építkezés folyamatosságának javítása és ütemének meggyorsítása érdekében mindent megteszünk — mondja és hozzáteszi — további vállalati szintű intézkedéseket foganatosítunk. Huszonnyolc országba exportálnak 1977. II. 1. Stefan Hascák az ipari építkezések termelési-gazdasági egységében azok közé a dolgozók közé tartozik, akik mindig tudják, hol mit kell tenni a sikeres munka érdekében. Véleménye szerint ők is szívesen részeseivé válnának egy olyan szocialista vállalásnak, amely a bolerázi beruházás gyorsabb és gazdaságosabb befejezésére irányulna. Sajnos, ilyen vállalás még nem született, pedig ebben nagy lehetőség rejlik. A serkentő gondolatok kiaknázásával A keményítő iránti növekvő keresletet mind a hazai vállalatok, mind a dél-amerikai importáló vállalatok részéről rövid időn belül már teljes egészében figyelembe kellene venni. A közvetlen beruházónak viszont minél előbb ki kellene használnia az összevont szocialista vállalás kidolgozására irányuló gondolatot.,A vállalás részeseivé válhatnának a következő vállalatok is: a bratislavai Élelmiszeripari Gépgyár, a Hradec Králové-i Montas szerelővállalat, a pardubicei Malomgépgyár, a Nővé Mesto nad Váhom-1 Légtechnikai Berendezéseket Gyártó Vállalat és továbbiak. — Szükséges, hogy a fő tervező, a prágai Élelmiszeripari Tervezőintézet (Potravinoprojekt) — az építkezés ütemtervjavaslatának alapján — meggyorsítsa „a hálógrafikum" lezárását és jóváhagyását. Ennek alapján feltárhatnák a bolerázi Keményítőgyár építése meggyorsítását elősegítő lehetőségeket. Ehhez hozzá kell járulnia a bratislavai Stavoindustria vállalat dolgozóinak is. A felsorolt intézkedések és lehetőségek kihasználásával a 8—9 hónapos lemaradást ugyan, teljesen nem lehet behozni, de a minimumra lehet^ csökkenteni. Ezt igazolták Stefan Haéfíák elvtárs sokatmondó szavai is. A beruházónak tehát nem kell sokat gondolkodnia, hanem mindenekelőtt cselekednie kell. A pozitív eredmény bizonyára nem marad el. (AN RAJNlC A FÓLIA ALATT MÄR TAUASIII Kátyúba került traktor küszködik a fóliasátor mellett a Zelovcei (Zsélyi) Efsz kertészetében. Pavel Bojtos a fiatal kertész, is ott segédkezik a traktor körül, de hiába igyekeznek, nem mozdul. A kerék egy helyben forog, segítséget kell ide hívni. Miktan Pali bácsi, a kertészet kocsisa is nekígyürkőzik, de még ez is kevésnek bizonyul. Komolyabb segítség után kell nézni. — Látom, nem a legjobbkor érkeztem, mentegetőzöm a kertész előtt. — Az ilyesmi nálunk előfordul, különösen mostanában, amikor az idő oly változékony. Ezt az aggregátort akartuk áthelyezni, s ez az eredmény. — Látom, már állanak a fóliasátrak. Hol tartanak az előkészületekkel? — A munkát a kertészetben már január első napjaiban megkezdtük. Tartjuk magunkat a dett. Termékeink a megszokottak: paprika és uborka, paradicsom és hagyma. Ezek mellett egyéb zöldségfélét is termesztünk, hiszen míg a paprika „az előnevelőben" fejlődik, salátát, karalábét teszünk a helyére. Ezt április végén piacra adjuk, és utána kiültethetjük a paprikát. — Vetőmaghiányuk nem volt? — Idén meg kell dicsérni a luceneci (losonci) kerületi elosztóközpontot, mert idejében minden szükséges vetőmagot megkaptunk. Ez igen lényeges, hiszen így zökkenőmentesen, fennakadás nélkül termeszthetjük a korai zöldséget. Február 10-e után megkezdhettük a saláta kiültetését. — Munkáskéz van elég? — Mostanában 10—13 nő és 3 férfi dolgozik itt, de különben húsz tagú szocialista munkabrigád végzi a munkát. Nem lehet rájuk panasz, amit az is igazol, hogy az idén megkaplányok és asszonyok szorgalmasan dolgoznak a fólia alatt. (A szerző felvétele) közmondáshoz: Ki korán kel, aranyat lel. Nem szeretnénk lemaradni, mert nálunk minden nap kiesés jelentős veszteséget okozhat. Két sátor alatt salátát és paprikát vetettünk, amelyek szépén ki is keltek. Folyamatosan újabb sátrakat állítottunk, azokba kerül majd a palánta, „gyors nevelésre". — Mekkora területen gazdálkodik az idén a kertészet? — Összterületünk 13 hektár, ebből 3 hektárnyi a fóliával feják a szocialista munkabrigád bronz fokozatát. Milyen eredményt vár az idei évben? — Jósolni nem hálás dolog. Különösen a mi szakmánkban, ahol sok tényező alakulásától fü§g az eredmény. Mindenesetre mindent elkövetünk, hogy a hagyományokhoz híven minél előbb és minél több jó minőségű vitamint juttathassunk a dolgozók asztalára. BÖJTÖS JÁNOS Megoldásra érett gondok Huszonnyolc országba exportálják a sportkerékpárokat a rokycanyi Favorit üzem dolgozói. Felvételűnkön: Miluse Jaluvková szereléshez készíti elő a kerékpáralkatrészeket. (Felvétel: CSTK — Z. I-Iavelka) A Vepor tövében akár egy kincsesláda húzódik meg Klenovec, a gömöri nagyközség, melynek legdicsőbb napjait a Szlovák Nemzeti Felkelés írta meg. A község ellenálló harcosainak hősiességéről legéndák keringenek, az elesett partizánok márványtáblába vésett nevei tiszteletet parancsolnak. A felszabadulás előtt a lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasági munkával és favágással lengette életét. Ma a nők nagy része egy közeli ruhagyárban, a férfiak pedig a Hnúsfai Vegyipari Művekben dolgoznak. Van a községben földművesszövetkezet is, amelynek vezetése a különleges természeti adottságok miatt igényesebb módszereket követel meg. A nagy teljesítményű gépek jó része itt nem szolgálhatja célját, speciális kis gépekből azonban nem kielégítő a mezőgazdasági gépgyártás kínálata. A 70-es évek elejéig mindez nem okozott különösebb gondot, a munkaerők számának csökkenésével, illetve a tagság elöregedésével azonban roszszabbodott a helyzet. A klenoveci Csehszlovák— Szovjet Barátság Földművesszövetkezet összesen 6200 hektáron gazdálkodik, melynek nagy részét rétek és legelők teszik ki. Meghatározója ez a gazdaság termelési profiljának is, amely egyre inkább az állattenyésztésre, főleg a szarvasmarha- és a juhtenyésztésre szakosodik. A 800 hektárnyi szántóterületen szemesek és tömegtakarmányok termesztésével foglalkoznak, ezenkívül burgonyatermesztéssel, melynek a községben szép hagyományai vannak. Az utóbbi években a len termesztésével is kísérleteztek — több-kevesebb sikerrel. A növénytermesztési ágazat elmúlt évi eredményei nem hozták meg a várt eredményeket. A burgonya és a silókukorica esetében ugyan teljesítették tervfeladntaikat, de a többi ágazatban elmaradtak a kívánt eredmények. Amint azt a szövetkezet egyik vezető dolgozójától, Lackó mérnöktől megtudtam, a kalászosok termesztésében sajátos viszonyaik között érthetően nem érik el, s nem is érhetik el a jobb termesztési adottságú közös gazdaságok termelési szintjét. Ráadásul a Kaukaz búzafajtát a múlt évben megtámadta a lisztharmat, s ennek következtében egy mázsával elmaradtak a tervezett hektárhozamtól. Érdekes, hogy a korábban alkalmatlannak vélt Mironovszkaja ezen a hegyvidéken is jó termést hozott. Kalászosaikban mindig nagy kárt tesznek a vadak, melyekben a környék igen gazdag. A növénytermesztésben dolgozók korátlaga a legmagasabb, s nagy a munkaerővándorlás is. S végül, do nem utolsósorban itt van a hatalmas víztároló, mely tízezreknek ad jó minőségű vizet a járás határain innen és túl egyaránt. A nagy tároló és kornyéke védett terület. A szövetkezet ennek következtében mintegy 3000 hektáron nem élhet a korszerű talajművelés lehetőségeivel. Ezek nélkül a hozamok nehezen növelhetők. Növekvő állomány, haladó módszerek Klenovec köség már a múltban is híres volt juhtenyésztéséről. Nemcsak az itt készített sajtnak és juhtúrónak volt jó neve, hanem a gyapjúnak is, hiszen nagy részét már akkor exportálták. A feldolgozó ipar nyomai még ma is fellelhetők. Egy-két ügyes kézműves megfelelő rangra emelte a gubakészítést. A fehér és tarka báránybőrből pedig bekecsek és bundák készültek és készülnek néhány műhelyben még ma is. A szövetkezet ápolni akarja ezeket a hagyományokat, hiszen ez gazdasági érdeke is. A közösben ma háromezres juhállományról beszélnek, de az elkövetkező években komoly növekedésre számítanak. Változtak a munkamódszerek is. Az öt hegyijuhász közül négyen már elnyerték a szocialista munkabrigád bronz fokozatát. Antal Pavel, Martín Kubaijak és Pavel Láska fényképei ott láthatók a község főterén. Méltán, hiszen a legutóbb értékelt időszakban is jóval túlteljesítették termelési feladataikat. A korábbi évekhez viszonyítva a juhászok bérezésében változás történt. A sajtés gyapjúhozamok és egyéb kritériumok alapján az anyagi érdekeltség figyelembevételével történik a jutalmazásuk. A juhállományon kívül jelentős szarvasmarha-állománya van a szövetkezetnek. A közelmúltban adtak át rendeltetésének egv korszerű tehénistállót. A több mint 2000 állatról való gondoskodás különösen télen jelent komoly gondot. A téli hónapokra szigorú takarékoskodás! intézkedéseket vezettek be, s a legfontosabb feladatuknak tekintik a tejtermelésben elkerülni a visszaesést. A szövetkezet vezetősége a jelenlegi helyzetre úgy tekint, hogy egy sikeres év kedvezőbbre változhatja. Ennek tudatában készülnek már napjainkban az igényesnek ígérkező tavaszi mezőgazdasági munkákra. HACSI ATTILA