Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-23 / 81. szám, szerda

A szlovákiai építőipar feladatai és további fejlesztése (Folytatás az 1. oldalrol] zók munkájának eredményeitől függ nem egy esetben a párt gazdasági és szociális program­ja feladatainak teljesítése. Az építőipar egész története során az államosítás óta fejlő­dött a leggyorsabb ütemben. A szétforgácsolt kisipari termelés­től gyors ütemben jutottunk el a nagy szocialista építőipari vállalatok kialakításához, ame­lyeknek korszerű termelési mű­szaki alapjuk és szakképzett dolgozóik vannak. Az építőipar a CSKP gazda­ságpolitikája programjának fon­tos részeként különösen jelen­tős szerepet játszott Szlovákia iparosításában. Az eredményekre jogosan büszkék lehetünk Szocialista fejlődésünk folya­mán az építőipari dolgozók sok olyan létesítményt építettek, amelyre jogosan büszkék lehe­tünk. Nem egészen 30 év alatt Szlovákiában csaknem 425 000 lakás épült. Ezer lakosra 10 la­kás építése jut, és ezzel az aránnyal a nagy intenzitású la kásépítést elért országok közé tartozunk. Sok új iskola, egész­ségügyi, kulturális, üdülő- és sportlétesítmény épült. Mindez népünk szükségleteinek jobb ki elégítését, életszínvonalának emelését szolgálja. A CSKP rendkívüli figyelmet szentelt és szentel az építőipar sokoldalú fejlődésének. Ezen a téren rendkívül jelentős volt a CSKP KB 1955. évi ülése, amely intézkedett az építőipar iparo­sításáról és további fejlesztésé­ről. Ennek köszönhető, hogy az építőanyagok gyártása 1948-hoz viszonyítva a 16-szorosára, a cement gyártása pedig a hét­szeresére növekedett. Az előre gyártott épületelemek, a kerá­miaipar és az építőipari gépé­szet új ágazatait létesítettük. Az építőipari vállalatok ma progresszív hazai és külföldi technikával dolgoznak. Az épí­tőipari munkák gépesítésének széles körű érvényesítésével, az új technológiák bevezetésével és az előre gyártott épületele­mek fejlesztésével kedvező eredményeket értünk el a la­kásépítés, az ipari létesítmé­nyek és a közművesítés műsza­ki színvonalának emelésében. A mai ülésen is értékeljük a több mint 200 000 építőipari dol­gozó és tervező kezdeményezé­sét, munkájának eredményeit, amelyeket a párt gazdasági programjának megvalósításával értek el. Meggyőződésünk, hogy a fejlődés további felada­tainak teljesítésében támasz­kodhatunk alkotó kezdeménye­zésükre, áldozatkészségükre és tapasztalataikra. A fejlett szocialista társada­lom építésében egyre nagyobb igényeket támasztunk az építő­iparral szemben, s nemcsak a mennyiséget, hanem a termelés struktúráját, minőségét és ha­tékonyságát illetően is. Ebből a szempontból gyorsabban kell kiküszöbölni az építőiparban előforduló problémákat és fo­gyatékosságokat. Amint a CSKP XV. kongresszusa megállapítot­ta, ezek a fogyatékosságok el­sősorban abban rejlenek, hogy nem összpontosítják kellő mér­tékben a kapacitásokat a döntő építkezésekre, a határidők aránytalanul hosszúak, az épít­kezések minősége nem megfe­lelő, alacsony az irányító és a szervező munka színvonala. En­nek következtében az építőipar gazdasági hatékonysága nem éri el a kívánt szintet, ami csökkenti az általános eredmé­nyeket a párt gazdaságpolitikai irányvonalának teljesítésében. Az SZLKP KB mai ülésén meghatározzuk az építőipar igé­nyes feladatainak teljesítését a 5. ötéves tervidőszakban, vala­mint a fennálló problémák és fogyatékosságok kiküszöbölésé­nek módját. A CSKP KB 6. ülé­sének határozataiból indulunk ki, amelyek általánosítják a tapasztalatokat az építőipar, az építkezési beruházások munká­jának megjavítása érdekében, és kötelező irányvonalat jelen­tenek a párt- és a gazdasági szervek munkájában a felada­tok teljesítése során. Igényes beruházási programot valósítunk meg Elvtársak! A gazdasági és szociális fej­lődés-ének a CSKP XV. és az SZLKP kongresszusán kitűzött céljai megkövetelik, hogy Szlovákiában igényes, 259 mil­liárd korona értékű beruházási programot valósítsunk meg, ami 40 százalékkal több, mint az 5. ötéves tervidőszakban. Ebből az összegből 130 milliárd ko­rona jut az építőipari munkák­ra. Ebből 103 milliárd korona értékű munkát az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó válla­latok, 27 milliárd korona érté­kű munkát pedig az energetikai vállalatok, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, va­lamint a távközlési vállalatok valósítanak meg. A szlovákiai természeti és gazdasági feltéte­lek jobb kihasználása nagyobb beruházásokat igényel, mint or­szágos viszonylatban. Ez is fo­kozza az építkezési beruházá­sok igényességét. Ezenkívül a szlovákiai építőipari vállalatok nagyobb mértékben vesznek részt a köztársaság többi kerü­letének fejlesztésében. Ezért az építőipar ágazata több mint 35 százalékban vesz részt az országos feladatok teljesítésé­ben, ami a legnagyobb arány­számot jelenti valamennyi ága­zat közül. Az egész népgazdaságban a munka hatékonyságának növe­lésében a 6. ötéves tervidőszak­ban rendkívül fontos az épít­kezési határidő 18 százalékkal való lerövidítése. Ez azt felté- lezi, hogy az Építésügyi Minisz­térium vállalataiban 99 milliárd korona költségvetési költséggel épülő építkezéseket kell befe­jezni, míg a megkezdett épít­kezések értéke nem haladhatja meg a 96 milliárd koronát. Az építőipari termelés növe­lésének egyik döntő tényezője a munkatermelékenység terve­zett növekedésének elérése, amihez megteremtjük a szüksé­ges anyagi és káderfeltétele­ket. Az Építésügyi Minisztérium vállalataiban, amelyeknek veze­tő szerepük van az egész ága­zat fejlesztésében, 1980-lg az egy dolgozóra eső műszaki el­látottság 60 százalékkal növek­szik 1975-höz viszonyítva. Lé­nyegében elérjük a Cseh Szo­cialista Köztársaság színvona­lát. Folytatjuk az építőipar ipa­rosításának folyamatát, elsősor­ban azáltal, hogy a járulékos építkezéseken és az ipari épít­kezéseken alkalmazni fogjuk az előre gyártott elemeket. A 6. ötéves tervidőszakban 27 000 kitanult fiatal munkás, a közép- és a főiskolák végzett hallgató­ja lép munkaviszonyba ebben az ágazatban. Ezáltal megte­remtjük a reális feltételeket ahhoz, hogy a szakképzett dol­gozók arányszáma uz 1975. évi 46 százalékról 1980-ig 53 szá­zalékra növekedjen. legfontosabb feladatok teljesítéséért A népgazdaságfejlesztés igé­nyes feladatai teljesítésének érdekében az építőipari dolgo­zóknak 214 építkezést kell be­fejezniük és 221 olyan építke­zést kell megkezdeniük, ame­lyek döntő jelentőségűek a strukturális változások végre­hajtásában. E feladat teljesíté­se megköveteli, hogy az ipari építkezések kapacitásait 73 szá­zalékkal növeljük, s elsősorban az energetikai müvek, a tüzelő­anyagalap számára épülő épít­kezések építésére, továbbá a ko­hó- és gépipar, a vegyipar, va­lamint az építőipar anyagi-ter­melési alapjának felépítésére összpontosítsuk. A tüzelőanyagalap terén első­rendű feladat a gázvezetékek, valamint az orenburgi gázveze­ték föld alatti tárolóinak és egyéb építkezéseinek határidő­ben történő felépítésé. Az ener­getikában a legfontosabb fel­adat az atomerőművek építése, mivel ezek jelentik ma és a kö­vetkező időszakokban is az energiabiztosítás legprogresszí­vabb módját. Ebben az ötéves tervidőszakban rendkívüli fi­gyelmet kell szentelnünk a Fe- kete-Vágon épülő vízi erőmű­nek, továbbá a dunai vízierőmű­rendszer előkészítésének és más energetikai művek építé­sének. 1978-ban adják át rendelte­tésének az első blokkot s 1979- ben a második blokkot az első atomerőműben. További igényes energetikai építkezéseket kell megvalósítanunk, és ezért a terv területi előkészítése során már most gondolni kell arra, hogy a felépített szakosított Miloslav Hruškovič elvtárs elő­terjeszti az SZLKP KB Elnök­ségének jelentését. (CSTK-felvétel) kapacitások az építkezések be­fejezése után ne forgácsolódja- nak szét, hanem használjuk ki őket a további atomerőművek építésénél is. Ez vonatkozik a termékvezetékek építésére sza­kosított kapacitásokra is. Másfajta építkezéseken, így pl. a környezetvédelmi építke­zéseken, főleg a szennyvíztisz­títókon is lehetővé kell tenni a szakosított kapacitások folya­matos átcsoportosítását az egyik építkezésről a másikra. Az energetikai művek építése létfeltétele a népgazdaság to­vábbi sikeres fejlődésének. Ezért a beruházó, az építőipar és más kivitelező szervezetek­ben dolgozó kommunistáktól megköveteljük, hogy rendkívüli figyelmet szenteljenek az ener­getikai feladatok teljesítésének, és a szükséges erőket és eszkö­zöket kiemelten ezekre az épít­kezésekre összpontosítsák. A CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak a kohászatról és a gép­iparról folytatott ülésén elfo­gadott feladatokkal összhang­ban az építőipari dolgozóknak jobban kell teljesíteniük a fel­adatokat elsősorban azokon az építkezéseken, amelyek döntő jelentőségűek a szocialista gazdasági ingteráció keretében történő szakosítás szempontjá­ból. Az olyan nagy építkezések­ről van szó, mint a podbrezovái Sverma Vasmű, a košicei Ke- let-szlovákiai Vasmű továbbfej­lesztése és korszerűsítése, a Szlovák Energetikai Gépgyár tlmačei és želiezovcei részlegei­nek építése, a michalovcei új villanymotorgyár építése stb. Az általános gépiparban be kell fejeznünk _ Bánovce nad Bebravouban és Čadcában a Tat­ra tehergépkocsikat gyártó ka­pacitásokat, valamint a bratis­lavai és a trnavai gépkocsigyá­rat. Ebben az ötéves tervidőszak­ban is jelentős eszközöket for­dítunk a vegyipar és a köz­szükségleti ipar fejlesztésére, elsősorban Bratislavában a pet­rolkémia fejlesztésére, továbbá a műszálak gyártására, Zillná- ban és Vranovban a cellulóz- és papíripar fejlesztésére. A mezőgazdaság reszortjában az építőipari vállalatoknak na­gyobb kezdeményezést kellene kifejteniük teljesítményük nö­velésében. elsősorban a mező- gazdasági termelésnek megfele­lő feldolgozó kapacitások építé­sében. Mindez azt feltételezi, hogy emeljük az említett válla­latok irányításának színvonalát, megoldjuk a műszaki ellátott­ságuk kérdését és az Építésügyi Minisztérium részéről megte­remtsük a feltételeket tevé­kenységük iparosításának meg­gyorsításához. Továbbá számolni kell azzal, hogy az építőipari reszort ka­pacitásai nagyobb mértékben vesznek részt az élelmiszeripar fejlesztésében, elsősorban az olyan vállalatok építésében, amelyeknek realizálásához a mezőgazdasági építővállalatok nem tudnak feltételeket biztosí­tani. A CSKP XV. kongresszusá­nak határozataival összhang­ban a 6. ötéves tervidőszak­ban jelentős beruházásokat fordítunk — csaknem 3 mil­liárd korona értékben — az életfeltételek védelmére és javítására. A kivitelezői kapa­citások előkészítésében és fej­lesztésében megnyilvánuló fo­gyatékosságok miatt eltolódik az új beruházások megkezdése és befejezése. Ezért az építő­ipari és a gépipari vállalatok­ban gyorsabban kell fejleszte­ni a szakosított kapacitásokat, hogy ezáltal megszüntessük az eddigi lemaradást. Nagy feladatok állnak előt­tünk az úthálózat építésében, elsősorban a Malacky—Kúty— Breclav közti szakaszon az autópálya, valamint az autó­pálya északi szakaszának épí­tése. Más jelentős építkezéseken is szem előtt kell tartani a gazdasági szerződések teljesí­tését, elsősorban a rádió és a televízió számára készülő építkezéseken. Az egészségügy terén a 6. ötéves tervidőszakban összesen 8134 ággyal ellátott kapacitá­sokat adunk át, elsősorban a košicei egyetemi kórházat, a Banská Bystrica-i, a Nové Zámky-i, a galantai, a rožňa- vai és más kórházakat. Olyan építkezések ezek, melyek elő­készítésük és kivitelezésük tartama szempontjából nem válnak a beruházók, a terve­zők, az építők és a többi ki­vitelezők dicsőségére. Ezért az egészségügyi létesítmények építésében is már a koncep­ciók, a tervek kidolgozásakor és magán az építkezésen érvé­nyesíteni kell a haladó prog­resszív technológiát. Külön figyelmet kell szentelni a bra­tislavai egészségügyi létesítmé­nyek építésének. Az oktatásügyi építkezések terén az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk a fő­iskolák, főleg a diákszállók építésének, hogy megoldjuk a főiskolai hallgatók égető el­szállásolási problémáit. A munkaerők stabilizálása, és a termelési alapok jobb kihasználása megköveteli, hogy a lakásokat ott építsük, ahol biztosítani akarjuk a termelő­erők fejlődését. Ebből felada­tok hárulnak az építőiparra is, amely 160 500 lakás építését kezdi meg, és az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csaknem kétszer több munkát végez a járulékos építkezése­ken. Az SZLKP kongresszusa ér­tékelte azokat az eredménye­ket, amelyeket ajp 5. ötéves tervidőszakban a lakásépítés­ben értünk el. Ennek ellenére fel kell figyelnünk azokra a már hosszabb ideje előforduló fogyatékosságokra, amelyek a járulékos építkezések késésé­ben, illetve a munka minősé­gében fordulnak elő. Dolgo­zóink körében jogosan elége­detlenséget keltenek ezek a fogyatékosságok, csökkentik a lakásépítésben elért eredmé­nyeinket. Elsőrendű figyelmet a bratislavai építkezéseknek A CSK'P XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa Bratislavát az összpontosított építkezés kiemelt városaként jelölte meg. A 6. ötéves terv­időszakban Bratislava terüle­tén csaknem 23 milliárd koro­na értékű építőipari munkát végeznek el, ami 60 százalék­kal több, mint az 5. ötéves tervidőszakban. 27 300 lakás építését fejezik be — főleg Petržalkában — a megfelelő járulékos építkezésekkel együtt. Fokozatosan kiegészí­tik a többi már lakott lakó­telepet is. A szlovákiai építő­ipar történetében egyedülálló a petržalkai városrész építése a területi és az időkoncentrá­ció szempontjából. Az építke­zés előkészítése és megvalósí­tása lehetővé teszi a műépí­tészeknek és maguknak az építőknek, hogy olyan életfel­tételeket biztosítsanak, ame­lyek tükrözik majd a szocia­lista társadalmi rendszer és életmód előnyeit. Az előkészületek és az épít­kezés kivitelezésének eddigi lefolyása azonban nem felel meg ennek a jelentőségnek. Meg kell állapítanunk, hogy az eredeti terveket figyelembe véve csaknem kétéves lemara­dás tapasztalható a megkésett beruházói előkészületek és a kivitelezők egyes feladatainak nem teljesítése, főleg pedig az építkezés egyes résztvevői munkájának nem kielégítő egybehangolása miatt. Hang­súlyozzuk, hogy a petržalkai építkezés feladatainak teljesí­tése nélkül Bratislavában nem tudjuk teljesíteni a lakásépí­tésnek a 6. ötéves terv által előirányzott feladatait. A Bratislava! Városi Nem­zeti Bizottságnak kell betölte­nie a főkoordinátor szerepét, nagyobb hangsúlyt helyezve a területi és tervezési előkészü­letekre, Petržalkában életbe kell léptetnie a komplex lakás­építés rendszerét és biztosíta­nia kell következetes ellenőr­zését. Az építőipari szerveze­tektől megköveteljük, hogy összpontosítsák a szükséges kapacitásokat, és az anyagi termelési alapot teljes mérték­ben kihasználják az építőipari munkálatok folyamatos teljesí­tésére, beleszámítva az 1976. évi lemaradás behozását. A Bratislaván kívüli építőipari dolgozóktól elvárjuk, hogy ak­tívabban viszonyuljanak azok­nak a kapacitásoknak az át­csoportosításához, amelyekkel számolunk a város fejleszté­sében. Az illetékes területi párt- és állami szerveknek és szervezeteknek továbbra is figyelmet kell szentelniük en­nek a politikai feladatnak. Az SZSZK Építésügyi Minisz­tériumában és a többi kivi­telező szervezetben, elsősor­ban az energetikában, a köz­lekedésben, a gépiparban és a közszükséglet) iparban dolgozó kommunisták elsőrendű párt­feladata, hogy biztosítsák a Bratislava fejlesztésével kap­csolatos feladatok teljesítését. Bratislava fejlesztése politikai jelentőségével, a feladatok terjedelmével és bonyolultsá­gával több szempontból túllépi annak lehetőségét, hogy a fel­adatokat a főváros szervei oldják meg Ezért elvárjuk, hogy a köz­ponti szervek még hatéko­nyabb segítséget nyújtsanak a komplex építéshez, és a határ­idő megtartásához szükséges feltételek kialakításában. Gazdaságunk jelentős tartaléka az építkezési beruházások javítása Ä XV. pártkongresszus az építkezési beruházásokat a népgazdaság-fejlesztés leggyen­gébb pontjának nevezte. Gaz­daságunk számára jelentős tartalékot jelent az építkezési beruházások megjavítása. A problémák megoldása és a tartalékok kihasználása azon­ban nem lehet csupán az épí­tőipari dolgozók dolga. Ezért a mai ülésen is hangsúlyoz-' zuk, hogy a központi és a1 közvetlen beruházóknak, a technológiai berendezések és más termékek szállítóinak fo-' kozott felelősséget kell vállal-1 niuk feladataik teljesítéséért (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom