Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-14 / 44. szám, hétfő

Túl a második nekifutáson

Az első még 1970-ben történt: Dunajská Stredán (Dunaszerda- helyen) birkózó szakosztály alakult, ifjúsági szabadfogású birkózó csapattal. író Ferenc lett a csapat edzője. Jó edzőnek bizonyult, pedig nem sokkal volt idősebb tanítványainál. A fiatal csapat 1973-ban a szlovákiai bajnokságon 5 érmet szerzett: Bürsöly Ferenc lett az aranyérmes, Hodosi Zoltán, Németh Zsiga és Kósa István ezüstéremmel tért haza; Bognár Károly bronzérme is szépen csillogott. Pontversenyben csak a Baník Prievidza csapata előzte meg a dunaszerdahelyi fiúkat. Képességeik, eredményeik alapján Hodosi, Németh és Bürsöly bekerült az országos ifjúsági válogatottba.

E szép sikerek és valóban páratlan eredményesség után szinte hideg zuhanyként hatott a csapat szétesése, a szakosztály fölbömlása. Az edző Du- naszerdahelyről Sninára ment, s a szakosztály vezetősége edző hiányában szétoszlatta a csapatot. Pedig az egykori csapat tagjai ma is ott vannak birkózásunk élvonalában. A legtehetségesebb író-tanítvány Hodosi Zoltán a Snina színeiben versenyez, és tagja a csehszlovák válogatottnak. Németh Zsiga nagyon sok nemzetközi versenyen szerepelt sikeresen, így Kubában, Mongóliában, a Szovjetunióban, a Rudá Hvéz- da Praha versenyzője lett. Megemlíthetjük még Kósa Istvánt, aki az első ligás Snina sportolója jelenleg.

Az edző két év után, 1975 nyár utóján már ismét egy csapat létrehozásán fáradozik. Visszajött ugyanis Dunaszerda- helyre, és újra tettekre ösztönözte őt a birkózás szeretete. E kitűnő sportember már gyerekkorában eljegyezte magát a sporttal, de a kezdetekről valljon saját maga:

— Mint regisztrált sportoló, már nyolcéves koromban futballoztam a somorjai kölyök- csapatban. Később a vízisportok kezdtek vonzani, főként a kajakozás. Szép eredményeket értem el. Közben elkezdtem birkózni; tizennégy éves koromban a somorjai ifjúsági csapat egyik legtehetségesebb szabadfogású birkózója voltam. A gimnázium elvégzése után Nitrára kerültem; ekkor már a Dunaj plavba versenyzője voltam. A katonaság alatt a Baník Prievidza sportolójaként léptem szőnyegre, s mint aktív sportoló utoljára a Sparta Sni- nánál versenyeztem.

A fiatal pedagógus sportolói pályafutása alatt nem ért el világrengető eredményeket, de van egy Szlovákiabajnoki ezüstérme, és különböző tornákon számtalanszor bizonyult jobbnak ellenfeleinél. Csapata tagjaitól azonban többet vár.

Hodossy Gyula felvételei a szerdahelyi birkózókat különböző tornákon örökítették meg.

mint amit saját maga elért. Ez nemcsak pedagógusi, hanem edzői hitvallása is.

A második nekifutásra is erős csapatot alakított ki író Ferenc. Ebben a munkában sokat segített neki Marták János. Rövid másfél esztendő alatt elérte, hogy a szakosztály mindhárom csapatában tehetségek sportoljanak. A férfiak a Szlovák Nemzeti Ligában küzdenek az értékes pontokért. Egyelőre közepes teljesítménnyel, de állandó javulással. Az ifjúsági gárda a Szlovák Ifjúsági Ligában szerepel, a tanuló korosztályú gyerekek pedig egyéni versenyeken és különböző tornákon képviselik a szerdahelyi DAC színeit.

Az edző a kölyökcsapatból Csömör Károly és Schwendt- ner József, az ifjúsági csiipat- ból Csápai János, Marták Imre és Miklós Attila, a felnőttcsapatból pedig Mészáros József nevét említi. Mind egyaránt tehetségesek, szorgalmasak, kitartóak. Néhány egyéni siker is született az utóbbi egy év alatt: Németh Béla a felnőtt

Szlovákia-bajnokságon ezüstérmet nyert, az ifjúsági csapatbeli Szakállnak pedig bronzérmet akasztotta1' nvnkába.

Lesz bajnokavatás?

1977.

Sí. 14.

A Slovan Želiezovce (Zselíz) labdarúgói az őszi idény megkezdése előtt célul tűzték ki a magasabb osztályba való kerülést. Ezen nem is lehet csadál- kozni, liiszen a már több mint hatezer lakosú rohamosan fejlődő városka sportrajongói is a szó legszorosabb értelmében követelik ezt a fiúktól. Mert mondjuk meg őszintén, a város sportélete évek óta egyhelyben topog. Tény, hogy az ősszel lejátszott tizenöt mérkőzés után a tavaszi idényt hárompontos hátránnyal kezdik a nyugat-szlovákiai kerületi bajnokság I. B osztályának keleti csoportjában. Mindenki bízik benne, hogy ezt a hátrányt ledolgozzák, s ősszel magasabb osztályban kergetik majd a bőrt.

Fekete Tibor edző vezetésével a csapat egyhónapos pihenő után

még decemberben elkezdte a felkészülést a bajnoki küzdelmekre. A rendkívül kemény edzéseken kívül számos előkészületi mérkőzést játszottak, elsősorban magasabb osztályokban szereplő együttesekkel, mint a Jednota Trenčín, a Gumárne Púchov, a Slovan Šahy, a JCP ^Štúrovo és az Elektrosvit Nová Zámky csapatával. Természetesen ezeken a mérkőzéseken nem a számszerű eredmény elérésén volt a hangsúly, hanem a cél a csapat ösz- szeszokottságának fokozása volt. A tavaszi rajtra a Nová Stráž elleni mérkőzésre felkészülten szeretnének kiállni. Ma a bajnoki küzdelmek során a lelkes szurkológárda kitart csapatá nellett, a labdarúgók pedig betartják szavukat, a bajnokság befejeztével bajnokavatás várható Zselízen.

ÁBEL GÁBOR

Nagyon jól szerepeltek a DAC versenyzői az augusztusban megrendezett Csallóköz Nagydíjáért nemzetközi versenyen. Világbajnokságokat is megjárt versenyzők konkurenciájában a hazai birkózók a bratislavai Dunajplavba és a magyarországi Győri Dózsa csapatai mögött az értékes harmadik helyet szerezték meg. A verseny lebonyolítása, megrendezése is nagyon sikeres volt. Köszönet illeti ezért Mariák Jánost, Takács Lászlót és Piros Lászlót, a szakosztály vezetőit, és nem utolsósorban Író Ferencet, az edzőt.

A férficsapat legeredményesebb tagja Mészáros József. Nagyon szorgalmas birkózó, az edzéseket maximálisan kihasználva készül a mérkőzésekre. Ötvennégyben született Kisud- varnokon, a Hydromeliorácie vállalat dolgozója. Ennyit a személyi adatairól.

Elég későn, 15 éves korában kezdett el komolyan foglalkozni a birkózással.

— Kötöttfogásban ifjúsági országos bajnokságot nyertem.

A felnőttek mezőnyében pedig a Szlovákia bajnoki ezüstérem a legjobb eredményem — mondja az alacsony termetű, szimpatikus birkózó.

Ebben az időben a Dukla Trenčín versenyzője volt. A két év katonai szolgálat alatt Fülek csapatában lépett szőnyegre. Innen került a Dunaj- plavbához, majd később a DAC- hoz. Érdekessége, hogy csak itt, Dunaszerdahelyen versenyez szabadfogásban, más csapatoknál mindig kötöttfogásban lépett szőnyegre. Az átállás nem vetette vissza, hisz például a bratislavai Duna Kupán és a legutóbbi Csallóköz Nagydíjáért versenyen is első lett súlycsoportjában. Terveiről hadd beszéljen személyesen:

—>■ A jövőben nem számítok kimagasló eredményekre. Hasznos tagja, akarok lenni csapatomnak, értékes bajnoki pontokat akarok szerezni. A jövő évi Szlovákia-bajnokságon dobogóra szeretnék kerülni. És egy távlati terv: körülbelül három év múlva befejezem az aktív sportolást, de nem válók meg a birkózástól, edző szeretnék lenni. Sok szép sportsikert akarok elérni tanítványaimmal.

Ehhez csak annyit tehetünk hozzá: kívánjuk, sikerüljön neki.

A férfias sportág tehát ismét szép eredményeket tud felmutatni járásunkban. Mindent meg kell tenni azért — főleg az anyagi támogatás vonatkozásában —, hogy a második nekifutást követő ívelés minél hosszabb és minél magasabb legyen..

HODOSSY GYULA

Lábánál hevert

a futballvilág

fi lem is egyszer. Mennyi város és mennyi stadion, mennyi /V nagy mérkőzés és mennyi nagy védés. Maracana... ' v Wembley... Zágráb és Belgrád. Mindenki őt emlegeti, a csehszlovák válogatott kapusát. Ötödször lett az év labdarúgója. És ez „világcsúcs“. Ha nyilvántartanának ilyen világrekordot. Csillagok jönnek, csillagok mennek, de a 35 esztendős Ivó Viktor marad.

Korai fiatalságunk csak egy ugyrásnyira van az érett férfikortól. Viktor fiatalságát a mama és a nagymama mellett töltött hetek, hónapok, évek jelzik, amikor nem álmodta, hanem élle csodálatos életét, amikor saját maga tette széppé gyermekkorát. Látta az anyja munkától megviselt kezét, látta a nagy és féltő szemét. Egészben jön-e haza este a fia? Nem foa-e hiányozni — uram bocsá' —• egy darab a füléből vagy néhány foga?

Az édesanyák mind nyugtalanok; Ivót azonban semmi bántódás nem érle. Esténként farkaséhesen rohant haza, és egy kicsit irigykedve panaszolta, hogy társai sz*p sárga-kék mezben kergetik a „bőrt“, neki, a „portásnak“ viszont csak pulóver tut. Hol fekete és kopott, hol sárga és szakadt.

És a kis Viktor ilyen pulóverben indult el a Nagy Űtra meg-> hódítani a világot, elnyerni a szép királykisasszony kezét, mint a mesékben a szegényember legkisebbik fia.

Sternberk, Olomouc. 14 éves korában szerepel először „igazi“ mérkőzésen. Egy esztendő a kölyökcsapatban, ugyanennyi az ifik között, és 16 évesen már a nagyok kapujában áll. Áll és a Kridla vlasti csapatára gondol, ahol Vildo .Schrojf, a „fekete párduc“ őrzi a hálót.

Hej, ha egyszer ő is Schrojf lehetne .

Még most is fülében cseng a II. ligás prostéjoviak kopogtatása a szülői ház ajtaján. Es ó ment. 18 esztendős volt, és a mezcseréért öt koronát kapott. Ennyibe került a vonatjegy.

Ez már más futball voltj nem olyan, mint amilyent reggeltől estig játszott pajtásaival a réten. Ez már labdarúgás, ahol 50 koronát kapott a győztes meccsért, és rájön: a futbballt csak szívvel érdemes játszani.

RH Brno, katonaság. Az idősebb és tapasztaltabb Fr. Schmucker örökös tartaléka. De aztán jön a Dukla, a főváros és ezzel együtt az újélet. Oj ideálok, a gyerekkor sokszor megálmodott csadálatos futballvilága, ahol azonban semmit sem adnak ingyen, mindenért meg kell küzdeni, mindenért meg kell szenvedni, ahol az első „jó napot“ után nagy szorgalomra, szívósságra és kitartásra van szükség, hogy „szevasz“-szál köszönjenek vissza.

1966, az első válogatottság. De régen is volt. 120 ezer ember a Maracana-stadionban. Hogy reszket a térde? Csak természetes, másképp ez nem megy. A legnagyobb színészek is lámpalázasak. Megfogni az első labdát, hárítani az első lövést, sikeresen kivetődni a csatár elé, és minden a legnagyobb rendben lesz. A brazilok 2:l-re nyertek, és az ú,mc kapus fantasztikusan védett.

A futball az egész világot uralja. Nem hagyja magát senkitől sem zavartatni, megy a maga megszokott és kevésbé megszokott útján. Wembley, az emlékezetes Wembley. Az 1966-os világbajnok nem tud gólt lőni Csehszlovákiának a labdarúgás „székesegyházában“. És a londoni esti újságok szalagcímekben adják hírül a világnak, hogy Viktor nem is Viktor, hanem Viktória- győzelem. A 0:0 a kollektíva és elsősorban Viktor győzelme.

Üjabb és újabb mérkőzések, világkörüli utak. Szállodák és szobák, vacsorák és fogadások, címek és levelezőlapok, áruházak és séták, stadionok és öltözők. És újra stadionok. Zöld fű és szürke salak, homok és „szántóföld“, napsütés és eső; vonat és repülőgép; félelem a levegőben — bátorság a kapuban. És otthon a család, a barátok; egészen más, nyugodtabb világ.

Kemény tétmérkőzések, sérülések, fantasztikus védések és egy két potyagól az l. ligában. De a válogatottban? Az más. Á címeres mez a soknál is többre kötelez.

Az angliai világbajnokságon nem volt ott a csehszlovák válogatott, Mexikóban leszerepelt és az NSZK-ba sem jutott ki. És Viktor le akart mondani a címeres mezről. Jöjjenek a fiatalok. Nincs már remény... Aztán a „nincs már remény“-bői Európa- bujnoki aranyérem lett. És Ivó Viktor volt az Európabajnokság legjobb játékosa! Az elmúlt év végén pedig „bronzlábdás“ lett kontinensünk legjobb futballistáinak rangsorolásánál.

Valaki szerencsét hozó tárgyakat gyűjt. Viktor már gyermekkorában rájött: mindenki saját szerencséjének a kovácsa. A szerencséért önmagunknak kell megkiizdenünk, neki ott, a három „léc“ közölt, a hasonlóan becsvágyó társakkal együtt.

Harmincöt esztendős korban is tartani az átlagon felüli formát, nem kis dolog. Ehhez életkedvre, sportszerű életmódra és gondolkodásra van szükség. Szorgalom, kitartás, becsületes edzések, szerénység — itt kell keresnünk a siker titkát. A családnak fogalma sincs róla, hogy a papa mikor hagyja abba, mikor lesz állandóan otthon, mint a többi „rendes“ apa. TaJán így jobb. Ám nehéz elképzelni, hogy ha szögre akasztja is a „csukát“, hűtlen lesz a focihoz.

Többször hevert lábánál a futballvilág. Egyszerűen azértt mert Viktor nemcsak álmodott a sikerről, hanem tett is érte valamit. Nem is keveset. Ügy, ahogy arra az édesanyja, az élet és a környezete Inni/m' TOMI VINCE

Ivó Viktor a harmadik X-en tül is tartja átlagon felülli formáját és a csehszlovák válogatott sikeres szereplésének mindig fo részese. Mikor hagyja abba? — erre senki sem tud válaszolni.