Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-09 / 39. szám, szerda

Trebisov és Bardejov ismét példát mutat Jozef Lenárt elvtárs szívélyes jókívánságait fejezi ki Miloslav Botfa elvtársnak ((J. Koleníík felvétele — CSTK) MUNKAÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI MILOSLAV BODA ELVTÁRSAT (CSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bra­tlslavában tegnap átnyújtotta a Munkaérdemvendet Miloslav Bocidnak, az SZLKP KERB el­nökének, a CSKP. KERB alelnö­kének. A magas állami kitüntetést a köztársasági elnök adomá­nyozta Boda elvtársnak 50. születésnapja alkalmából a pártban és a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalomban vég­zett sokévi áldozatkész mun­kásságáért. Az ünnepélyes átadáson je­len volt Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlo­vák kormány elnöke, Miloslav Hruskoviő, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, az SZLKP KB titkára. Viliam Salgoviő, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Ladislav Áb­rahám, Ján Janik, Ludovít Pez­lár, Gejza Slapka és Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagjai, BohuS TrávniSek, az SZLKP KB Titkárságának' tagja, Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnöke, Ignác janák, a nyugat-szlová­kiai kerületi pártbizottság ve­zető titkára és Vladimír Piro­Sík, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára. Jozef Lenárt elvtárs méltat­ta a jubiláns érdemes tevé­kenységét, amelyet szocialista társadalmunk építésében és fejlesztésében kifejtett, majd erőt, egészséget kívánt további felelősségteljes munkájához. • » • Miloslav Boda elvtársnak a magas állami kitüntetés alkal­mából jókívánságait fejezte ki Milos Jakes, a CSKP KERB el­nöke, aki a bizottság vezetősé­ge tagjainak jelenlétében át­nyújtotta a CSKP KERB üdvöz­lő levelét. A levélben értékelik M. Boda elvtársnak a pártban és a közéleti tisztségekben végzett munkáját, és külön az SZLKP KERB jelentős hozzájá­rulását a párt egységének és akcióképe9ségének megszilár­dításához. Alois Indra, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Szövetségi Gyűlés vezető tisztségviselői­nek, Ján Markának, Václav Da­vidnak és Alois Hálának jelen­létében fogadta Miloslav Bo­tfát, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselőjét. Gra­tulált a jubilánsnak, és átadta neki a Szövetségi Gyűlés üd­vözlő levelét. (Folytatás az 1. oldatrólj a lakosságtól eredő bevétel ter­vét 200 000 koronával teljesítik túl, s a tervezettnél 100 000 ko­rona értékű áruval többet jut­tatnak a piacra. A helyi gaz­dálkodási üzemekben az egy főre jutó szolgáltatások érté­két 203 koronáról 215-re növe­lj lik. A nemzeti bizottságok ál­tal irányított üzemekben a ter­vezettnél 500 000 koronával na­gyobb bevételt akarnak elérni. A felajánlás továbbá a meg­kezdett építkezések számának csökkentésére is vonatkozik. A Z-akció beruházásos részé­ben 9 óvodát és bölcsődét, 5 sportlétesítményt, 5 művelődési otthont adnak át 33 millió ko­rona értékben. Szociális-gazda­sági téren a járás kötelezett­ségvállalása csaknem 122 mil­lió korona értékű, s 33 747 egyéni, 1,194 kollektív felaján­lást, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és az üzemek 57 együttműködési megállapodását összegezi. Az állampolgárok nevelése A felajánlás komplexen fog­lalkozik a szocialista nevelés­sel, konkrét feladatokat tartal­maz a politikai nevelőmunká­ban, az oktatásügyben, a kul­túrában. Tovább javul a járás 96 amatőr együttesének mun­kája, a trebisoví Vagongyár­ban, a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaságban és Trebi­sovban új fúvószenekarokat alakítanak. Ismerd meg bará­taink országát jelszóval ver­senyt szerveznek, amelybe be­vonják a központi falvakat, az amatőr együtteseket. Bardejov: 31,1 millió korona Bardejov lakossága ez idén szocialista felajánlásának érté­ke 31,1 millió korona. Ebből az iparra és a kereskedelemre 3,9 millió, a mezőgazdaságra több mint egymillió, a nemzeti bizottságok által irányított üze­mekre 824 000 és a „Z"-akcióra 25,4 millió korona jut. A város szolgáltatóüzeme a tervezettnél 30 000 koronával több bevételt ért el, 42 000 korona értékű villanyenergiát és vizet takarít meg, 41 dolgozó szocialista gondozásba veszi munkagépét. A nyugdíjasok, rokkantak és ötévesnél fiatalabb gyermekek ruhaneműjét öt nap alatt gyor­sasági pótlék nélkül tisztítják ki, s egy nappal lerövidítik a mosás, a vegytisztítás és a rá­diójavítás idejét. Szeptember a példás szolgáltatások hónapja lesz, s négy további részleget is bevonnak a példás szolgál­tatóüzem cím elnyeréséért fo­lyó versenybe. A bardejovi felajánlás több feladatot tartalmaz az életkör­nyezet megjavításával kapcso­latban. A felszabadulás 32. év­fordulójáig új filmszínházat, október végéig pedig garázso­kat, március végéig 80 lakást, és az év végéig egy új áruhá­zat adnak át. A „Z"-akci6 be­ruházásos részében 11,5 millió korona értéket hoznak létre. Az üzemek és vállalatok a városnak Figyelemre méltó „Az üze­mek és vállalatok a városnak" nevű akció, amelynek kereté­ben közös szocialista felajánlá­sokat tesznek. A vállalatok és az üzemek konkrét segítséget nyújtanak a város legfonto­sabb problémáinak megoldásá­ra: A Magasépítő Vállalat barde­jovi üzeme és a 07 szerelővál­lalat az idén felújítja a sza­l Folytat ás az 1. oldalról) kednünk kell a termelési koo­peráció elmélyítésére és támo­gatására, mert ez az egyik leg­hatékonyabb útja a csehszlo­vák és a lengyel gazdaság si­keres fejlesztésének. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet, a fejlődő országokkal va­ló politikai és gazdasági kap­csolatok bővítését, valamint a helsinki értekezlet Záróokmá­nya teljesítésével kapcsolatos feladatokat illető kérdésekről is tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Bohuslav Chnoupek, Csehszlová­kia külügyminisztere, Jan Mu­SaJ, Csehszlovákia lengyelországi nagykövete és Ján Mltrega, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete. • • « Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter tegnap Jozef Ná­gukat: betiltják az olyan rádió­műsorokat, amelyek „bármely terület lakosságát az ország rendjével és biztonságával ösz­szeegyeztethetetlen tettekre ösztönözné". A megállapodás továbbá le­szögezte: a rádióadásból ki kell zámi az olyan programo­kat, amelyek háborúra vagy háborúra vezető akciókra szó­lítanának fel, ugyanúgy az olyan adásokat is, amelyek tu­datosan a nemzetközi megér­tést aláásó liamis információ­kat terjesztik. A fasiszta „információk sza­bad áramlása" a München előt­ti Csehszlovákiába és a harma­dik birodalom ügynökeinek „szabad mozgása" Csehszlová­kia területén az egyik oka volt államunk széthullásának. Soha­sem feledkezhetünk meg arról, hogy a burzsoá tájékoztatási eszközök — elsősorban az an­gol Times — „a tájékoztatások szabad áramlása" segítségével óriási szolgálatot tettek Hen­lelnnek és Hitlernek, amikor München előtt nem a szövetsé­ges állam kormányát, hanem az ellenzéket, Henleín híveit támogatták. A gyalázatos mün­cheni szerződés Csehszlovákia szétveréséhez vezetett. A kalózmódszerek felélesztése A hitlerista Németország fö­lött aratott győzelem óta nyil­vánvaló volt, hogy nem tűrhet­jük meg az információterjesz­tés kalózmódszereit. Természe­tesnek tűnt, hogy a nemzetek közti információcsere problé­máit két és többoldalú szerző­dések alapján kell megoldani. „A szabad információáram­lás" jelszava néhány évvel Winston Churchill hírhedt ful­tonl beszéde után tűnt .fel új­ból. A nyugati nagyhatalmak agresszív körei ebben az idő­ben újból hangoztatták, a tájé­badtéri strandot, és átadja a 350 helyes diákéttermet. A Druzba Efsz és a Kovo Válla­lat kibővíti a sportpályát, s egyúttal be is keríti. Az építő­ipari középiskola a katonai alakulattal együtt új sportpá­lyát épít. A Snaha, az Agro­stav, a CEDOK, a vendéglátó ipari üzem és a zöldségfelvá­sárló üzem új üzleteket épít a város fürdőnegyedében. Értékes kezdeményezések A felajánlás tartalmazza a nemzeti bizottságoknak a kul­turális nevelőmunka, valamint az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés terén végzett tevé­kenységét is. A sok akció kö­zül említsük meg azt az elha­tározást, hogy az összes alap­iskolában megszervezik az ate­ista szakköröket és a szülői akadémiákat. A polgári ügyek 1 testületei felajánlották, hogy tovább emelik a szertartások színvonalát. 1977 első felében megszervezik a nőképviselők, második felében pedig a fia­tal képviselők találkozóját, az egyes választókörzetekben évente legalább kétszer nyil­vános gyűléseket tartanak, ahol a képviselők számot ad­hatnak munkájukról. JAROSLAV MESKO lepka csehszlovák külügymi­niszter-helyettes kíséretében Bratislavába érkezett. A lengyel külügyminisztert szlovákiai út­jára elkísérte Jan Musal, var­sói csehszlovák nagykövet és Wladyslaw Ksiazek, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa. A bratislavai repülőtéren a vendégeket szívélyesen fogadta Július Hanus, az SZSZK kor­mányának alelnöke, Daniel Fu­tej, az SZLKP KB osztályvezető­je, Vladimir Margetin, az SZSZK erdő- és vízgazdasági miniszte­re, Ladislav Martinék, Szlovákia fővárosának főpolgármestere, va­lamint az SZSZK kormányhiva­talának több vezető dolgozója. Jelen volt Boleslaw Bendek, bratislavai lengyel főkonzul és Szlovákia fővárosa konzuli hi­vatalainak több vezetője. koztatások szabad áramlásá­nak" jelszavát, és ennek a té­zisnek a becsempészésére még az ENSZ és az UNESCO fóru­mát is igénybe vették, ahol a negyvenes évek végén és az öt­venes évek elején többségben voltak. Ebben az időben a hideghá­ború szolgálatában olyan di­verziós információs központok alakultak, mint az ún. Szabad Európa és a Szabadság rádió­állomás. A Zürichi Nemzetközi Sajtóintézet aktívan propagálta „a szabad világ" jelszavát. 1953-ban könyvet adott ki „A szabad információáramlásról", és ezzel a jelszóval alapjában véve a szocialista országok bel­ügyeibe való beavatkozás jogos­ságát védelmezte. így „a szabad Információáram­lás" a hidegháború elválasztha­tatlan része lett. A hideghábo­rúban nem az ágyúk, hanem a felforgató rádióállomások, új­ságok, folyóiratok és más tájé­koztatási eszközök jutnak szó­.hoz. A tőkés Nyugaton ennek a politikának alapján a szerte­ágazó propagandarendszer ala­kult ki „szakemberek" foglal­koznak a katonai-politikai hír­szerzéssel és a pszichológiai há­borúval. Idegen államok lakos­ságának félrevezetésével, uszí­tásával foglalkoznak. Az imperialista stratégák gyanús gondjai A kapitalizmus védelmezői in­tenzíven kihasználják a sajtót, a rádiót, a televíziót és a fil­met a tőkés rendszer megmen­tésére. Általuk próbálnak az emberek érzelmeire, világnéze­tére és tetteire hatni a tőkés országokban, de a többi állam­ban is. Az imperialista stratégák a feszültség enyhülését arra akar­ják felhasználni, hogy ,,a sza­bad információáramlás" révén Egy reakciós blöff háttere Csalás a szabadság jelszava alatt Az utóbbi években óriási átalakulások mennek végbe a vi­lágban. A helyzet napról napra változik. A nemzetközi kap­csolatok új korszakának egyik megnyilvánulása volt az euró­pai biztonsági és együttműködési konferencia, amelynek je­lentősége egyedülálló. Az euró pai nemzetek és a többi világ­rész nemzeteinek békereménye szilárd alapokat kapott azok­ban a kötelezettségekben, amelyeket a konferencia résztve­vői vállaltak, hogy teljesítik a nemzetközi kapcsolatoknak a Záróokmányban rögzített nemzetközi alapelveit. A helsinki Záróokmány alap­ja az alapelvek deklarációja, amely megszabja az aláíró ál­lamok közti kapcsolatokat. Ezt a deklarációt, amelyről a hi­degháború hívei szívesen meg­feledkeznének, valóban a békés egymás mellett élés chartájá­nak nevezhetjük. Tíz pontból áll, többek között tartalmazza A SZUVERÉN EGYENJOGÚSÁG ÉS A SZUVERENITÁSBÓL ERE­DŐ JOGOK TISZTELETBEN TAR­TÁSÁNAK elvét. Ide tartozik minden egyes állam egyenjogú­sága, a területi sérthetetlen­ségre, a szabadságra, a politi­kai függetlenségre való joga. Az aláíró államok kötelezték magukat, hogy kölcsönösen tiszteletben fogják tartani azt a Jogot, hogy szabadon megvá­lasszák és fejlesszék politikai, szociális, gazdasági és kulturá­lis rendszerüket, és szabadon határozhassák meg törvényei­ket és rendeleteiket. Tartalmaz­za AZ EGYMÁS BELÜGYEIBE VALÓ BE NEM AVATKOZÁS el­vét, amely megtiltja a közvet­len és a közvetett, az egyéni és a kollektív beavatkozás minden formáját. Ezzel össz­hangban az aláíró feleknek tartózkodniuk kell az olyan terrorista vagy felforgató tevé­kenység közvetett vagy közvet­len támogatásától, amely egy másik állam kormányának megdöntésére irányul. Éppen ezzel a két alapelvvel kapcsolatban kell megemlékez­nünk arról, hogy a reakciós propaganda milyen figyelmet szentelt a Záróokmány további részének, a humanitással ösz­szefüggő kérdésekben folyta­tott együttműködésre vonatko­zó megállapodások előkészíté­sének. Ma újabb egybehangolt kampány tanúi lehetünk, amelynek célja nyilvánvaló — alá akarják ásni a Helsinkiben megszilárdult európai béke alapjait, félre akarják vezetni a közvéleményt a tervezett belgrádi találkozó előtt. Egyik divatos jelszavuk „a tájékoz­tatások szabad áramlása". A burzsoá propaganda a nemzet­közi kapcsolatok egyik első­rendű tényezőjeként említi ezt a Jelszót, amelyet -a helsinki „harmadik kosár" egyik alap­vető követelményét sértő ak­cióra — a nemzetek közti meg­értés aláásására akarja kihasz­nálni. Egy náci bulletin tanúsága Az emberiségnek már van­nak bizonyos tapasztalatai ez­zel a jelszóval kapcsolatban, amelyet arra használtak fel, hogy elkendőzzék az állami szuverenitás elleni támadáso­kat és a más országok bel­ügyeibe való .beavatkozást a tájékoztatási eszközök segítsé­gével. Népünknek is közvetlen tapasztalata van erről. így pl. a harmincas években, amikor elterjedt a rádió, a fa­siszta Németország aktívan ki­használta agresszív céljaira. Az 1939—1940. évi német rá­dióadásról kiadott bulletin nyíl­tan ezt írja: „A Saar-vidék oda­csatolásáról folytatott népsza­vazásért, az általános hadköte­lezettségért, a német jogok visz­szaállításáért a Rajna mentén, a szudétavidék visszacsatolásá­ért, a cseh-morva protektorá­tus megalakításáért folytatott harc — mindez megkövetelte a rádió kihasználását". A fasiszta Németországban olyan méreteket öltött a tájé­koztatási eszközöknek agresz­szív célokra való kihasználása, hogy a többi európai ország­nak lépéseket kellett tennie a náci propaganda szennyes ára­data ellen. Egyéni intézkedések születtek, és kísérlet történt a kollektív védekezésre is. Igy pl. Ausztria a hitlerista rádió­propagandával szemben véde­kezve, a tömegtájékoztatás tör­ténelmében először bevezette a náci rádióadás zavarását. München előtti tapasztalatok Az agresszív náci propagan­da egyre jobban veszélyeztette az emberiséget. Erre hívta fel a figyelmet a Nemzetek Szövet­ségének konferenciája, amely 1936 szeptemberében nemzetkö­zi megállapodásokat fogadott el a rádiónak békés célokra való felhasználásáról. A meg­állapodást 37 ország küldöttsé­ge támogatta. A megállapodást aláíró országok kötelezték ma­GUSTÁV HUSÁK ÉS LUBOMÍR STROUGAL FOGADTA EMIL WOJTASZEKET

Next

/
Oldalképek
Tartalom