Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-08 / 38. szám, kedd

VALASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN I azság jeligére: Gyermeké­ne: kétéves koráig a munka­tör, ány könyv 157. §-ának 2. beK értelmében meghosszabbí­tott. ['izetésnélküli szabadságon volr 1976 végéig. A munkatör­vénykönyv 147. §-ának 2. bek. értelmében az említett szabad­ság letelte után a munkaadó vállalat köteles önt olyan mun­kára beosztani, amely megfelel az Önnel kötött munkaszerző­désnek. Ha ez nem lenne le­hetséges, mert a kérdéses mun­ka már megszűnt, a munkaadó vállalat köteles önt más mun­kára beosztani, amely megfelel minősítésének. Az a munkaága­zat, amelyben Ön dolgozott, nem szűnt meg, csak másokkal töltötték be. A meghosszabbí­tott, fizetés nélküli szabadságá­nak ideje alatt munkaviszonya nem szűrt meg, és így az idé­zett rendelkezések értelmében a munkaadó vál’alat köteles az ön elhelyezéséről gondoskodni. Ha ezt nem tennék meg, akkor a vállalat részéről munkaaka­dály keletkezik és erre az idő­re a munkaadó vállalat a mun­katörvénykönyv 130. §-ának 1. b3k. értelmében köteles mun­kabérmegtérítést fizetni. A munkaadó vállalatot nem mentesíti az említett kötelezett­sége alól, hogy nem számolt az Ön tényleges visszatérésével. A vállalat tájékoztatása, hogy keressen magának új munkahe­lyet, csupán ajánlatnak tekint­hető, amelyet helyzete mérle­gelése után önként elfogadhat, de kényszeríteni erre nem le­het. Ha van megfelelő pótmeg­oldása, kölcsönös megegyezés alapján megszüntetheti munka- viszonyát. A munkaadó vállalat nyilván jól tudja, hogy a munkatör­vénykönyv 48. §-ának 1. bek. d) pontja értelmében, mint há­rom évnél fiatalabb kisgyer­mekről gondoskodó anyának nem adhat érvényes felmon­dást. A. M.: Ledolgozott évei alapján a napi tiszta átlagkeresete 90 százalékának megfelelő összegű táppénzre van igénye (az első három munkanapra 70 száza­lék) azzal a korlátozással, hogy ötnapos munkahét esetében legfeljebb egy munkanapra 120 korona összegű tiszta átlagbér­ből lehet kiindulni, tehát a ma­ximális napi táppénz ennek az összegnek 90 százaléka, tehát 108 korona lehet. A táppénz kiszámításánál az 1965/143, illetve az 1975/113 sz. hirdetmények értelmében álta­lában a betegállományt megelő­ző naptári évben az űn. „dön­tő időszakban“ elért keresetből kell kiszámítani a béradó leszá­mítása után a napi tiszta átlag- keresetet (a gyakorlatban az előírt táblázatokat alkalmaz­zák). A kereset alatt az alap­béren kívül a prémiumokat, és általában minden béradó alá eső fizetést kell érteni. Az 1975/113 sz. hirdetmény részben módosította a beszámít­ható fizetési juttatásokat. A táppénz kiszámításánál a dön­tő időszakban nem lehet figye­lembe venni: az adómentes juttatásokat, a felfedezésekért, találmá­nyokért, újítási javaslatért ki­fizetett jutalmakat, és az olyan természetbeni juttatásokat és jutalmakat, vagy a helyettük kifizetett térítéseket, amelyekre a dolgozónak akkor is igénye van, amikor betegállományos, a heti munkaidőn túl végzett munkáért folyósított munkabért (túlórái fizetést), a gazdasági eredményekből való részesedést, a vezető dolgozók évi jutal­mad, a stabilizációs jutalmakat a lc-dolgozott évekért, a toborzá­si illetményeket, ”~ a munkajogi előírások szerint járó munkabér-megtérítéseket, a ki nem merített szabadsá­gért kifizetett téríbést, a táppénzt, vagy a hasonló juttatást, a gyermekgondozási segélyt, a szolgálati kiadásokat, úti­költségeket, napidíjakat, a kü­lönélés! pótlékokat, stb. Ha a dolgozó csak az első naptári év folyamán lépett a kérdéses munkaadó vállalatnál munkába, akkor ettől az idő­ponttól a naptári év végéig terjedő idő számít „döntő idő­szaknak“. Abban az esetben azonban, ha a dolgozó betegállománya előtt a fentiek szerint nem dolgozott — 5 napos munka­hét esetében — legalább 70 munkanapot, az ún. döntő idő­szakot meg kell hosszabbítani a betegállományt közvetlenül megelőző elszámolási hónap végéig. Ha a dolgozó a folyó naptári évben lépett munka- viszonyba, akkor a döntő idő­szak a belépéstől számított idő, a betegállományt megelőző el­számolási hónap végéig. Az új munkaviszonnyal azo­nos módon kell értékelni a bé­rezés módjának megváltozását, azaz az alapbér tartós megvál­tozását (akár emelésről, akár csökkenésről van szó), a javí- tó-nevelő intézkedések miatt más munkára való beosztást, a szabadságvesztés-büntetés kitöl­tése után a munkába való visz- szatérés, és azt az esetet, ami­kor a foglalkozási tilalom le­telte után tér vissza a dolgo­zó korábbi más munkakörbe. Ha a dolgozó nem dolgozott le 70, ill. 80 munkanapot a fen­tiek értelmében, akkor táppén­zét az ún. valószínű-keresetéből kell kiszámítani. Ez lényegében a ténylegesen elért kereset, fi­gyelembe véve a vállalatnál azonos munkát végző dolgozók keresetét is. A táppénz összege havonta változik a munkanapok száma szerint. A munkaadó vállalat bérosztálya a' munkatörvény- könyv 121. §-ának 3. bek. sze­rint köteles kírelemne felvilá­gosítást adni a fizetés, ill. táp­pénz kiszámításának módjáról. O. ].: A november végétől merített szabadsága idejére az állami gazdaság a fizetetten, meghosszabbított szülési sza­badságáról való visszatérte után elért fizetéséből kellett volna a fizetésmegtérítést kiszámíta­niuk, éspedig a munkatörvény­könyv 30—32. §-a értelmében (főként a 32. § 5. bek. c) pont­ja}. A vállalathoz intézett aján­lott levélben kérje, hogy a szabadsága idejére kifizetett munkabérmegtérítés kiszámítá­sát vizsgálják felül és a külön- bözetet fizessék ki. Igénye egy éven belül évül el. Ha levelére nem kapna kielégítő választ, kérelmével a vállalat üzemi bizottsága mellett működő dön­tőbíráskodási bizottsághoz for­dulhat, ha ilyen nem lenne a vállalatnál, a járásbírósághoz forduljon a különbözet megíté­lése iránt. C. A.: Munkabéradóját a 4. skála alapján helyesen számí­tották ki. Ha részleges rokkant, vagy teljesen rokkant, akkor a munkabéradótörvény 9. §-a ér­telmében igénye lenne alacso­nyabb béradóra. K. L.: A munkabértörvény­könyv 1975/54 sz. végrehajtási rendeletének 40. §-a értelmé­ben azoknak a dolgozóknak, akik olyan környezetben dol­goznak, ahol ruházatuk és ci­pőjük rendkívüli elhasználódás­nak és szennyeződésnek van ki­téve, a munkaadó vállalat köte­les személyi védelmi munka­eszközként öltözetet és cipőt is rendelkezésre bocsátani. A munkaadó vállalat köteles a ruházat és a lábbeli karban­tartásáról gondoskodni és el­lenőrizni azok rendes haszná­latát. Az üzemi őrökre, őrökre és portásokra, valamint a tűz­védelmi őrségre vonatkozó 1968/103 sz. rendelet 13. §-a előírja, hogy a munkaadó vál­lalat az üzemi őröknek és tűz­oltóknak köteles szolgálati fel­szerelést adni. Közelebbi ren­delkezéseket az egyes szakmák belső rendelkezései szabályoz­zák. A vállalatukra vonatkozó belső utasítást illetően az üzemi bizottságtól kérjen tájékozta­tást. Dr. F. J. Megbirkóznak a feladatokkal Távol esik a főútvonaltól, mégis járásszerte ismert. Veľký Blh (Nagybalog) ugyanis évről évre jó eredményeket ér el a nemzeti bizottságok versenyé­ben. Hét évvel ezelőtt a Ri­mavská Sobota-i (rimaszomba­ti) járásban az első helyen vé­geztek, az SZSZK Belügymi­nisztériumának elismerő okle­velét és 100 000 korona pénzju­talmat kaptak. 1974-ben a ke­rületben, egy évvel később a járásban a második helyet sze­rezték meg. Eddig úgy áll a do­log, hogy a múlt évi eredmé­nyeik alapján Nagybalog ismét ott lesz a járás három legjobb községe között A múlt megbízatási időszak igen sok változást hozott a község életében. Közigazgatá­silag Nagybaloghoz csatolták Padarovce (Pádár) és Draiice (Perjés) községeket. A három község több mint kétezer lako­sa 4 603 899 korona értékű tár­sadalmi munkát végzett. Nagy­balogon elkészült a hnb és a szövetkezet emeletes székháza, amelyben a gyógyszertár is he­lyet kapott. Átadták rendelteté­sének a művelődési otthont, az iskolát, két tanítói lakást. Kor­szerű sportteleppel gyarapod­tak és megnyitották a háztartá­si cikkek boltját. Átépítették az orvosi rendelőt és a ven­déglátóipari üzemet. Polgárvé­delmi raktárt és tűzoltószer­tárt létesítettek. A szövetkezet hatlakásos házat, a magasépít­kezők pedig 26 családi házat építettek. Kibővítették a vízve­zetékhálózatot, portalanították az utakat. A másik két községben sem állt meg a fejlődés. Perjésen átépítették és kibővítették a művelődési otthont. átadták rendeltetésének az új tűzoltó- szertárt és autóbusz-várótermet, három hidat építettek, megja- vítatták az utakat. Az említett időszakban felavatták az új futballpályát és bővítették a vízvezetékhálózatot. Az utóbbit Pádárban is 3,5 km-en újították fel, ezenkívül autóbusz-váróter­met építettek, rendezték az utakat, és bekerítették a teme­tőt. — A társadalmi munkát vá­lasztókörzetenként szerveztük — tájékoztat Kolesár János, a hnb elnöke. Ebben nagy segít­séget nyújtottak a képviselők és a polgári bizottságok. A munkából alaposan kivették ré­szüket Herceg András, Póznán Géza, Vitárus Gyula, Ibos Zol­tán, Zsámbék László és mások. Az iskola és a sporttelep befejező munkálatainál nagy segítséget kaptunk a Nőszövet­ség helyi szervezetétől. Egyéb­ként egész nyáron ők gondos­kodtak községünk zöldsávjairól, virágágyairól. Az egyik legaktí­vabb tttmegszervezetfink, de a SZISZ és a Csemadok tagjaira is bármikor számíthatunk. A nagybalogiak ebben a megbíza­tási időszakban is folytatják községük építését, szépítését Erről tanúskodik az 1976-1981- es választási program. Jövőre készül el a kétosztályos óvoda. Az efsz 20 ezer koronával, fu­varral és más segítséggel járul hozzá a munkálatokhoz. A régi iskolában még ebben az évben berendezik a néprajzi termet és a forradalmi emlékszobát. — Az ivóvízellátás megjavítá­sa érdekében új kutakat szeret­nénk fúrni. Ha a fúrás ered­ménnyel jár, akkor a megbí­zatási időszak végére közsé­günkben befejezzük a vízveze­tékhálózat kiépítését — mondja Kolesár elvtárs. — Az 1979— 80-as években 450 000 korona ráfordítással felépítjük a rava­talozót és terveink szerint 1979-ben leleplezzük a szovjet hősök emlékművét, és emlék­táblán tüntetjük fel a koncent­rációs táborban elpusztult he­lyi lakosok névsorát. Az egyik legjelentősebb akciq az 1 950 000 korona értékű szolgáltató központ félépítése lesz. A Z-akció keretében épü­lő létesítményben kapnak he­lyet a szolgáltatóüzemek, a posta, a drogéria, a cukrászda és az ifjúsági klub. Az építke­zést még ebben az ötéves terv­időszakban megkezdik. Ha el­készül, a lakosságnak nem kell majd városba vinnie a javításra szoruló cipőket, a tisztításra váró ruhát. A már felsoroltakon kívül számos más kisebb építkezés is helyet kapott a választási prog­ramban, amelynek teljesítését a falu lakosainak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett kö­telezettségvállalása is elősegíti, A szövetkezet is sokat segít. Ám a felsoroltakon kívül van egy megoldásra váró égető kér­dés is, — mégpedig egy bölcső­de felépítése, illetve egy régi épület átalakítása bölcsőde cél­jára. A hnb elnöke szerint a bölcsődébe legalább 40 gyere­ket szeretnének azok a szülők elhelyezni, akik mindketten vagy legalább egyikük a szö­vetkezetben dolgozik. Tehát a szövetkezet és a hnb együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy közös beruházás kereté' ben ezt a problémát is megold­ják. — Választási programunkat szeretnénk nemcsak teljesíteni, hanem úgy, mint a múltban, túl is szárnyalni — mondja búcsúzóul a hnb elnöke, aki 1958 óta dolgozik a nemzeti bizottságok vonalán, és aki eredményes munkájáért több kitüntetést is kapott. A falu fejlesztése mellett a kulturális és politikai-nevelő munkáról sem feledkeznek meg. Rendszeres találkozókat ren­deznek a csehszlovákiai magyar írókkal, jó eredményeket ér el a néprajzcsoport Pál Dénes ta­nító vezetésével. Kovács Sára tanítónő pedig arra ügyel, hogy a fejlődés, a községben történt események méltó helyet kapja­nak a krónikában, hogy az utókor is meggőződhessen róla — a balogvölgyi község lako­sai nem sajnálták a fáradsá­got, ha a község fejlődéséről, szépítéséről volt szó. NÉMEH JÁNOS A szakmát szeretni is kell Manapság, amikor a női egyenjogúság oly sokat vitatott téma, már senki sem csodálko­zik azon, ha egy-egy autó kor­mánykereke mögött nővezető ül. S akik Bratislavában napon­ta utaznak a tömegközlekedé­si eszközökön, azt is megszok­ták már, hogy a villamosokat vagy trolibuszokat esetleg női kezek irányítják. A Bratislavai Közlekedési Vállalatnak 600 női alkamazott- ja van. Közülük hetvenen villa­mos- vagy trolibuszvezetőként dolgoznak, egyikük pedig az autóbuszvezetést is vállalni mer­te. Példásan megbirkóznak a nem éppen női foglalkozással. Megbízhatók, pontosak, a vál­lalat vezetői elégedettek mun­kájukkal. Mária Koubekovát például a legjobb villamosve­zetők között tartják nyilván. Amíg a lakására igyekeztem, találgattam, milyen lehet, őszintén bevallom, nem arra a törékeny fiatalasszonyra számí­tottam, aki a csengetésre al­tót nyitott. Zavartan tessékelt beljebb, mivel szabadnapos lévén, pihe­nés közben zavartam meg. — Fél három is van, mire az éjszakai, illetve esti műszak­ból hazaérek. Ilyenkor, mikor a család már elment, pihenek még egy kicsit — szabadkozott. Édesanyjával, két fiatalabb testvérével és hétéves kislányá­val lakik egy egyszoba-kony- hás, harmadik kategóriájú la­kásban, kényelmesnek egyálta­lán nem mondható körülmé­nyek között. Nagyon bízik ben­ne, hogy jövőre egy-egy fárasz­tó munkanap után már a sa­ját, a mostaninál komfortosabb lakásban pihenhet majd, me­lyet, ha minden jól megy, idén kap a vállalattól. — Eddig részben jó volt, hogy édesanyámmal laktam, nem kellett kedvezményes be­osztást kérnem, bármelyik mű­szakban dolgozhattam, volt aki vigyázzon a gyerekre. Ha majd megkapom a lakást, igénybe veszem a gyermekes anyáknak nyújtott kedvezményt, s csak délelőtti és nappali műszakban fogok dolgozni — ábrándozik. — Ez azért is jó lesz, mert többet foglalkozhatom a kislá­nyommal. Mivel elváltam, egye­dül nevelem, s most bizony né­ha csak alva látom. Addig azonban, úgy mint már hat éve, ha nappalos, háromkor vagy négykor kel, s ha éjsza­kás, fél kettőkor fejezi be a munkát. — Nem túl kényelmes fog­lalkozás a mienk — moso­lyog. — A kívülállók erre azt mondják, azért fizetik jól. Pe­dig ezt csak a pénzért nem le­het csinálni. Aki csak keresni akar, az általában a szerződés­ben meghatározott határidő után abbahagyja. Télen fázni, nyáron hőségtől szenvedni, sok­szor az utasok jogtalan sérte­getéseit eltűrni, ehhez nem elég a jó fizetés, a szakmát szeretni is kell. Mint elmondta, ő már gyer­mekkorában elhatározta, hogy villamosvezető lesz. Édesanyja ugyanis 25 éve a Bratislavai Közlekedési Vállalat dolgozója, évekig kalauzkodott, s Mária gyermekként sokszor villamo- sozott vele. — Amíg elértem a 21 évet (tömegközlekedési eszközt fia­talabbak nem vezethetnek) el­árusítóként dolgoztam egy élel­miszerüzletben. Aztán elvégez­tem a vállalat villamosvezetői tanfolyamát, s végre elértem a célomat, a vezető ülésbe ülhet­tem. A kezdet óta a munkakö­rülményeink sokat javultak. Az új szerelvényeken élvezetesebb a munka, az új jegyrendszer bevezetése óta pedig könnyebb is. Büszkén mutatja a szocialista munkabrigád cím bronz fokoza­tának jelvényét, melyet egy 26 tagú ifjúsági kollektíva tag­jaként kapott. Az eltelt hat év alatt sok utast szállított. Sok türelmet, lemondást igénylő, nagy fele­lősséggel járó munkáját lelki- ismeretesen, jól végzi. Ennek köszönheti, hogy vállalatánál nemcsak a legjobb villamosve­zetők egyikeként emlegetik, hanem a párttagjelöltek között is szerepel a neve. FLÓRIÁN M. MÁRTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom