Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-01 / 31. szám, kedd
Az SZKP Központi Bizottságának határozata a Nagy KM Szocialista Forradalmi 60. évfordulója megünnepléséről (Folytatás az 1. oldalról) a dolgozók, Lenin szavai szerint minden ország számára mutatott valamit, mégpedig igen lényeges dolgokat elkerülhetetlen és nem távoli* jövőjük szempontjából. Valamennyi elnyomott és harcoló népnek megmutatta saját jövő győzelmüket Is. A soknemzetiségű Oroszország proletariátusára az új társadalom építése úttörőjének nehéz, de megtisztelő feladata hárult. A munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal — az ország lakossága abszolút többségének fő érdekeit fejezve ki biztosította a forradalom győzelmét és megerősítette hatalmát. A forradalmat, a munkásosztályt követték a dolgozók széles tömegei,. a tudomány és a kultúra haladó képviselői. A reakció kegyetlen fegyveres, politikai és ideológiai ellenállásával, a gazdaság szétzilálásával és az ellenforradalmi szabotázsokkal, a véres burzsoá terrorral szemben a munkásosztály magas fokú szervezettséggel és öntudatos fegyelemmel, kommunista pártja köré felzárkózóban és forradalmi éberséggel lépett fel. A belső ellen- forradalom és a külföldi beavatkozók elleni harc egész lefolyása megmutatta, hogy a forradalom csupán abban az esetben szilárdíthatja meg győzelmét, ha védekezőképes. A szovjethatalomnak mint a proletariátus diktatúrája egyik formájának a megteremtése és megszilárdítása páratlan szabadságot és demokráciát biztosított a gyakorlatban a dolgozók óriási többsége számára, olyan demokráciát, amilyen semmilyen tőkésországban sem lehetséges. Hazánk tapasztalatai meggyőzően bizonyították be annak a lenini alapvető tézisnek igazságát, hogy csupán a kommunista párt által vezetett munkásosztály képes valameny- nyi dolgozót és a kizsákmá- nyoltakat vezetni a tőke igájának felszámolásáért vívott harcban, e felszámolás folyamán a győzelem megtartásáért és megszilárdításáért vívott harcban és az új társadalmi rend építése során. A kommunista párt vezetésével hazánk dolgozói sikeresen teljesítették a szocialista forradalom fő és legbonyolultabb feladatát — az országépítés feladatát. Teljesítették a szocializmus felépítésének a társadalmi élet valamennyi fő területét magába foglaló lenini tervét. E feladatot a szovjet népnek hihetetlenül nehéz feltételek között, ellenséges kapitalista körülzártság feltételei között kellett teljesítenie. A termelőerők és a kultúra alacsony fejlettségi színvonala, amelyet az ország a cári Oroszországtól örökölt, a kisüzemi termelés túlsúlya a mezőgazdaságban, a világháború és a polgárháború, valamint a külföldi intervenciók pusztító következményei közepette, ilyen feltételek között kezdődött meg az új társadalom felépítése hazánkban. A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása, a kulturális forradalom, a nemzetiségi kérdés igazságos, megoldása hazánkat történelmileg rövid idő alatt hatalmas szocialista nagyhatalommá alakította át. A fasiszta Németország hit- szegő támadása megakadályozta a szovjet nép békés munkáját. A hosszú, háborúban hazánk történelmének leghosz- szabb háborújában a szovjet nép olyan hősiességről tett tanúságot, amilyet az emberiség addig nem ismert. Nemcsak szabadságát és függetlenségét tudta megvédelmezni, hanem döntő módon hozzájárult az európai és a világcivilizáció megmentéshez is a fasiszta barbárok pusztítása elől. A szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban példátlan hősiességet tanúsított, s ugyancsak ilyen mérhetetlen hősiességről tett tanúságot az elpusztított városok és falvak, a gyárak és az üzemek újjáépítésééért végzett békés munkában is. Az Október óta eltelt hat évtizedben hazánkban elért sikerek meggyőző bizonyítékát adják annak, hogy a szocializmus a társadalom életének minden területén olyan fejlődési ütemet biztosított, amilyét a történelem nem ismer. A felismerhetetlenségig megváltozott népgazdaságunk. Tekintet nélkül arra, hogy a szovjet állam fennállásának 60 éve alatt mintegy 20 év olyan háborúkra esett, amelyeket népünkre rákényszerítettek, a háború utáni gazdasági újjáépítésre 1976-ban nemzeti jövedelmünk a háború előtti színvonalnak 65-szörösére emelkedett. Az ipar ma két és fél nap alatt termel annyi terméket, mint amennyit az egész 1913- as év alatt termelt. A forradalom előtt országunkra a világ ipari termelésének alig 4 százaléka jutott, ma pedig egyötöde. A Szovjetunióban több öntvényt és acélt termelünk, több kőolajat, vasércet, mangánt és krómércet, szenet jövesztünk, több kokszot, cementet és traktort gyártunk (a motorok összteljesítménye alapján), gőz- és villanymozdonyt, gyapotot, lent, műtrágyát és számos más terméket, mint a világ bármelyik más államában. Alapvető változások következtek be a termelőerők jellegében, struktúrájában és elhelyezésében. A szovjethatalom évei alatt kiegyenlítődött valamennyi szovjetköztársaság gazdasági fejlődésének színvonala. Nagy változások mentek végbe a falvakon. Kiépült a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés. Lenin arra vágyott, hogy falvaink százezer traktort kapjanak. A Szovjetunió mezőgazdaságában 2,3 millió traktor, 680 000 gabonakombájn és más különféle gép dolgozik. A mezőgazdasági termelés volumene a szovjethatalom évei alatt 4,4-szeresére növekedett. A kolhozok és a szovhozok gazdasági megszilárdulása, a mezőgazdaságnak korszerű ipari bázisra való fokozatos átállítása, a falusi dolgozók anyagi, kulturális és szociális feltételeinek szüntelen javulása a város és a falu közötti lényeges különbségek leküzdéséhez vezet. Országunkban egyszer s mindenkorra felszámoltuk a kapitalizmus olyan szociális rákfenéit, mint amilyen az éhség és a nyomor, a munkanélküliség és az írástudatlanság, a szociális és a nemzetiségi elnyomás. Az ipari és építőipari munkások reáljövedelme az 1913-as évhez viszonyítva a tízszeresére, a parasztoké pedig tizen- négyszeresére növekedett. Megvalósult a lakás-, kulturális és szociális építés nagyszabású programja. A* régi városok többségét rekonstruálták, számos új város épült,' s megváltozott a vidék arculata. Hazánkban ma minden két évben nagyobb lakásterületet adnak át használatra, mint amekkora Oroszország forradalom, előtti városi lakásalapja volt. Minden szovjet ember ingyenes orvosi kezelésben részesül és szavatolva van igazságos társadalmi biztosítása. Hazánkban sikeresen megoldottuk a mérhetetlen történelmi jelentőségű szociális feladatot — a gyakorlatban biztosított a nők tényleges egyenjogúsága. A szovjet nők jelentős szerepet játszanak a közélet valamennyi területén. A szovjet nép korlátlan tisztelettel adózik az anyának, a dolgozó nőnek, a kommunista országépítés aktív résztvevőjének. A szocializmus a dolgozók előtt széles utat nyitott a tudományokhoz, a szellemi kultúra gazdagságához. A forradalom előtti Oroszországban a felnőtt lakosságnak mintegy háromnegyede írástudatlan volt. Ma a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók több mint háromnegyedének főiskolai vagy középiskolai (befejezett vagy befejezetlen) képzettsége van. Az oktatás különféle fajtáiban több mint 93 millió ember vesz részt. Elvben befejeződött az általános középiskolai képzettségre való áttérés. A társadalmi tudatban a tudományos materialista világnézet uralkodik, felvirágzott a szovjet irodalom és a művészet, mérhetetlenül gazdagítva az egész világ kultúráját. A szocializmus korlátlan lehetőségeket nyitott a tudomány fejlődése előtt, s azt a nép szolgálatába állította. Az országban mintegy 1,3 millió tudományos dolgozó fejt ki tevékenységet — 108-szorta több, mint 1913-ban. A szovjet tudomány nagy sikereket aratott a társadalmi fejlődés folyamatainak vizsgálata során, vezető helyre került a matematika és a mechanika, az elektronika és a fizika számos ágában, az atomenergetikában, a vegyészeiben és a biológiában, az űrkutatásban, a Földről szóló tudományokban és számos más tudományágban. A szovjet nép áldozatkész munkájának igen jelentős eredménye lett a hazánkban felépített fejlett szocializmus társadalma. A fejlett szocialista társadalom a kommunista formáció építésének törvényszerű szakasza. Ebben a szakaszban a szocializmus már saját alapján fejlődik, és egyre szilárdabban érvényesíti alkotó lehetőségeit, mélységesen humánus lényegét. A fejlett szocializmust a tudományos-technikai forradalom eredményeinek a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel való egybekapcsolása, a gazdaságfejlesztés intenzív módszereinek nyomatékos felhasználása, a termelés minőségileg új színvonala és tartalma jellemzi, ami lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építési feladatainak közvetlen teljesítését és a dolgozók jóléte szüntelen növekedésének biztosítását, jelentős sikerek elérését a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. A fejlett szocializmus a társadalmi kapcsolatok egész rendszere érettségének magasabb foka. E kapcsolatok fokozatosan kommunista kapcsolatokká fejlődnek. A dolgozók megbonthatatlan eszmei-politikai és termelési felzárkózottságát a kommunista párt nemes eszményei iránti korlátlan odaadás és a marxizmus—leninizmus elveihez való hűség jellemzi. A fejlett szocializmus ma a társadalmi haladás legjelentősebb eredménye. A fejlett szocialista társadalom koncepciója, amelyet az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok kollektív erőfeszítéssel dolgoztak ki, nagy alkotó hozzájárulást jelent a marxizmus—leninizmus kincsestárának gazdagításához. Az SZKP a fejlett szocializmus elmélete és gyakorlata alapján határozta meg a legközelebbi évek világos és reális akciós irányvonalát, valamint a hosszabb történelmi távlat irányvonalát, s konkretizálta programcélkitűzései megvalósításának módját. Tíz év telt el azóta, hogy pártunk és az egész szovjet nép ünnepélyesen értékelte a szovjethatalom első félévszázadának eredményeit. Történelmi mértékkel mérve ez nem hosz- szú időszak. Ez a tíz esztendő azonban jelentős helyet foglal el a kommunista építés hősi krónikájában azáltal, hogy az ország életében és a nemzetközi színtéren nagy történelmi jelentőségű eseményekben volt gazdag, valamint a társadalmi és a gazdasági fejlődés méretei és komplexitása folytán, ami az érett szocialista társadalmat jellemzi. Egy évtized alatt gyakorlatilag megkétszereződött hazánk azon gazdasági potenciálja amely az elmúlt fél évszázad folyamán jött létre. Mintegy 400 nagy ipari üzemet helyeztek üzembe. A korszerű tudományos és műszaki ismeretek alapján a meglevő üzemek és gyárak ezreit építették újjá, széles fronton teljesülnek az államunk óriási területeit átalakító gigantikus programok. Ezek közé tartozik Oroszország nemfeketeföld-övezete, Nyugat- Szibéria fejlesztésének programjai, Kelet-Szibéria ipari kihasználása a Bajkál—Amur közti vonal körzetében. Lényegesen emelkedett a szovjet emberek életszínvonala, megvalósult hazánk történelmének legnagyobb arányú szociális programja. A 9. ötéves terv időszakában az új szociális intézkedésekre annyi eszközt fordítottunk, mint az előző két ötéves tervidőszak alatt összesen. A párt kidolgozta és következetesen megvalósítja az alapvető és a hosszú távlatú célkitűzések elérésének gazdasági stratégiáját, amelyek közül a legfőb a nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelése. A termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a munka minőségének sokoldalú javítása és a munka termelékenységének gyors növelése — ez az egyedül helyes út hazánk erejének továbi megszilárdításához, a szovjet emberek anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez. A párt gazdasági stratégiájának gerincét az ország gazdasági potenciáljának további növelése, a termelési alapok bővítése és alapvető felújítása, a nehézipar — a gazdaság alapja — kiegyensúlyozott, szilárd növelésének biztosítása alkotja. A legfontosabb gazdasági és társadalmi célok elérését szolgálja a párt mezőgazdasági politikája, amely arra irányul, hogy a mezőgazdasági termelés a gazdaság magasan fejlett szektorává alakuljon át. Folytatása és alkotó módon történő továbbfejlesztése a lenini szövetkezeti tervnek az új feltételek között. Az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság fejlesztésébe csaknem kétszer annyi eszközt ruháztak be, mint a szovjethatalom valamennyi előző évében. A párt jelenlegi mezőgazdasági politikájának megvalósítása elősegítette a növénytermesztési és állattenyésztési termelés fejlődését. Tekintet nélkül a rendkívül kedvezőtlen időjárásra a 9. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági dolgozók elérték azt, hogy a gabonatermés az utóbbi két ötéves tervidőszak folyamán az 1,4-szeresőre, a munkatermelékenység pedig a közös gazdálkodásban 58 százalékkal növekedett. A 10. ötéves tervidőszakban ebben az ágazatban eszközölt beruházások meghaladják a 170 milliárd rubelt és az összberuházásoknak több mint az egynegyedét teszik ki. A gazdaság dinamikus fejlődése alapján új vonásokat ölt a szovjet társadalom szociális arculata. Tovább folytatódik az osztálykülönbségek felszámolása, megszilárdul a szovjet társadalom szociális egyöntetűsége. A munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség szövetsége a munkásosztály vezető szerepével a hazánkban kialakult új történelmi közösségnek — a szovjet népnek szilárd és megbonthatatlan alapja lett. Szilárd és egységes a szovjet szocialista köztársaságok nagy és hatalmas szövetségét alkotó valamennyi nemzet és nemzetiség testvéri barátsága és egysége. Ennek létrejötte és sikeres fejlődése az SZKP lenini nemzetiségi politikájának győzelme, valóban Internacionalista jellegének világos bizonyítéka, a szocializmus nagy vívmánya. Nemzeteink barátságának és együttműködésének szilárd anyagi alapja lett az egész állam keretében kialakult‘egységes gazdasági organizmus. Biztosítottuk valamennyi nemzet és nemzetiség tényleges egyenlőségét a társadalom életének valamennyi szférájában, felvirágzott a kultúra — a nemzeti formájú és szocialista tartalmú kultúra, megszilárdult a dolgozó emberek igazi testvéri barátsága, nemzetiségre való tekintet nélkül, a közös létérdekek, célkitűzések és marxista—leninista ideológia által megpecsételt testvéri barátság. A nemzetiségi politika lenini alapelveinek következetes megvalósítása soknemzetű szocialista hazánk valamennyi nemzetének további sokoldalú kölcsönös közeledéséhez vezet. A Szovjetunió vonzó példaképét adja az emberi társadalom fejlődése egyik legbonyolultabb kérdése sikeres megoldásának. A forradalmi építés, a szabadságért vívott harc folyamatában, a szocialista építés hétköznapjaiban formálódott ki és acélozódott meg a szovjet ember. Hősies munkájával és alkotó tetteivel, bátor kitartásával és derekas helytállásának a Nagy Honvédő Háború kegyetlen megpróbáltatásaiban és önzetlen részvételével osztálytestvéreinek sorsában az egész világon a szovjet ember bebizonyította mélységes odaadását a kommunizmus eszméi iránt, forró hazaszeretetét és internacionalizmusát. A szovjet ember magában egyesíti az eszmei meggyőződést a leküzdhetetlen életerővel, a szüntelen erőfeszítést az ismeretek és a kultúra csúcsainak elérésére, a kollektivizmus iránti érzéket és az elvtársi kölcsönös segítséget. A szovjet ember forrón szereti szocialista hazáját. Egész életének tartalma a kommunizmus nevében végzett lelkes munka lett A szovjet társadalom jelenlegi fejlődési szakaszát a szocialista államiság további szi- Iárdulása és kibontakozása és a szocialista demokratizmus következetes elmélyítése jellemzi. A szocialista demokrácia a nép érdekeit fejezi ki és védelmezi, s a kommunizmus ügyét szolgálja. Megnyilvánul a társadalom egész életében — gazdasági, politikai és kulturális életében, megteremti a feltételeket a személyiség sokoldalú kibontakoztatásához. A szovjet nép hazája tényleges és egyedüli gazdája. Az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének valamennyi legfontosabb kérdését nálunk a munkások, a parasztok és az értelmiség legszélesebb körű közvetlen részvételével tárgyalják és oldják meg. Társadalmunk demokratizmusa kifejezően megnyilvánul a dolgozók képviselői szovjetjeinek, a legreprezenta- tívebb néphatalmi szerveknek sokoldalú tevékenységében. A társadalom életében fontos helyet foglalnak el a szovjet szakszervezetek, amelyek nagy jogokkal és lehetőségekkel bírnak a társadalmi-gazdasági feladatok teljesítése során. Aktív szerepe van a lenini Kom- szomolnak, a szovjet ifjúság szervezőjének, a párt megbízható segítőtársának és tartalékának. A szocialista demokrácia a jogok és a kötelességek, az igazi szabadság és állampolgári felelősség egysége, a társadalom, a kollektíva és az egyének érdekeinek harmonikus összekapcsolása. A szovjet rendszer mélységes demokratizmusának meggyőző megnyilvánulása, hogy az egész nép támogatja a kommunista párt lenini bel- és külpolitikáját, hogy egyre növekszik a néptömegek politikai és munkaaktivitása, mérhetetlenül kibontakozik a szocialista munkaverseny és a munkához való kommunista viszony mozgalma. A párt fáradhatatlanul törekszik össznépi államunk demokratikus alapjainak további tökéletesítésére, amely az új történelmi feltételek között folytatja a proletariátus diktatúrája államának nagy építő küldetését, egyre szélesebb mértékben biztosítja a dolgozók részvételét a társadalom ügyeinek irányításában. A szovjet nép egész hősi történelme, harcban és munkában aratott győzelmei, kimagasló sikerei elválaszthatatlanul összefüggnek a kommunista pártnak, társadalmunk vezető ás irányító erejének tevékenységével. (A határozat befejező részét lapunk holnapi számába* közöljük.]
