Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-24 / 54. szám, csütörtök

TRAKTOROSOK, KOMBÁJN AZ EMELVÉNYEN A GÉP LELKE AZ EMBER Gazdagabb étlap ­kevesebb munkával Újdonságok o Salima '77 D pavilonjában A Liptovsk^ Mikulás mellett levő bobroveci völgyben, a Bé­ke Pionírtáborban lassan meg­telik a tágas terem. Cserzett arcú traktorosok, kombájno­sok foglalnak helyet az aszta­lok mellett, a szlovákiai gép­es traktorállomások és gépja­vító üzemek legjobb dolgozói. Amikor Pavel Molnár szak­ágazati igazgató szól a jelenle­vőkhöz, mindenki feszülten fi­gyel. A felsőbb párt- és gazda­sági szervek nevében elismeré­sét fejezi ki azoknak, akik ál­dozatos munkájukkal segítették elő a termelési feladatok tel­jesítését s 20 millió korona ér­tékű munkával végeztek többet a tervezettnél. Nem volt köny­nyű dolguk, mert sok gondot okozott a szükséges nyersanya­gok és alkatrészek beszerzése. DuSan Pagáí, a szakágazati igazgatóság politikai osztályá­nak vezetője néhány további adattal jellemezte az elvégzett munkát. A gép- és traktorél­lomások, valamint a gépjavító üzemek 317 millió korona ér­tékű szolgáltatást nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek. Fő­leg a szántással és a nagy szakértelmet igénylő növény­védelmi munkákkal nyújtottak nagy segítséget. A szakigazga­tósághoz tartozó 35 vállalat a lehetőségekhez mérten igyeke­zett minél több munkát elvé­gezni. A szakosított brigádok a jövőben még jobb feltételek között dolgozhatnak, mert a mezőgazdaság a 6. ötéves terv­időszakban mintegy 49 000 trak­tort és több mint 10 000 kom­bájnt kap, s ebből a mennyi­ségből megfelelő arányban ré­szesülnek a gép- és traktorállo­mások. Egymás után hangzanak el a beszámolók, s teljes kép ala­kul ki a vállalatok tevékeny­ségéről. A gép- és traktorállo­mások főleg olyan munkafolya­matokat végeznek, amelyek alapos szaktudást igényelnek. A már említett növényvédelmi brigádok tagjai igazán nagy teljesítményt érnek el. Jónéhá­nyan több mint 3000 hektáron permeteztek gyomirtó és nö­vényvédő szereket. A verseny­ben az első helyre Feketevízi Mihály és Vörös István, a Ho­licei (geilei), valamint Ján Frank, a Senicai Gép- és Traktorállomás dolgozói kerül­tek. Ivan Baláí, a Holicei Gép­és Traktorállomás igazgatója vidáman parolázott a kiváló dolgozókkal. — Büszke vagyok rátok fiúk, továbbra is mutassátok meg, hogy mit tudtok! — Mi megtesszük a magun­két — mondották a kitüntetett traktorosok —, csak idejében kapjuk meg a vegyszereket és a szükséges alkatrészeket. Bojtos Vince, Mackó János és Nagy István, a VeTky KrtíS-i Gép- és Traktorállomás növény­védő brigádjának tagjai lelke­sen csatlakoztak hozzájuk: — Jól ismerjük már körze­tünkben a dombokat és a völ­gyeket, tudjuk, hogy melyik dűlőben milyen gyorsan mehe­tünk a gépekkel balesetveszély nélkül. Ha kell, az éjt nappal­lá, az ünnepet hétköznappá tesszük — mondotta Nagy Ist­ván. A kombájnosok versenyében az első helyet a Liptovsk^ Mi­kuláá-i GTÁ szerezte meg. Kombájnosai közül Zdeno Le­hotsktj és Jaroslav Salay E 512-es kombájnnal 614 hektár­ról takarította be a gabonát. A két talpraesett fiatal már tíz éve járja a gabonamezőket az ország különböző részeiben. A múlt évben a levicei (lévai) és a luCeneci (losonci) járásban is arattak. Munkájukat otthon fejezték be. így jött létre a végeredmény, 614 hektárról 40 mázsás átlagos 'hektárhozam mellett 21111 mázsa gabonát takarítottak be. Az örökké mo­solygó Zdeno erről így nyilat­kozott: — A jól megjavított géppel minden időt ki kell használni a betakarításra, a jő eredmény­ért naponta meg kell küzdeni. Az országszerte ismert Ignác Bobek József, az Érsekújvári GTÁ traktorosa, a szántóver­seny győztese. Ignác Klucho, az Ogyallai GTÄ kombájnosa kiváló munkájáért megkapta az Aranykombájn Jelvényt. Klucho, a Hurbanovói (ogyal­lai) Gép- és Traktorállomás többszörösen kitüntetett kom­bájnosa azért kapta meg az Aranykombájn-jelvényt, mert E 512-es kombájnjával évek óta több mint félezer hektár gabo­na termését takarítja be. A múlt évben 806 hektár gabonát aratott le. — Én azt tartom — mondot­ta —, hogy a géppel rugalma­san kell dolgozni. Ha buja a gabona, akkor csökkenteni kell a sebességet, ha pedig ritkább, akkor rá lehet kapcsolni. A kombájnosok szavaiból a felelősségérzet csendült ki. Lé­nyegében az volt a mondani­valójuk, hogy a gép lelke az ember. Ahogy törődnek vele, úgy dolgozik. A traktorosok szántási mun­kaversenye azonban nem hozta meg a várt eredményeket. Csak Bobek József, a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Gép és Traktorál­lomás dolgozója teljesítette a verseny feltételeit. Skoda 180-as traktorával 2377 hek­tárt szántott fel. — Naponta 13—15 hektárt is felszántottam — mondotta a kiváló traktoros. — A munka­helyen nem tétlenkedek, ami­kor oda érkezem, mindjárt kezdem is a munkát. Nyári idő­szakban például már hajnali 3 órakor is a tarlót hántottam. Az értekezlet befejezésekor a traktorosok és kombájnosok a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszte­letére vállalták, hogy a gépe­ket jobban kihasználják és az eddigieknél még több szolgálta­tást nyújtanak a mezőgazdasá­gi üzemeknek. BALLA JÓZSEF A Salima '77 negyedik évfo­lyama bezárta kapuit. A kiál­lított élelmiszeripari terméke­ket és gépi berendezéseket a látogatók tízezrei nézték végig, egyesek a szakemberek, mások a háziasszony szemével. Az utóbbiakat elsősorban az érde­kelte, hogy az elkövetkezőkben mivel bővíthetik az étlapot, il­letve mi az, ami lehetővé teszi, hogy az asztalt kevesebb mun­ka árán még változatosabban lehessen megteríteni. Az érdeklődők erre elsősor­ban a D pavilonban kaptak választ, ahol a hazai élelmi­szeripari vállalatok mutatták be termékeiket, közöttük a legújabhakat is. Úgyszólván nem volt részleg, ahol két-három termék mellett ne lett volna ott „A Salima '77 újdonsága" feliratú tábla. A pavilonba belépőt a húsfel­dolgozó ipar bemutatója fo­gadta. A látogató már útjának kezdetén meggyőződhetett ar­ról, hogy legnagyobb élelmi­szeripari termelési-gazdasági egységeinkben nem feledkez­nek meg a gyártmányfejlesz­tésről, s ezt a tartósság foko­zása, a nagyobb félkészárú-vá­laszték, valamint a higiéniku­sabb és magasabb színvonalú kiszolgálás jegyében teszik. To­vább bővül például a vákuum­csomagolású áruk választéka, sőt csomagolásban sütesre elő­készített szeletet is kínálnak. A gyorsabb és színvonalasabb el­adást szolgálja a csomagolt hús, ami egyre nagyobb meny­nyiségben és változatban — például szeletekre vágva — kapható. A részleg új, kétségkí­vül legfigyelemreméltóbb ter­méke volt a nyershúsból ké­szülő Nitrán szárazszalámi. Az ésszerű táplálkozásban egyre nagyobb szerepet kap­nak a növényi zsiradékok, az étolajak és a vaj, az utóbbiból is elsősorban a csökkentett ka­lóriatartalmú. A zsíripar termé­keinek széles választéka iga­zolta, hogy az iparág fejlesztési programja összhangban van az ésszerű táplálkozás követelmé­nyeivel. Hazánkban 1975-ben fejen­ként 215 kilogramm tejet, il­letve tejterméket fogyasztot­tunk. A hatodik ötéves tervidő­szak utolsó évében e mennyi­ség 10 kilogrammal lesz na­gyobb, az egészségügyi dolgo­zók által javasolt optimális mennyiség pedig 250 kilo­gramm. A tejfeldolgozó iparra tehát nem kis feladatok vár­nak, hiszen a fokozott fogyasz­tás nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi fejlődést is fel­tételez. Ez utóbbiról adott tá­jékoztatót az iparág kiállítási részlege. A hagyományos kivi­teli termékek, a szárított tej, a juhtúró és egyes sajtfélék mellett bemutatták azon ter­mékeiket, amelyek az elmúlt évben, sőt csak az utóbbi idő­ben kerültek a piacra. Ilyen a tartósított tej, amelynek két hónap a jótállási ideje. Az Idén a tavalyi mennyiség kétszere­sét kerek tíz millió litert kap­nak a vásárlók. Újdonság a ne­gyedliteres csomagolásban és fogyasztható állapotban árusí­tott vaníliás és kakaós puding, valamint a Dita és a Dita spe­ciál pasztőrözött sajt. , A hatodik ötéves tervidőszak éveiben zöldség- és gyümölcs­fogyasztásunk is dinamikusan fejlődik. 1975-ben tejenként 82 kilogramm zöldséget és 55 ki­logramm gyümölcsöt fogasz­tottunk, s 1980-ig az átlagfo­gyasztásnak zöldségből 7, gyü­mölcsből pedig 10 kilogram­mal kellene növekednie. A cél elérésének feltételeit a „Vita­minok részlege" taglalta. A lá­togatók itt megismerkedhettek zöldség- és gyümölcstermeszté­sünk termékeivel. A kiállítás látogatói a Szesz és Konzervgyárak vezérigazga­tóságának részlegénél sokáig elidőztek. A mai háztartást már nehezen lehet tartósított kész­ételek nélkül elképzelni, hiszem a gyorsan elkészíthet vacsora nagyon megkönnyítheti a há­ziasszony munkáját. A látoga­tók meggyőződhettek arról, hogy a konzerviparban is ro­hamos a fejlődés, a választék egyre nagyobb. A részleg két forgó állványa külön is magá­ra hívta a figyelmet. Az egyi­ken gyermektáplálékok széles választékát, a másikon pedig a legújabb termékeket, többek között a többféle gyümölcsből készült kompótot, a csökken­tett cukortartalmú, savanykás lében eltett szilvát és piros pa­radicsomot, a fekete ribiszké­ből készült dzsemet és szörpöt mutatták be. A Sör- és Malátagyárak ve­zérigazgatóságának részlegén a sörök bőséges választéka mel­lett gazdag volt az üdítő italo­kat bemutató részleg. Az üz­letek, cukrászdák tényleges kí­nálatára gondolva szinte hihe­tetlennek tűnik, hogy Szlová­kiában több mint harminc fél« üdítő italt készítenek. Sokan érdeklődéssel nézték végig a malom és sütőipar ter­mékeit, hiszen újdonságokat itt is láthatott az érdeklődő. To­vább bővül a tésztafélék ós a csomagolva árusított kenyerek választéka. Jelenleg a kenye­rek tizenkilenc tagú családjá­nak közel felét már csomagol­tan is -árulják. Újdonság a pia­con a kilós és a diabetikus ke­nyér, a vitaminokkal dúsított és többtojásos tészta, valamint a túrós lepény. EGRI FERENC Zdeno Lehotsky és Jaroslav Salay, a Liptovsktj Mikulás i GTÁ és Szlovákia legjobb kombájnosai. (A szerző és Koritár felvételei) Ha reggelre még jegessé vá­lik is a tető, napközben az egyre melegebben tűző napsu­garak már sejtetik — nincs messze a tavasz. Vajon milyen lesz a kikelet, mit hoz az 1977-es év a Ko§ice-vidéki já­rás földműveseinek? — ezzel a kérdéssel kerestem fel Jozef Hronec elvtársat, az SZLKP Ko­Sice-vidéki Járási Bizottságá­nak titkárát. — Felkészülten várjuk a ta­vaszt — válaszolta a titkár, majd így folytatta: — Nagy fel­adatok várnak ránk 1977-ben. Mint ismeretes, a ícözponti ter­vek feladatul adták a kelet­szlovákiai kerület mezőgazda­sági dolgozóinak, mindent te­gyenek meg annak érdekében, hogy 1980-ban már 860 000 ton­nányi szemes termény terme­lésére legyenek képesek. Kerü­letünk növénytermesztői meg­tárgyalták ezt a feladatot — s figyelembe véve a reális lehe­tőségeket, az önellátás megva­lósításának fontosságát —, s vállalták, hogy 1980-ban a ter­vezettnél 140 000 tonnával töb­bet, vagyis 1 millió tonna sze­1977. me s terményt termelnek. A Ko-' 5ice-vidéki járásról elmondha­II. 24. tom, hogy a kerület harmadik legjelentősebb gabonatermelő 5 vidékének számít, és ebből adó­- dóan az 1 millió tonna szemes termény 17,6 százalékát, te­MILYEN LESZ A KIKELET? PÁRBESZÉD A KOSlCE-VIDÉKI JÄRÄS MEZŐGAZDASÁGÁRÓL hát 175 000 tonnát a mi járá­sunkban kell termelni. 1977-ben és a következő években is ezért méltán gabonatermeszté­sünk növelésére kívánjuk a legnagyobb gondot fordítani. — A feladatok megvalósítá­sának sikere elsősorban az em­bertől, találékonyságától, és nem utolsósorban helytállásától függ, de fontos a célok kitűzé­sének helyes volta is. Az Önök járásában céljaik meghatározá­sakor miből indultak ki? — Tény, hogy nem könnyű ez a feladat, de hangsúlyozom, hogy reális. Célkitűzéseink megfogalmazásakor az elért eredményekre építettünk. Ta­valy 36 800 hektáron termesz­tettünk gabonaféléket és 35,9 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Az 1975-ös év gabo­natermesztési eredményeihez viszonyítva 18 822 tonnával ter­meltünk többet. Több mezőgaz­dasági üzemünkben már egé­szen kimagasló eredmények is születtek. A Hraniőná pri Hor­náde-i Efsz-ben például 57,6, a seüaiban 48,7, a Cafiaiban 48,1 mázsás átlagos hektárhozamo­kat értek el. A Valalikyi Állami Gazdaságban 1655 hektárról 50,4, a nagyídaiban 1100 hek­tárról 47 mázsás átlagos hek­tárhozam elérésének örülhet­tek. Természetesen azt sem hallgathatom ei, hogy volt hét olyan szövetkezet, ahol az ag­rotechnikai előírásokat nem tartották meg, s ezért tervei­ket sem tudták maradéktalanul teljesíteni. — Melyek? — Például a Budulovi Efsz. Nekik az idén nagyon meg kell mutatniuk, hogy pár évvel ez­előtt nem véletlenül kaptak Munkaérdemrendet. Az idén 3125 hektárnyi vetésterületükön 47,8 mázsás átlagos hektárho­zamot kell elérniük ahhoz, hogy teljesítsék .a tervet, s hogy a tavalyi lemaradást — az 1300 tonnányi gabonát — is behozzák. Mi bízunk a bodollói növénytermesztőkben, s azt is tudjuk, hogy sok becsületes, jó kommunista dolgozik ott, akik a nehezebb feladatokkal is ké­pesek megbirkózni. Ugyancsak nagy feladatok várnak a csé­csiekre is. Ök tavaly hatvan tonna gabonával maradtak adó­sak, ezért az idén egy-egy hek­tár földterületről 6,9 mázsával kell többet betakarítaniuk, mint 1976-ban. Ez azt jelenti, hogy összesen 8510 tonna sze­mes terményt kell termelniük, vagyis 45,4 mázsás átlagos hektárhozamot kell elérniük. Hasonló a helyzet a Buzitai Efsz-ben is. Ahhoz, hogy be­hozzák a lemaradást és telje­sítsék ez évi feladataikat, ne­kik 2 695 hektárnyi vetésterü­letről 44,7 mázsás átlagos hek­tárhozam elérésével 12 050 ton­na terményt kell betakaríta­niuk. A további négy gazdaság­ban a tavalyi lemaradás már nem volt ilyen jelentős. — 1977-ben a gabonater­mesztés szakaszán a Kosice­vidéki járásban milyen ered­ményeket kell elérni? — Járásunkban gabonafélék­ből a múlt évi 35,9 mázsáról 39,4 mázsára kell növelni az átlagos hektárhozamot, vagyis 12 700 tonnával kell többet ter­melnünk, mint tavaly. Ez ösz­szesen 149 450 tonna ter­ményt jelent. A feladatok fon­tosságával, megvalósításuk le­hetőségeivel az év kezdetén behatóan foglalkoztunk egy já­rási aktívaértekezleten, ame­lyen valamennyi szövetkeze­tünk és állami gazdaságunk képviselve volt. Napjainkban — az említett értekezlet határo­zatai alapján — minden gazda­ságban a saját helyzetükből ki­indulva Intézkednek annak ér­dekében, hogy eredményeink minél jobbak legyenek, hogy sikeresen haladhassunk tovább az önellátás megvalósítása felé vezető úton. — E feladatok megvalósítá­sában kiktől várnak még segít­ségét? — A legtöbb feladat a nő­vénytermesztőkre hárul, de ter­mészetesen a falusi pártszerve­zetek, a hnb és a SZISZ-tagok segítségére is számítunk. Min­denekelőtt pedig sokat várunk a tudomány legújabb vívmá­nyainak felhasználásától. to­vábbá a mezőgazdasággal szo­rosabb kapcsolatban álló üze­mektől. Járásunkban tavaly pél­dául problémát okozott a ku­korica határidőben való beta­karítása, mivel nem volt ele­gendő gépünk. Ez az állapot az idén már minden bizonnyal nem fog bekövetkezni, ugyanis 20 kukoricakombájnt kaptunk a Szovjetunióból. Ezek a gé­pek a szem kiváló betakarítá­sán kívül a szárat is begyűj­tik. SZ. GY

Next

/
Oldalképek
Tartalom