Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-22 / 52. szám, kedd

AZ ARAB ORSZÁGOK ÉS IZRAEL IS KÉSZEK RÉSZT VENNI A GENFI ÉRTEKEZLETEN NÉZETELTÉRÉS A PALESZTIN KÉRDÉSBEN Damaszkusz — Cyrus Var.ce amerikai külügyminiszter — hat közel-keleti országban tett látogató körútja befejeztével — Damaszkuszból visszaindult az Egyesült Államokba. Elutazása előtt, amerikai új­ságírókkal beszélgetve kijelen­tette: „Nagyon éles ellentéte­ket“ kell leküzdeni, amíg meg­valósul a közel-keleti béke. Vance szerint megbeszélései so­rán meggyőződött arról, hogy mind Izrael, mind az arab or­szágok készek részt venni az év második felében a genfi ér­tekezleten, amelyen a? átfogó rendezést vitatnák meg. Az „el­járási kérdésekben“ — minde­nekelőtt a palesztinaiak részvé­telét illetően — már korántsem beszélhetünk ilyen egységről — fűzte hozzá az amerikai külügyminiszter, majd a közel- keleti probléma három fő ele­mét a következőkben határozta meg: A béke megteremtése, a megszállt területekről történő visszavonulás és a palesztinok sorsának rendezése. Jeruzsálem — Állom izraeli külügyminiszter a szokásos ka­binetülésen Vance látogatásáról előterjesztett jelentésében ki­fejtette, hogy az Egyesült Ál­lamok, Izraelhez hasonlóan, el­lenzi egy „harmadik állam“ Nicosia — A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizottságának közzé­tett nyilatkozata rámutat, hogy Makariosz érsek, köztársasági elnök és Rauf Denktas január 27-i és február 12-i találkozói utat nyitnak a ciprusi kér­désnek az ENSZ keretében tör­ténő békés, demokratikus és igazságos megoldásához. E ta­lálkozók legfontosabb eredmé­nye a közösségek közötti tár­S oares portugál kormány­fő római tartózkodásá­val fejezte be a múlt hét vé­gén nyugat európai körútját. Négy közös piaci fővárost — Londont, Dublint, Koppenhágát és végül Rómát — keresett fel avégett, hogy tájékozódjon: ho­gyan ítélik meg a Közös Piac tagországai Portugália csatla­kozási szándékát a közösség­hez. A portugál szocialista párt tavaly áprilisban csekély több­séggel nyerte meg a parlamen­ti választásokat és így csak ki­sebbségi kormányt alakíthatott. Már a választási kampány so­rán is többször hangoztatták a párt képviselői, hogy ha kor­mányra kerülnek, „kiigazítják“ az előző haladó kormány egyes gazdaságpolitikai intézkedéseit, többek között leállítják a föld­reformot és a tulajdonosokat kártalanítják. Azt is ígérték továbbá, hogy a külföldi érde­keltségeket, amelyekre még nem terjedt ki az államosítás, érintetlenül meghagyják tulaj­donosaik kezén. Áprilisban alakult meg a jobboldali beállítottságú Soares- kormány és gazdasági program­jában azóta is első helyen sze­repel Portugália bevonása a Kö­zös Piacba. Csaknem egy év telt el az­óta és a szocialista párt ígére­tei jórészt már megvalósultak. A földbirtokosok túlnyomó ré­sze visszakapta korábban álla­(palesztinai) létrehozását Iz­rael és Jordánia között. Ugyan­akkor „a jó irányba tett lépés­nek“ minősítette Szadat egyip­tomi elnök közelmúltban ét* hangzott kijelentését. Szadat Jordánia és egy palesztin állam szoros kapcsolatait szorgal­mazta még a genfi értekezlet felújítása előtt. A hírügynöksé­gek ezzel összefüggésben emlé­keztetnek arra, hogy Szadat az amerikai külügyminiszternek egy Jordánia és a leendő pa­lesztin állam közötti „konföde­ráció“ kialakításáról beszélt. Allon azt is közölte, hogy az Egyesült Államok mindaddig nem ismeri el a PFSZT-t, amíg az nem fogadja el a Biztonsá­gi Tanács 242. számú határoza­tát és nem ismeri el Izraelt. Vancel állítólag arról is bizto­sította Allont, hogy az Egye­sült Államok nem szándékozik saját rendezési tervet előter­jeszteni, csupán „jőszolgálatait“ ajánlja fel. Az amerikai külügyminiszter elmondotta még, hogy a meg­látogatott országok vezetői el­fogadták az egyesült államok­beli látogatásra szóló meghí­vást, Asszad szíriai elnök vi­szont a tervek szerint Európá­ban találkozik Carter elnökkel. gyalások március 21-ével törté­nő felújításáról szóló megálla­podás. Az AKEL nyilatkozata jóaka­ratra szólítja fel a ciprusi tö­rök közösség politikai vezetőit és az ahhoz tartozó lakosságot és meggyőződését fejezi ki, hogy minden ciprusinak közös a célja és a megfelelő ENSZ- határozatok végrehajtása mind a ciprusi görögök, mind a cip­rusi törökök érdekeit szolgálja. mosított birtokait, vagy megfe­lelő pénzbeli kártalanításban részesült. A nyugati tőke meg­nyugodott: nincs mitől félnie, nem kell menekülnie Portugá­liából, hiszen a jobboldali ka­binet szinte az ő kénye-kedve szerint cselekszik. Soaresék céljai közül azonban a közös piaci tagság még ma sem való• sült meg. Igaz, minden csele­kedetükkel olyan gazdasági döntésekre törekedtek, amelyek elnyerik a közös piaci tagor­szágok tetszését. Nyugati kö­rökben — főleg Portugáliával legszorosabb gazdasági kapcso­latokat fenntartó közös piaci országokban — megelégedéssel nyugtázták, hogy a kisebbségi kormány fokozatosan letéríti Portugáliát arról a forradalmi útról, amelyre 1974 áprilisában a fasiszta rezsim megdöntése után lépett. A portugál miniszterelnök már az ősszel is többször ta­nácskozott a Közös Piac illeté­keseivel a tagság kérdéséről. Az év végén aztán mintha egy időre félretették volna a té­mát. A csatlakozás kérdése ja­nuárban újra előtérbe került, igaz ugyan kicsit más vonat­kozásban. Haig tábornoknak, a NATO európai erői főparancs­nokának Lisszabonban tett lá­fFolytatás az 1. oldalról) melyek erkölcsi és anyagi tá­mogatást nyújtanak a dél-afri­kai rendszernek, s ellátják a legkorszerűbb stratégiai fegyve­rekkel, beleértve a nukleáris berendezéseket is. Szomália és Csehszlovákia egyetértettek abban, hogy Zim- babwéban adják át a hatalmat az afrikai lakosságnak. Mo­zambiki Felszabadulási Front (FRELIMO) párttá alakítását sorsdöntőnek minősítették. Na­míbiát illetőleg a két fél meg­egyezett abban, hogy a nem­zetközi akcióknak nagyobb nyomást kell gyakorolniuk a dél-afrikai rendszerre, hagyja el ezt a területet, s adja át a hatalmat a namíbiai nép tör­vényes képviselőjének. A két fél kifejezte nyugta­lanságát a közel-keleti helyzet miatt, amely komolyan veszé­lyezteti a világbékét és a biz­tonságot. Hangsúlyozták: a tar­tós és igazságos megoldás le­hetőségét csakis Izraelnek az 1967-ben elfoglalt arab terüle­tekről való teljes kivonulása biztosíthatja. Csehszlovákiát és Szomáliát nyugtalanítja az egyre fokozó­dó lázas fegyverkezés, amely hátráltatja a legégetőbb politi­kai, gazdasági és más problé­togatására gondolunk itt első­sorban. Ilyen magasrangú NATO-képviselő első ízben járt Portugáliában. Az ország főként stratégiai szempontból fontos a NATO-nak, mert föld­rajzilag közel van a Földközi­tenger bejáratához. Ebből is nyilvánvaló, hogy míg Portugá­liát elsősorban gazdasági szem­pontok vezérlik a csatlakozás mérlegelésénél, addig a NATO és a Közös Piac szempontjából a stratégiai vonatkozások sem elhanyagolandóak. Soares kormányfő múlt heti nyugat-európai látogató-kőrút­jának fő célja a közös piaci csatlakozás egyengetése volt. A miniszterelnök többször is sürgősnek nevezte ezt. Hogy miért? Ennek beszédes magya­rázata a válság-statisztika: az országban csaknem 20 százalé­kos az infláció, százezrekre rúg a munkanélküliek száma, több milliárdra a külföldi tar­tozások. A gazdasági bajok közepette a kormány tehetetlenségére mi sem jellemzőbb, hogy a belső gazdasági gondok megoldását csakis a nyugati tőkés orszá­gokkal történő szorosabb együttműködésben látja. A Portugál Kommunista Párt már számtalan nyilatkozatban mák megoldásának lehetőségiét. Szükségesnek tartják olyan konkrét intézkedések foganato­sítását, melyek szigorú nemzet­közi felügyelettel a teljes le­szereléshez vezetnének. Hang­súlyozták: a világbéke és a biztonság megőrzése érdekében elengedhetelenül szükséges, hogy megakadályozzák az In­diai-óceán térségében az impe­rialista katonai bázisok kiépí­tését. A két fél megítélése szerint a nemzetközi légkör javítása ér­dekében a Koreai-félszigeten is enyhíteni kell a feszültséget. Támogatják a Koreai Népi De mokratikus Köztársaság kor­mányának az ország békés egyesítésére és arra vonatkozó javaslatát, hogy Dél-Koreából vonják ki a külföldi haderő­ket. A két fél támogatja a fejlő­dő országoknak az egyenlőtlen gazdasági kapcsolatok felszá­molásáért és a gazdasági for­rásaik feletti önrendelkezési jo­gukért folytatott küzdelmét. Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere baráti látoga­tásra meghívta Abdurrahman Barre Szomáliái külügyminisz tért, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. A látogatás idő­pontjáról diplomáciai úton dön­tenek. helyesen figyelmeztetett: a kö­zös piaci csatlakozás azt vonná maga után, hogy Portugália szinte importálná az inflációt a többi közös piaci országból. Az Intelem ellenére a kormány továbbra is úgy eselekszik, mintha a Közös Piac lenne szá­mira az egyedüli „mentsvár". A portugál kormányfő a múlt héten mind a négy meglátoga­tott fővárosban támogatást kért az illető országok kormányai­tól. A reagálások meglehetősen eltérőek voltak. A brit kormány feltétlen támogatásáról bizto­sította Soarest. A kisebb orszá­gok, Izland és Dánia, valamint a válság mélypontján levő Olaszország már jóval óvato­sabban válaszolt. Az utóbbiak féltékenyek Portugáliára és ez érthető is. Tény, hogy Portugá­lia lenne a Közös Piac gazdasá­gilag legfejletlenebb tagállama. A három ország attól tart, hogy a fejlesztési alapból ezért je­lentős részt Portugália kapná és nekik kevesebb jutna a jö­vőben. A portugál miniszterelnök azonban derülátó és számít ar­ra, hogy országa hamarosan belép a Közös Piacba, annak tizedik tagállamaként. E biza­kodásra alapozta azt a bejelen­tését, hogy márciusban hivata­losan benyújtja a csatlakozási kérelmet a brüsszeli közös pia­ci központba. P. VOÍWYIK ERZSÉBET Mérföldkő Csehszlovák—jemeni együttműködés Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere e napokban hivatalos látogatáson a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ságban tartózkodik. Első ízben került sor csehszlovák külügy­miniszter látogatására, Moham­med Saleh Mutija jemeni kül­ügyminiszter meghívására. A két külügyminiszter értékeli a kölcsönös kapcsolatok eddigi kedvező alakulását, megvitat­ják a baráti kapcsolatok és az együttműködés további lehető­ségeinek kihasználását és át­tekintenek néhány időszerű nemzetközi kérdést. A CSKP XV. kongresszusa ha­tározataival összhangban, ame­lyek hazánk nemzetközi kap­csolataira vonatkoznak, kül­ügyminiszterünk e célok meg­valósításának szellemében uta­zott az afrikai országba. A lá­togatás szervesen épít azokra a párt- és kormányszintű ta­nácskozásokra, amelyek a két ország között a jemeni függet­lenséget és az 1967-es diplo­máciai kapcsolatok felvételét követően létrejöttek. Bohuslav Chňoupek jemeni látogatása hazánk konkrét hoz­zájárulását bizonyítja, az afri­kai népek imperialistaellenes és nemzeti felszabadító harcának támogatásához. A szocializmus útján haladó jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság külpolitikai irányvo­nala egyértelműen imperialis- taellenés és az ország vezetői mindenekelőtt gazdasági téren szorosabbra kívánják fűzni kap­csolataikat a szocialista közös­ség országaival. Kétoldalú kapcsolataink ked­vezően fejlődnek a gazdasági és kulturális téren megkötött együttműködési megállapodá­sok alapján. A gazdasági kap­csolatokat rögzíti az 1972-ből származó bankhitelről szóló jegyzőkönyv, az 1973-ban meg­kötött gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megál­lapodás, valamint az 1974-ből származó bankmegállapodás. Kölcsönös kapcsolataink fejlő­dését jelentős mértékben előse­gítik a gazdasági és műszaki együttműködésről, valamint a bankkölcsönök folyósításáról szóló megállapodások. A Jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság a nyújtott hiteleket a geológiai kutatások finanszíro­zására, rádióadók építésére közszükségleti cikkek, építésze­ti és füldmegmunkáló gépek vásárlására fordítja. A Nemzeti Front tömegszervezetei közül a Szakszervezetek Központi Taná­csa jelentős mértékben kiveszi részét a gazdasági együttműkö­désből és a múltban már több­ször is anyagi segítséget nyúj­tott a jemeni szakszervezetek­nek. Az 1975-ben megkötött kultu­rális együttműködési megálla­podással összhangban számos jemeni diák ösztöndíjasként ta­nul hazánk főiskoláin és az együttműködés keretében sor került kulturális és műszaki-tu­dományos szakemberek kikép­zésére is. A közeljövőben sor kerül egy kiegészítő jegyző­könyv aláírására az említett megállapodáshoz. Figyelemre­méltó, hogy a jelentős szak- szervezeti kapcsolatok mellett ugyancsak fontos a két ország ifjúsági szervezetei közötti együttműködés. A kétoldalú gazdasági és kul­turális együttműködés eddigi eredményei, az aktív kormány- szintű kapcsolatok és az az igyekezet, hogy mindkét or­szág bővíteni kívánja kölcsö­nös baráti kapcsolatait, kedve­ző politikai légkört teremtenek ahhoz, hogy külügyminiszte­rünk konstruktív tárgyalásokat folytasson a jemeni fővárosban. Bohuslav Chňoupek jemeni lá­togatása összhangban van a csehszlovák külpolitika béke­törekvéseivel és újabb hozzájá­rulást felent a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez és a bé­kés egymás mellett élés alap­elveinek megvalósításához a nemzetközi kapcsolatokban. MIROSLAV HRADEC A japán dolgozók tavaszi offenzívája során több nagyobb méretű sztrájkra és nagygyűlésre kerül sor a munkások követeléseinek támogatására. Ezek elsősorban az egymilliós főt elérő munkanél­küliség és az adók csökkentésére, az infláció megállítására irá­nyulnak. Felvételünkön egy tüntetés részvevői Tokió utcáin. (CSTK — Japan Press-felvétel) PAVOL BAHYL LONDONBAN London — Pavol Bahylt, a CSSZSZK általános gépipari miniszterét, aki háromnapos hivatalos látogatáson Nagy- Britanniában tartózkodik, teg­nap fogadta Alan Williams an­gol iparügyi miniszter. A két ország képviselője megtárgyal­ta az angol—csehszlovák gaz­dásági együttműködés jelenle­gi helyzetét és továbbfejleszté­sének lehetőségeit, főleg az autóipar és a megmunkáló gép­ipar területén. Foglalkoztak a műszaki együttműködés kérdé­sével is. ÚJ LEHETŐSÉG A CIPROSI KÉRDÉS RENDEZÉSÉRE Az AKEL nyilatkozata Közlemény külügyminiszterünk Szomáliái látogatásáról VÁLASZTÁSOK — SZADÁLYTALANSÁGOKKAL San Salvador — Vasárnap — mint az várható volt — kétes körülmények között zajlottak le az elnökválasztások a négy­millió lakosú kis közép-ameri­kai országban, Salvadorban. Carlos Humberto Romero ezre­des, egykori hadügyminiszter, az eddig is uralmon lévő Nem­zeti Egyetértés Pártja jelöltje rögtön a szavazások befejező­dése után bejelentette győzel­mét és még azt sem tartotta szükségesnek, hogy megvárja a szavazólapok összeszámlálását. Romerőt támogatják az ameri­kai monopóliumok, a salvadori hadsereg tisztjei és a helyi oli­garchia. A nemzeti ellenzéki szövet­ség jelöltje, Ernesto Clara- mount ezredes, a nyugalmazott katonatiszt a választások tör­vénytelen lebonyolításával vá­dolja a kormányt. Kijelentette, hogy a választásokon a szava­zóhelyiségek töbségében súlyos szabálytalanságok voltak. Az ezredes hangsúlyozta, hogy a hatóságok megakadályozták a szavazás törvényes lebonyolí­tását. Kommentárunk A »mentsvár« kapujában

Next

/
Oldalképek
Tartalom