Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-21 / 51. szám, hétfő
ÉRDEMES MEGLÁTOGATNI SALIMA ’77 Élelmiszeriipari termékek és gépek nemzetközi seregszemléje a brnói Salima '77 vásáron Szerdáig tart még Brnóban az a nagy nemzetközi élelmiszeripari bemutató, melynek hazai népszerűsége és külföldi visszhangja az eddigi négy évfolyam során örvendetesen megnövekedett. Ez érthető is, hiszen a vásár az emberi szükségletek alapvető területét öleli fel. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a táplálkozáshoz való viszonyunk az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, változott, bár nem mindig pozitív értelemben. A kimutatások szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 1950-től 1970-ig évi átlagban 5,5 százalékkal, tehát húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt, s a hatodik ötéves tervidőszak ezen a szakaszon további mennyiségi növekedést és minőségi változásokat eredményezett. Az 1 főre eső húsfogyasztás például az 1970-es 71,9 kg-ról 1975-ben 81,2 kg-ra nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban Is élvonalba helyezi hazánkat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mennyiségi növekedés mellett a fogyasztott élelmiszerek összetétele eddig nem sokat változott, aminek elsősorban a nemzeti eledelek és a családi étlapok hagyományos jellegében kereshetjük az okát. Pedig az új életfeltételek a táplálkozással szemben is új igényeket támasztanak, ahogy azt az ésszerű táplálkozás követelményeit ismertető írások és előadások hangsúlyozzák. Természetesen azon is sok múlik, hogy mit kínálnak fel a termelők, milyen választék után nyúlhat a fogyasztó az üzletekben. A lakosság élelmiszerekkel való ellátása, Illetve az ésszerű táplálkozás feltételeiről való gondoskodás éppen ezért szocialista államunk egyik kulcsfontosságú feladata. Ezeket a követelményeket már a mezőgazdasági termelésben is szem előtt kell tartani, hiszen az élelmiszeripar termékeinek minőségét, választékát elsősorban az dönti el, hogy milyen alapanyagok kerülnek feldolgozásra. Ugyanakkor ma már az is rendkívül fontos, hogy milyen technológiával készülnek az élelmiszeripari termékek, a különböző kész- és félkész áruk. A tudományos-technikai forradalom az élelmiszeriparban is kibontakozik, ami azt jelenti, hogy a termelési folyamatok gépesítésével és automatizálásával ugrásszerűen megnövekszik a munka termelékenysége, nagyipari komplexumokba összpontosul a termelés, s a tudományos-műszaki fejlesztés gyakorlati érvényesítésének, az új technika és technológia bevezetésének rendszerint új termék az eredménye. Erről egyébként a Salima ’77 nemzetközi élelmiszeripari vásár látogatói a B és az F csarnokban személyesen is meggyőződhetnek. A nemzetközi élelmiszeripari vásárnak tehát meglehetősen sokoldalú a jelentősége. Elsősorban azt segíti elő, hogy a termelők jobban szolgálják a fogyasztók jól felfogott igényeit, elősegítse az ésszerűsítést és a hatékonyság növelését ebben a fontos népgazdasági ágazatban, megismertesse a fogyasztókkal a technológiai és a gyártmányfejlesztés legújabb eredményeit, s ugyanakkor ezen a szakaszon Is előmozdítsa a nemzetközi együttműködés előnyeinek kihasználását, a külgazdasági kapcsolatok kiszélesítését. Habár az alapvető élelmiszerek termelésében manapság minden állam a lehető legteljesebb önellátásra törekszik, ez egyáltalán nem csökkenti a külkereskedelem jelentőségét, sőt inkább elősegíti a termékeknek a választék bővítésére irányuló csereforgalmát. Az élelmiszer- ipari termékek kivitelének az a legfontosabb feltétele, hogy biztosítva legyen az exportáló állam lakosságának élelmiszer-ellátása, s jól tudjuk, hogy a közélelmezés mai világhelyzetében ez nem egyszerű kérdés. Külgazdasági viszonylatban tehát nem is annyira az élelmi- szeripari termékek kölcsönös forgalmának bővítéséről van szó, inkább a speciális gépi berendezések kölcsönös szállítása kerül előtérbe. Az élelmiszeriparban ma már olyan nagy teljesítményű és bonyolult gépsorok érvényesülnek, amelyek gazdaságos gyártása csak széles nemzetközi szakosítás keretében lehetséges. A KGST-országok ezt a szakosítást tervszerűen valósítják meg, ám a nemzetközi együttműködésbe a kölcsönös előnyösség alapján a nyugati tőkés vállalatok is bekapcsolódhatnak. E néhány gondolat után nézzünk körül egy kissé a kiállítás és a vásár területén. A szakosított kiállításoknak nagy előnyük az, hogy könnyen áttekinthetők, ami a Salima ’77-re teljes mértékben vonatkozik. Igaz ugyan, hogy a kiállításra érkező látogatók dilemmában vannak, hogy vajon a kiállítási pavilonok felé vegyék-e először az útjukat, vagy pedig a G csarnokban elhelyezett elárusító központok felé, ahol a bemutatott új hazai termékek és a külföldről behozott élelmiszeripari áruk többségét megvásárolhatják. Ha ugyanis a bevásárlással kezdik, akkor a jól megtömött táskákkal bizony már nem olyan kényelmes a csarnokok látogatása, pedig megéri, hiszen annyi sok érdekes található itt, különösen a C csarnokban, ahol a résztvevő államok mutatják be exportra kínált termékeiket. Található itt spanyol mandulától és mogyorótól kezdve kubai rumon és cukorkán, jugoszláv kolbászon és oldalszalonnán, bolgár paradicsomon és paprikán, magyar szalámin és konzerveken át a legkülönfélébb speciális készítményekig minden, ami iránt érdeklődés mutatkozik a világpiacon, s ami a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem tárgyát képezheti. Ez természetesen többnyire csak kínálat, s annak, hogy fogyasztóink az üzletekben is találkozhassanak ezekkel a tetszetős és bizonyára ízletes termékekkel, egyrészt az a feltétele, hogy a mi mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk is sikeresen teljesítse exportfeladatait, hiszen a sörárpa, a komló, a sör, a prágai sonka és a többi kiváló minőségű hazai termék jól elhelyezhető a világpiacokon, csak legyen belőle elég. A hazai élelmiszeripar termékeinek bemutatója egyébként a főbejárathoz legközelebb álló D pavilonban összpontosul, s az ésszerűen gondolkozó látogató jobban teszi, ha itt kezdi el a terepszemlét, mert bizony sok látnivaló akad. A G pavilon elárusítóhelyeinek forrásai egyébként is szinte kimeríthetetlenek, nem kell attól tartani, hogy délre, délutánra kifogy az áru. Igaz ugyan, hogy a szervezők napi 1 millió koronás forgalomra számítottak, s már az első napon 1,2 millióra szökött fel a bevétel. A D pavilon mögötti B csarnokban az élelmiszeripari gépek zakatolnak tarka nemzetközi összetételben. Mintha nem is élelmiszeripari vásáron, hanem gépipari kiállításon lennénk. Bár e gépek iránt inkább az egyes élelmiszeripari szakágazatok dolgozói érdeklődnek, az alkalmi látogatók is elcsodálkozva figye’ \ a különböző húsfeldolgozó, turmix- és fagylaltkészítő, speciális készítményeket gyártó, csomagoló és egyéb gépek sokaságát, amelyek többségét működés közben mutatják be az érdeklődőknek. Innen az út a már említett C pavilonba vezethet, melynek három szintjén a látogatók pontos képet kapnak arról, amit ebben a szakágazatban a világ termel és fogyaszt. Ez a nemzetközi bemutató nemcsak érdekes, hanem tanulságos is, számos tekintetben lehetővé teszi az összehasonlítást a hazai és a külföldi élelmiszeripar eredményei és irányzatai közölt. A vásárt látogató érdeklődők nagy számából arra következtethetünk, hogy a Salima ’77 nemzetközi élelmiszeripari vásár eredményesen tölti be feladatait, méltó a nemzetközi érdeklődésre és elismerésre, s mint a brnói vásárterület egyik legnépszerűbb rendezvénye, a jövőben Is nagy szerepet játszik majd az ésszerű táplálkozás feltételeinek kialakításában, a lakosság növekvő igényeit kielégítő mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésében. MAKRAI MIKLŐS IS2Ó 1977. II. 21. MONGÓLIA ÁLLATTENYÉSZTÉSE Mongólia népgazdaságának alapvető ága az állattenyésztés. Az ország kivitelének mintegy 90 százaléka élő állat és állati termék. Az egy főre jutó évi hústermelés jelenleg 143 kilogramm, amivel a szocialista országok között az első helyet foglalja el. A szarvasmarha-állomány eléri a 2,4 milliót, a juhállomány a 14,5 milliót, a teveállomány pedig meghaladja a 600 ezret. A teve a húson és a nagy zsírtartalmú tejen kívül a mongol gyapjútermelés 20 százalékát is adja. Az 1976—1980-as tervidőszakban a szarvasmarha-állományt 11—13, a juhállományt 8—10, a 16 és a teveállományt 4—5, a kecskeállományt pedig 6—9 százalékkal növelik. A tojástor- melést a tervek szerint megháromszorozzák. Az 1976-os terv az állattenyésztés értékének 5,2 százalékos, a hústermelésnek pedig 2,5 százalékos növelését irányozza elő. MUNKANÉLKÜLISÉG A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAIBAN Az elmúlt év végén 5,44 millió munkanélkülit tartottak nyilván a közös piaci országokban, csaknem 150 ezerrel többet, mint egy hónappal korábban. Ez azt jelenti, hogy 1976 végén 5,2 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya. Novemberhez viszonyítva az NSZK-ban 11. Dániában 10, Hollandiában pedig 5 százalékkal nőtt az állásnélküliek száma. Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban számuk valamelyest csökkent, de a csökkenés mértéke nem érte el az 1 százalékot. BOLGÁR ÁRUBEMUTATÓ TOKIÓBAN Bolgár árubemutató nyílt a napokban Tokióban. A kilenc- napos kiállítás célja a japán— bolgár kereskedelem ösztönzése. A másodízben megrendezett bemutatón borokat, gyümölcs- konzerveket, textíliákat, kézműipari termékeket, elektromos cikkeket, vegyipari és különféle könnyűipari árukat lehet látni. Az utóbbi néhány évben kedvezően fejlődtek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Bulgária számára kedvező lenne, ha Japán feloldaná az 1974-ben a bolgár nyersselyemre és dohányra hozott importtilalmát. A C pavilon látogatói a Bulgarplodexport kiállítási részlegén a vitamindús frissgyümölcsök és zöldségfélék között a kiállítás aranyérmével kitüntetett paradicsomot is megtekinhetik A Növi Sad-i Duna—Tisza—Duna Produktiva vállalat az élelmiszeripar számos ágazatát képviseli a vásáron, termékeiket, a gyümölcs- és zöldségféléket, knnzerveket és húsipari termékeket sokan megcsodálták Az egyik leggazdagabb kiállítási részlegről a Magyar Népköz- társaság vállalatai gondoskodtak. A kiálított termékek impozáns látványt nyújtanak a C pavilon lépcsőfeljáratáról Aki a csarnok harmadik emeletét is megtekinti, ott a frissen főzött brazil kávét ingyen is megkóstolhatja A külkereskedelmi szakemberek és az élelmiszeripari gépeket gyártó vállalatok képviselői hasznos üzletekről tárgyalnak a B pavilonban Á szerző felvételei
