Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-18 / 48. szám, péntek

fJrtlekes dokumentumok 9 d'effények, ifjúsági wnüvek FEBRUÁRI KÖNYVÚJDONSÁGOK Számos érdekes könyvújdon­ságot ígér a Madách Könyv- és Lapkiadó legújabb könyvjegy­zéke. Napjaink történelme címmel jelent meg magyar fordításban VUiam Plevza könyve „Fejeze­tek a csehszlovákiai forradal­mi mozgalom történetéből" alcímmel. „E mű szerény adalék kíván lenni Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja történetéhei..., amely a mindennapi munkán­kat is szolgáló tapasztalatok és tanulságok gazdag tárhá­za" — írja a szerző könyve előszavában. Együtt a harcban a címe an­nak az antológiának, amelyben csehszlovákiai magyar pórt­harcosok emlékeznek arra a heroikus küzdelemre, melyet az igazságos társadalmi rend érdekében vívtak a burzsoá köztársaságban. A könyvben szereplő hazai magyar kommu­nisták nemcsak azt mondják el, mi vezette őket a pártba, hanem azt is, hogyan küzdöt­tek cseh és szlovák elvtársaik­kal együtt a szocialista eszmék megvalósításáért. Az antoló­giát dr. Fónod Zoltán állította öss^e és látta el előszóval. Mérföldkövek és Az oroszlá­nos tábornok címmel jelent meg Bohuá Chftoupek két ri­portkötete. A Mérföldkövek a szerző húszéves újságírói méséből készült válogatás. Fel­öleli hazánk gazdasági és tár­sadalmi fejlődésének legjelen­tősebb, a szocialista forradal­mat, a forradalom vívmányait reális tartalommal megtöltő és új távlatokat nyitó állomásait. Az oroszlános tábornokban viszont történelmi helyekről és legendás városokról készített a szerző Pillanatfelvételeket: ri­portjaiban sorra elvonulnak előttünk Murmanszk és Vlagyi-. vosztok, Izmall, Sztálingrád, Kalinovo és }aman-Tas sokszí­nű panorámái. Hazai magyar irodalmunk is S7épen képviselteti magát a legújabb könyvtermósben. Mü és érték címmel Jelent meg Szeberényi Zoltán összeállítá­sában és bevezető tanulmányá­val A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve című antológia. Legnagyobb terjedelemben Fáb­ry Zoltán Irodalmi tanulmá­nyai szerepelnek e válogatás­ban, s egyben ezek adják meg a kötet alaphangját. Szerepel benne továbbá Turczel Lajos, Duba Gyula, Tőzsér Árpád írá­sa, és helyet kapnak a leg­ifjabb krltikusnemzedék képvi­selői is /Zsilka Tibor, Zalahal Zsigmond) bizonyítván kritikai életünk folytonosságát. A hetvenedik születésnapját tavaly ünneplő Dávid Terézt drámáinak válogatott gyűjte­ményével köszönti a Madách Könyvkiadó. A csehszlovákiai magyar drámaírónő négy leg­jelentősebb, színpadjainkon Is jelentős sikert aratott darabját tartalmazza a válogatás: a Li­dércjényt, a Dódit, a Vidor családot, valamint Az Asszony és a Halált. Püspöki Nagy Péter Zseliz város címere című tanulmányá­val folytatja nagy sikerű heral­dikai monográfia-sorozatát (ed­dig a dunaszerdahelyiről és a rozsnyóiról írt hasonló tanul­mányt). A könyv Zseliz 900 éves fennállásának ünnepére készült. „Munkánk történeti részébpn a múlt feltárását tűz­liik ki célul. Az úf címer és iászló a mai és eljövendő Zse­l. :nek és polgárainak állít em­léket" — írja munkájáról Püs­pöki Nagy Péter. Oj kiadásban jelent meg a világirodalom egyik legnagyobb regénye, Fjodor Mihajlovlcs Dosztojevszkij remekműve, a Bűn és bűnhődés. A regény a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő gé­niusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel Is magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűn­hődés lett Dosztojevszkij élet­művének legismertebb darabja. Aranyágacska cimmel Jelent meg a népszerű történelmi re­gények Írójának, Szántó Györgynek, egyik legszebb írá­sa. A nagyszabású freskón a XIII. századi Magyarország tragikus küzdelmei, az utolsó Árpád-házi királyok belső és külső erőkkel vívott harca ele­venedik meg. Ugyancsak a történelemből meríti tárgyát fánosy István elbeszélő költeménye, a Rákó­czi ifjúsága, amely a Rákóczi­évforduló alkalmából látott Is­mét napvilágot. A Móra Ferenc Könyvkiadó és a Madách közös gondozá­sában jelent meg, az Arany­kürt kiskönyvtár sorozatban Kántor Zsuzsi három kisregé­nye, a Kulipintyó, a fó napot, Fácia Negra! és a címadó Por­tyázó tigrisek. S végül egy nem minden­napi érdekesség a legifjabb ol­vasók részére. „Három okos megy bejárni Trumtáriát, énekelnek három szép ká­poszta-áriát" kezdődik a verses mese, Mi­roslav Válok gyermekversei­nek kötetében, a Tramtárlában. Tizennégy verses mese a ki­lenc éven aluli olvasók számá­ra. Tramtáriáról, A láthatatlan autóról meg A látható fáról, A tevéről. A kakasról, A bergen­gocokról, arról, hogy Hol a kulcs és Hogyan veszett nyo­ma együgyű Jankónak s mégt sok egyéb másról. CSELÉNYI LASZLÚ További aláírások A Népművészeti Intézet nemzetiségi osztálya nagy figyelmet for­dít az amatőr művészeti mozgalom szakaszán tevékenykedő veze­tők eszmei és szakmai képzésére. Rendszeresen szervez különbö­ző tanfolyamokat, szemináriumokat. Felvételünk a legutóbbi, Ér­sekújváron megrendezett szakmai megbeszélésen készUlt, ahol Dráfi Mátyás, a Magyar Területi Színház művésze a színjátszó­csoportok és az irodalmi színpadok vezetőinek a helyis magyar kieitésről tartott előadást (Gyökeres György felvétele) Az európai grafika mesterei KIÁLLÍTÁS A MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN A Csehszlcvák Szocialista Köztársaság és a Belga Király tág közötti kulturális egyez mény révén nylit meg a bru tislavai Művészetek Házában ez a tárlat. A bemutatott fa­és rézmetszetek meg karcok a liége-1 (Belgium) egyetem tu­lajdonát képezik. 1808 ban Ad­rién Wittert műgyűjtő mecé­nás á fenti egyetemnek aján­dékozta műkincseit, köztük 25 000 grafikai lapot. Ezek kO zül 200 lapban leli most igaz gyönyörűségét a szépre, mű vészetre fogékony tárlatlátoga­tó. A 15—18—17. századi anyag a grafik-'i összetett nyelvén vall koráról. Tlziano, Rubens, Van Dyck és mások képeiről sok példányban készült grafi­kák könnyűszerrel megszerez­hetők voltak, s így bárki meg ismerhette a számára külön Len elérhetetlen alkotásokat. M. Schöngauer a német gra­fika virágkorának kezdetét je­lenti. A 15. századi rézmot­s-efstllusnak igazi kifejezője, aki rendkívül Jelentős ábrázo­lási ói kifejezőeszközökkel gazdagította a fekete-fehér művészetet. Művel világszerte elterjedtek. A kor szelleméhez híven a bibliából merítt tár­gyukat, de figyeli az élet va­lóságát Is. Egyik művo: A térre igyekvő család. Az anya, Ölé­ben gyermekével, szekéren 01, n 16 gyeplőiét öregember fog­ja. Nem jelképek, a való világ gondterhelt emberei. I. e. Mek­kenen az Alsó-Rajna-vidék réz­metszője Bájosan Játszó gyer­mekei vidáman mozognak, bol­dogan feledkeznek bele szó­rakozásukba. Dürer alkotásai nagy figyel­met keltenek, A Szatír család­idban a gyermeküket gondos melegséggel körülvevő szülő­ket véljük látni az erdő szélén pihenő, bensőségesen ábrázolt csoportban. Oürer kedves író­niával jellemzi a fiatal nőnek Szerelmi rjánlutot tévő koros férfit. Az Apokalipszis csodála­tos látomások felfokozott kép­zelettel rögzített sorozata. Áhí­tat és szenvedély," tiszta és démonian kegyetlen arcok, mozdulatok, lángok, csillagok, zúgó szelek, szelíd bárány és fenevadak utánozhatatlan drá­mai megjelenítései. A páduai Mantegna a mitológia világá­nak tobzódó életvldámságát fölényes tudással ragyogtatja, s kortársai életérzéséről szól. M. S. Behaln lapjai realizmus­sal és humorral áthatottak. A harmincas évek parasztfelkelé­sét, népi életképeket megkapó elevenséggel ábrázol. Az Idő­sebb P. tiruegel festőnek Is, rézmetszőnek Is kiváló. Vad szépségű hegyvidékeket, fan­tasztikus sziklás vízeséses tá­jakat rögzített. Képel egyik al­só sarkában húzódik meg a fi­gurális Jelenet, amely csupán ürügynek látszik a természet monumentalitásénak megjelení­tésére. A Mezei munka zsúfolt gazdag részletei a valóság tisztelőjére vallanak. Flamand közmondásokat Illusztráló met­szetei olykor vaskosan rendkí­vül mulatságosak és oktató Jellegűek. Egyikének másiká­nak kritikai éle is van. (A gaz­dag ember az égft ház tüzénél melegszik.) Rembrandt művészete a csúcspontot Jelenti. Az egyénit és az általánosat mesterien fogja egybe. Az ábrázolás és kifejezés megbonthatatlan egé­szet képeznek nála. A nagy léleklátó rezzenésnyl linomsá­gokat tud éreztetni, amit a fény és árnyék mesteri utol­érhetetlen hatása fokoz. (A tékozló fiú hazatérése, Tóbiás) A seregszemlét a nagy múltú s a mában is tehetséges llége-l grafikusok lapjai zárják le. L. Lombard kompozíciói élettelje­sek. Zutman önarcképe a ha­lálfejjel és a körzővel meg a nyolc gyermekét dédelgető anyával válnak' kl. A rokokó Boucher bájos Alvó nőjét rézbe metsző G. Demartint és Tlzia­no Mars és Vénusát grafikába áttevő M. Natallst kell meg­említenünk. A páratlan megjelenítő erö­vel, gondolatot és érzést köz­vetítő, bravúros szakmai tisz­tasággal, Igaz művészi tehet­séggel alkotott grafikák fel­emelő és emlékezetes élményt nyújtanak a szemlélőknek. BÁRKÁNY JENÖNE A csehszlovákiai művészeti alkotószövetségek bizottságai­nak felhívásához még az alábbi Bűvészek csatlakoztak: A Hradec Králové-i Győzel­mes Február Színház együtte­se: Vladíslav Drazdák, Miloslav Musil, Miroslav Svejda, Marié Tardy, MiloS Preinger, Franti­sek Bahník, Dagmar Felixová, ifj. Pavel Rimsk?, Marié Do­lanská, Ludmila Safáíová, Jan Blazek, Marta Svobodová, jan Vnovák, Josef Srba, jarmila Cmíralová, Mlroslava Sejkoro­vá, Maria Secová, Vladimír Ketner, Jaroslav Malik, Ivo Lébl, Ivo HyrS, Rudolf Kamí­nek, Stanlslav Bélík, Josef Vyströil, Petr janiá, Jana Vác­lavíková, Antonín Brtoun, Jo­sef Feuereisl, Petr Burian, Ja­na Pifková, Jifí Oprátko, Ka­réi Zmzrl?, Milena Koubková, Markéta Bosková, Karel Chro­mík. A Szlovák Írószövetség tag­jai: MaSa Halamová érdemes művész, Michal Chorváth, Milán Rúfus, Bábi Tibor, Cudovít Pet­rovskjf. Szlovák képzőművészek: Lu­dovít Fulla nemzeti művész, Mária 2elibská érdemes mű­vész, Mária Medvecká nemzeti művész. FrantiSek Kudlác ér­demes művész, Silvía IleCková, Alexander HeCko, Edita Span­nerová-Nemöíková, Ludmila Peterajová, Albin Brunovskf, Rudolf Altrichter, Andrej Do­bo5, MikuláS Rogovsky, Syl­via HloZníková, és mások. A trnavai Ifjúsági Színpad tagjai: Klára Dubovicová, Jú­lius Farkas. Ladislav Konrád, Ladislav FarkaS, Zuzanna Kró­nerová, Cudovít MoravCík, Ján Topüansky, Peter Kuba. Erik Jamrích, Anamária Koöánová, Juraj RomanCIk, Jaroslav Ga­Soviö, Katarína Blnderová, La­dislav KeCan, NataSa Göffinge­rová, Emil Adamík. A kusicei Bábszínház együt­tesének tagjai: Ján Rybárik, Bedfich Svatofl, LibuSa Lopejs­ká, Emil Suba. Magda Herbs­tová, Viera Karóvá, Anna VoJ­teková, Terézia Kleinová, Anas­tázia KelíSková, Igor Makovic­ky, Ivan Mozolányi, Karol Fi­Ser, Jozef Rajeck#, Helena Timková, Dana Papajová. Szlovák színművészek: Ivan Balada, ifj. Emil Horváth, Alf réd Swan. Elena Bauerová, dr. Marian Mikola. Gábriel RapoS, Sonja Korenölová, Atübcta Cie­lová. Vladimír Kubenka, Jozef Sajgal, Jura] SajmovIC, dr. La­dislav Timko, dr. Milán Polák Anton Majerőík Dagmar Ven­zarová. Len StefankoviŐ. A zvoleni |ozef Gregor-Ta jovsky Színház tagjai: Mária Markoviőová érdemes művész, Angelika Jakubisová államdí­jas, Emil Kosíi, Július Tréger, Andrej MojiíS, Ernest Smállk, Valéria Caplovú, Magda Matr­tajová, dr. Ivan Macho, Ste­fan K rínák, Vladimír Lakota, TomáS ZilinMk, Marián Sotník, MikuláS Onufrák. Stefan Sa­fárlk, Ján Seleck?, Ján RoháC, Vladimír Rohofí, Emil TomaS­Cfk, Emília Cíiová, Eva Bel­ková, Jana Wagnerová, Eva Kuchtová Anita Krepőárová, Zora JenClnová, Anna Kelko­vá, Zlatica Gillová, Andre| TurCan írók: Pavol Bunfiák érdemes művész. Ondrej Simiak, Mi­chal Stelnhíbel, Jana Srámko­vá, Batta György, Milo Úrban. Ján Johanides, Ján fonáS, Mi­roslav Hysko, Stefan Morav­Cík A preiovi Ukrán Nemzeti Színház együttese: Jozef Kor­ba érdemes művész, Jozef Fel­baba, Jura) DackcC Ivan Ivan­Co, Alexander Kuőerenko, And­rej Cevefiák, Jan Stropkovskf, Elena Ivanfiinová, Tamara Slm­ková, Mária fakubová, Aleotl­na Fabiánová. Anna Bittnero­vá. Tatlana KuCerenková, Má­ria Sisáková, Anna Rebejová, Mária Korbová, Pavel Simko, Jura) Jakub, Stefan Semanco, Vastl Ruslnák. Michul Holo­váC A Nyitrai Kerületi Szính4c együttese: OTga Hudecová, Lu­ba Obuchová, Nóra KuZelová, Andrej Rimko, Ján GreSSo, Du­5an Lenci, Ernest Smlgura, Ján Laca, Ján Kusenda, Lfdla 01­Sanská, Elena Húsková. Milán KIS, Ján Kováölk, Jozef Slmono­vlC, Rudolf Kraus, Magda Drá­beková, Margita HlavatovICo­vá, Mária Oravcová. Szlovák színművészei! dol­gozók: Jozet ZaJko érdemes művész, dr. Jan Boor profesz­szor, dr, Pavol Palkovics do­cens, Eva Jaczová, Júlia Cyp­rlchová, Alíbeta Domastová, Jozef ReZucha, Stefan Hudec, Juraj Hurnf, Jan Flögl, Ottó Sujan, Judita KováCová, Nacfa Simunová, TomáS Berka, Eu­gen Sinko, Tatiana KovaÖevi­őová. Peter HrnCiar. Szlovákiai .műfordítók: dr. Malej András, Jozefina Lacko­vifiová, Adriana Sykorová, Theodora Handzová, Elena Stuppacherová, Elena Diaman­tová, Jarmila Hlínická, Jozef Gerbóc, Slavo Hermán, Jozefa Heroldová és mások. Együttesek: a pardubicei Kelet-csehországi Állami Ka­marazenekar, a prágai Cseh Filharmónia, a Collegium Mu­sicum, Pragenses, és a Mladá Musica együttes, az FOK fővá­rosi szimfonikus zenekar, az olomouci Morva Filharmónia, a gottwaldovi Állami Szimfo­nikus Zeneker, a Csehszlovák Néphadsereg Prágai Központi Zenekara, a prágai Férfikórus, a prágai fúvószenekari szólis­ták. Rejch fúvószenekara. a Panoch-kvartett. a DvoFák-zon­goratríó A felhíváshoz aláírásaikkal csatlakoztak a cseh zeneszer­zők, hangversenyművészek, ze­nekritikusok, szövegírók, zene­tudományi dolgozók, szöveg­könyvírók, a Vít Nejedig Ka­tonai Művészegyüttes tagjai, a Csehszlovák Televízió bratisla­vai stúdiójának dolgozói, az ostravai Állami Színház együt­tese, a pardubicei Kelet-cseh­országi Színház együttese, a Központi Filmkölcsönző Válla­lat dolgozói, a prágai Színmű­vészeti Intézet dolgozói, az opavai Nejedig Színház együt­tese A koiicei Állami Színház együttesének tagjai: RuZena Pichlerová-Kustrová érdemes művész, Olga Golovková-Sa­vuTaková. Katarína MereSSová, •Helena Likierová, Karol Mare­Cek, BoZena Hanáková. A Magyar Területi Színház koSicei Thália együttesének tagjai: Várady Béla, Lengyel Ferenc, Gyurkovícs Mihály, Csendes László, Boráros Imre, Gombos Ilona, V. Szabó Rozá­lia, Tóth Erzsébet, Szabó Má­ria, Tamás Jolán, Kovács Jó­zsef, László Géza, Horváth La­jos, Mázlk István. A brnói Állami Színház ba­lettkarának tagjai, a bmól Operettszínház együttese, a brnól Állami Színház drámai együttesének tagjai, a brnói operaegyüttes tagjai, a Baran­dovi filmstúdió dolgozói. a Csehszlovák Televízió bratisla­vai stúdiójának dolgozói, az Ostravai Zenei Színház együt­tese, a Ceské Budőjovice-i Dél-csehországi Színház együt­tese, a prágai Nemzeti Színház balettkarának tagjai, a prágai Nemzeti Színház operaegyütte­sének tagjai, a Csehszlovák Rádió szlovákiai stúdiója zenei adása szerkesztőségének dol­gozói, a stúdió szimfonikus ze­nekarának tagjai, a stúdió né­pi zenekarának tagjai, a prá­gai Állami Színház Stúdió Igaz­gatósága. a prágai Semafor Színház együttese, a prágai Színjátszók Klubja, a práeat Möteremszínház tagjai, a che­bl Nyugat-csehországi Színház művészei, a Prágai Zeneművé­szeti Akadémia Film- és Tele­víziós Művészeti Karának tag­jai, a prágai „U Flekfl" Kaba­részínház együttese, a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kara színháztörténeti és el­méleti tanszékének dolgozói a Jlfl Wolker Színház SZISZ­szervezetének tagjai, a prágai Nemzeti Színház művészei, a prágai Zdenek Nejedig Realista Színház művészei, a prágai Rövidfilmstúdió dolgozói, a kollnl Kerületi Színház együt­tese, az Ostravai Állami Szín­ház együttese, a Zdenök Nejedly Állami Színház együt­tese — OstI nad Labem, a gottwaldovi Dolgozók Szín­házának együttese, a brnól Állami Színház együttese. a Vttézslav Nezval Színház egvüt­tese — Karlovy Vary, az Uher­ské HradiSte-l Slovácke dlvad­lo színművészeti együttese, a Csehszlovák Rádió bratislavai stúdiója tánczenekarának tag­jai, szlovák zeneszerzők, szlo­vák műépítészek, a plzenl Jo­sef Kajetán Tyl Színház drámai együttesének. balettkarának, operaegyüttesének és ope­rettegyüttesének tagjai. 1977. n. is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom