Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-17 / 47. szám, csütörtök

A SZALJUT-5 FOLYTATJA A TUDOMÁNYOS PROGRAM TELJESÍTÉSÉT Az űrhajósok fontos megfigyeléseket végeznek TELJES NÉZETAZONOSSÁG Közlemény Asszad szíriai elnök romániai látogatásáról Moszkva — Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósok foly­tatják a megfigyeléseket a Szaljut-5 orbitális állomás fe­délzetén. Tudományos progra­múk keretében tanulmányoz­zák az atmoszféra és a föld­felszín optikai jellemzőit. A megfigyeléseket az orbitális ál­lomáson elhelyezett RSZSZ-2m színképelemző készülék segít­ségével végzik, amely a visz- szaverődött napfény minden hullámhosszán regisztrálja és fényképsorozatban rögzíti a vizsgálati tárgy fényélességét. A sivatagoknak, az erdőknek, a víznek, a különböző talajtí­pusoknak és a növénytakaró­nak mind mind eltérő a színké­pe — írja a moszkvai Pravda szerdai számában Kirill Kond­ratyev, a kísérlet egyik veze­tője. A tudósok jelenleg olyan ka­Havanna — A KGST-tagorszá- gok szakemberei a következő két évben tíz kubai ipari köz­pont kanaiizációs hálózatának és ivóvíz-ellátásának biztosítá­sa érdekében több terv kidolgo­zásában vesznek részt. A szocialista országok a ku­bai vízgazdálkodásnak nyújtott műszaki segítsége immár 15 éves hagyományra tekint visz- sza. A Szovjetunión és Bulgá­rián kívül hazánk is részt vesz ebben, mindenekelőtt a hidro­geológiai munkálatokban. Jelen­Koppenhága — A vártnál lé­nyegesen nagyobb sikert hoz­tak a kedden tartott dániai parlamenti választások a Szo­ciáldemokrata Párt számára. A keddi választások majdnem véglegesnek tekinthető eredmé­nyei szerint a párt 12 hellyel, 53-ról 65-re növelte képviselői számát a Hurtling vezette jobb­oldali liberális Venstre-párt ro­vására, amelynek parlamenti képviselete éppen felére, 42- ről 21 mandátumra csökkent. A Dán Kommunista Párt meg­őrizte korábbi hét mandátumát. A szavazásra jogosult 3 és fél millió lakos 88,6 százaléka vett részt a választáson. A Grönland és a Faröer-szigetek két-két képviselői posztjának sorsát eldöntő eredmények köz­zététele csak a napokban vár­ható. A fejlődő országok szak- embereinek a fejlett ka­pitalista országokba történő „importálásáról“ szóló jelen­tést tett közzé január első fe­lében Genfben az Egyesült Nemzetek Szervezete. Hangsú­lyozza, hogy csak 1960 és 1972 között több mint 300 000 tu­dóst, mérnököt, fizikust és or­vost csalogattak át a fejlett kapitalista államokba. Az ér­telmiség eltávozása leginkább az ázsiai országokat érinti. A legnagyobb „befogadó“ hatal­mak az USA, Nagy-Britannia és Kanada. Az említett jelen­tés megállapítja, hogy az 19f30—1972 közötti időszakban a főiskolai képzettségű káde­rek „elvonásával“ a fejlődő or­szágokból az USA 30 milliárd, Kanada 10, Nagy-Britannia 3,5 millió dollárt nyert. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy némely fejlett kapitalista állam ugyan a fejlődő orszá­goknak nyújtott támogatással hivalkodik, de valójában foly­tatják kizsákmányoló politiká­jukat, amely lelassítja ezen országok fejlődésének ütemét. A fejlődő országokban nagy figyelmet szentelnek az Isko­laügynek, mert tudják, hogy a kulturális és gazdasági fejlő­dés csak akkor lehetséges, ha nő a nép műveltségi színvona­la és olyan szakemberekkel rendelkeznek, akik meg tudják oldani a sokoldalú fejlesztés­sel kapcsolatos nehéz felada­tokat. Ezért a fejlődő orszá­gokban az egyetemeken és a szakiskolákban évről évre több diák szerez képesítést. A fej­talógus összeállításán dolgoz­nak, amelynek segítségével a szakemberek kozmikus ábrázo­lás alapján is fel tudják majd ismerni a földi objektumok ti- pusait és állapotát, és ily mó­don könnyebb lesz kidolgozni például az erdők állapotának ellenőrzését szolgáló módszere­ket, könnyebben meg lehet majd állapítani a vetések érett­ségi fokát, elvégezni egyéb népgazdaságikig hasznos fela­datokat. A Szaljut-5 tudományos állo­más programjába tartozik ezen kívül a föld nappali és alko­nyati horizontjának színkép- elemzése is. Ennek segítségével meg lehet majd állapítani az atmoszféra szennyezettségi fo­kát, valamint azt is, hogy föl­dünk klímájának megváltozása összefüggésben van-e a levegő szennyezettségével. leg elsősorban Camaguey, Cien- fuegos, Guantanamo és Manza­nillo városok kanaiizációs és vízellátási hálózatának megol­dása a legfontosabb feladat. Hazánk Cienfuegos és Santa Clara város vízellátási hálóza­tának megtervezését vállalta. Tervezőink már két tervet dol­goztak ki 20—30 000-es lakosú városok szennyvizeinek tisztítá­sára. Csehszlovákia ugyancsak teljes műszaki dokumentációt bocsát a kubaiak rendelkezésé­re. Hírügynökségek az eredmé­nyeket a Szociáldemokrata Párt diadalaként és Jörgensen sze­mélyes győzelmeként értékelik. Jörgensen kedd este televíziós beszédben köszönte meg vá­lasztói bizalmát. Hangsúlyozta, hogy pártja, amely eddig ki­sebbségi kormánnyal, más pár­tok parlamenti támogatását nem mindig megkapva igyeke­zett orvosolni a gazdasági élet problémáit, a jövőben többségi, koalíciós kormányt kíván ala­kítani. Kijelentette: politikai irányvonalán nem szándékozik változtatni. Továbbra is maga­sabb adók bevezetését szorgal­mazza, korlátozza a munkabé­rek emelését, a lakbérek befa­gyasztására törekszik s az ál­lami költségvetésből nagyobb összegeket kíván fordítani új munkaalkalmak megteremtésére. lődő országok úgyszintén je­lentős pénzösszegeket fordíta­nak arra, hogy biztosítsák a továbbtanulást tehetséges fia­taljaik számára a legfejlettebb államokban. Néhány kapitalista állam arra a következtetésre jutott, hogy számukra anyagi­lag rendkívül előnyös, hogyha a fejlődő országok valamelyi­kéből származó egyetemi hall­gatóknak viszonylag magas fi­zetést ajánlanak fel és így megtakarítják a saját kádereik nevelésének költségeit. Például az Egyesült Államokban a ma­gánkézben levő egyetemeken a tandíj legkevesebb 4—7 ezer dollár évente, de az állami egyetemeken Is ez az összeg a 3000 dollár körül mozog. Eh­hez még hozzá kell számítani a könyvekre és tanszerekre fordított kiadásokat, az étke­zés, a szállás költségeit és fi­gyelembe kell venni a kiesést is, amely az egyént és az ál­lamot annyiban érinti, hogy a diák éveken keresztül nem ke­res, nem vesz részt az új ér­tékek kialakításában. Hogy milyen problémákkal küzd az USA az új egyetemi végzett­ségű szakemberek nevelésében, ez a tény is mutatja: tavaly ideiglenesen be kellett zárni a New York-i egyetemet, és új tandíjakat kellett megállapíta­ni. Az Egyesült Államok, Ka­nada, Nagy-Britannia és né­NÉHÁNY atM ■UV! SORBAN ^ ____ LE ONYID BREZSNYEV, Nyi- kolaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin jókívánságaikat fejezték ki Mohammed Dáud hadsereg­tábornoknak Afganisztán köz- társasági elnökévé való kineve­zése alkalmából. MOSZKVÁBAN február 15-én és 16-án a Szovjetunió és a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztereinek első he­lyettesei megbeszéléseket tar­tottak a nemzetközi kérdések­ről. A HO SI MINH VÁROSBAN működő állami bank a tavalyi év folyamán 3 milliárd dong értékű anyagi segítséget nyúj­tott a dél-vietnami ipar és me­zőgazdaság fejlesztésére. A PORTUGÁL NEMZETGYŰ­LÉS a szocialisták és a jobb­oldal összefogásával, a kom­munista képviselők ellenkezé­sével szemben megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmé­ben a dolgozók elbocsátása te­rén az eddigieknél szélesebb jogkört biztosítanak a munkál­tatóknak. NAGY-BRITANNIA és Argen­tína tegnap megbeszéléseket tartott a Falkland-szigetekről, amelyre mindkét ország igényt tart. A szigetek 1833 óta brit fennhatóság alá tartoznak. MARIO SOARES portugál kor mányelnök tegnap befejezte kétnapos hivatalos látogatását az írországi Dublinban. A LENGYEL TUDOMÁNYOS AKADÉMIA mellett megkezdte működését az űrkutatási köz­pont, amely a lengyel kormány elnöksége határozata alapján alakult. PANAMA szigetén megkezdő dött a Panama csatorna öveze­téről szóló új szerződés meg­kötését előkészítő amerikai— panamai megbeszélés. Panama 1903 óta jogtalanul az Egyesült Államok ellenőrzése alatt áll. PÚJA FRIGYES, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere lengyelországi látogatásá­nak utolsó napján Varsó neve­zetességeivel ismerkedett, majd látogatást tett Edward Gierek- nél. A LENGYEL EGYESÜLT MUN­KÁSPÁRT Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága határo­zatot fogadott el a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésé­ről. hány további fejlett kapitalista állam azzal enyhíti gondjait, hogy a fejlődő országokból „vásárolja“ a szakképzett ká­dereket. 1975 végén az UNCTAD ügy­nökség néhány adatot tett közzé, amelyek a fejlődő or­szágok megrövidítésének mér­tékéről tanúskodnak. Az 1961— 1970 közötti időszakban a fej­lődő országokból csak az USA- ba 53 616 tudós, mérnök és orvos települt át. 1970-ben az USA-ba 11 236 főiskolai vég­zettségű dolgozó vándorolt be. Ázsiából 8993, Afrikából 1212 és Latin-Amerikából 1031. Szak­területekre felosztva ezt a szá­mot: 6400 mérnök, 2211 orvos, 2154 természet- és 471 társa­dalomtudományi dolgozó. Csak Indiából az idén 3Í41 egyete­mi végzettségű személy költö­zött az USA-ba. Az UNCTAD ügynökség kiszámította, hogy 1970-ben a fejlődő országok a szakképzett dolgozók eláram- lásával az USA-ba 3,7 milliárd dollárt vesztettek, míg ugyan­abban az évben az Egyesült Államok ezen országok fejlesz­tésére 3,1 milliárd dollárt nyúj­tott. A szakemberek toborzása nemcsak anyagilag érinti a fej­lődő országokat, hanem nagy nehézségeket okoz a társadal­mi, gazdasági és politikai élet­ben is. Indiában egy orvosra Bukarest — Bukarestben megkezdődtek Nicolae Ceau- sescu román köztársasági el­nöknek, az RKP főtitkárának és Asszad szíriai elnöknek meg­beszélései. Mindkét fél támogatta a ro­mán—szír politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kultu­rális együttműködés kiszélesí­tését. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy döntő akciókat kell indí­AFRIKAI. HÍREK A felszabadító harc folytatódni fog Salisbury, Lusaka — Salisbu- ry-ban megkezdte ülését a rho­desiai fehértelepes rezsim par­lamentje. lan Smith miniszter- elnök a nyitóülésen elhangzott felszólalásában további 17 mil­lió rhodesiai dollárt (kb. 22,5 millió USA dollár) kért a rend­őrség és a hadsereg fejleszté­sére, hogy megakadályozza a zimbabwei hazafiak felszabadí­tó harcának továbbterjedését. Az ország 98 millió rhodesiai dolláros költségvetéséből ily módon rekordösszeget, össze­sen 47,5 milliót fordítanak ka­tonai célokra. A költségvetési vita mellett a parlamenti ülésszak napirend­jén szerepel a kormányfőnek a „rhodesiai probléma belső ren­dezését célzó“ terve is, amely­nek egyedüli célja olyan lát­szatot kelteni, mintha az afri­kaiak is résztvennének a kor­mányzásban. New York — Andrew Young, az Egyesült Államok ENSŽ- nagykövete, aki visszaérkezett New Yorkba, újságíróknak ki­jelentette: úgy véli, van remény a rhodesiai többségi uralom megteremtését célzó tárgyalá­sok folytatására, s szükséges­nek tartja, hogy megkezdjék az előkészületeket a tárgyalá­sok folytatására. Lagos — Robert Mugabe, a Zimbabwei Hazafias Front egyik vezetője váratlanul Lagosba ér­kezett. hogy a nigériai veze­tőkkel a felszabadító mozgal­mak támogatásáról folytasson megbeszéléseket. Mugabe reménytelennek ne­vezte a genfi Rhodesia-konfe­rencia összehívását célzó pró­bálkozásokat és kijelentette, hogy a felszabadító harc foly­tatódni fog. Olusengun Obasanjo, nigériai államfő már néhány óríival megérkezése után fogadta Mu­gabét. Tárgyalásaik részletei nem ismeretesek. 5800 lakos jut, sok más fej­lődő országban még több. A helyzet javítására tett erőfeszí­tések azért ütköznek nehézség­be, mert minden évben eltávo­zik az orvosok egy része a fejlett kapitalista országokba. Néhányan az USA-ba, ahol egy orvosra 1500 lakos jut és ahol az orvosi ellátás távolról sem olyan alacsony színvonalú, mint Indiában. A mérnökök és technikusok toborzása megaka­dályozza a fejlődő országok gazdaságának fejlesztését és jelentős károkat okoz. A ma­gas fokú képzettséggel rendel­kező erők eláramlása megká­rosítja a gazdasági fejlődést és a tudományos kutatás alap­jainak kiépítését a fejlődő or­szágokban. A szakemberek tá­vozása a fejlődő országokból tovább mélyíti a különbségeket a legfejlettebb kapitalista álla­mok és a gyarmati iga alól felszabadult fejlődő országok színvonala között. Az ENSZ je­lentése rámutat arra, hogy a fejlődő országokban kritikus a helyzet a szakemberellátást il­letően és hogy azonnali intéz­kedésekre van szükség a fej­lődő országok érdekében. Né­hány fejlődő ország a múltban maga kísérelt meg gátat vetni e folyamatnak, de az ered­mény nem volt megnyugtató. Valószínűleg még sok erőfeszí­tésre lesz szükség, míg sikerül a fejlett kapitalista államokat arra kényszeríteni, hogy hagy­janak fel ezzel a módszerrel, amely érezhetően megkárosítja a fejlődő országok érdekeit. JAN BLANSKÝ tani az igazságos és tartós bé­ke elérésére, ami csak az Iz­rael által megszállt arab terü­letek felszabadulásával lehetsé­ges. Asszad hivatalos romániai lá­togatása végén a két államfő közös közleményt írt alá. A dokumentum kiemeli a két ál­lamfő teljes nézetazonosságát a megtárgyalt kérdésekben, és hangsúlyozza a közel-keleti konfliktus békés rendezésének szükségességét. A közlemény kifejezi a két ország óhaját, mi­szerint tovább akarják mélyíte­ni a politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatokat. Asszad szíriai államfő teg­nap a délutáni órákban eluta­zott a román fővárosból. A re­pülőtéren Nicolae Ceausescu köztársasági elnök, az RKP KB főtitkára, Manea Manescu, a román kormány elnöke és más hivatalos személyiségek búcsúz­tatták a vendéget. Tavaszi hangok öt kontinens figyel arra ä hírre, hogy a svájci konferen­ciavárosban megkezdte tavaszi ülésszakát a leszerelési bizott­ság. A genfi Nemzetek Palotá­jában általában fontos tanács­kozásokat tartanak. Mégsem túlzás az a megállapítás, hogy ennék a bizottságnak a mun­kája hozzájárulhat az emberi­ség nagy hamleti sorskérdésé­nek »(„Lenni vagy nem len­ni... “) a megválaszolásához. Helsinki történelmi forduló­pont Európa és a világ króni­kájában. De a folyamat csak úgy lesz valóban visszafordít­hatatlan, ha a politikai enyhü­lést katonai intézkedések is követik. A harminc tagállam képviselőiből álló leszerelési bizottság értékes munkát vé­gez a nagy cél megvalósításá­ért. Tavaly elkészült a környeze­ti hadviselés betiltásával kap­csolatos tervezet, amelyet jóvá­hagyott a népek világfóruma, az ENSZ-közgyűlés. A mostani vita néhány alaptémája: szovjet indítvány az új típusú tömeg- pusztító fegyverek és fegyver- rendszerek kifejlesztésének megakadályozására, a vegyi fegyverek betiltására még 1972- ben előterjesztett ugyancsak szovjet javaslat, a föld alatti atomkísérletek betiltásának ter­vezete. Genfben az egyik legörven- detesebb fejleménynek azt tart­ják, hogy nem egy kérdésben jó együttműködés alakult ki a szovjet és az amerikai delegá­ció között. Hasonló szándékot tükröznek az amerikai vezetők által a szovjet vezetőkhöz kül­dött táviratok is. „Várom ta­lálkozóinkat“ — írta például Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere Gromikónak, aki éppen most húsz esztende­je a szovjet diplomácia vezető­je. Személyében — írják a nyu­gati lapok is — a szovjet kül­politika folyamatossága testesül meg. Ennek a folyamatosságnak egyik legfontosabb vonása a békéért, ezen belül a leszerelé­sért vívott következetes — és eredményes — küzdelem. A moszkvai Pravda aligha véletle­nül éppen a leszerelési bizott­ság első munkanapján emlékez­tetett arra, hogy a világhatal­mak közül csak a Szovjetunió csökkenti katonai költségveté­sét, miközben a Föld országai évi 300 milliárd (!) dollárt köl­tenek fegyverkezésre. A Géniből érkező „tavaszi hangok“ összecsendülnek más hírekkel, a békeoffenzíva más csatáiról szóló jelentésekkel. Szófiában véget ért a varsói béke-világközgyűlést előkészítő megbeszélés, egy berlini tanács­kozás pedig azt javasolta, tart­sanak 1979-ben gyermekvédel­mi világkongresszust. Jó lenne, ha addig új leszerelési megálla­podásokkal gazdagodna a világ. A felnőttek aligha adhatnának szebb, értékesebb ajándékot gyermekeiknek. Iks-I MŰSZAKI SEGÍTSÉG KUBÁNAK A DÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI A Szociáldemokrata Párt sikere Kommentárunk A fejlődő országok kárára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom