Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-10 / 9. szám, hétfő

Csehszlovákia jégkorong-válo­gatottja barátságos mérkőzé­sen az NSZK együttesét látta vendégül, s ellene kétszámje­gyű győzelmet aratott. Képün­kön V. Lukáč juttatja a koron­got Kehle hálójábe. (ČSTK-f elv.) KUBA ÉS A SPORT Az 1976-os évben a híres for­radalom 20. évfordulóján a ku­bai sportolók legnagyobb sike­rei közé kétségtelenül Alberto Juantorena nyári olimpiai sze­replése tartozott. Kuba a mont­reali küzdelmek során 13 érmet szerzett, (6 arany-, 4 ezüst- és 3 bronz) és ezzel a nem hivata­los pontversenyben a résztve­vő országok közül a tizenhar­madik lett. Montreal bebizonyította, mi­lyen jelentős szerepet játszik Kuba a latin-amerikai országok sprtjában. A szabadság szigeté­nek válogatottjai szereplésük­kel háttérbe szorították több európai fejlett állam verseny­zőinek eredményét is. Alberto Junatorena, a férfi 400 és 800 méteres síkfutás győztese, sikerével és világcsú­csaival ámulatba ejtette a vilá­110 méteres gátfutásában ezüst­érmes lett. Sajnálatos sérülés akadályozta meg a kiváló vág­tázó Silvio Leonardót abban, hogy a 100 méteres .férfi síkfu­tás döntőjében szerepelhessen. Ebben a versenyszámban ui. előzőleg beállította a világcsú­csot. Újra napos oldalra kerültek a kubai ökölvívók. Legnagyobb egyéniségük változatlanul Teo- filo Stevenson. Sikerült megvé­denie nehézsúlyú olimpiai első­ségét. Olimpiai babérkoszorút kapott Jorge Hernandez és An­gel Herrera is. Kuba ezáltal az ökölvívásban a nemzetek má­sodik helyiét szerezte meg, hi­szen 3 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérme önmagáért beszél. Ugyanilyen sikeresek voltak a kubai ökölvívók a közép-ame­Alberto Juantorena, akit a világ minden táján az 1976 tis év leg­jobb férfi sportolójának minősítettek. (ČSTK-felv.) got és teljesítménye ösztönző­leg hat a többi kubai sportoló­ra is. Nem lehet megfeledkeznünk Casanasról sem, aki a lér fiák Innsbruck harmadszor? Meglepő hír érkezett azzal kapcsolatban, hogy Lake Pia­cidnak, az 1980. évi téli olim­pia színhelyének gondjai van­nak. A közelmúltban az ameri­kai városban járt Lugger inns­brucki polgármester és Neu­mann, a legutóbbi téli olimpia sajtófőnöke és nem a legjobb benyomásokkal tértek haza. Neumann kijelentette, hogy el­képzelése szerint Lake Piacid három év múlva nem tud olim­piát rendezni. Az amerikai szer­vezőknek kemény csatát kell vívniuk a helyi hatóságokkal, amelyek környezetvédelmi okokból továbbra is ellenzik az olimpia ottani lebonyolítását. Neumann kijelentette, hogy amennyiben Lake Piacid nem tudja vállalni kötelezettségét, Innsbruck minden befektetés nélkül megrendezhetné az 1980- as olimpiát, ugyanis a létesít­mények még megfelelnek a kö­vetelményeknek, a sportolók, a kísérők és az újságírók elhelye­zése szállodákban is megoldha­tó. rikai bajnokságon is, amelyet Jamaicában rendeztek meg. Említésre érdemes a csel- gáncsozó Rodriguez olimpiai győzelme is, amelyet a könnyű- súlyban ért el. Ez volt a ku­baiak hatodik aranyérme Mont­realban. A nyári olimpián kellemes meglepetéssel szolgáltak a ku­bai röplabdázók is. A kiváló ja­pánok elleni győzelem után óriási ellenállást tanúsítottak a lengyelekkel szemben is, s vég­eredményben a dobogó harma­dik helyére kerültek. Kuba női röplabdázól Montrealban ötö­dikként fejezték be a küzdel­meket. Sok közöttük a nagyon tehetséges, s egészen biztosan még jelentősebb sikert érnek el Moszkvában 1980-ban. Az elmúlt évben nagyot ja­vult Kuba labdarúgása, Mont­realban a kubai válogatott meg­lepő döntetlent ért el az olim­piai bajnoki címet védő lengyel együttes ellen. Jól tartotta ma­gát a világbajnoki selejtezők­ben is. Ha valaki a kubai sportolók közül csalódást okozott, akkor ez bizonyos mértékben a súly­emelőkre vonatkozik. Az 52 ki­lósok súlycsoportjában Casama- yor csak az ötödik helyet sze­rezte meg. A kubai vízilabdázók a mont­reali tornán a 7. helyen végez­tek, s ez sikerként könyvelhető el. A kosárlabdázókról ennyi jót nem mondhatunk el. A múlt esztendő szomorú ese­ménye volt az a gonosztevő tá­madás, amelyet a CIA amerikai hírszolgálati központ szervezett Barbados közelében a kubai re­pülőgép ellen. A szerencsétlen­ségnél a kubai kardvívók egész csapata elpusztult, éppen a kö­zép-amerikai junior bajnokság­ról voltak hazatérőben, ahol az első helyen végeztek. Kuba így nagyon tehetséges 16 sportoló­ját, négy edzőjét és a vívósport további négy tisztségviselőjét vesztette el. A kubai sakkozók közül re­mélhetőleg követője akad a hajdani híres kubai nagymes­ternek, Capablancának. Nemzet­közi nagymesteri rangot Guiler- mo Garcia kapott közülük, a spanyolországi Orenceben ren­dezett tornán elért sikeréért, önmagáért beszél a főiskolás világbajnokságon szerzett har­madik hely a csapatversenyben. Kolumbiában rendezték meg a baseball első világbajnoksá­gát és ennek győztese Kuba csapata lett. A kubai kerékpározók első­sorban az országos körverse­nyen tettek ki magukért, ahol az Arencibio vezette együttes az első helyen végzett. Végül megállapíthatjuk, hogy a kubai sportolók az 1976-os évben növelték nemzetközi te­kintélyüket és az egész világ­nak megmutatták, milyen ráter­mettek. Nagy érdeme van eb­ben az országos sportintéz­ménynek, amely a testnevelés­ről és az üdülésről is gondos­kodik. Az utolsó évek fejlődése azt bizonyítja, hogy a kubai sportolóktól további kiváló eredmények várhatók. Már most nagyon szorgalmasan ké­szülnek a Közép-amerikai Játé­kokra, amelyeket 1978-ban Ko­lumbiában rendeznek meg és nemkülönben a Pánamerikai já­tékokra, melyeknek színhelye 1979-ben San Juan lesz. Egé­szen biztosan sokat hallunk fe­lőlük maid az 1980-as, Moszk­vában sorra kerülő olimpián is. E hél végén hirdetik ki a Stadion című sportszaklap ankétjának eredményét. Ebben rangos helyet kap Masný, a válogatott csapat és a Slovan szélső játékosa. (Képünk előterében.) (Vojtíšek felvétele) BŰVÜLŰ SPORTKAPCSDIATOK Az 1976-os esztendőben a Szovjetunió tovább szélesítette és erősítette nemzetközi sport­kapcsolatait öt világrész orszá­gaival. Ezt a TASZSZ szovjet hírügynökségnek Borisz Gro­mov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Sport- bizottság nemzetközi kapcsola­tok osztályának vezetőhelyette­se jelentette ki. A számok mindennél ékeseb­ben beszélnek. Tavaly több mint ezer delegáció, 10 ezer sport­ember látogatott a szocialista országokból a Szovjetunióba, il­letve a Szovjetunióból a baráti szocialista államokba. A Szovjetunió mintegy tíz százalékkal tovább szélesítette a nyugat-európai és az észak­amerikai országokkal kiépített sportkapcsolatait. Ezen kívül jelentős segítséget nyújtott a latin-amerikai, az ázsiai és az afrikai országoknak. Jelenleg 25 országban dolgoznak szovjet edzők. Borisz Gromov végül azt hangsúlyozta, hogy az új esz­tendőben még tovább szélese­dik a külfölddel való kapcso­lat. A Szovjetunió minden segít­séget megad jövőbeni olimpiai ellenfeleinek, a Lake Placid-i téli és a moszkvai nyári olim­pia leendő résztvevőinek. „Az elveszett fcu visszatér" Ezzel a címmel jelent meg a „De Telegraaf“ holland lapban óriási címbetűk alatt az a hír, hogy Johan Cruyff, akinek szer­ződése júniusban lejár a Bar­celonánál, a nyár folyamán visszatér Hollandiába. Apósá­nak, Cor Costersnek, a holland televízióban elhangzott nyilat­kozata szerint — amelyet egy másik adásban maga Cruyff is megerősített —, a legszíveseb­ben volt klubjában, az Ajax Amsterdamban szeretné folytat­ni otthoni pályafutását. Kérdé­ses, hogy ez a klub hajlandó-e Barcelonának és Cruyffnak a minden bizonnyal csillagászati lelépési és szerződtetési össze­get kifizetni. A hírek szerint más gazdag holland labdarúgó klubok, mint például a Feyenoord, a PSV Eindhoven és az Alkmaar is igényt tartanak Cruyffra, de ugyanígy az NSZK-beli Hambur­ger SV is. Végül hadd idézzük Cruyff egyik legutóbbi kejelentését. — Már nagyon megelégeltem a kemény spanyol labdarúgást. Eleget rugdostak engem.. Furcsaságok a sport világából Példás birkózócsalád Ötödik alkalommal érdemelte ki az „Őszét Autonóm Köztár­saság legnépszerűbb sportembe­re“ címet Szoszlan Andijev sza­badfogású nehézsúlyú birkózó, olimpiai bajnok. A rokonszen­ves, 24 esztendős sportember a „Szocialisztyicseszkaja Oszé- tyija“ című lap szavazásán százezer olvasó szavazatát kap­ta meg és nem érdemtelenül. Édesapja Pjotr, a huszas évek végén öt alkalommal volt Észak-Kaukázus abszolút bajno­ka és három fia is a szőnyeg világát választotta. Mindany- nyian nehézsúlyúak voltak, il­letve ma is azok. Ez nem egé­szen véletlen, hiszen a család­apa 218 cm magas, 185 kilós testsúlyú. A legidősebb Andijev- fiú, Gennagyij — ő edzi az olimpiai bajnokot — továbbá Szergej is volt szovjet bajnok. A SÍD düsseldorfi hírügynök­ség érdekes összeállítást közöl bravúros teljesítményekről, amelyeknek ugyan nincs sport­beli értékük és nem is számí­tanak hivatalos csúcsoknak, mégis felkeltik az érdeklődést. így az első helyen említi, hogy november 16-án Újvidéken a jugoszláv V. Velimirov 3:27 óra alatt 6360 rekvőtámaszt végzett, miközben 3 kilót fo­gyott. A 20 éves amerikai J. Chelich 8450 cigánykereket vetett, ez­alatt 13,35 kilométeres távot tett meg. Honfitársa, P. Wingo a hátrafelé gyaloglásban ért el felülmúlhatatlan eredményt: Kalifornia és Isztambul között 12 875 kilométert teljesített másfél év alatt. A hátrafelé leggyorsabban futó sportoló a már időközben elhunyt ameri­kai B. Robinson volt, a 100 mé­teres távon 13,5 mp-t ért el. Egy vállalkozó kedvű japán sportember, T. Mitsuishi 5:25 órát ült kerékpárján egyhely­ben. Csak ezután billent meg és érte a lába a földet. Ford Taunusán 142 nap alatt 358 268 kilométert tett meg egy megszállott autósver .enyző. M. Sangster angol teniszező hatalmas erejű adogatásánál 247 km-es volt a labda sebessé­ge.

Next

/
Oldalképek
Tartalom