Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-06 / 5. szám, csütörtök

A hostivaŕi TOS vállalat már tavaly november 30-án 143 százalékra teljesítette a Szov­jetunióba irányuló szerszám­gépexportjának tervét. A válla­lat dolgozói ezzel teljesítették szocialista kötalezettségvállalá- sukat. Ez idén nagyarányú ter­mékfejlesztési programot in­dítanak, törekednek továbbá a munkaigényesség csökkentésé­re, a munkatermelékenység nö­velésére és a szocialista mun­kaverseny fejlesztésére. Ké­pünkön laroslav Král (előtér­ben) a BHS 25 típusú köszörü­lőgépet szereli. [Felvétel: J. Šourek — CSTK) SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ £ Tartalmasabb hétköznapokat Javul a falusi szervezetek tevékenysége ÜTKÖZŐPONTOK 1977. I. 6. Rendelet és valóság. Statisz­tika és tapasztalat. Több terv —. azonos tartalom. Neveljük-e a fiatalt, vagy hézagpótlóként bánjunk vele? Talán nem világosak — az első pillanatban — a szembe­állított fogalmak, de hűen tük­rözik beszélgetésünk tartal­mát. Novák Béla, a SZISZ Ko­máromi Járási Bizottságának alelnöke az őszinte fiatal funk­cionáriusoknak abba a kategó­riájába tartozik, akik az egy év alatt elvégzett ínunka érté­kelésekor nem árasztják el az újságírót a minden rózsaszín­ben feltüntető statisztikák hal­mazával. Azt feszegeti, mi az, ami nem ment rendjén, hogyan akarnak változtatni rajta. Több évig az iparban dolgo­zó fiatalok munkájával» foglal­kozott, jelenleg a járási bi­zottság ideológiai munkájáért felelős. A múlt év szeptembe-' rétől a középiskolai ifjúsági szervezetek gondjait is rábíz­ták. — Szavaiból kitűnik, hogy ez utóbhi a kedvenc témaköre. — Igen, mert a látszólagos rend ellenére éppen a közép- iskolásoknál kell még sok kérdést megoldani. Rangsorolás nélkül, kapásból említek példá­kat. Először talán valamit a kapcsolatokról. A klasszikus felállítás: igazgató, tanárok, és a SZISZ. Eddig rendben van. De nincsenek tisztázva olyan kérdések, hogy az oktatáson kívül mit kell végeznie az is­kolának, mit a SZISZ-nek és mit közösen. Még a szervezet­ben is lazán kezelik a közép- iskolásokat, mondván, ott van­nak a tanárok, úgy is megy minden. A lényeg az, hogyan. És még valami, ami látszólag nem kötődik szorosan az előzőkhöz: az iskolai demokrácia kérdése. Sokan fölösleges szócséplésnek tartják, de nem az. Mielőtt példát említenék, hadd szögez­zem le: a ml feladatunk nem térhet el nagyon az iskoláétól, az iskolának kell segítséget nyújtania. Tehát a járási ifjú­sági szervezetnek is minden szempontból partnerré kell válnia. De hadd térjek vissza az elő­zőekhez. Járásunk öt középis­kolája közül három gimnázium, egy gépipari és egy mezőgaz­dasági szakközépiskola. Mind az öttől megkaptuk a jövő évi terveket. Pedáns, pontos mun­kák. Csak egy bajuk van: a tartalmuk majdnem ugyanaz. Mintha nem volnának minden iskolának különböző goncljai. Azonos frázisok, szócséplések. Talán nem pontos a kifejezés, a l^lek hiányzik belőlük, az, aminek éppen a fiatalokra kel­lene jellemzőnek lennie. Egy kis önállóság, kezdeményezés, lelkesedés. Pedig 16—.18 éves fiatalok írták. Ha már most ezt szokják meg, akkor később még rosszabb lesz a helyzet. Egy felnőttnek, aki olvassa a jelentéseket, rá kell ébrednie, hogy a példát csak tőlünk ve­hették. Gondolom, ezzel meg­közelítettük az iskolai demok­rácia kérdését is. — Azt kérdezi, hogyan kell változtatni a dolgokon. Nem könnyű. Például több iskolai gyűlésen felhoztuk, tárják fel őszintén a diákok, mit kifogá­solnak, mit szeretnének. Ez a módszer sem vezetett ered­ményhez. Olyan kérdések megoldására kell törekedniük a SZISZ-ben, amelyeknél eddig csak tudo­másul vettük az állapotokat, de nem hatottunk rájuk. Ilyen például a szakmaválasztás, vagy a tanulmányi előmenetel. Ez utóbbit nem leszűkítve ér­telmezem. Azon túl, hogy ver­senyt hirdettünk, a SZISZ ré­széről megbízott iskolai tanul­mányi felelősök részére a ke­rületi bizottság iskolázást szer­vezett, a helyi szempontokat is figyelembe vettük. Például a komáromi szlovák gimnázium­ban jól működik az „Ifjúsági fényszóró“. Nemcsak azokat mutatják be konkrétan, akik jól dolgoznak, hanem azokat is, akik rosszul. Külön foglal­koztunk azzal, hogy a bejárás miként függ össze a tanulmá­nyi átlaggal. Összegezve: egy év alatt, ha jól emlékszem, 0,2-del javult a tanulmányi átlag. — Bizalmatlanság, közöny. Nagyon bántó szavak ezek, de szembe kell velük nézni. S ne­künk, a SZISZ-nek meg kell tanulnia, hogy a népszerűtlen álláspontokat is képviseljük. Egyrészt a diákokkal szemben, például az iskolai fegyelem kérdésében, másrészt, ha úgy tetszik, akár fölfelé is. A múlt­koriban a Szakszervezetek Há­zában beszélgetéseket szervez­tek idős emberekkel a szak- szervezeti tagok részére. Ök nem mentek el, ezért gyorsan a gimnáziumból kértek har­minc tanulót, hogy legyen kö­zönség. Nem hiszem, hogy ez helyes intézkedés volt. Maguk a fiatalok mondták a szemem­be, hogy sokszor csak amolyan hézagpótlónak érzik magukat. Az iskolák részéről az anya-^ giak nincsenek tisztázva. A legújabb rendelet szerint a ta­nulási időben végzett brigád- munka honoráriuma is a SZISZ-t illeti. Ez egy közép­iskolában sincs így, a fiatalok a bevételnek csak a töredékét kapják. Az iskola természete­sen a diákok hasznára fordítja a pénzt. De a SZISZ-esek fél- reál lítottnak érzik magukat, s azt látják, hogy a felnőttek sem mindig tartják meg a ren­deletet. — Gondolom, lassan eljutunk a közéleti magatartás problé­májához. Ez a kérdés még gyakran fehér folt a munkánk­ban, sokat kell tennünk, hogy előbbre léphessünk. Például a politikai iskolázások terén elég jó a helyzet. Az iskolai szervezetek azért szerencsések, mert nem egy ember végez mindent, hanem öt-hat tanár is közreműködik. Más a sportte­vékenység, más á szakkörök terén és így tovább. A politi­kai nevelést tapasztalt peda­gógusok és kommunisták vég­zik. A módszerek esetenként már hagynak kívánnivalót ma­guk után. így az ógyallai gim­náziumban, ahol tanítási óra formájában, direktív módon próbálták csinálni: csendben legyetek, leülni, következik a hetedik, vagy éppen a nyolca­dik óra, a politika. Kommen­táljam, miért nem jó? Ütközőpontok. Nevezhetnénk akár problémáknak is. A lé­nyeg ugyanaz: az elvárások, a kívánságok nem egyeznek az­zal, ami van. Ha őszintén, kendőzés nélkül beszélünk ró­luk, az már fél siker. De csak a könnyebbik rész. A nehezeb­bik a közeljövő feladata: valóra váltani az elképzeléseket. MALINÄK ISTVÁN Az elmúlt időszakban a SZISZ falusi és mezőgazdasági szervezeteire az a feladat há­rult, hogy mindjobban kiépít­sék az alapszervezeteket, s egyre több falusit szervezzenek be munkájukba. Jelenleg Szlo­vákia falvaiban 2636 SZISZ- alapszervezet működik, ame­lyek 69 676 tagot tömörítenék. Olyan fiatalokat, akik többnyi­re a falvakban dolgoznak, s ily módon kötöttek a falusi SZISZ-szervezelekhez is. Raj­tuk kívül több mint 15 600 azoknak a nyilvántartott SZISZ- tagoknak a száma, akiknek ál­landó lakhelye falun van, de közép-, szak- vagy főiskolai tanulmányaikat a városokban végzik vagy a városokban dol­goznak. A SZISZ-szervezetek tevé­kenysége á* falvakban egyre si­keresebben fejlődik, ami egye­bek között abban is megnyil­vánult, hogy a fiatalok hatha­tós segítséget nyújtottak a me­zőgazdasági üzemeknek, s arra törekedtek, hogy ifjúsági klubokat létesítsenek és klubhelyiségek­hez jussanak. Kivették részü­ket a falu életének gazdagab­bá tételéből, a kulturális és a testnevelési-honvédelmi tevé­kenységből. Segítséget nyújtot­tak a SZISZ pionírszervezetei­nek oly módon, hogy a falusi alapiskolákban védnökséget vállaltak a pionírcsoportok fö­lött. Az ifjúsági szervezet a fiatal nemzedék szocialista nevelésé­ben is jelentős feladatot vállal. A pártszervek vezetésével és állandó támogatásával a SZISZ egyre nagyobb arányban vesz részt a fiatalok szocialista gondolkodásának alakításában. Bizonyítja ezt az is, hogy a falun élő fiatalok elkötelezett magatartást tanú­sítanak a mezőgazdasági fel­adatok teljesítése és a Nemze­ti Front választási programjai iránt. Például a kongresszust megelőző időszakban az „Üj munkasikerekkel köszöntjük a CSKP közelgő XV. kongresszu­sát“ elnevezésű mozgalom ke­retében a SZISZ-szervezetek tagjai társadalmi munkában 7 millió 732 ezer órát dolgoztak le a mezőgazdaságban és a községfejlesztési akciókban, a Nemzeti Front választási prog­ramjainak teljesítése érdekében pedig 6 millió 218 ezer mun­kaórát. Ezzel több mint 83 mil­lió korona értéket hoztak létre. Az aratásba 1627 falusi SZISZ- szervezet kapcsolódott be. Ezek a tények is bizonyítják, hogy a falusi fiatalok szocia­lista szellemben élnek, gondol­kodnak és dolgoznak, ami per­sze, legalábbis részben, az alapszervezetek eszmei-nevelő­munkájának az eredménye, s ez elősegíti a tudományos-mű­szaki forradalom hatásának ál­landó növekedését a mezőgaz­daságban. Az elért eredmények nemcsak a sok ezer fiatal si­kereként könyvelhetők el, ha­nem kifejezik azt a gondos­kodást és támogatást is, ame­lyet a falusi pá: Szervezetek, a hnb-k, az efsz-bK, az állami gazdaságok, továbbá a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség, a Honvédelmi Szövetség, a Jednota fogyasztási szövetke­zet, valamint más szervek he­lyi szervezetei nyújtanak a fia­taloknak. Azt is ki kell emelni, hogy éppen a falusi SZISZ-szerveze- tek teszik lehetővé a munkás- és tanulóifjúság együttmű­ködésének fejlesztését. Ezt ta­núsítják a falusi és a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok fesztiváljai, a falusi fiatalok­nak a szocialista munkaver­senyben való részvétele, a fia­talok Fényszórója, a Zenit és más mozgalmak eredményei, az ifjúsági munkacsoportok komplex racionalizációs mun­kabrigádok eredményekben gazdag tevékenysége, valamint a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében elért sikerek. A jövő időszakban is arra fogunk törekedni, hogy a, SZISZ-szervezetek tevékenysé­ge tovább feljődjék, érdeke­sebbé, tarkábbá és vonzóbbá váljék minden falun élő fiatal számára. EDUARD KLEN mérnök, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának osztályvezetője Rendszeres tanulással A Frága-letiíanyi Avia Vállalat tavaly 28 millió korona értekben túlteljesítette árutermelési tervét. Képünkön: Josef Šila és Vác­lav Doudéra az Avia 30 típusú könnyű tehergépkocsi alvázát sze­relik. (Felvétel: L. Hajský — CSTK) Rendszeres tanulás nélkül aligha érhetők el kimagasló eredmények. Ez a követelmény "különösen időszerű, hiszen a tudományos-technikai forrada­lom korában élünk. Olyan kor­ban, amikor a tudomány és a technika'segítségével az ember gyökeresen megváltoztatja éle­tet. A korszerű gépek és mun- komódszerek alkalmazásával megsokszorozódik a munkater­melékenység mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Üj tudomány- és iparágak jönnek létre, gépek végeznek olyan munkákat, melyek nemrég ké­zi erőt igényeltek. Egyre ered­ményesebben használja fel az ipáivá műanyagokat, s örven­detes, milyen gyorsan terjed a kibernetika gyakorlati alkal­mazása. Ez a néhány példa is bizo­nyítja az állandó tanulás fon­tosságát. Az egyre igényesebbb feladatok teljesítését azoktól várhatjuk elsősorban, akik mind szakmailag, mind ideoló­giailag rendszeresen képezik magukat. A kommunista párt tagjai ennek a követelménynek tesznek eleget a pártoktatás keretében. A jelenlegi pártoktatási év első fele lassan letelik. Az elő­adások mintegy fele tehát már elhangzott, vagyis az előírt té­mák körülbelül 50 százalékát átvették a pártoktatás részt­vevői. Az oktatás anyaga ebben az évben a CSKP XV. kongresz- szusának és az SZKP XXV. kongresszusának, illetve a szo­cialista országok testvérpárt- jai kongresszusainak anyaga. A párloklatás részvevői tehát a mostani ötéves terv felada­tait, a marxizmus—leninizmus gyakorlati alkalmazásának kér­dését, a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország békepoli­tikáját tanulmányozzák. A fel­adatokkal kapcsolatban sok szó esik a hatékonyságról és a mi­nőség követelményeiről. Ez ter­mészetes, hiszen a jelenlegi öt­éves tervet a XV. kongresszus e két kritérium ötéves tervé­nek nevezte. A pártoktatási év első felé­nek eredményei azt mutatják, hogy az alapszervezetek és a felsőbb pártszervek jól előké­szítették az idei pártoktatást. Nagy elismerést érdemel az or­szágban működő csaknem 12 ezer lektor, illetve propagan­dista. Az alapszervezetek gyak­ran a saját tagságuk sorából választották ki az előadókat, így van ez például a Veľký Blh-i (Nagybalogi) Efsz alap­szervezetében, illetve részleg­szervezeteiben. Mindhárom részlegszervezetben tartanak alapfokú oktatást. Ezenkívül megszervezték a középfokú ok-~ tatást is. A lektorcsoport ve­zetője pedagógus. Ugyancsak tartanak alap- és középfokú pártoktatást a Sečiankyi (Szé- csénkeij Efsz alapszervezeté­ben. A szervezet egyik tagja pedig a marxizmus—leninizmus esti egyetemét végzi. Külön is­kolázást szerveztek a párt tagjelötjeinek és a jelölésre kiszemelt fiataloknak. Ezen 16- an vettek részt. Az össztársa­dalmi kérdések megvilágítása­kor konkrét helyi adatokból indulnak ki. Például a gabona- programot tárgyalva rámutat­tak arra, milyen tartalékokkal rendelkeznek saját szövetkeze­tükben, s mit jelentene, ha az ország minden közös gazdasá­gában feltárnák a rejtett tarta­lékokat. A pártoktatás menetét az alapszervezetek állandóan fi­gyelemmel kísérik. A rövidesen megtartandó évzáró taggyű­lések is értékelni fogják a pártoktatást s azt, hogyan tükrözi a gyakorlat az elméleti ismereteket, illetve milyen a pártoktatás hatékonysága. FÜLÖP IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom