Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-05 / 4. szám, szerda

A kommunista képviselő Tamás László, a Moldava nad Bodvou-i (SzepsiJ Városi Nemzeti Bizottság „polgár- mestere“ elfoglalt ember. Ko- šice-vidéki járási pártbizott­ság elnökségének tagja, a la­kóhelyén pedig tagja a szep- si városi pártbizottságnak. Több mint 12 éve a járási nemzeti bizottság képviselője és tanácsának tagja, a városi Tamás László nemzeti bizottság képviselője, köztiszteletben álló elnöke. A Nemzeti Front szervezeteiben is több tisztséget visel. A Kiváló munkáért állami kitüntetés tulajdonosa. A töb­bi képviselő és szerv segít­ségével jól szervezi a tanács, tíz albizottsága és három pol­gári bizottsága munkáját, a képviselők pártcsoportja rendszeresen foglalkozik az időszerű problémákkal, a képviselők konkrét feladato­kat teljesítenek. Szervezni, ellenőrizni a munkát, s ahol „szorít a ci- pő“, ott közbelépni — szé­les látókört, tapasztalatot, határozottságot, személyi el­szántságot és felelősséget igényel. E jellemvonásai elismeré­séül bíznak benne az időseb­bek és ifjabbak egyaránt. A népből ered, a nép érdekeit szolgálja. Tamás László pol­gármester példát mutat: kom­munista. IVÁN SÁNDOR I pirtpropagantía sefüi esziziüii BESZÉLGETÉS JlRí POSLT ELVTÄIRSSAL, A CSKP KB OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTESÉVEL JAVULNAK A FELTÉTELEK Újjáépítik az egészségügyi központot Vinicán (Ipolynyéken) ed­dig egy régi épületben műkö­dött az egészségügyi központ, ahol nem voltak jó feltételek az orvosok munkájához és nem volt megfelelő váróterem sem. Mindössze egy kisebb helyiség állt három község mintegy 4000 lakosának rendelkezésére. Ilyen körülmények között, érthetően a szolgáltatások sem lehettek teljesek. Állandó szol­gálata csak a körorvosnak volt, a nőgyógyász, a gyermek- orvos nem rendelt minden nap, hanem a járási székhely­ről járt a 2300 községbe. A fogászati rendelő el sem fért az épületben, ezért négy évvel ezelőtt ideiglenesen az alapis­kolában helyezték el. A labo­ratórium a hnb épületében kapott helyet. Mivel egy új egészségügyi központ építése jelenleg nem jöhet számításba, a község ve­zetői más megoldást kerestek: úgy döntöttek, átalakítják, bő­vítik a régi rendelőt. Aki megtekinti a már meg­kezdett építkezést, minden bi­zonnyal meglepődik. Mert in­kább beszélhetünk új épületről, mint átalakításról, hiszen a régi épületből csupán a külső falak maradtak meg. A belső teret teljesen átalakították, új ablakokat, ajtókat építettek be, s nem is minden esetben a régiek helyére. Az elhaszná­lódott cserépfedelet, mennye­zetet lebontották, lapos tetőt kap az egész épület. A legjelentősebb azonban mégis az, hogy az épület alap­területe kétszeresével megnö­vekszik. Az új szárnyban, mely összefüggő egységet alkot a régi épülettel, újabb rendelők, tágas várócsarnok, laborató­rium, mellékhelyiségek kap­nak helyet. Ide költözhet majd a fogorvosi rendelő is. A köz­ponti fűtéssel ellátott épület­ben sokkal jobb körülmények között végezhetik felelősség- teljes munkájukat az orvosok, s várakozhatnak a betegek. Igaz, ezután majd kevesebb ideig, hiszen az épület átadá­sa után két körorvos teljesít majd szolgálatot. Hogy erre mikor kerül sor? Dobos Géza építésvezető sze­rint április-—május hónapban minden bizonnyal. így véleke­dik a Helyi Gazdálkodási Üzem vezetője, Petrezsél Sándor és az építkezési csoport hat tag­ja: Petrezsél Ferenc, Annus Dezső, ifjabb Petrezsél Ferenc, Gömöry István, Mics József és Zsigmond Lajos is. Az építke­zés, melyet ez év márciusában kezdtek el, jól halad. Jelenleg a belső vakolást végzik, vala­mint a padlózat kialakítást. Az építkezés befejezése után, ha nem is új épületbe, de mégis új otthonba költöznek Ipolynyéken az egészségügyi dolgozók. Az újjáépített egész­ségügyi központ nagy előreha­ladást jelent a község fejlesz­tésében. BOJTOS JÁNOS Amikor a CSKP XV. kong­resszusa meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésé­nek feladatait, ennek teljesíté­se érdekében kijelölte a gazda­sági propaganda és agitációs munka irányát is. JiH Puslt elvtárssal, a CSKP KB osztály­vezetőjének helyettesével arról beszélgettünk, hogyan segítette a párt politikai tömegnevelő és szervező munkája az eltelt idő­szakba iT a kitűzött célok eléré­sét. A pórtélét szerves része — A gazdasági propaganda és agitáció — mondotta beve­zetőül —- a múlt időszakban a saját eszközeivel jól szolgálta a párt politikáját. Tartalmában és kivitelezésében a korábbinál jobban igazodott a népgazdaság fejlesztésének igényeihez csak­úgy, mint a politikai munka kö­vetelményeihez. Erősödött a propaganda- és agitációs mun­kafunkciója is, és jelentős mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a kommunisták mind eredmé­nyesebben népszerűsítik a párt politikáját, egyre hatékonyab­ban mozgósítják a dolgozókat az építőleladatok teljesítésére. Szocialista építőmunkánk ered­ményei, a párt politikájának be­folyása, valamint a nemzetközi változások fokozták a kommu­nisták elméleti kérdések iránti érdeklődését, az elvi igényessé­get, s ez találkozott a Közpon­ti Bizottság üléseinek azokkal a határozataival, hogy gazda­ságpolitikai céljainkkal minél szélesebb körben, színvonalasul foglalkozzunk. Mindez lehetővé teszi, hogy 1977-ben jelentősen továbblépjünk az eszmei nevelő- munkában. Gazdasági propagan­dánk fejlődésének kedvező eredményei és feltételei azon­ban nem feledtethetik mun­kánk gyengeségeit, hibáit és megoldatlan problémáit. • Miben nyilvánulnak meg az ezen a területen végzett munka fogyatékosságai? — A gazdasági propagandá­nak és az agitációnak az az el­sőrendű feladata, hogy segítse a célok megértését és elérését, népszerűsítse a jó eredménye­ket, tárja fel a határozatok tel­jesítésére irányuló helytelen in­tézkedéseket. Továbbá hozzá kell járulnia olyan irányítási és szervezési eljárások gyakor­lati átültetéséhez, melyek ked­vezően hatnak az alkotó mun­kára. Ugyanakkor az ideológiai arcvonalnak figyelmeztetnie kell a pártalapszervezeteket, hogy tevékenységükkel ne he­lyettesítsék a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek munkáját. A gazdasági szaka­szon végzett ideológiai munka a szocialista építés kezdete óta a párlalapszervezetek legigé­nyesebb tevékenységét képezte 1977. I. 5. Sikeresen folyik a Mníchovo Hradišlé-i Liaz vállalatban az új típusú Liaz 100.45 ns nehézvonfutók gyártása. Képünkön: Ivan Dosíá] (balról), Štépán Zima és Josef Nohýnek a vontató motorját és al­vázát szereli. (Felvétel: L. Hajský — ČSTK) — ezért ezen a területen je­lentkezett és fordul elő a leg­több fogyatékosság és hiba. Pél­dául: a propagandamunka nem kielégítő színvonala, érthetősé­gének és meggyőző erejének alacsony foka, az eredmények rózsaszínbe öltöztetése, avagy: a túlbuzgó kritikai nézőpont, pártunk és egész társadalmunk képességének lebecsülése. Né­zetem szerint elég tapasztala­tunk van ahhoz, hogy ezektől a fogyatékosságoktól megszaba­duljunk. A gazdasági propagandát kifejtő elvtársaknak természe­tesen tudatában kell leinniök, milyen kérdéseket oldhatnak meg sikeresen a tömegtájékoz­tatási eszközökben, az üzemi- és a faliújságokban. Örök érvé­nyű igazság, hogy a konkrét, címre szóló bírálatnak a mun­kahelyeken van a legjobb tala­ja. Persze ez nem jelenti azt, hogy a tv-ben, a rádióban és a központi lapokban nincs helye a kritikai megjegyzésnek. Mert aki felelős az irányításért, attól a propagandisták és az agitáto­rok joggal kérdezhetik: hogyan biztosítja működési körzetében a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatainak teljesítését, a mun­ka minőségét és hatékonyságát, nem utolsósorban a termelés tartalékainak feltárását? A pro­paganda- és az agitációs tevé­kenység céljait Husák elvtárs kongresszusi beszámolójában közérthetően megvilágította, és hangsúlyozta: ahogyan dolgo­zunk, úgy fogunk élni. • A párt eszmei tevékenysé­gének fő és tartós feladata a szocialista ember nevelése. Még is uzt tapasztalhatjuk, hogy ezt az igényt több helyen a gazda­sági propagandamunkában mel­lőzik. — Propagandánknak mind a gazdasági, mind a nevelés funkcióját szerves egységben kell teljesítenie. Tagadhatatlan, a gazdasági propagandát sok helyütt a szervezési-műszaki fo­lyamatok leírása hordozójának tekintik, másutt viszont az ideo­lógiai hatását elválasztják a gazdaságfejlesztés konkrét fel­adataitól, s az általános felhí­vások közzétételére egyszerűsí­tik. Ez az eljárás káros, fékezi a propaganda hatékonyságát. Ezzel szemben a szocialista em­ber nevelése érdekében kifej­tett fáradozásunk csak akkor járhat jő eredménnyel, ha ezt összekötjük a társadalom és a gazdaságfejlesztés konkrét fel­adatainak teljesítésével. — Mai viszonyainkra jellem­ző, hogy társadalmunkban, egymás mellett léteznek szív­derítő, nagyszerű szocialista jellemvonások és visszahúzó, maradi, konzervatív, egoista, kis­polgári nézetek, s nemegyszer erősödnek is ezek a merőben ellentétes tulajdonságok. Éppen ezért van szükség hatékony gazdasági propagandamunkára, hogy kevesebb legyen a nem- kívánatos, nem szocialista ma­gatartás és jelenség, s mind teljesebben bontakozzanak ki azok a szocialista jegyek, ame­lyek végső soron majd általá­nossá, közkinccsé válnak tár­sadalmunkban. Korai lenne per­sze azt gondolni, hogy a szocia­lista ember, akinek formálásá­ban a marxista propaganda na­gyon fontos eszköz, társadalmi viszonylatunkban hamarabb lét­rejön, mint maga a szocializ­mus. A szocialista ember a gaz­dasági területeken a szocialista társadalommal együtt formáló­dik. s kialakul a munkához való becsületes, úgy is mond­hatnám szocialista viszonya. — Ezzel összefüggésben te- szdk említést arról, hogy gaz­dasági propagandánknak a pár­ton kívüli tömegekhez is kell szólnia, hiszen a kommunistákkal együtt ők is tevőlegesen részt vesznek a gazdaságpolitika végrehajtá­sában. Dolgozóink döntő több­ségének jó viszonya van a mun­kához, becsülettel teljesíti ha­zafias kötelességeit. Dolgos né­pünknek ezeket a természetes tulajdonságait fejleszteni, támo­gatni és népszerűsítenünk kell „mindenki képességei és min­denkinek munkája szerint“ jel­szó alapján. A pártonkívüliek meggyőzésében, megnyerésében tükröződik ugyanis vissza a propagandisták és agitátorok munkájának művészete. • Milyen helyet foglal el a közvélemény, illetve a nyilvá­nosság bírálata a gazdasági propagandában? — Természetesen a gazdasá­gi propaganda, mint az imént már említettem, nem kendőzhe­ti el a káros jelenségeket és a hibákat, ugyanúgy nem védheti az alkalmatlanságot, a felelőt­lenséget, a könnyelműséget és a lustaságot. A pártos kritikai légkörben egyhamar lelepleződ­nek a karrieristák, a politikai kalandorok, akiknél a szavak és a tettek összhangja hiányzik. És fordítva is igaz: ahol a kri­tikátlanság légköre uralkodik, ott zavartalanul tenyészik min­den, ami ellentétes a pártosság­gal, a szocialista építés alap- elveivel. A nyilvánosság bíráló megjegyzései nélkül tehát nem sokra mehetnénk. Az emberek nyilván gondolhatnák, hogy védjük a kommunistákat, eset­leg szemet hunyunk hibáik felett, amelyekkel feladataik nem teljesítés© során találko­zunk. A kritika alapvető fegy­ver a kommunista párt vezető szerepének érvényesítésében, a gazdasági propaganda és a po­litikai felelősség érvényesítésé­nek egyik lényeges eszköze. Természetesen a bírálatnak épí­tő jellegűnek kell lennie. Ha a gyenge minőségű munkát tesz- szük szóvá, ha a kommunisták­hoz nem illő magatartást bírál­juk, vagy a politikai agitációt hiányoljuk — helyes konkrétan megmondani, kiről van szó. • Melyek a gazdasági propa­ganda feladatai a hatodik őr* éves tervidőszak második évé­ben? — Csak néhány mondatban. A gazdasági-műszaki alap kor­szerűsítése, a termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztése. Sa­ját erőforrásainkat maximálisan kiaknázva, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás ösz- szes lehetőségeivel élve, a kül­gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésében rejlő kölcsönös előnyö­ket kihasználva teremthető meg a fejlett szocialista társadalom anyagi-termelési bázisa. Jóllehet a hatékonyság kifejezést -általá­ban gazdasági értelemben hasz­náljuk, körülményeink között a hatékonyság a társadalmi élet minden terü­letén az előrehaladás feltételé­vé válik. A gazdasági hatékony­ság fokozásában jelentős szere­pe van a technika, a technoló­gia fejlesztésének, a munkaszer­vezés, az irányítás javításának, a meglevő erők és eszközök teljes kihasználásának. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósul­hasson, nem elegendő korszerű gépek és berendezések beszere­lése, vásárlása, hanem a terme­lési folyamatban résztvevők ál­talános és szakmai képzettsé­gét is növelni kell. A jobb, a nagyobb hatásfokú gazdálkodás­ra való törekvés nem csupán a gazdaságtól igényel erőfeszíté­seket, hanem fokozottabb köve­telményeket támaszt a kommu­nisták munkájával, személyes példamutatásával szemben is. — Propagandánknak előtérbe kell állítania a szocialista de­mokrácia megvalósulásának ta­pasztalatait, szembesíteni kell a mi demokráciánkat a burzsoá demokrácia harsányan reklá­mozott formáival. Épílőmun- kánk nagy lendítőkereke. Hogy népünk tettekben megmutatko­zó szocialista hazaszeretettel s a proletár nemzetköziség érzé­sétől áthatva dolgozik népgaz­dasági céliaink, a XV. pártkong­resszus határozatainak mara­déktalan teljesítéséért. E terme- szetes egység gondolatát kell propagandánk középpontjába állítani, hogy az idei év felada­taival is sikeresen megbirkóz­hassunk. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom