Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-27 / 26. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. január 27. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA s XXX. ÉVFOLYAM 26. szám Ära 50 fillér KEDVEZŐEN FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK Gustáv Husák fogadta a finn miniszterelnököt* Martti Miettunen elutazott hazánkból Gustáv Husák elvtárs Martti Miettunennel beszélget (ČSTK telefoto) Csehszlovák—finn közös közlemény (ČSTK) — Martti Miettunen, a Finn Köztársaság miniszterelnöke a csehszlovák kormány meghívására 1977. január 22-e és 26-a közt hivatalos látogatást tett a Ceshszlovák Szocialista Köztársaságban. Látogatása során Martti Miettunen miniszterelnököt fogadta Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Miettunen finn és Štrougal csehszlovák miniszterelnök megbeszélései, amelyek felölelték a nemzetközi problémákat, a kétoldalú kapcsolatokat és a két országot érintő más kérdéseket, baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke tegnap fogadta a prágai várban Martti Miettunent, a Finn Köztársaság miniszterelnökét. A szívélyes, baráti légkörben tartott beszélgetésen megelégedéssel szóltak a kölcsönös csehszlovák—finn kapcsolatok jelenlegi pozitív fejlődéséről, majd megvitatták e kapcsolatok sokoldalú elmélyítésének és bővítésének lehetőségeit. Méltatták a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia jelentőségét, majd hangsúlyozták, hogy mindkét ország továbbra is következetesen megvalósítja a konferencia Záróokmányát a béke megszilárdításáért és a leszerelésért vívott küzdelem érdekében. A fogadáson részt vett Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök, Antonin Kroužil, Csehszlovákia finnországi nagykövete és Olli Johannes Auero, a Finn Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. A nemzeti jövedelem a megelőző évhez viszonyítva körülbelül 4 százalékkal növekedett, az ipari termelés növekedése 5.5 százalékot ért el, ami 0,1 ponttal több az állami tervben előirányzott feladatnál. Az építőipari munkák terjedelme 7,6 százalékkal növekedett, ami az előirányzott ütemet 0,9 százalékkal előzte meg. Az iparban a termelés tér*vezett szerkezeti változásaival összhangban az általánosnál gyorsabb ütemben növekedett a gépipari és a vegyipari termelés, valamint a hazai nyersanyagokat kihasználó ágazatok termelése. ' Az egyes kiemelt ágazatok és szakágazatok termelésének gyorsabb ütemű növekedése elősegítette a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek jobb ellátását. Egyes fontos szállításokat azonban — főleg egyes fontos építkezésekre és exportra — nem sikerült teljesíteni a szükséges szerkezetben és határidőkben. A termelés folyamatosságára negatívan hatottak a villamos- energia-ellátásban jelentkező nehézségek, amit elsősorban az erőművek gyakori üzemzavara idézett elő. A mezőgazdasági termelésben a rendkívül kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére az 1975-ös évhez viszonyítva csak csekély volt a lemaradás. A növénytermesztésben nem teljesítettük a bruttó termelés tervét. Az állattenyésztési termékek termelése és felvásárlása lényegében az 1975-ös szintien maradt. A vágóbaromfi és a tej felvásárlása növekedett. Martti Miettunen, a finn miniszterelnök feleségével és kíséretével együtt tegnap délelőtt ellátogatott a prágai Nemzeti Levéltárba. A vendégeket Dušan S páčil, a CSSZSZK külügyminiszter-helyettese és más személyiségek kísérték. A fejlődés hatékonyságának növekedését elsősorban a munkatermelékenység növekedése támasztotta alá. Az ipari termelés növekedési többletét 90 százalékban a munkatermelékenység növekedése fedezte, az építőipari munkák növekedését pedig 85 százalékban. Ez mindkét esetben meghaladta a tervben előirányzott feladatokat. A népgazdaság beruházási munkáinak és szállításainak terjedelme az 1975-ös évhez viszonyítva 5,2 százalékkal növekedett. A tervezett ütemet nem sikerült elérni. Bár az eszközöket sikerült jobban összpontosítani a döntő fontosságú építA komoranyi (mosti járás) fan Šverma Bánya népi mili- cistái nyilatkozatukban élesen elítélték a charta ’77 aláíróit, akik —■ mint írják — a csődbe jutott burzsoáziának és az 1968-as ellenforradalom hajótörött szervezőinek soraiból kerültek ki. A népi milícia tagjai pártunk politikájának támogatásaképpen ledolgoznak 600 munkaórát üzemük javára. A rágalmazó pamfletet a Csehszlovák Testnevelési Sző. A finn miniszterelnök és felesége bejegyezte nevét a történelmi jelentőségű emlékkönyvbe. Ezt követően a vendégek megtekintették a prágai várat és nevezetességeit. (Folytatás a 2. oldalon) kezésekre s a beruházási építkezések eredményei javították a termelés szerkezetét, nem sikerült tervezett határidőben befejezni néhány fontos építkezést, főleg a vegyiparban. Egyes új kapacitásoknál üzemzavarok fordultak elő és a termelés nem érte el a tervezett paramétereket. A külkereskedelmi forgalom 11,1 százalékkal haladta meg az 1975-ös színvonalat, amiben döntő szerepet játszott a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés. A szocialista országokkal kapcso(F oly tatás az 5. oldalon) vétség KB Asztalitenisz Szövetsége Bizottsága Elnökségének tagjai is elítélték. Tiltakozásukban leszögezik: „Nagyra értékeljük a CSKP bölcs politikáját, mert pártunk minden dolgozó érdekeit szem előtt tartva, vezeti társadalmunkat a még szebb jövő felé; hálásak vagyunk azért, hogy a CSKP és szocialista rendszerünk kiváló feltételeket teremtett (Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozások során mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy Finnország és Csehszlovákia kapcsolatai minden téren kedvezően fejlődnek, megfelelnek mindkét ország és nép érdekeinek, s a világbéke megszilárdítását szolgálják. Megelégedéssel hangsúlyozták azt is, hogy Finnország és Csehszlovákia kapcsolatai pozitívan példázzák az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. A felek kifejezték azt a szándékukat, hogy tovább akarják fejleszteni a két ország kapcsolatait minden téren, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányával összhangban. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása során megelégedéssel nyugtázták, hogy az elmúlt években a két ország viszonylatában szerződésekkel biztosított kedvező alap jött létre az együttműködés fejlesztésére. A két ország hosszú lejáratú kereskedelmi egyezménye, a kereskedelmet gátló akadályok felszámolásáról szóló megállapodás, valamint a gazdasági, az ipari és a műszaki együttműködést szabályozó hosszú lejáratú egyezmény mindkét fél számára kedvező lehetőségeket teremt. Leszögezték azt is, hogy Csehszlovákia és Finnország árucsere-forgalmának már sokéves hagyománya van, s az árucsere — különösen az utóbbi években — sokat fejlődött. A felek megvitatták az árucsere-forgalom további távlatait és a további gazdasági együttműködés új lehetőségeit. Külön figyelmet szenteltek az ipari, a műszaki és a tudományos együttműködés kérdéseinek. A felek egyetértettek abban, hogy ezen a területen adottak a csehszlovák és a finn vállalatok szélesebb együttműködésének lehetőségei. Kifejezték - azt a meggyőződésüket, hogy az eszmecsere — a helsinki értekezlet határozatainak szellemében — hozzájárul az említett lehetőségek kihasználásához, a gazdasági kapcsolatok távlati bázisának és dinamikus fejlesztésüknek megszilárdításához. A kulturális, az oktatási és a tudományos kapcsolatok értékelése során mindkét fél leszögezte, hogy e kapcsolatok igen kedvező színvonalat értek • el, s hogy mindkét fél felelősséggel teljesíti a kulturális egyezmény végrehajtási tervét. Ugyancsak megállapították, hogy a konzuláris kapcsolatok terén és a vízummentes utazások gyakorlatában nincsenek problémák, és a vízumkényszer megszüntetéséről a két ország által 1975-ben kötött megállapodás kölcsönösen előnyös. A felek hasznosnak tartják további egyezmények megkötését. Szó van mindenekelőtt egy konzuláris megállapodásról, az egészségügyi együttműködésről szóló egyezmény, a kölcsönös utasforgalmat szabályozó egyezmény és a jogi segítségről szó*< ló szerződés megkötéséről. A jelenlegi nemzetközi hely* zet fő problémáinak megvitatása során mindkét miniszter- elnök kiemelte annak szükségességét, hogy folytatni kell a sokoldalú erőfeszítéseket a nemzetközi feszültség enyhülésének megszilárdításáért és elmélyítéséért, valamint Európa és a világ valamennyi országa kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztéséért. A kormányfők kiemelték az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek a béke és a biztonság megszilárdításában és az európai együttműkö* dés fejlesztésében játszott pozitív szerepét és rendkívüli fontosságát. Megállapodtak abban, az értekezlet sikeres befejezését követően nagyon fontos, hogy az aláíró országok következetesen megvalósítsák azokat a megállapodásokat, amelyeket a záróokmány tartalmaz. Mindkét fél leszögezte, hogy a helsinki értekezlet határozatainak eddigi megvalósítása során pozitív eredmények születtek; Csehszlovákia és Finnország kapcsolatainak fejlődése is ezt bizonyítja. A felek kifejezték azt a szándékukat, hogy az erre irányuló erőfeszítésüket a jövőben tovább folytatják. Mindkét kormányfő ezzel összefüggésben kiemelte az együttműködés továbbfejlesztésének fontosságát olyan területeken, mint a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem, és támogatásukról biztosították azt a javaslatot, hogy ezekről a kérdésekről európai kongresszusokat hívjanak egybe. A belgrádi tanácskozást illetően, amelyre az idén kerül sor, mindkét fél megállapodott abban, hogy ez a találkozó pozitív véleménycserét tesz lehetővé az egyes országoknak a helsinki Záróokmányban kitűzött feladatok megoldása terén kifejtett együttműködéséről, s lehetővé teszi, hogy a jövőben tovább folytatódjanak az erőfeszítések az európai biztonság megszilárdítása, az együttműködés fejlesztése érdekében, és a feszültség enyhülésének elmélyítéséért. Mindkét fél megelégedéssel nyugtázta a finn miniszterelnök látogatását, amely véleményük szerint jelentős mértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, valamint az európai biztonság és együttműködés kiszélesítéséhez. Martti Miettunen, a Finn Köztársaság minisztereluöke Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnököt hivatalos látogatásra hívta meg Finnországba. Ľubomír Štrougal a meghívást örömmel elfogadta. Látogatásának időpontját ktsőbb határozzák meg. Szilárd alapokra építhetünk A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZSZK 1976. évi népgazdaságfejlesztési terve teljesítéséről A CSKP XV. kongresszusának határozatai a népgazdaság fejlődésének és az életszínvonal emelésének jelentős forrásaivá váltak. A CSKP Központi Bizottságának 1976 novemberében tartott 5. ülése megállapította, hogy a dolgozók növekvő politikai elkötelezettsége és munkaakii- vitása eredményeként a párt gazdasági és szociális politikájának az 1976 os állami tervben előirányzott alapvető feladatait, eredményesen teljesítettük. Ennek alapján zökkenőmentes volt az átmenet az 5. ötéves tervidőszakból a 6. ötéves tervidőszakba, s a CSSZSZK gazdasága a jelenlegi igényes feltételek mellett továbbra is dinamikusan fejlődött. A gazdasági fejlődés elért színvonala lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek teljesebb kielégítését, élet■ és szociális biztonságúnak megszilárdítását. VÁLASZUNK: A MEG JOBB MUNKA További tiltakozások hazánk rágalmazása ellen (ČSTK) — Újabb és újabb tiltakozó nyilatkozatokban fejezik ki dolgozóink felháborodásukat a charta ’77 szerzőinek szocialistaellenes tevékenysége miatt, azon, hogy a hajótörötteknek ez a kis csoportja kísérletet tett arra, hogy bemocskolja hazánkat és szocialista rendszerünket a világ közvéleménye előtt.
