Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-04 / 3. szám, kedd

AZ ELEKTRONIKA JELENE ÉS JÖVŐJE eredeti telefon, rádió stb. alkalmazásán túl ma már annyira belenyúlik az ipar, a közlekedés minden ágába, hogy a tágabb és tágíthatóbb elektronika utat tört magának és elfoglalta ezt a helyet. Üj utak keresése De kövessük tovább az elektronika útját. Igaz, hogy a híradástechnika fő eszközei az elektron­csövek voltak, de azóta felfedezték a félvezető­ket, és ma már a jelerősítés, moduláció és egy sor egyéb feladat ezeken az új eszközökön ke­resztül talál megoldást. A molekuláris erősítők­nek, a lasernak és a masernak már igazán ke­vés köze van a klasszikus értelemben vett elektrotechnikához, de a fogalom ma már auto­nóm módon bővíti saját körét és feltartóztatha­tatlanul nyeli magába ezeket az új jelenségeket, elemeket és eszközöket. A félvezetőknél még legalább töltéshordozók mozgásáról van szó, bár nem a vezetőn kívül, és nem is csak elektronok mozgásáról. A mo­lekuláris erősítőkben azonban már nem is foly- nakjíramok, itt atomi és molekuláris folyamatok kerülnek energetikai kölcsönhatásba elektromág­neses terekkel. A kriotronban (szupravezető erősítő) az elektronok fémes vezetőben mozog­nak, éppen úgy, mnt amikor normális dróton ve­zetjük az áramot. Ha Hertz ma fedezné fel az elektromágneses hullámokat, akkor valószínűleg elektronikus hul­lámok néven vonulna be az új fogalom a szó­tárba. A molekuláris erősítők kapcsán felbuk­kan az elektronikus optika kifejezés is. Mi történt volna, ha a tranzisztor felfedezése időben megelőzte volna az elektroncső felfede­zését? Ez nem is olyan lehetetlen feltevés, hi­szen a kristálydetektor már a század eleje óta ismeretes. Ma pedig tudjuk, hogy a kristályde­tektor nem más, mint egy primitív kivitelű fél­vezető dióda. Ez a szerepcsere valószínűleg nem változtatta volna meg lényegében a híradástech­nika fejlődését, de hátravetette volna az elekt­roncsövek kidolgozását, feltehetően olyan külön­leges feladatokra korlátozva őket, mint amilyen az oszcilloszkóp, a képcső, esetleg a mikrohul­lámú rezgéskeltők és hasonlók. Vajon ez esetben ma elektronika helyett sze- mikonduktorika szerepelne szótárunkban? És az elektroncsövek kerülnének a félvezetők körébe úgy, ahogy ma fordítva történik? Az adat feldolgozó és számítógépek ugyancsak jelekkel dolgoznak és felépítésükben ugyan­azokat az „elektronikus“ elemeket használják, mint a híradástechnikai készülékek: tranziszto­rokat, elektroncsöveket, mágnesszalagokat, Lé­nyegében tehát a számító- és logikai gépek és eszközök rohamosan gyarapodó és egyre hatal­masabb területeket benépesítő családja szintén az elektronika bővülő határain belül van. Talán nem is tévedünk, ha az elektronika mai fogalomkörét úgy határozzuk meg, mint a jelek és információk feldolgozásának és továbbításá­nak technikáját. Milyen jövő vár az elektronikára? Mondottuk, hogy a valaha egységes elektroni­ka két ágra szakadt a fejlődés során: az erős­áramú technikára korlátozódott elektrotechniká­ra és a mai értelemben vett elektronikára. Ez utóbbi hatalmasan előretört, szellemileg és al­kalmazásaiban változatos, sokoldalú szerepet ka­pott mai világunkban. Ha szabad az organikus világ fejlődéséből vett analógiával megvilágítani a helyzet alakulását, mondhatnánk, hogy az elektrotechnika képviseli az izomerőt, az elektro­nika áz idegrendszert és az agyat. A biológiai fejlődés, amely csúcspontját az emberben érte el, nagyszerű eredményeit az agy- és az ideg­rendszer adatfeldolgozó és irányító működése fejlettségének köszönheti, természetesen az izomerőt sem nélkülözve. Egyre kevésbé beszélhetünk azonban a két irányzat elkülönüléséről és versenyéről. Az ener­getikába nemcsak az elektronikus elemek nyo­mulnak be, hanem az elektronika szemlélete, ter­vezési és számítási módja, az elektronika elmé­lete is. Az energetika ina már el sem képzelhető az elektronikus automaták, távműködtetések és távmérések, védelmek nélkül. De fordítva: az elektronika egyre nagyobb energiákkal dolgo­zik, a tápáramforrások szerepe és mérete egy­re nő. A jövő tehát nem annyira a két ág versenye, mint inkább azok egymást átható szintézise, in­tegrációja. Az energiatechnika erős fejlesztő lökéseket kap az elektronikától, a mérés- és irányítás- technika új lehetőségeket nyit meg. Kifejlődik az erősáramú elektronika: nagy teljesítményű félvezető kapcsolók, egyen- és váltóirányítók ve­szik át a hagyományos készülékek és forgó átalakítók szerepét. E fejlődés iránya kivezet a villamosenergia-előállítás hagyományos hőerő- műves, turbogenerátoros módszereiből, a fűtő­anyagcellás, a hőelemes, a magnetohidrodinami- kus generátoros és egyéb közvetlenebb előállítási módok irányába. A fejlődési lánc végén ott áll az atomreaktor, amely már nem hőt fejleszt, hanem közvetlenül villamos energiát. Ugyanakkor az elektronika hogyományos irá­nyai. a híradástechnika, a gépi számítás és adat- feldolgozás, az önműködő vezérlés és szabályozás- technika a közeljövőben nem lanyhuló ütemben tör előre megkezdett útján. A hírátvitelbe be­kapcsolódik az űrtechnika, mesterséges bolygók veszik át a mikrohullámú átviteli láncokban a reléállomások szerepét. fdi) A tudomány és technika fejlődésével új és új fogalmak születnek, a régiek átértékelődnek, módosulnak, tartalmukban megváltoznak. Har­minc esztendővel ezelőtt a tranzisztor még nem is létezett, ma pedig az ezzel megjelölt fogalom egész tudományágak és ipari területek fejlődésé­ben központi szerepet játszik. Az elektronika elnevezés már 1910-ben megjelenik az irodalom­ban, de tartalmában azóta lényegesen megválto­zott, bővült és ma már kiterjedt, önálló ágát jelenti a technikának és technikai tudományok­nak. Az elektronika kialakulása A LOMNICl-CSOCS ALATT L. DeneS felvétele VÄIASZ OLVASÓINKNAK Az elektronika eredeti jelentésében azokat a jelenségeket fogta körébe, amelyek a vezetőkből kilépő vagy szabadon a vákuumban vagy gáz­térben mozgó elektronokkal függnek össze: iz- zókatódok .emissziója, gázkisülések, fényelektro­mos hatás, elektronsugarak eltérítése villamos és mágneses terekkel. E téren a sikerek nem csekélyek, hiszen az elektronsugarakkal való kísérletezés eredményei vezették rá Röntgent a róla elnevezett sugarak felfedezésére, s 1905- ben már megjelenik az első katódsugiroszcil- loszkóp. A húszas években fejlődik ki az elekron- optika, amelynek értékes gyümölcse az elektron­mikroszkóp. E hagyományos értelemben vett elektronika körébe tartozik a vákuumcsövek ma is folyamatban levő fejlődése, vagy a képcső­technika. A szakterület irodalma rohamosan bontakozott ki a harmincas években, könyvek jelennek meg, külön szakfolyóiratok indulnak meg. Az iroda­lom természetesen nem korlátozódhatott ma­gukra a csövekre, hanem foglalkozott mindazok­kal az elemekkel és alkatrészekkel, amelyek a szűkebb értelemben vett elektronikus elemek al­kalmazásához nélkülözhetetlenek, foglalkozott azokkal a kapcsolásokkal és készülékekkel, ame­lyekbe a vákuumcsöveket beépítik (rádió, tele­vízió, erősítők, szűrők, modulátorok és demodu- látorok, antennák és hangszórók). Így az elekt­ronika fogalma lassan-lassan kiterjeszkedett mindeme felsorolt dolgokra. Az ilyen módon ki­bővült fogalom, illetve elnevezés rendkívül gyors begyökeresedése a legjobb bizonyíték amellett, hogy itt a fogalomkör valóságosan kialakult és szinte kívánkozott valami összefogó elnevezés után. Ma visszatekintve már határozottabban körvo­nalazni is tudjuk, hogy tulajdonképpen mi is az, ami itt kialakult és mik ennek a fogalomkörnek a jellemző jegyei. A korábbi elektrotechnika fo­galom, amely etimológiailag és eredetét tekintve hivatva lett volna mindazt átfogni, ami egyálta­lán az elektromosság műszaki alkalmazásával összefügg, a szóhasználatban egyre inkább az erősáramú elektrotechnikára korlátozódott és kicsús/ott jelentéséből a gyengeáram, vagy hír­adástechnika. Egy 100 kW-os rádióadót azonban nem nevezhetünk gyengeáramú berendezésnek, s a híradástechnikai elektrotechnika sem egé­szen fedi a fogalmat. Kétségkívül középponti szerepe van a jelnek és az információnak, de az A csehországi Uniöovi Gépgyár egyik nagyszerű kivitelt gyártmánya, a Skoda E 301 típusú uni­verzális lapátos kotrógép Munkajogi ügyekben A. F.: Betegállománya idejé­re az 1974. évi átlagkereseté­nek összegéből és a megenge­dett maximum alapján helye­sen számították ki és folyósí­tották táppénzét. A betegállományból való visszatérte után változott egészségi állapota miatt már nem dolgozhatott tovább mint fizikai munkás, és most mint műszaki dolgozót alkalmazzák mintegy 400—500 koronával kevesebb havi keresettel. Sza­badságának idejére a fizetés­megtérítést már a megválto­zott, alacsonyabb alapfizetése után számították ki. A munkaadó vállalat bérosz­tálya helyesen járt el, mivel az alapfizetés lényeges meg­változását (akár alacsonyabb, akár magasabb lett a fizetés) a munkabérmegtérítés eseteire — ennek számít a szabadság is — a munkatörvénykönyv 1975/54 sz. végrehajtási rende­leté 32. §-ának 5. bek. értel­mében úgy kell tekinteni, mint új munkaviszonyt, illetve az új munkaviszonyra vonatko­zó (az idézett §. 4. bek.) elő­írások szerint kell az átlag­bért kiszámítani. A fizetés vál­tozó részét (prémiumok stb.) az előző évi átlag szerint kel­lene kiszámítani, de ez az ön esetében a hosszabb ideig tar­tó betegállománya miatt nem jön számításba. Ha fizetése az utolsó hat hó­napban egyharmaddal alacso­nyabb lenne, mint a betegsége előtti átlaga, és változott, ked­vezőtlenebb egészségi állapota tovább tartana, részleges rok­kantjáradék iránt folyamodhat­na. „NŐI MUNKACSOPORT“ jel­igére: Az új fizetési besorolás, amely január 1-vel lépett élet­be, az eddigi magyarázatok szerint valószínűleg alacso­nyabb fizetést.jelentenek Önök­nek. Szakszervezeti szerveik út­ján kérjék, hogy az új fizetési rendszert alaposan magyaráz­zák meg Önöknek. Az alacso­nyabb osztály sokszor megfe­lel a korábbi magasabb osz­tálynak. A fizetés az érvényes fizetési hirdetmények szerint jár. A besorolás ellen, illetve az esetleges alacsonyabb fize­tés ellen eredményesen nem tiltakozhatnak, ha az az új fi­zetési előírásokkal összhang­ban van. K. B.: Mivel ön efsz-tag és mint ilyen éjjeliőrként dolgo­zik, Önre az efsz fizetési és prémiumszabályzata vonatko­zik. Joggal kérheti az efsz-iro- dán, hogy magyarázzák meg fizetésének kiszámítását. Egyéb­ként a járási mezőgazdasági igazgatóságnál érdeklődhet az efsz eljárásának helyességéről. Vagyonjogi ügyekben F. I.: Ajánljuk, hogy az ügy­re vonatkozó minden iratuk alapján kérjék majd ki ügyvéd tanácsát. A nagyszülők utáni öröklés módját kell majd első­sorban tisztázni. Ha a nagyszü­lők után nem folytattak le ha­gyatéki eljárást, ezt még ma is lehet pótolni és így tisztázni, kinek mire van igénye. Ha ha­gyatéki egyezség alapján nem került sor más megállapodás­ra, vagy azon az alapon, hogy a mezőgazdasági jellegű ingat­lanokat csak egy örökös örök­li, a két gyermek egyenlő l/2 _ l/2 arányban örökölt. Le­hetséges az is, hogy a két test­vér megegyezett a volt szülői ingatlanok megosztását ille­tően. Ha .ennek értelmében hosszú időn át használták is az ingatlanokat, még 1951. ja­nuár 1. előtt, akkor a korábbi szokásjog és főként a brnói Legfelsőbb Bíróság 911. számú döntése alapján a tényleges megosztást — hosszan tartó ilyen használattal 1951 előtt — írásbeli szerződés nélkül is jo­gilag kötelező megosztásnak kell tekinteni. Ezt utólag a já­rásbíróság megállapító ítélet­tel kimondhatja. Mivel mindkét testvérnek vannak utódai, az elhunyt szü­lő, vagy szülők tulajdonrészeit saját gyermekeik öröklik azzal, hogy az Önök esetében Önök­kel együtt azonos arányban örököl még az életben levő édesanyjuk is. Természetesen édesanyjukat megilleti a há­zasság alatt szerzett vagyon fele az osztatlan közös tulaj­donból őt megillető rész cí­mén. A szellemi fogyatékossá­ga miatt ápolt unokatestvérük részére szülei halála után min­den bizonnyal kineveztek gond­nokot. Ö lenne köteles a gon­dozott vagyonát kezelni. A gondnokság rendes gyakorlá­sára a bíróság és a jnb szo­ciális osztálya, ill. gyermekvé­delmi osztálya ügyel fel. Önök ketten nagynénijük, ill. annak elhunyt férje után nem számítanak törvényes örökö­söknek, hanem az egyetlen be­teg gyermekük, ezért nem kel­lett Önöket a hagyatéki tár­gyalásra megidézni. A gond­nokság ügyében az említett hi­vatalok adhatnak tájékozta­tást. F. }.: A volt közbirtokosság!, illetve úrbéri erdőket már 1953 óta az állami erdőségek kezelik több törvényes előírás alapján. Egy ideig a volt ta­goknak főként ráutaltság, ki­vételesen építkezés esetében engedélyeztek némi kiutalást, de ez már régen megszűnt DR. F. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom