Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-04 / 3. szám, kedd
AZ ELEKTRONIKA JELENE ÉS JÖVŐJE eredeti telefon, rádió stb. alkalmazásán túl ma már annyira belenyúlik az ipar, a közlekedés minden ágába, hogy a tágabb és tágíthatóbb elektronika utat tört magának és elfoglalta ezt a helyet. Üj utak keresése De kövessük tovább az elektronika útját. Igaz, hogy a híradástechnika fő eszközei az elektroncsövek voltak, de azóta felfedezték a félvezetőket, és ma már a jelerősítés, moduláció és egy sor egyéb feladat ezeken az új eszközökön keresztül talál megoldást. A molekuláris erősítőknek, a lasernak és a masernak már igazán kevés köze van a klasszikus értelemben vett elektrotechnikához, de a fogalom ma már autonóm módon bővíti saját körét és feltartóztathatatlanul nyeli magába ezeket az új jelenségeket, elemeket és eszközöket. A félvezetőknél még legalább töltéshordozók mozgásáról van szó, bár nem a vezetőn kívül, és nem is csak elektronok mozgásáról. A molekuláris erősítőkben azonban már nem is foly- nakjíramok, itt atomi és molekuláris folyamatok kerülnek energetikai kölcsönhatásba elektromágneses terekkel. A kriotronban (szupravezető erősítő) az elektronok fémes vezetőben mozognak, éppen úgy, mnt amikor normális dróton vezetjük az áramot. Ha Hertz ma fedezné fel az elektromágneses hullámokat, akkor valószínűleg elektronikus hullámok néven vonulna be az új fogalom a szótárba. A molekuláris erősítők kapcsán felbukkan az elektronikus optika kifejezés is. Mi történt volna, ha a tranzisztor felfedezése időben megelőzte volna az elektroncső felfedezését? Ez nem is olyan lehetetlen feltevés, hiszen a kristálydetektor már a század eleje óta ismeretes. Ma pedig tudjuk, hogy a kristálydetektor nem más, mint egy primitív kivitelű félvezető dióda. Ez a szerepcsere valószínűleg nem változtatta volna meg lényegében a híradástechnika fejlődését, de hátravetette volna az elektroncsövek kidolgozását, feltehetően olyan különleges feladatokra korlátozva őket, mint amilyen az oszcilloszkóp, a képcső, esetleg a mikrohullámú rezgéskeltők és hasonlók. Vajon ez esetben ma elektronika helyett sze- mikonduktorika szerepelne szótárunkban? És az elektroncsövek kerülnének a félvezetők körébe úgy, ahogy ma fordítva történik? Az adat feldolgozó és számítógépek ugyancsak jelekkel dolgoznak és felépítésükben ugyanazokat az „elektronikus“ elemeket használják, mint a híradástechnikai készülékek: tranzisztorokat, elektroncsöveket, mágnesszalagokat, Lényegében tehát a számító- és logikai gépek és eszközök rohamosan gyarapodó és egyre hatalmasabb területeket benépesítő családja szintén az elektronika bővülő határain belül van. Talán nem is tévedünk, ha az elektronika mai fogalomkörét úgy határozzuk meg, mint a jelek és információk feldolgozásának és továbbításának technikáját. Milyen jövő vár az elektronikára? Mondottuk, hogy a valaha egységes elektronika két ágra szakadt a fejlődés során: az erősáramú technikára korlátozódott elektrotechnikára és a mai értelemben vett elektronikára. Ez utóbbi hatalmasan előretört, szellemileg és alkalmazásaiban változatos, sokoldalú szerepet kapott mai világunkban. Ha szabad az organikus világ fejlődéséből vett analógiával megvilágítani a helyzet alakulását, mondhatnánk, hogy az elektrotechnika képviseli az izomerőt, az elektronika áz idegrendszert és az agyat. A biológiai fejlődés, amely csúcspontját az emberben érte el, nagyszerű eredményeit az agy- és az idegrendszer adatfeldolgozó és irányító működése fejlettségének köszönheti, természetesen az izomerőt sem nélkülözve. Egyre kevésbé beszélhetünk azonban a két irányzat elkülönüléséről és versenyéről. Az energetikába nemcsak az elektronikus elemek nyomulnak be, hanem az elektronika szemlélete, tervezési és számítási módja, az elektronika elmélete is. Az energetika ina már el sem képzelhető az elektronikus automaták, távműködtetések és távmérések, védelmek nélkül. De fordítva: az elektronika egyre nagyobb energiákkal dolgozik, a tápáramforrások szerepe és mérete egyre nő. A jövő tehát nem annyira a két ág versenye, mint inkább azok egymást átható szintézise, integrációja. Az energiatechnika erős fejlesztő lökéseket kap az elektronikától, a mérés- és irányítás- technika új lehetőségeket nyit meg. Kifejlődik az erősáramú elektronika: nagy teljesítményű félvezető kapcsolók, egyen- és váltóirányítók veszik át a hagyományos készülékek és forgó átalakítók szerepét. E fejlődés iránya kivezet a villamosenergia-előállítás hagyományos hőerő- műves, turbogenerátoros módszereiből, a fűtőanyagcellás, a hőelemes, a magnetohidrodinami- kus generátoros és egyéb közvetlenebb előállítási módok irányába. A fejlődési lánc végén ott áll az atomreaktor, amely már nem hőt fejleszt, hanem közvetlenül villamos energiát. Ugyanakkor az elektronika hogyományos irányai. a híradástechnika, a gépi számítás és adat- feldolgozás, az önműködő vezérlés és szabályozás- technika a közeljövőben nem lanyhuló ütemben tör előre megkezdett útján. A hírátvitelbe bekapcsolódik az űrtechnika, mesterséges bolygók veszik át a mikrohullámú átviteli láncokban a reléállomások szerepét. fdi) A tudomány és technika fejlődésével új és új fogalmak születnek, a régiek átértékelődnek, módosulnak, tartalmukban megváltoznak. Harminc esztendővel ezelőtt a tranzisztor még nem is létezett, ma pedig az ezzel megjelölt fogalom egész tudományágak és ipari területek fejlődésében központi szerepet játszik. Az elektronika elnevezés már 1910-ben megjelenik az irodalomban, de tartalmában azóta lényegesen megváltozott, bővült és ma már kiterjedt, önálló ágát jelenti a technikának és technikai tudományoknak. Az elektronika kialakulása A LOMNICl-CSOCS ALATT L. DeneS felvétele VÄIASZ OLVASÓINKNAK Az elektronika eredeti jelentésében azokat a jelenségeket fogta körébe, amelyek a vezetőkből kilépő vagy szabadon a vákuumban vagy gáztérben mozgó elektronokkal függnek össze: iz- zókatódok .emissziója, gázkisülések, fényelektromos hatás, elektronsugarak eltérítése villamos és mágneses terekkel. E téren a sikerek nem csekélyek, hiszen az elektronsugarakkal való kísérletezés eredményei vezették rá Röntgent a róla elnevezett sugarak felfedezésére, s 1905- ben már megjelenik az első katódsugiroszcil- loszkóp. A húszas években fejlődik ki az elekron- optika, amelynek értékes gyümölcse az elektronmikroszkóp. E hagyományos értelemben vett elektronika körébe tartozik a vákuumcsövek ma is folyamatban levő fejlődése, vagy a képcsőtechnika. A szakterület irodalma rohamosan bontakozott ki a harmincas években, könyvek jelennek meg, külön szakfolyóiratok indulnak meg. Az irodalom természetesen nem korlátozódhatott magukra a csövekre, hanem foglalkozott mindazokkal az elemekkel és alkatrészekkel, amelyek a szűkebb értelemben vett elektronikus elemek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, foglalkozott azokkal a kapcsolásokkal és készülékekkel, amelyekbe a vákuumcsöveket beépítik (rádió, televízió, erősítők, szűrők, modulátorok és demodu- látorok, antennák és hangszórók). Így az elektronika fogalma lassan-lassan kiterjeszkedett mindeme felsorolt dolgokra. Az ilyen módon kibővült fogalom, illetve elnevezés rendkívül gyors begyökeresedése a legjobb bizonyíték amellett, hogy itt a fogalomkör valóságosan kialakult és szinte kívánkozott valami összefogó elnevezés után. Ma visszatekintve már határozottabban körvonalazni is tudjuk, hogy tulajdonképpen mi is az, ami itt kialakult és mik ennek a fogalomkörnek a jellemző jegyei. A korábbi elektrotechnika fogalom, amely etimológiailag és eredetét tekintve hivatva lett volna mindazt átfogni, ami egyáltalán az elektromosság műszaki alkalmazásával összefügg, a szóhasználatban egyre inkább az erősáramú elektrotechnikára korlátozódott és kicsús/ott jelentéséből a gyengeáram, vagy híradástechnika. Egy 100 kW-os rádióadót azonban nem nevezhetünk gyengeáramú berendezésnek, s a híradástechnikai elektrotechnika sem egészen fedi a fogalmat. Kétségkívül középponti szerepe van a jelnek és az információnak, de az A csehországi Uniöovi Gépgyár egyik nagyszerű kivitelt gyártmánya, a Skoda E 301 típusú univerzális lapátos kotrógép Munkajogi ügyekben A. F.: Betegállománya idejére az 1974. évi átlagkeresetének összegéből és a megengedett maximum alapján helyesen számították ki és folyósították táppénzét. A betegállományból való visszatérte után változott egészségi állapota miatt már nem dolgozhatott tovább mint fizikai munkás, és most mint műszaki dolgozót alkalmazzák mintegy 400—500 koronával kevesebb havi keresettel. Szabadságának idejére a fizetésmegtérítést már a megváltozott, alacsonyabb alapfizetése után számították ki. A munkaadó vállalat bérosztálya helyesen járt el, mivel az alapfizetés lényeges megváltozását (akár alacsonyabb, akár magasabb lett a fizetés) a munkabérmegtérítés eseteire — ennek számít a szabadság is — a munkatörvénykönyv 1975/54 sz. végrehajtási rendeleté 32. §-ának 5. bek. értelmében úgy kell tekinteni, mint új munkaviszonyt, illetve az új munkaviszonyra vonatkozó (az idézett §. 4. bek.) előírások szerint kell az átlagbért kiszámítani. A fizetés változó részét (prémiumok stb.) az előző évi átlag szerint kellene kiszámítani, de ez az ön esetében a hosszabb ideig tartó betegállománya miatt nem jön számításba. Ha fizetése az utolsó hat hónapban egyharmaddal alacsonyabb lenne, mint a betegsége előtti átlaga, és változott, kedvezőtlenebb egészségi állapota tovább tartana, részleges rokkantjáradék iránt folyamodhatna. „NŐI MUNKACSOPORT“ jeligére: Az új fizetési besorolás, amely január 1-vel lépett életbe, az eddigi magyarázatok szerint valószínűleg alacsonyabb fizetést.jelentenek Önöknek. Szakszervezeti szerveik útján kérjék, hogy az új fizetési rendszert alaposan magyarázzák meg Önöknek. Az alacsonyabb osztály sokszor megfelel a korábbi magasabb osztálynak. A fizetés az érvényes fizetési hirdetmények szerint jár. A besorolás ellen, illetve az esetleges alacsonyabb fizetés ellen eredményesen nem tiltakozhatnak, ha az az új fizetési előírásokkal összhangban van. K. B.: Mivel ön efsz-tag és mint ilyen éjjeliőrként dolgozik, Önre az efsz fizetési és prémiumszabályzata vonatkozik. Joggal kérheti az efsz-iro- dán, hogy magyarázzák meg fizetésének kiszámítását. Egyébként a járási mezőgazdasági igazgatóságnál érdeklődhet az efsz eljárásának helyességéről. Vagyonjogi ügyekben F. I.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó minden iratuk alapján kérjék majd ki ügyvéd tanácsát. A nagyszülők utáni öröklés módját kell majd elsősorban tisztázni. Ha a nagyszülők után nem folytattak le hagyatéki eljárást, ezt még ma is lehet pótolni és így tisztázni, kinek mire van igénye. Ha hagyatéki egyezség alapján nem került sor más megállapodásra, vagy azon az alapon, hogy a mezőgazdasági jellegű ingatlanokat csak egy örökös örökli, a két gyermek egyenlő l/2 _ l/2 arányban örökölt. Lehetséges az is, hogy a két testvér megegyezett a volt szülői ingatlanok megosztását illetően. Ha .ennek értelmében hosszú időn át használták is az ingatlanokat, még 1951. január 1. előtt, akkor a korábbi szokásjog és főként a brnói Legfelsőbb Bíróság 911. számú döntése alapján a tényleges megosztást — hosszan tartó ilyen használattal 1951 előtt — írásbeli szerződés nélkül is jogilag kötelező megosztásnak kell tekinteni. Ezt utólag a járásbíróság megállapító ítélettel kimondhatja. Mivel mindkét testvérnek vannak utódai, az elhunyt szülő, vagy szülők tulajdonrészeit saját gyermekeik öröklik azzal, hogy az Önök esetében Önökkel együtt azonos arányban örököl még az életben levő édesanyjuk is. Természetesen édesanyjukat megilleti a házasság alatt szerzett vagyon fele az osztatlan közös tulajdonból őt megillető rész címén. A szellemi fogyatékossága miatt ápolt unokatestvérük részére szülei halála után minden bizonnyal kineveztek gondnokot. Ö lenne köteles a gondozott vagyonát kezelni. A gondnokság rendes gyakorlására a bíróság és a jnb szociális osztálya, ill. gyermekvédelmi osztálya ügyel fel. Önök ketten nagynénijük, ill. annak elhunyt férje után nem számítanak törvényes örökösöknek, hanem az egyetlen beteg gyermekük, ezért nem kellett Önöket a hagyatéki tárgyalásra megidézni. A gondnokság ügyében az említett hivatalok adhatnak tájékoztatást. F. }.: A volt közbirtokosság!, illetve úrbéri erdőket már 1953 óta az állami erdőségek kezelik több törvényes előírás alapján. Egy ideig a volt tagoknak főként ráutaltság, kivételesen építkezés esetében engedélyeztek némi kiutalást, de ez már régen megszűnt DR. F. J.
