Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-18 / 17. szám, kedd

A prugui CKD vállalat félvezetőket gyártó üzemében határidő­ben teljesítették az 1976-os tervet és 23 millió korona értékben gyártottak árut terven felül. Elsősorban az erősáramú elektroni­kaipari berendezések alkatrészeit, tirisztorokat és diódákat gyár­tottak, amelyeket kiválóan felhasználnak a technológiai eljárá­sok automatizálása érdekében az energetikai, a kohászati és a vegyiparban is. Az üzem termékei 10—40 százalékos villamos­áram megtakarítást jelentenek népgazdaságunk részére. Felvéte­lünkön: Vladimír Gilík, Pavel Krupka és fana Neumanová ellen­őrzik egy szovjet hengerde számára gyártott berendezés műkö­dését. (Felvétel: ČTK — J. Šourek) A MELYEM HÚSZA: EGEN A Mélyépítő Vállalatok termelési-gazdasági egység dol­gozói támogatják a beruházások gyorsabb és hatéko­nyabb befejezéséért indított kezdeményezést $$ Nem lesz könnyű, de a munkakezdeményezés sokat segíthet 0 Tavaly 3 milliárd, az idén több mint 6 milliárd korona értékű építkezés 1977. I. 18. Az elmúlt évben a Mélyépí­tő Vállalatok termelési-gazda­sági egység dolgozói több mint 97, kétmillió korona értéken felüli építkezést fejeztek be — az esetek többségében egy vagy két hónappal a határidő előtt. Az építkezések költségve- • tési összege 3,5 milliárd koro­na volt. Az igényes feladatok elvégzésében nagyon sok segít­séget jelentett számukra a kongresszus utáni széles körű munkakezdeményezés, amely a kiemelt és a központilag irá­nyított beruházások határidő előtti befejezésére irányult. A termelési-gazdasági egység 9 vállalata áll most a tavalyinál kétszer nagyobb feladat meg­valósítása előtt — ebben az év­ben ugyanis 6 milliárd 200 mil­lió korona költségvetési értékű építkezést kell befejezniük. Amint az Vladimír Litvaj mérnöknek, a Mélyépítő Válla­latok termelési-gazdasági egy­ség termelési igazgatójának tá­jékoztatásából is kitűnik, öröm­mel csatlakoznak a Košicei Ipari Építkezések termelési­gazdasági egység dolgozóinak kezdeményezéséhez, amely az idei építkezések gyorsabb és tökéletesebb befejezésére irá­nyul. Az ebből adódó felada­tok megvalósítása érdekében most — az eddigi intézkedése­ken kívül — további feltétele­ket teremtenek. Csupán két kérdőjel Termelési-gazdasági egysé­günk öt szlovákiai vállalatának — a žilinai Váhostavnak, a bra­tislavai Dpprastavnak, a koši­cei Mélyépítő Vállalatnak, va­lamint a bratislavai és a ko­šicei Hydrostavnak ebben az évben 12 energetikai, közleke­dési, vegyipari, cellulóz-, pa­píripari és más ágazatok be­ruházásainak teljes kivitelezé­sén kell részt vennie. Két eset kivételével vala­mennyi idei építkezést a**határ- idő előtt, vagy a szerződések­ben rögzített határidőben ad­nak át a beruházónak. A kivé­telek: a ružomberoki Közép­szlovákiai Cellulóz- és Papír­gyár épülő részlege és a tur- čianskéi Cellulóz- és Papírgyár hullámkarton gyártására szol­gáló részlege Martinban. A határidőben való befejezést mindkét esetben komoly okok nehezítik. Az első — tehát a gyorsabban és gazdaságosab­ban befejezésre kerülő építke­zések csoportja viszont lénye­gesen nagyobb. Ebbe a csoport­ba a következő kiemelt és köz­pontilag irányított építkezések tartoznak: fí A petrolkémiai komple­xum építésének I/a szakasza. Itt az építkezés teljes befejezé­se lényegében a beruházó vál­lalattól, a bratislavai Slovnaft- tól, a Hydrostavtól és a brati­slavai Staving vállalattól függ. • A Liptovská Mara-i vízmű, amelynek erőműegységét lénye­gében már a múlt év decembe­rében átadták. A žilinai Váho­stavnak viszont be kell fejez­nie a földmunkákat, a bratisla­vai Dielonak pedig a műemlék­védő munkák elvégzését. • A Bratislavából Brno felé kivezető utak felújítása. © A Bratislava határa és Ra­ča közötti útszakasz felújítása. • A Bratislavai lamači útról az autópályára vezető bekötő­út építése. • A Trnava körüli síkság 2785 hektárén az öntözőháló­zat kiépítésének első szakasza melyről a bratislavai Doprastav vállalat gondoskodik. • A bystrái mészkőbánya építése, amely a Margecany-i Cementgyárhoz tartozik. A ko­šicei Hydrostav és a prievidzai Bányaépítő Vállalat dolgozói a munkák nehezét már elvégez­ték, s a bánya határidőben va­ló üzembe helyezése a Breznói Hídgyár és a bratislavai Elek­trotechnikai Szerelővállalat dolgozóitól függ. • A Košice-Barca-i repülő­tér kifutópályáinak meghosz- szabbítása. (Ez a košicei Mély­építő Vállalat munkakörébe Jartozik.) • A Duslo Sala két részle­gének felújítása, amelyet a Hydrostav ottani üzemének dolgozói végeznek. A beruházók irányításával — Termelési-gazdasági egy­ségünk idei feladatait — mond­ja Litvaj elvtárs — február 10- ig pontosan meghatározzuk. Ezt követően öt napon belül a beruházások legfontosabb részt­vevőivel megtárgyaljuk a teen­dőket. Természetesen nem szá­míthatunk arra, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Ugyanakkor hisSfcük, hogy a dolgozók akaratának, kezdemé­nyezőkészségének segítségével ebben az évben is folytatjuk az építkezések határidő előtti gaz­daságos és - tökéletes befejezé­sét. A beruházók irányításával si­keresen és időben kidolgozták az összevont szocialista válla­lásukat, amellyel jelentősen hozzájárulnak kitűzött felada­taik teljesítéséhez. Litvaj elv­társ véleménye szerint a Mély­építő Vállalatok termelési-gaz­dasági egység az idén is pél­dát mutat majd az összevont vállalások következetes megva­lósításában. Mi a hajtóerő ...? Az, hogy ami tegnap elég volt, ma már nem elég. A beruházások töké­letesebb és hatékonyabb befe­jezéséért indított küzdelmet pe­dig a szóban torgó termelési­gazdasági egység dolgozói min­den tekintetben állandó fela­datnak tekintik. A fentiekből megbizonyosodhatunk arról, hogy a szlovákiai építőipari dolgozók kezdeményezése indo­kolt. JAN RAJNIŰ A FIATALOK SEM MARADNAK LE Gártmányfejlesztés az Elekfrosvitben Az utcai közvilágítást szol­gáló lámpák láttán aligha gon­dolunk azok gyártóira, a Nové Zámky-i (érsekújvári) Elektro- svit nemzeti vállalat dolgozói­ra. A vállalat nevéről a fo­gyasztók zömének inkább az utóbbi években közkedveltté vált kicsi űrtartalmú háztartá­si hűtőszekrények jutnak az eszébe, holott ezek gyártását itt csupán „mellékesen“ vég­zik. Az Elektrosvit fő gyártási programjába elsősorban az ipa­ri és az utcai, valamint az iro­daházak megvilágítására szol­gáló lámpatestek előállítása tartozik. A gyártmányfejlesztés az Elektrosvitben is állandó fel­adat. A vállalat konstruktőrei, újítói, komplex racionalizációs brigádjai, s különböző terüle­teken dolgozó szakemberei kö­zösen dolgoznak azon, hogy a lehetőségekhez mérten eleget tegyenek a velük szemben tá­masztott követelményeknek. Munkájuk nyomán új típusú, az adott célnak jobban megfe­lelő ipari és utcai lámpates­tek születnek, de a náluk gyár­tott háztartási hűtőszekrények is egyre korszerűbbek. Milyen feladatok várnak a gyártmány- fejlesztés terén az Elektrosvit dolgozóira, s ezek megvalósí­tásához mennyiben járulnak hozzá az újítók és a komplex racionalizációs brigádok — ezekről a kérdésekről beszél­gettünk a vállalat műszaki-fej­lesztési tervezőosztályának két fiatal dolgozójával, Fodor László mérnökkel és Kvasnov- sky Lászlóval. nokok, Illetve az irodaházak megvilágítására szolgáló lám­pák gyártásánál egységesített — unifikált — részek kifejlesz­tésére törekszünk. — Mikor kezdik meg az em­lített új típusú világítóeszkö­zök gyártását, s ezek milyen előnyöket jelentenek majd a vállalat, illetve a népgazdaság számára? — A jelenleg még fejlesztés­ben levő új típusú lámpatestek nagy részét az 1978—79-es években kezdjük gyártani. Az utcai közvilágítást szolgáló új lámpatestek gyártására pedig a 7. ötéves tervidőszak első évei­ben kerül sor. Az új lámpates­tek jobb minőségűek, nagyobb teljesítményűek és megfelelőbb fényhatásúak lesznek az eddi­gieknél. Tehát jobban megfe­lelnek majd küldetésüknek. A fénycsöves, illetve a gázkisülé­sű világítótestek a hagyomá­nyos fényforrásokhoz viszonyít­va lényegesen kevesebb ener­giát fogyasztanak. Népgazdasá­gi szempontból pedig ez sem elhanyagolható előny. A már felsorolt előnyükön kívül még azt is megemlíteném, hogy az új szerkezetű lámpatestek gyártásával jelentős munkaerő­megtakarítást is elérhetünk, ami vállalatunk számára ugyan­csak nagy eredmény. — Milyen gyártmányfejlesz­tési eredményekről adhatnak számot az elmúlt évben a vál­lalat műszaki-tervező szakem­berei? — A műszaki dolgozók igye­kezetét jól kifejezi az, hogy az elmúlt évben 24 típusú termé­A felvételen a Martin Forró mérnök által vezetett komplex ra­cionalizációs brigád tagjai láthatók. (Andris felvétele) Az Elektrosvit vállalat dolgo­zói számára a 6. ötéves terv­időszak jelentős változást ho­zott — mondja Fodor László. — Legfontosabb feladataink kö­zé tartozik a már elévült ter­mékeink választékának fokoza­tos felújítása, tehát új típusú lámpatestek gyártásának beve­zetése. Például az ipari világí­tótestek új típussorozatának kifejlesztésével 22, jelenleg még gyártott terméke felújítását ér­jük el. További példaként meg­említeném a fénycsöves és a gázkisülésű világítótestek fej­lesztését, illetve a szerszámgé­pekre szerelhető csuklós, állít­ható lámpák új típussorozatá­nak fejlesztését. A termelőcsar­ket gyártottunk, mintegy 73,5 millió korona értékben. Habár ez a mennyiség lényegesen ke­vesebb a tavalyelőttinél, az e területre kitűzött feladatoknak 50 százalékos túlteljesítését je­lenti. Ez az eredmény nem utolsó sorban annak köszönhe­tő, hogy a žilinai Vágmenti Vegyipari Művek dolgozói jó­val a meghatározott határidő előtt szállították le az új típu­sú fénycsöves lámpákhoz szük­séges búrákat. Most pedig rátérnék a ház­tartási hűtőszekrényekre, ame­lyek fejlesztési programunknak is szerves részét alkotják. E program keretében az új év el­ső napjaiban megkezdtük a 100 literes háztartási hűtőszek­rény sorozatgyártását, s ezzel jelentős lépést tettünk előre ezen a területen is. Itt okvet­lenül meg kell említenünk a Martin Forró mérnök által ve­zetett komplex racionalizációs brigádot, amelynek vállalatunk nagyon sokat köszönhet. A bu­gád egy új technológiai eljá­rást dolgozott ki, amivel a vál­lalatot jelentős devizamegta­karításhoz juttatta. Az általuk kifejlesztett technológiai be­rendezéssel — amelyet célgép­gyártásunk keretében saját ma­gunk készítettünk el — juttat­juk be a hűtőszekrény falába a habosított poliuretán szigetelő­anyagot. Ennek a használata pedig az eddigiekkel szemben több szempontból is előnyös. Az ötéves tervidőszak utolsó éveiben az előirányzatok sze­rint nagyobb teljesítményű, 120 literes hűtőszekrények gyártá­sát kezdjük meg. Az új típu­sok kifejlesztésében nagyon so­kat segíthetnek az újítók és a racionalizációs brigádok. — Hogy ez valóban így van, azt több adattal bizonyíthatjuk — kapcsolódik be a beszélge­tésbe Kvasnovsky László is. — A komplex racionalizációs bri­gádok már az elmúlt ötéves tervidőszakban is nagyon so­kat tettek az anyag-, a villa­mos energia, valamint a mun­kaerő-megtakarítás terén. Se­gítségükre ebben az ötéves tervidőszakban is számíthatunk, hiszen a vállalatban a terv sze­rint ebben az időszakban 2 millió 300 ezer normaóra meg­takarítást kell elérni. Ez a szám nagynak tűnik, de ha a normaórákat átszámítjuk egy dolgozóra, akkor a terv való- sabbá válik. Ezen az úton kell haladnunk, mert csupán a gé­pek és a berendezések, vala­mint a munkaidő hatékony ki­használásával érhetünk el szá­mottevő megtakarítást. Ebben az évben egyébként az eddigi javaslatok és vállalások alap­ján például 138 000 normaórát, s csaknem 2 millió korona ér­tékű anyagot takarítunk meg. Hogy mennyiben számítha­tunk az újítók és a komplex racionalizációs brigádok segít­ségére, azt ugyancsak néhány múlt évi adattal bizonyíthatom. 1976-ban a vállalat dolgozói összesen 619 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek kö­zül 254-et hasznosítottunk a gyártásban. Az újítások bevezetéséből eredő feltéte­lezett megtakarítás pedig több mint öt millió koronát tesz ki. A vállalat régi dolgo­zója, s egyúttal egyik legis­mertebb újítója Chrupka Károly technológus, akinek tavaly nyolc újítását hasznosította a vállalat. Az eredmény: több mint 300 ezer korona megtaka­rítás. Nem kisebb jelentőségűek azok az eredmények sem, ame­lyeket Sebők János, ugyancsak régebbi dolgozónk és újítónk mutatott fel az elmúlt évbeitf El kell mondani viszont azt is, hogy a fiatalabbak sem marad­nak le mögöttük. Közöttük em­líteném meg például Dušan Halmost és Miloš Višňovskyt. Befejezzük a beszélgetést amelyből egyértelműen levon­ható a következtetés: az ér­sekújvári Elektrosvit nemzeti vállalat igényes gyártmányfej­lesztési feladatait — az újítók és a komplex racionalizációs brigádok jelentős hozzájárulá­sával — ebben az ötéves terv­időszakban bizonyára maradék­talanul megvalósítja. PÁKOZDI GERTRŰD A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat bratislavai kikötő­jében, ahol tavaly több mint 1600 000 tonna árut raktak át, a napokban egy román hajóról kirakták az idei év eddigi legnagyobb szállítmányát, a Ploestiből érkezett öt gőzgenerátort. A berendezéseket, amelyek összsúlya 180 tonna, tréle­reken szállítják u brnói Královo Pole-i Gépgyárba, majd innen a végleges sze­relés elvégzése után a Most melletti Zluží Vegyipari Kombinátba küldik. (Felvetői: A. Páldy - CSTK

Next

/
Oldalképek
Tartalom