Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-22 / 34. szám

Szlovákia szívében, a lengyel és morva« sziléziai hegységektől övezve fekszik Cseh­szlovákia legmagasabban fekvő területi egy­sége — a közép-szlovákiai kerület. Délen medencéi a magyar Alföldre nyílnak. A Ma- gas-Tátra kivételével itt találhatók hazánk legnagyobb és legkiterjedtebb hegyvonnia- tai. a Liptói-Tótra, az Alacsony-Tátra. a Nagy és a Kis-Fátra, a Szlovák-Érchegység, Nincsenek nagyobb síkságai. így a mező- gazdasági termelés a szűk völgyekbe illet­ve a délen fekvő losonci és Rima völgyi­medencébe szorul. Területének négyötödét hegyek alkotják, 47 százaléka üOO méterrel a tengerszint fö­lött fekszik. Itt van az országban a legtöbb csapadék és a legalacsonyabb átlagos hő­mérséklet. Az élet a Vág és a Garant völgyében össz­pontosul. ahol kevés ugyan a termőtalaj, de jók a feltételek a közlekedéshez és az iparhoz is. A Vágón számos vízi erőmű épült, amelyek nemcsak az áramfejlesztés, hanem a vízigényes ipari létesítmények szempontjából is jelentősek. A hajdan el­maradt vidék ma Szlovákia fontos ipari központja. Gépiparán kívül meg kell emlí­tenünk fafeldolgozó és vegyiparát, papír- és cellulóz-, cement-, valamint textil és ru­hagyárait. Déli síkságain búza, dohány és szőlő terem jelentős az állattenyésztése is. Kerületi székhelye Banská Bystrica, a Szlovák Nemzeti Felkelés városa. További fontosabb városai 2ilina, Povazská Bystrica, Dubnica nad Váhom, Martin, RuSomberok, Nováky, 2iar nad Hronom. Zvolen, Rimav- ská Sobota (Rimaszombat). Természeti szép­ségei, gyógyforrásai évről évre több láto­gatót vonzanak, idegenforgalma rohamosan fejlődik. a Közép szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökével Az utóbbi években különösen sokat fejlődött o közép szlovákiai kerület. A városokban és közsé gekben új üzemek, korszerű bölcsődék, Óvodák, is kólák, árübázak, lakónegyedek épültek. Hazánk legnagyobb kerületében Imrich Danii elvtárssal a kerületi nemzeti bizottság elnökével erről a fej lödésről beszélgettünk. GAZDAGABBAK LETTÜNK Beszélgetés IMRICH DANIS elvtárssal, tézményt, 96 kultúr 142 tűzöl! zót építet Közép-S legutóbbi zonyságot giikről. A hívására, válaszolv. kongressz kongressz megalaku jának tts képvisele közelgő alkalmát 400 000 e ezer cső] tek. Ezek haladja, í A városo! ságának nem ígér ra váltás összérték korona. ■ Elnök elvtárs, mit tart a legjelentősebbnek az eredmé­nyek közül? — A közép-szlovákiai kerület sokoldalú fejlődése szempontjá­ból az ötödik ötéves tervidő­szak ével a legsikeresebbek kö­zé sorolhatók. Kerületünkben az utóbbi fél évtizedben elért gazdasági és egyéb sikerek alapján joggal elmondhatjuk, hogy a XIV. pártkongresszus gazdaságpolitikai határozatait jól teljesítettük. Közép-Szlová- kia dolgozói tervfeladataik tel­jesítésével, néhány ágazatban pedig azok túlteljesítésével je- lehtős mértékben hozzájárultak a lakosság megnövekedeitt anyagi és kulturális igényeinek kielégítéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Az elmúlt Időszak tehát a kerület gazdaságának mennyiségi és minőségi fejlő­dése alapján is jelentősen ér­tékelhető. Az anyagi javak forrásának növekedése az 1970—1975-ös években gyorsabb volt a terve­zettnél. Az ipari termelés átla­gosan évi 8,8 százalékkal nö­vekedett, 1975-ben pedig elér­te az 50 milliárd koronát. Or­szágos viszonylatban 1970-hez hasonlítva 1,4 százalékkal, szlo­vákiai méretben pedig 3,5 szá­zalékkal növekedett a közép­szlovákiai ipari üzemek terme­lési részaránya. Az SZSZK Ipari termelésében Közép-Szlovákia gépiparának, és ércbányászatának különösen fontos szerepe van. Szlovákia gépipari termékeinek több mint 50 százaléka, faipari termékei­nek több mint 60 százaléka, érejövesztésének pedig csak­nem 90 százaléka származik a közép-szlovákiai üzemekből és bányákból. Országos viszonylat­ban kerületünknek elsődleges szerepe van például az alumí­niumgyártásban, az öntvényké- szltésben, a tv-készülékek, a motorkerékpárok, a robogók gyártásában, de ezenkívül je­lentős a kerület Ipari termelé­sének szerepe a csapágygyár- tásban, a motoros vasúti moz­donyok, a földgyaluk, az útépí­tő gépek, a fa-, a bútor és a textilipari termékek gyártásá­ban. Az említett Időszakban a di­namikus gazdasági fejlődés fon­tos tényezője volt a munkater­melékenység fokozódása, vala­mint az építkezési beruházások és a termelési alapok korsze­rűsítése révén a foglalkozta­tottság növelése, ami nagyban elősegítette a gazdasági struk­túra megváltoztatását, az új termelési Irányzatok technikai és technológiai színvonalának emelését. A munkatermelékeny­ség növekedése az egyes évek­ben ugyancsak gyorsabb volt a tervezettnél. Főleg a tervidő­szak második felében, amikor a CSKP KB és az SZLKP KB plénumhatározatninak valóra váltásával sor került a tudo­mányos és technikai ismeretek, a komplex szocialista racionali­záció eddigi eredményeinek, va­lamint a dolgozók munkakez­deményezésének hasznosításá­ra. ■ A közép szlovákiai dolgo­zók már hagyományosan aktí­van kiveszik részüket a társa­dalmi munkából. Milyen ered­ményeket hozott ez az aktivi­tás az utóbbi években? — Kerületünk dolgozói részt vesznek a munkakezdeménye­zésben, a felajánlási mozgalom­ban és a szocialista munkaver­senyben. Az utóbbi tervidőszak­ban az egyéni és a csoportos munkafelajánlások teljesítésé­vel a Z-akció keretében hatmil- liárd koronás összeget meghala­dó értékgyarapodást értünk el. A Z-akció beruházási részében létrehozott érték több mint 2,2 milliárd korona. Az oktatásügy, a kultúra és a testnevelés te­rén. valamint az iparban, a vízgazdálkodásban, a közleke­désben, a kereskedelemben, a közétkezésben és a szolgáltatá­sokban összesen 3841 építke­zési beruházást fejeztek be. Többek között 20 kilencéves alapiskolát, 11 Iskolai éttermet, 76 óvodát, 131 népművelési ln­■ Mit vákiai k ve? — Kt fejlesztés CSSZSZK fejlődésé Irányelve nlsta Pál mint a k ti pártsz 13—14-ét ciá jának feladatol Az Ott döntő fi sikeres hatodik is feltét namikus Ennek < intenzív ségeinek tartaléké lés mini geinek I sadaiml érvényes Közép ötéves I gondot vegyipar tésére. Az 19 végéig 40 ezen állandóa Agócs Vilmos, a nagykürtöst járási párt- bizottság ideológiai titkára hívta föl rá­juk a figyelmet. — írjon az ipolynyéki művelődési ott­honról. Zsigmond Gábor a vezetője. Jól dolgoznak Amint gépkocsinkkal a kacskaringós úton a falu felé poroszkálunk, jegyzetfü­zetemben az utolsó mondatot többször alá­húzom, majd kérdőjelet biggyesztek mögé: mit Is jelent az a valóságban, hogy jól dolgoznak? • • • Bajuszos fiatalember rakosgatja fütyö- részve a fényképeket a tablóra. — Jókor jöttek. Éppen most készítjük az Ipolynyék feilödését bemutató tabló­kat. Most találtam egy érdekes felvételt. A fő utcát örökítette meg 1925 ben. Zsúp- fedeles szegényes házakkal. Aztán ezt a képet nézze Nemrég készült, ugyanarról az utcáról. Korszerű házak, tévé-antennák­kal. Látja gépkocsik is állnak a házak előtt.. Fejlődésről nehezebb meggyőzőbben beszélni, annál, amennyit ez a két fény­kép sugall. Zsigmond Gábor fiatalember, ezért talán kissé furcsa, hoqy az életszínvonal növe­kedéséről, kulturális fejlődésről vele be­szélek. Meglátásai viszont jó szemű, ta­pasztalt emberre vallanak: — Idősebb emberek elbeszéléseiből, kü­lönböző dokumentumok alapján ismerem Ipolynyék múltiát Zsúpfedeles házak vol­tak itt, meg szegény emberek. Ma már minden negyedik családnak autója van. Szorgalmasak, jól keresnek a falubeliek. Persze, a fejlődés nem áll meg. Egyre töb­ben jönnek rá. hogy a jó kereset és az autó önmagában már nem elég. Szellemi­leg is gazdagodni kell. így lehet csak tar­talmas életet élni. Kinéz az ablakon, s úgy folytatja: — Lehet, hogy ez így fellengzősen hang­zik, pedig ez a tény. Egy példával hadd •zemléltessem. Nálunk tudvalévőén jó a bor, szeretik Is az emberek. Nem Is olyan rég s munka végeztével többnyire csak a pincékbe jártak. Ma már egyre többen jön­nek kulturális rendezvényekre, a televí­ziózás pedig már szinte természetes napi szükséglet. A művelődési otthonról kérdem. — Átgondolt munkával hívjuk föl a la­kosok figyelmét a rendszeres művelődés fontosságára, a szabad idő értelmes ki­használására, s ehhez igyekszünk megfe­lelő lehetőséget 1s nyújtani. Egyúttal agl- táclós központ is vagyunk. Közhelyektől mentes. |61 érvelő propagandamunkát sze­retnénk végezni. • • • A földszintről a könyvtárba megyünk. Terebessy Teréz könyvtáros Ipolybaíogról jár ide, de szülőfalujában sem dolgozhat­na lobban, ezt többek között a Példás könyvtár kitüntetés is igazolja. Több mint 600 állandó olvasója van. lókai és Berke­st a „sláger“ de a mai irodalom iránt is egyre többen érdeklődnek, üuba Gyula és Dávid Teréz könyveit például szintén gyakran kölcsönzik ki. — Régi vágyunk, bogy Dávid Terézzel találkozhassunk. Sajnos, több próbálkozá­sunk ellenére ez még nem sikerült Re­méljük. ősszel találkozhatunk majd vele. Más érdekes dolgot is elmondanak. Az utóbbi Időben megnőtt az érdeklődés a po­litikai irodalom iránt. Egyre több embert foglalkoztatnak a politikai események, szeretnék még jobban megérteni a sokaso­dó neveket, kifejezéseket. Ennek érdeké­ben ismeretterjesztő előadásokat is szer­veznek. • • • ' Az igazgató szobájában albumokat né­zegetünk. — Tánccsoportunk, énekkarunk és szín­játszó csoportunk Is van. Sokszor szere­peltek nagy sikerrel a falubeli közönség előtt és máshol is. Korcsoq László az iro­dalmi színpaddal foglalkozik, Juhász Béla pedig a színjátszók vezetője. A télen a Fiam nem a lányom című vígjátékot ad­ták elő. Az tdén is megpróbálkoznak új darabbal, de munkájukat nehezíti, hogy kevés a megfelelő, hozzáférhető szöveg­könyv. Több mai tematikájú, a falusi szín­játszó csoportok lehetőségeit is figyelem­be vevő darabot kellene kiadni. Beszélgetés közben egy iratcsomó tete­jére írt szóra figyelek föl: Szivárvány. Is­mét az igazgató szolgál felvilágosítással: — Ezzel a címmel rendszeresen sugár­zunk műsort a helyi hangszórón. Érdekes, változatos összeállításokat igyekszünk szerkeszteni. A legnagyobb sikere talán a Ki mit tud a Szovjetunióról című vetélke­dőnek volt. Munkánkban Csert László, a helyi pártszervezet elnöke is sokat segít Beszélgetéseket szervez idős kommunisták­kal, hozzáértően szervezi a pionírok is­kolán kívüli tevékenységét. Ennyi szép szó hallatára megkockázta­tom a célzást: — Itt tehát minden szép és \6.. .■ — Korántsem. Szeretnénk még több embert bevonni a kulturális munkába. Azért nem minden rendezvényünkön van telt ház. Hetente háromszor vetítünk, s bizony nem ritkaság, hogy egy néző sem jön el, vagy csupán néhányan ülnek be, s elmarad a filmelőadás. Igazán nincs nagy beleszólásom és áttekintésem sem, de úgy vélem, jobb, műfajokban változatosabb fil­meket kellene vásárolnunk, mert a mozi­nézők száma tudtommal nemcsak nálunk csökken... — Űjabb rendezvényekkel is Igyekszü felkelteni az emberek érdeklődését. Na visszhangja volt annak az iparművész kiállításnak, amelynek az anyagát a he lakosok készítették. Művészi megmunká sú tárgyak igazolták, hogy él még a ni művészet. Sűrűn telein naptárára tekintek. — Látom, nyáröh sincs uborkaszezon — Nincs ám. Elkészítettük az őszi idé tervét, s készülünk a választásokra. El végigmenni az utcákon, mindenki láthat mennyit fejlődött a falu. Tablóinkon t akarjuk ábrázolni meggyőzően, s az úja terveket is ismertetjük. Foglalkozunk rm azokkal a fiatalokkal, akik először jár nnk az urnákhoz. Számukra már az a fejezés, hogy falu vagy község, csup annyit jelent, hogy itt kevesebben éln mint a városban. Egyre inkább csak eni a különbség, falvaink fejlődésének ta nincs is ennél ékesebb bizonyítéka. Hazafelé menet sűrűn teleírt Jegyzet zetem első oldalán kihúzom a kérdője Felkiáltójelet írok oda. Látszólag pe semmi „különöset“ nem tesznek, gon lom. Ennyivel sok helyen dicsekedő Aztán az aláhúzott sorokra pillant Zsigmond Gábor mondta: — Mi itt még nem mondtuk soha, hí lejárt a munkaidőnk. Ha a ledolgoz órák számával elosztjuk a bérűn] bizony nem nagy összeg jön ki. Más talán többet keresnék, de ott talán r örülnék annak, hogy valaki új házat é autót vesz, vagy kirándulni megy. S r érezném azt, mint itt, amikor megtelt kultúrház, vagy a könyvtár, falubeliek Ez a többlet, ez a hivatástudat er munkájukat átlagon felülivé, s így v: egy falu élete Is egyre gazdagabbá, 1 szerűbbé. SZILVÁSSY jöz ZSŰPFEDÉLTŐL AZ AUTÓIG

Next

/
Oldalképek
Tartalom