Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-01 / 31. szám

ló úton halad az általános gépipar Pavol Bahyl, szövetségi általános gépipari mi­niszter a napokban a Csehszlovák Sajtóiroda kér­déseire válaszolva ismertette azokat a jeladótokat, amelyek a reszortra a 6. ötéves tervidőszakban várnak, valamint azt is, hogy miként teljesítették az általános gépipari vállalatok az idei év félévi tervét. KÉRDÉS: >1 Csehszlovák Szoeialista Köztársaság 1976— 1980-as gazdasági és szociális fejlesztésének irányelvei kitűzték az általános gépipar fejlesztésének fő felada­tait. Hogyan kívánják megvalósítani ezeket az igényes célkitűzéseket? VÁLASZ: A CSKP XV. kongresszusa utáni időszakban a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása során figyel­münket a kivitelre összpontosítjuk, amely a 6. ötéves tervidőszakban az általános gépipar egyik legfontosabb és legigényesebb feladata. Egyúttal arra is törekszünk, hogy nagyobb mértékben kivegyük részünket a szocia­lista gazdasági integrációból. Egyaránt fontos számunkra az is, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben el­lássuk a belföldi piacot gépipari fogyasztási cikkekkel. A gyártók és a' megrendelők együttműködését meg­követelő fontos terület a pótalkatrészek gyártása, a szerviz és a javítási szolgáltatások biztosítása. A pót- alkatrészek gyártása sörán a lehető legnagyobb mér­tékben ki kell használnunk saját gépipari kapacitásain­kat is, egyszersmind azonban a megrendelő reszortok, a szervizszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint a szövetkezetek kapacitásait is. Ahhoz, hogy teljesíthessük a CSKP XV. kongresszusá­nak határozataiból a reszortunkra háruló feladatokat, a termelésben szerkezeti átalakításokat kell végrehaj­tani, s teljesíteni kell a fejlesztési és a célprogramokat a tudomány és a technika vívmányainak hatékony fel- használásával. A 6. ötéves terv időszakában 15 központi fejlesztési program megvalósítását tervezzük; a legdi­namikusabban néhány fortaálógép, hidraulikus gép és aggregátum, félvezető, gyengeáramú berendezés, építő­ipari és útépítő gép, textilipari gép, számítástechnikai berendezés és szerszámgép gyártása fejlődik. Feladataink sikeres megvalósítása szempontjából azok a beruházások is rendkívül fontos szerepet játszanak, amelyek a termelés irányát legalább 1990-ig befolyá­solják. Szociális programunk teljesítésének egyik leg* fontosabb előfeltétele a nagyfokú hatékonyság, amely­nek további növelésére a gépipari termelés minden te­rületén törekedni kell. A mennyiségi és a minőségi tervmutatók teljesítése érdekében az eddiginél nagyobb szerepet kell játszania a műszaki fejlesztésnek, továbbá fel kell gyorsítanunk a kutatás — fejlesztés — termelés —• felhasználás fo­lyamatát, javítani az irányítás színvonalát, növelni a tervteljesítés ellenőrzésének igényességét és nem utolsó­sorban gondoskodni a káderek, a dolgozók képzettsé­gének növeléséről és a munkakezdeményezésük fej­lesztéséről. KÉRDÉS: Mely feladatokat tartja legfontosabbaknak re­szortjuk számára a 6. ötéves terv időszakában és mi­lyen módszerekkel és eszközökkel kívánják e feladato­kat megvalósítani? VÁLASZ: Nagy súlyt helyezünk a gépipari termékek exportjára, az egész csehszlovák népgazdaság termelési- műszaki alapjának korszerűsítésére, termékeink műszaki és használati értékének növelésére, a termékek meg­bízhatóságára és minőségére, a belföldi piacra szállí­tandó gépipari fogyasztási cikkek gyártásának fejlesz­tésére. E feladatok teljesítése végett szerkezeti átalakí­tásokat kell végrehajtanunk, jelentős mértékben javíta­nunk kell a tervezést és az irányítást, növelni a dol­gozóknak az irányításban és a műszaki fejlesztésben való tevékeny részvételét. Ki kell használnunk az irányításnak azokat a formáit, ataelyek már az elmúlt ötéves tervidőszakban is beváltak, ezenkívül meg fog­juk erősíteni az állami terv autoritását és megteremtjük az előfeltételeket a dolgozók munkakezdeményezésének optimális fejlődéséhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy céljaink mindannyiunk­tól megkövetelik a jelenlegi feladatokhoz a távlati fel­adatok megalkotásához, tnindenekelőtt azonban a saját, konkrét munkánkhoz való okos és szakszerű hozzáál­KÉRDÉS: Az idei év első fele a 6. ötéves tervidőszak megkezdésének időszaka volt. Hogyan teljesítették fel­adataikat ebben a félévben a reszort vállalatai? VÁLASZ: Azok az eredmények, amelyeket vállalataink az idei év első hat hónapjában elértek, bizonyítják, hogy a reszort dolgozói teljesítették a reájuk háruló feladatokat és ezzel biztosították a 6. ötéves tervidő­szak első évének sikeres megkezdését. Az árutermelési tervet vállalataink 100,2 százalékra, a nyereségképzés egész évi tervét pedig 53,3 százalékra teljesítették. A szocialista országokba irányuló egész évi kiviteli ter­vet 51 százalékra sikerült megvalósítani. Különösen a Szovjetunióba irányuló export fejlődött. A tavalyi év azonos időszakához képest örvendetes módon csökkent a terv teljesítésében elmaradt vállalatok száma. Míg a tavalyi év első felében 17 vállalat nem teljesítette a tervet, az idei év első felében inár csak hét ilyen vállalat volt. Ezek az eredmények annak köszönhetően születtek, hogy növekedett a munka termelékenysége, dolgozó­ink munkakezdeményezése. Dolgozóink munkájukat fe­lelősséggel és következetesen végezték. Az idei első félévben a legszebb eredményeket a prágai Aero Tröszt, a Martini Nehézgépipari Művek, a Prágai Pragounion és a Prágai Autógyár érte el. Ki kell emelnünk a Mladá Boleslav-i Autógyár szocialista felajánlásának fontossá­gát. A felajánlásban a gyár dolgozói a CSKP XV. kong­resszusának határozataival és a 6. ötéves tervidőszak irányelvével összhangban ígéretet tettek a hatékonyság növelésére és a munka minőségének javítására. A CSKP KV. KONGRESSZUSA UTÁN A Bardejovi Szerszámgépgyárban A XV. pártkongresszuson jóváha­gyott s a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó irányelv a gépipari termelés 48—51 százalékos növekedésével számol 1980-ig. A kongresszusi záródokumentumok azt Is meghatározzák, hogy ezt a növe­kedést túlnyomórészt a munkater­melékenység fokozása, a gépi be­rendezések korszerűsítése és új ter­melési programok érvényesítése útján kell elérni. Az SZLKP Bardejovi járási Bizott­ságának plenáris ülésén — amely a CSKP XV. kongresszusa záródoku­mentumaival foglalkozott — Vin­cent Grus mérnök, a Bardejovi Szerszámgépgyár igazgatója beszá­molt a gyár munkaközösségére idén és a 6. ötéves tervidőszak folyamán váró, ugrásszerűen növekvő felada­tokról, ezek teljesítésének eredmé­nyeiről. Valóban rendkívül igényes felada­tok megvalósításán fáradoznak a Szerszámgépgyár dolgozói. Erre utal néhány számadat. Ebben az év­ben az árutermelés értéke megha­ladja a 163 millió koronát, ami az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva 130 százalékos növekedést jelent. Ez a feladatnövekedés 1980- ig megközelíti a 269 százalékot.. Ugyanis az árutermelés értéke a 6. ötéves tervidőszak végén közei 337,4 millió korona lesz. Ebben az időszakban főleg a hidraulikus ele­mek gyártása foglalkoztatja a Bar­dejovi Szerszámgépgyár kollektívá­ját, reméljük már korszerű, új mun­kahelyeken. Az év elejétől több mint 3,6 mil­lió koronával túlteljesítették a brut­tó termelés tervét, a megnövekedett feladatok sikeres teljesítésével több mint kétmillió korona terven felüli hasznot értek el. A CSKP XV. kongresszusa záró- dokumentumainak megtárgyalása ebben az üzemben is jó alkalom volt arra, hogy alaposan elemezzék a felmerült fogyatékosságok, konk­rétan a készletek, a munkaidőalap s a gépi berendezések kihasználása körüli problémák okait. Az igényes feladatok teljesítésére, a fogyatékosságok kiküszöbölésére irányuló Igyekezet jó biztosíték ar­ra, hogy a Szerszámgépgyár dolgo­zói sikeresen kivegyék részüket a XV. pártkongresszus határozatainak megvalósításából. fkulikl Az SZLKP Központi Bizottsága a 6. ötéves tervidőszakban különösen nagy figyelmet szentel a szlovákiai gépipar fejlesztésének. Képünkön jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB első titkára, valamint Miloslav Hrtiskoviő elvtárs, az SZLKP KB titkára a Nehézgépipari Művek bratislavai özemében a hidraulikus hen­gereket gyártó szocialista munkabrigádok feladatait és munkafeltételeit tanulmányozza. (A CSTK felvétele] Az erdészek bizonyára egyetértenek azzal az állítással, hogy mn már kevés az olyan férfi, aki szívesen ja a nehéz fát kézi erővel a tehergépk ra. A favágók eleget dolgoztak így a múltban. S igazuk van, ha erre a nehéz munkára gépeket igényelnek. A hidraulikus emelőkre bízzák a nehéz da­rabok 2—3 méter magasra való emelését. Siovenská Lupééban éppen ezek a hid­raulikus emelők okozzák a legtöbb gondot az ott dolgozó konstruktőröknek, műsza­kiaknak és munkásoknak egyaránt. Az Ál­lami Erdőgazdaság ottani gépipari üzemé­ben ugyanis megszerkesztettek egy nagyon hasznos és ügyes emelőkart. A mintapél­dány sikeresen „kiállta“ az igényes pró­bákat, s az ágazat fejlesztési osztályának szakemberei rátették a „pecsétet“, és a HARA-60 jelzésű hidraulikus emelőkar meg­született. Teherbíró képessége egy tonna, s .terhét 6 méterről is a gépkocsira he­lyezheti. Teljesítményével a műszakiak és a munkások egyaránt elégedettek. — Igen, minden tekintetben egyenlő ér­tékű azokkal a gépekkel, amelyeket eddig külföldön vásároltunk — mondja a szóban Emelőkarok és milliók forgó szerkezetről Gustáv BuSovsky, a Banská Bystrica-i Állami Erdőgazdaság igazgatóságának felügyelője, majd hozzá­fűzi: — Bár több lenne belőle! A szerelőcsarnokban, ahol az emelőkar született, lázasan dolgoznak. Ervin Ivanic, a szocialista munkabrigád címért verseny­ző 10-tagú munkacsoport vezetője ján Zab- kától, a termelés vezetőjétől kérdezi, hogy a legközelebbi napokban megkezdik-e a gép sorozatgyártását. A kérdezett tagadóan rázza a fejét s mondja: — Valószínű, hogy nem, mert nincsenek hengereink. A fiatal csoportvezető elégedetlen a vá­lasszal. — Ez tehát azt jelenti — jegyzi meg —, hogy a 21 keretet fölöslegesen csináltuk meg. Látják — mutat a faliújságra — itt az áll, hogy a kereteket a CSKP megala­kulásának 55. évfordulójára elkészítjük. Egyébként ez volt a XV. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásunk is, amit az utolsó betűig teljesítettünk. Meggyőződhet­nek róla a vezetőnél. Én nem értem az ilyen dolgokat. Mi nem világos a fiatal dolgozónak és társainak? Erre a kérdésre Eduard Homola mérnök, a termelés vezetője válaszolt: — Számunkra az a meglepő, hogy a Nehézgépipari Művek, bratislavai üzemében dolgozó elvtársak még nem igazolták vissza a megrendelésünket, amelyben 80 hengert kértünk tőlük. S ezek nélkül a 80 hidrau­likus emelőkart az idén nem tudjuk el­készíteni. A csoportvezetőn látszik, hogy a hír bosz- szantja, s valószínű joggal. — Ha jól tudom — mondja —, a Nehéz­gépipari Művekben, évente több mint 20 000 ilyen hengert gyártanak. S hogy ezekből nem kaphatnánk mi is 80-at? Hiszen ott is dolgoznak kommunisták és szakszerve­zeti tagok. S ha munkaszüneti napokban állítanák őket elő? Ha mi a CSKP kong­resszusának tiszteletére valamennyien négy műszakot dolgoztunk le, ők nem tudnának ilyen egyszerű dolgot megcsinálni? Ján Chovan munkás a csoportvezető vé­leményét támogatja. — Mi az a 80 henger? Az sem. biztos, hogy az ottani műhelyekben dolgozó mun­kások tudnak a megrendelésünkről. Én nem vagyok párttag, de helyükben azonnal rendkívüli műszakot vállalnék. Valaki erre így felelhetne: ennyi beszéd egyi hidraulikus emelőkarról! Miért is ne?l Végül is az jó, ha a Siovenská Lupca-i dolgozók értik, hogy mit jelent ez a gép a népgazdaság számára. Hogy teljesen ért­hető legyen: egy hidraulikus emelőkarért a markológéppel együtt 240 000 koronát fize­tünk devizában. A lupöai műhelyben elő­állított kar 150 000 koronába kerül. Erdé­szeinknek évente 150 ilyen emelőre lenne szükségük. Maradjunk a kisebb adatoknál, ahogy azt Frantisek Kotoő mérnök, a kis gépipari üzem vezető konstruktőre kiszá­mította: ha évente száz hidraulikus emelő­kart készíthetnénk, népgazdaságunk részé­re 15 millió koronát takaríthatnánk meg. Ha ezt a mennyiséget külföldön vásárol­juk meg, 30 millió koronánkba kerül devi­zában. Egyébként az Állami Erdőgazdaság olomouci fejlesztési vállalatában, amelynek dolgozói hozzájárultak a gép tökéletesíté­séhez, azonnal 50-et vásárolnának belőle, igen, de gyártásuk a hengerek nélkül le­hetetlen. Erről már volt szó Arról azon­ban még nem, hogy a hasznos gép keze­léséhez egyetlen emberre, csupán a teher­gépkocsi vezetőjére van szükség. S emel­lett a gép olyan érzékeny, hogy nemcsak a tonnányi súlyú terheket, hanem egy do­boz gyufát is képes felemelni. így már nem csodálkozhatunk azon, hogy a Siovenská Lupöa-i konstruktőrök, műszakiak és munkások büszkék munkájuk­ra, bár ez az emelőkar éppen elég ‘gondot okoz a számukra. Elsősorban a milliók miatt, amelyeket népgazdaságunk számára takaríthatnának meg, ha..., de erről már beszéltünk. JÁN BARTÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom