Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-25 / 30. szám
lően — azt a hatvan embert, aki a kórust képviselte a versenyen... Debrecen emlékezett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Érfekkarára. Szűnni nem akaró taps fogadta, amikor a kórus az elődöntőben felsorakozott, hogy elénekelje versenyműveit (Ferenczy: Vertünk, Leontovics: Dudarík, Bárdos: Patkóéknál). A szereplés után nem volt se szerzi, se száma a gratulációknak. Pedig a kórus tagjai úgy vélték, hogy — bár „minden a helyén volt“ —, úgy istenigazában mégsem sikerült a fellépés: hangulatilag tökéletesebb lehetett volna, de túlságosan nagy volt a drukk és mintha az elődöntőben tetőzött volna az előző hetek kimerítő munkáinak fáradtsága. De az is lehet, hogy ezt csak a kórus tagjai érezték. A karmesterek, úgy tűnt fel, másképp látják, mert rögtön az elődöntőben való szereplése után kötelező pihenőt rendeltek el a kórustagok számára. Viczay Pál, az énekkar titkára, aki „megfigyelőként“ a verseny színhelyén maradt, fél hatkor telefonált a kórus szálláshelyére, hogy a CSMTKÉ bejutott a döntőbe. — Most már nem megyünk haza díj nélkül! — rpondták lelkesen a tagok. Este került sor a CSMTKÉ döntőbeli versenyműsorára (Kocsár: Forintos nóták, Szíj jártó: Esti hangulat Zsérén). Szinte leírhatatlan az a hatás, amelyet a kórus szereplése váltott ki. Legszívesebben mindkét művet megismételtették volna az énekkarral, de a versenyen — az előírások értelmében — nem szabad megismételni a műveket. A asüri nagyon későig tanácskozott. Végül nem sokkal éjfél előtt érkeztek meg a „futárok“ a várva várt hírrel: a Bartók Béla VII. Nemzetközi Kórus- verseny folklór versenyágában huszonhárom kórus közül 1. a Columbia Egyetem Kodály Kórusa fUSA) és a Jereváni 3. sz. Művelődési Otthon Ifjúsági Kórusa (Szovjetunió); 2. a Szófiai Fenyő Penev Női Kar (Bulgária); 3. a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az előző hetek töménytelen fáradtsága és sok-sok izgalma egyetlen hatalmas kőként esett lé a kórustagok szívéről... MIT ÉR EGY III. DÍJ? 1976 /II. 25. Elöljáróban hadd mondjam el néhány szóban a lényeget: tovább nőtt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának nemzetközi tekintélye. Európa legrangosabb ilyen jellegű rendezvényén Debrecenben a VII. Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny folklór versenyágában — a részt vevő 23 énekkar közül — elnyerte a harmadik díjat. Ehhez a hartnadik díjhoz azonban hosszú út vezetett, amelyet csak kemény munka árán lehetett megtenni. A következőkben megkíséreljük felvázolni: mit is értsünk ez alatt a „kemény munka“ alatt, illetve mérlegre tesszük: milyen értéke, súlya van a CSMTKÉ számára ennek a rangos nemzetközi mezőnyben megszerzett harmadik helynek . DEBRECENTŐL DEBRECENIG A CSMTKÉ 1946 novemberében alakult és 1965-ben már fellépett a Budapesti Zeneművészeti Főiskola koncerttermében. Az énekkar hangversenyén az akkor már idős Kodály Zoltán Is részt vett — akiről köztudott volt, hogy korára való tekintettel már csak néhány percet hallgatott meg egy-egy hangversenyből — és a fellépés után nagyon szívélyes és szellemes beszélgetést folytatott az énekkar tagjaival... 1968-ban szerepelt először a kórus külföldi versenyen, mégpedig Debrecenben, a III. Nemzetközi Kórusfesztiválon. A rendezők akkor másképpen bonyolították le a versenyt, mint az idén. Annak idején azok a kórusok, amelyek a maximális száz pontból kilencvennél többet gyűjtöttek össze, aranykoszorút kaptak. A nyolcvan pontnál többre értékeltek ezüstkoszorút, a hetvennél több pontot szerző énekkarok pedig bronzkoszorút szereztek. A CSMTKÉ akkor nyolcvanhét pontot ért el s ezzel ezüstkoszorút szerzett. Tizenkét év alatt a rendszeres hazai fellépéseken kívül sokszor szerepelt a kórus külföldön is (NDK, Magyarország, Lengyelország, Finnország, Bulgária stb.). Szép eredmény, hogy ez alatt az idő alatt négy nemzetközi versenyen vett részt, amelyekről sohasem tért meg „üres kézzel“. Hazánktól legtávolabb 1971-ben szerepelt a CSMTKÉ. Az ír Köztársaság-beli Corki Nemzetközi Kórusversenyen a női kar megnyerte a Nagydíjat, a vegyes karok kategóriájában pedig negyedik helyen végzett a kórus. Ezt a teljesítményt ismételte meg az énekkar 1974- ben, amikor a Miedzizdrojei Nemzetközi Kórusversenyen a vegyes kar megnyerte a Nagydíjat. Fennállásának 12. ' esztendejében, tehát az idén vett részt a CSMTKÉ a negyedik nemzetközi versenyen, nyolc év után ismét Debrecenben. Hogy mit ér a most szerzett III. díj a nyolc évvel ezelőtti ezüstkoszorúhoz viszonyítva, arról a következőkben szólunk. A BARTÓK BÉLA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY Debrecent úgy is emlegetik, mint a fesztiválok városát. Évenként megrendezik a nyári egyetemet, a virágkarnevált, a színházi napokat, az amatőr együttesek találkozóit, és a város kétévenként otthont ad a Bartók Béla nevét viselő nemzetközi kórusfesztiválnak, illetve -versenynek. Debrecenben van ma már a kortársi kórusmuzsika nemzetközi fóruma is. A rendezők arra törekszenek, hogy teret adjanak a legújabb kotapozíciós törekvéseknek, a kóruszene új utat kereső irányzatainak, a kortárs zeneszerzők munkásságának. Az idei VII. Nemzetközi Kórusverseny valóban a különböző népek kortársi zenéjének fóruma volt. Ázsia, Európa és Amerika felvonultatta itt azokat a műveket, amelyekkel hozzá akar járulni a kőrusmuzsika fejlődéséhez ... A Bartók Béla kórusversenyek műsoraiban fontos helyet foglal el a két magyar XX. századi klasszikus, Bartók és Kodály művei. A versenyek kötelező darabjai nagyrészt az ő műveikből kerülnek ki. A zeneszerzők szívesen tartják műveik ősbemutatóját versenyeken, hiszen a zsűri és a világ minden tájáról megjelent szakemberek a legigényesebb közönséget jelentik ... A versenyek és fesztiválok műsorában elsősorban „a cappella“ (hangszeres kíséret nélküli zene) művek szerepelnek. A kórusok a fesztiválon kívül fellépnek a környék városaiban, falvaiban is, hogy hirdessék az ének népeket összekapcsoló, békét és barátságot hirdető hatalmát. (A CSMTKÉ-nak az idén Derecskén volt ilyen fellépése.) Egy héten át tartott a verseny az Arany Bika Szálló Bartók Termében. Tízezernél is több ember hallgatta meg a három földrész 15 országából érkezett 48 kórus műsorát. A világ minden tájáról több mint száz szakembert vonzott Debrecenbe a kórusverseny. Európa csaknem minden országa képviseltette magát megfigyelőkkel. A szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy „a kontinens legrangosabb amatőr kórusversenye a debreceni. Elsősorban a rendkívül magas színvonalat emelték ki, nem véletlenül: csaknem valamennyi kórus megérdemli a kiváló jelzőt. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy manapság itt, Debrecenben lehet lemérni egy-egy kórus igazi értékét. A rendező bizottság két versenyágban hirdette meg a versenyt: a „XX. századi művek“ és a „folklórművek“ kategóriájában. A XX. századi művek versenyágában külön versenyeztek a gyermekkarok, az egynemű karok, a vegyes karok és a kamarakórusok. A folklórműveknél gyermekkarok nem szerepeltek, s egyetlen kategória keretében versengtek egymással a férfi- és női karok, a kamarakórusok és vegyes karok. A CSMTKÉ ebben a rendkívül népes kategóriában versenyzett. Objektív okok miatt a felkészülési idő rendkívül rövid volt. De az .együttes lelkes tagjai, szinte nem ismernek akadályt. Az írországi példát említem. Akkor az angliai postássztrájk miatt a női kar kötelező számának kottája közvetlenül a kórus elindulása előtt érkezett meg. Az emberi akarat és a lelkesedés azonban csodákra képes: a női kar az indulás előtti három nap és három éjszaka tökéletesen megtanulta a versenymüvet. Még arra is maradt ereje, hogy ezt a versenyek folyamán magas művészi szinten tolmácsolja ... Tulaj' donképpen most is hasonlóan alakultak a körülmények, de a munkát az nehezítette, hogy a kórus tagsága az elmúlt két év folyamán eléggé kicserélődött, egyes szólamokban sok volt az olyan új tag, akik csupán néhányszor léptek fel a CSMTKÉ hangversenyein. A próbákról való indokolt hiányzások száma (tanévvége) is eléggé magas volt. Azért is választották a karmesterek azt a módszert, hogy a próbák folyamán minden kórustagnak egyedül (abszolút biztonsággal) kellett elénekelnie a szólamát, majd a szólamonként egy-egy emberből álló „minikórus“-ok egymással versengve adták elő a műveket. A kórus tagjainak a legcsalafintább próbák „kereszttüzén“ kellett átesniük, mert a karmesterek csak így választhatták ki — a verseny feltételeinek tnegfeleA nyolc év előtti ezüst koszorúnál feltétlenül többet, ugyanis akkor négy kórus kapott aranykoszo rút, és négy ezüstöt (tehát a legjobb esetben is egy 5. hellyel ér föl az ezüstkoszorú). Viszonyítsunk azonban tovább: a Vasas Művészegyüttes Énekkara, amely nyolc évvel ezelőtt aranykoszorút kapott, most a zsűri különdíját nyerte el Kodály Zoltán műveinek kiváló tolmácsolásáért. A csattanó azonban most következik: a Weimari (NDK) Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusának a döntőbe sem sikerült bejutnia. Pedig ennek a kórusnak a tagjai pár év múlva hivatásos énekesek lesznek. Ugyancsak nem került a folklór versenyágban a döntőbe a Trentoi (Olaszország) St. Cecília Női Kar, amely a XX. századi művek versenyágában, az egynemű karok kategóriájában az 1. helyen végzett, valamint a Stockholmi St. Jakob Kórus (Svédország), amely a XX. századi művek versenyágában, a kamarakórusok kategóriájában első helyen végzett, az egynemű karok kategóriájában pedig a 2. helyen. A Quenson City-! Egyetemi Madrigálkórus (Fülöp-szigetek), amely a XX. századi művek versenyágában, a kamarakórusok kategóriájában a már említett svéd kórussal együtt szerezte meg az 1. helyet, abban a versenyágban ahol a CSMTKÉ versenyzett, a zsűri különdíját nyerte el, a számunkra egzotikus művek tolmácsolásáért. Ez a kórus szintén jövendő énekesekből áll és már hat hónapja ázsiai és európai körúton van... Ugyancsak jövendő profi zenészekből tevődik össze az Egyesült Államokból érkezett Kodály Kórus (ez az egyetem díszdoktorává avatta a XX. századi magyar klasszikust). A jereváni énekkar tagjairól karmesterük vallotta be, hogy már gyermekkorukban is együtt énekeltek... Most már tehát nyugodtan válaszolhatunk, hogy egy ilyen félig-meddig profi mezőnyben aranyat ér a CSMTKÉ III. helyezése, hiszen kórusunk tagjai csupán havonta találkoznak két-két napra... A PRÁGAIAK EREDMÉNYES SZEREPLÉSE A csehszlovákiai zene nemzetközi tekintélyének köszönhető, hogy hazánkat két kórus képviselte a debreceni versenyen. A CSMTKÉ-n kívül a Prágai Kühn Kórus szerepelt az erős nemzetközi mezőnyben. Ezt a nagymúltú kórust jóformán az egész világon ismerik már, de Európában mindenképpen a legjobb kórusok között tartják számon. Ez a kórus a XX. századi müvek versenyágában versenyzett, a vegyes karok kategóriájában. A Columbia Egyetem Kodály Kórusa és a Stockholmi St. Jakob Kórus mögött ugyancsak a 3. helyen végzett, akár a CSMTKÉ a maga kategóriájában, de megkapta a zsűri különdíját is, a XX. századi művek kiváló tomácsolásáért. így tehát hazánk a két együttes révén jól szerepelt ezen a rangos fesztiválon. A VII. Nemzetközi Kórusverseny határkő a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának életében. Fennállása óta most könyvelhette el a legnagyobb nemzetközi sikert. A CSMTKÉ őszintén, magas emberi és művészi fokon tolmácsolta az éneknek népeket összekapcsoló, békét és barátságot hirdető hatalmát; tovább adja és megvalósítja Kodály Zoltán kívánságát: „Éljen, növekedjék, virágozzékl“ KMECZKŰ MIHÁLY A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara az ünnepélyes felvonuláson „Vivat, crescat, floreai!" A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának újabb nemzetközi sikeréről
