Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-19 / 51. szám
SZÖVETKEZETI KÖZPONT ÉPÜL AMI MA ELÉG, HOLNAP MÁR KEVÉS A Csilizközben szinte minden falu lakosai ismerik egymást. A gyakori látogatások alkalmából többször meghány- ták-vetették sorsuk alakulását, az évtizedek alatt összeková- csolódtak, ezért többször felmerült a gondolat, hogy a hét falu dolgozói egységes vezetéssel eredményesebben dolgozhatnának. Késő éjszakába nyúló gyűléseken elemezgették, hogyan kellene elindulni az új úton. Végre a pártalapszerve- zetek kezdeményezésére 1974. január elsején megszületett a Csilizköz Efsz Cilizská Rad- van-i (csilizradványi) székhely- lyel. Az emberek annak ellenére, hogy már Ismerték egymást, bizony nehezen szoktak össze, és olykor egyes részlegeken, kisebb-nagyobb mértékben előtérbe kerültek a csoportérdekek. Céltudatos munkával, a központi irányítás megszilárdulásával mégis eredményeket értek el, amelyekről látogatásunk alkalmából Halász János mérnök, a közös gazdaság sok tapasztalattal rendelkező elnöke így nyilatkozott: — A kibontakozás nem volt könnyű, de munkánkat nagyban segítették a korábbi -kooperációs kapcsolatok. A hét falu szövetkezetei már ködösen építették a baromfifarmokat, amelyekben 60 000 tyúk és 40 000 jérce kapott helyet. Azt mondhatom, hogy lényegében már összeszokott, sok eszmecserét folytatott emberekből alakult ki az új vezetőség. Hosszan elbeszélgetünk az idei szélsőséges időjárásról, a szárazság, majd a túl sok csapadék miatt keletkezett problémákról. Papírt, ceruzát vesz elő, és olyan számadatokat közöl, amelyek a belterjesség magas fokáról tanúskodnak. — Idén 50 millió korona értékkel többet termeltünk, mint a társulás előtt. Megmondom őszintén, a termelés ilyen gyors növekedésére a vezetőség sem számított. Nem minden sikerült úgy, ahogy szerettük volna, ennek ellenére búzából 68, árpából 57, kukoricából pedig 60,5 mázsás hektárhozamot értünk el. Lehet, hogy másnak ez az eredmény soknak tűnik, mi azonban ke- veseljük, mert azt tartjuk, ami ma elég, holnap már kevés. Tovább szövögetjük a beszéd fonalát, s az is kiderül, hogy takarmánylisztből és takarmánypogácsából száz vagonnal többet készítettek, mint tavaly. Sose voltak takarmányszűkében, és ez megmutatkozik az állatok hasznosságában is. Az elnök belelapozgat az iratokba, elmondja, hogy az 1440 tehén átlagos napi tejhozama 10 liter körül mozog, és az elnök számításai szerint a tehenen- kénti évi átlagos tejhozam 3600 liter lesz. A szarvasmarhák darabonként naponta több mint egy kilót gyarapodnak, a nagyobb súlycsoportba tartozó sertések pedig 58 dekát. Az évi malacszaporulat kocánként mintegy 16—18 darab lesz. Csupa olyan számadatot közöl, amelyek a belterjesség magas fokáról tanúskodnak. A múlt évhez viszonyítva a sertéshústermelés 12,6 százalékkal, a szarvasmarhahús-ter- melés 0,5 százalékkal, a tejtermelés 2,3 százalékkal növekedik. A közös gazdaság kormányosa örömmel mondja, hogy a háromnegyedévi tervet a növénytermesztés 101, az állattenyésztés pedig 102 százalékra teljesítette. — Miben rejlenek ezek a nem mindennapi eredmények? Az elnök megfontoltan válaszol: — A csilizközi ember rátermettségében, az országos feladat megvalósításáért érzett elkötelezettségben. Varecka Jaroslavné, a személyzeti és káderosztály vezetője azt mondja: — A munkahelyeken olyan csoportok formálódtak, amelyek egymást segítve küzdenek a legjobb eredmények eléréséért. A dolgozók aktivitását bizonyítja, hogy már 24 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Néhány kollektíva már megkapta a bronzérmet, s ez a többi dolgozót is hatékonyabb munkára ösztönzi. A versenyző kollektívák a háromnegyedévre vállalt kötelezettségeiket 200 000 koronával túlteljesítették. Neveket, számadatokat említenek a beszélgetés résztvevői. Nehéz kiemelni a kiváló dolgozók közül a legjobbakat. Talán mégis megemlítjük Sebő István fejőkollektíváját a nyá- radi részlegből, amely lényegesen csökkentette az 1 liter tej termeléséhez szükséges ráfor dításokat. Gál Vince csoportja a kulcsodi részlegen még az ősz végi rossz időjárás alatt is 9,1 liter tejet fejt naponként. A patasiak is szorosan felzárkóznak a versenyben. Olyan élénk a verseny, hogy gyakran változnak az eredmé nyék, és előfordul, hogy az elsőkből utolsók lesznek vagy fordítva. Az elnök hallgatja a versenyfelelős szavait és összefoglalja mondanivalóját. — A dolgozók akarása, elkötelezettsége, fokozódó verseny- szelleme a mi legnagyobb tőkénk, olyan törekvés, amit hatványozott mértékben kamatoztatni lehet. A szövetkezet vezetősége már elkészítette azokat a távlati terveket, amelyek a hatodik ötéves tervidőszakban megszabják a fejlődés irányvonalát. Az 1977-es évben a-szövet- kezeti tagok 5 millió liter tejet, 156 yagon sertéshúst, 70 vagon marhahúst és 11,5 millió tojást termelnek. Ilyen nagy feladat teljesítésére vezetőnek, beosztottnak egyaránt alaposan fel kell készülnie. Az erők összpontosítása céljából adták át Csilizradványon, a Csilizköz politikai, gazdasági és kulturális központjában a minden igényt kielégítő, korszerűen berendezett irodaépületet. Ebben kaptak helyet az irányító szervek. Itt születnek azok a nagy tervek, amelyek megvaHalász János mérnök, a Csilizköz Efsz haladó szellemű elnöke pontos számítások alapján közli az adatokat a közös gazdaság gyors fejlődéséről lósítása után még tartalmasabb, gazdagabb lesz a csiliz közi emberek élete. Az új évben — az építkezések továbbfolynak — egy olyan tágas ét termet kapnak a szövetkezeti dolgozók, amelyben naponta 266-an ebédelhetnek. A hatodik ötéves tervidőszakban a kor szerű épületben helyet kap a könyvtár, klub- és szórakozó helyiségek, sportcsarnok, olvasótermek és más helyiségek, amelyek a tagság művelődését és szórakozási igényeit szolgálják. Az elnök közben újabb terve két közöl. Megtudom tőle azt is, hogy 18 család emeletes házban kap majd otthont a nagy építkezések keretében. Ide építik a 14 hektáros üveg házat és a három termálvizes fürdőmedencét is. Sok-sok díszcserje, virág teszi majd szebbé, kellemesebbé a dolgo zók életét. A vezetőség olyan szociális programot dolgozott ki, amelynek megvalósítása után a fáradságos munkát végző földművesek igazán kedvező körülmények között pihenhetnek, művelődhetnek. Új politikai, gazdasági és kulturális központ születik Csi lizközben. Amint az elnök mondotta, nem kerül túl sokba, mert önsegélyes alapon a< lehető legkisebbre csökkentik a kiadásokat. A beruházásokat nem sajnálják, mert úgy vélik, ez kamatostul visszatérül. BÁLLÁ JÓZSEF Elkészült a politikai, gazdasági és kulturális központ előhírnöke, a korszerű irodaház (A szerző felvételei) TENGERRÉ VÁLT AZ IPOLY VÖLGYE kapát, talicskát fogtak és elindultak útját állni a haragos folyónak. A földművesszövetkezet teherautói földet szállítottak oda, ahol máris fenyegetett az ár. Elkészült a gát, emelkedett a töltés, a közvetlen veszélyt sikerült elhárítani. Lestyánszky Imre még be sem költözött új családi házába, máris gondot okozott neki az ár. Több teherautó töltésnekvalót kellett a ház köré szállítani, hogy az egyre emelkedő víz ne juthasson az épület alatti pincébe. Se- gítőkéz akadt bőven, hiszen a hídvégiek tudják: a legnagyobb ellenség legyőzéséhez mindenki segítségére szükség van. De szükség is volt az összefogásra, mert nemcsak a házat kellett védeni, hanem a kertben levő 17 méhcsaládot is biztonságos helyre kellett telepíteni, hiszen a kaptárak már vízben álltak. A szeszélyes folyó ismét nehéz órákat szerzett a partján lakó embereknek. Igaz ugyan, hogy ott, ahol a szabályozást elvégezték, ahol a védőgát elkészült, nincs már veszély. A kanyaroktól mentes mederben gyorsabban fut le a víz, a védőgát nem engedi kitörni az árterületről. Ám ennek következtében nehéz helyzetbe kerültek az emberek ott, ahöl még ősi medrében kanyarog a folyó. Az Ipoly dzabályozása már több mint 10 éve folyik. Az építők a nehéz körülmények ellenére is eredményesen haladnak a munkával. Szorgalmuk nyomán számos község lakója, több ezer hektár rét, szántóföld szabadult meg az árvízveszélytől. Ám, ez az újabb csapás is azt igazolja: meg kell gyorsítani a szabályozás ütemét. Különösen ott, ahol lakott területeket is veszélyeztet az árvíz. Esetleg az „érdekeltek“ bevonásával is, mert minden bizonnyal nagy segítséget tudnának nyújtani ehhez a veszélyeztetett községek lakói, üzemei is. Az Ipoly-probléma nem tűr halasztást. Eredményesen meg kell oldani, s minél előbb, annál jobb. Mert a mai helyzet holnap újra megismétlődhet. BÖJTÜS JÁNOS Az Ipoly mentén élő embert gyakran ijesztgette a folyó, számos alkalommal mosták hullámai a szegényes házak falait. Most, a kitartó esőzések, majd az elolvadt hő nyomán ismét megnőttek a gondok. A hegyi patakok vizétől megáradt a folyó, kitört medréből és elöntötte a réteket, s több száz hektár szántóterület is víz alá került. Tengerré vált az Ipoly völgye, a szelíd kis folyócska most kilométer szélességűvé vált. A folyó menti települések lakói jól ismerik az Ipoly- nak ezt a rosszabbik oldalát. Tudják, ilyenkor menekülni kell előle, ki kell telepíteni minden elmozdíthatót az „árterületről“, mert a megvadult hullámok könyörtelenül magukkal sodorják azokat. Vigyázó szemmel figyelik a lakók nappal a folyót, de nyugtalanok az éjszakáik is. Ipefské Predmostie (IpolyhídvégJ azon községek közé tartozik, ahol minden áradáskor gondot okoz a folyó. Néhány család otthonát a falu végén bizony körülveszik az ár hullámai. Kzeket kell segíteni, védeni, ha kell: menteni. A minap ismét áradt a folyó. Ború^. volt az idő, nehéz esőfelhőket kergetett a szél. A hnb elnöke, Málik Jó zsef felhívással fordult a lakossághoz. Megmozdult a község népe. Lapátot,
