Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-14 / 46. szám
TANKKAL A VÍZ ALATT A jelzőlámpán felvillant a zöld fény, a toronyból a parancsnok hangszórón keresztül utasítást adott a katonáknak, hogy szálljanak be a tankba és foglalják el helyüket. A parancsnokkal ezután már csak rádiókapcsolatuk volt. Rövidesen fejhallgatón keresztül kapták a motorok beindítására szóló parancsot, majd felhangzott a már várt „előre“. A motorok feldübörögtek, a 40 tonnás acélkolosszusok megindultak a víz irányába, de csak lassan, mintha attól félnének, hogy túlságosan hideg a víz. Aztán elmerültek. A víz fölött csak a toronyhoz erősített magas „kémény“ maradt. Az új harokocsizók igényes gyakorlatának voltunk tanúi. Az altiszti iskolában már megismerkedtek a tankok szerkezetével, műszaki leírásával, gondozásával, terepen és úton való használatával. Most rendkívül igényes feladatot kellett megvalósítaniuk, amely nemcsak a gépeket, hanem kezelőiket is próbára tette. Bátorságról és elszántságról kellett tanúságot tenniük ahhoz, hogy a gyakorlatban sikeresen számot tudjanak adni elsajátított! ismereteikről. Mielőtt a harckocsizók eljutottak ehhez a valóban nehéz gyakorlathoz, igényes és sokoldalú kiképzésen vettek részt. A mélymerüléssel kapcsolatos előkészület előírások által megszabott pontos módszerek alapján megy végbe. Természetesen a pszichikai felkészülés is fontos szerepet játszik ebben. Persze mindezt a parancsnokok — különösebben a tapasztaltabbak — számításba veszik. Logikus, hogy a tank másképpen viselkedik a víz alatt, mint a szárazon. A vezető a tankot könnyebbnek érzi, nem látja az útirányt, hanem az iránytűre és a tank parancsnokának utasításaira kell támaszkodnia, amelyek a partról rádión érkeznek. A kéményre erősített periszkóp is hasznos szolgálatot tesz. Mindannyian, a tankban tartózkodó egész csapat árai a páncél fölött elhelyezkedő vízréteg nyomását. — A harckocsizók mélymerülését intenzív erkölcsi-politikai, pszichológiai és szakmai kiképzés előzi meg — mondotta az egyik tapasztalt parancsnok. — A katonáknak le kell győzniük a víztől való félelmüket, bízniuk kell önmagukban és egymásban, valamint a gépekben. Ez csak igényes és alapos kiképzéssel érhető el. A könnyűtől az egyre nehezebbhez Természetesen itt Is föl kell használni a didaktikai és a módszertani ismereteket, a legkönnyebb gyakorlatokkal kell kezdeni, és fokozatosan kell növelni az igényeket. Nyilvánvaló, hogy az egyes szakaszokat, fázisokat nem lehet kihagyni, ez megbosszulná magát a gyakorlatban. A kiképzőhelyen tájékozódtunk a kiképzés egész folyamatáról. A tankvezetőknek itt módjuk nyílt arra, hogy az elsajátítottakat még egyszer megismételjék és begyakorolják. Néhány kiképző egységet meglátogattunk. Az egyiknél a tankvezetők megismétlik az elsötétített kémlelőlyukakkal való tankvezetést, közben csak műszereket használhatnak. A másik csoportnál átísmétlík a víz alatti harckocsivezetés elméleti és gyakorlati elveit. Itt csatolják a harckocsihoz a már említett kéményt. A biztonsági intézkedésekkel és a búvárok értesítésével kapcsolatos feladatokat az egyik parancsnokhelyettes felügyelete alatt gyakorolják. Most az orvoson van a sor, alaposan megvizsgálja a katonákat, az ő iengedélyétől függ, hogy a katona részt vehet-e a mélymerülésben. Még kipróbálják a légzőkészülékeket s ezután már csak be kell szállni a harckocsiba és lemerülni. Jelzőrakéták a víz fölött A tankpályát mindkét parton előre kijelölték. Az egyik parton hatalmas páncélgép áll, a másikon két csónak. Ez a mentő- és vontatóosztag. Nekik, úgy tűnik fel, nincs sok dolguk, a gyakorlat idején csak szemlélődnek és nem csinálnak semmit. A többiek mégsem irigy- lik őket, tudják, mi a feladatuk, hiszen a gyakorlat megkezdése előtt saját szemükkel láthatták, mit kell tenniük. Egy tank — gyakorlatképpen — elmerült a vízben és a vízi út közepén hibát jelzett. Mindannyian meggyőződhettek róla, milyen gyorsan és megbízhatóan dolgozik a mentőosztag. Egy búvár a tankhoz úszott, hozzáerősített egy nehéz acélláncot, s nem egészen öt perccel később a harckocsi már újra a szárazon volt. A jelzőrakéták csak a próba során jelentek meg a víz fölött, különben a gyakorlat simán lezajlott. Nem félelem, hanem felelősségtudat Természetes, hogy a bonyolult és nehéz feladat teljesítése során mindenki kissé feszült hangulatban van. Félelmet csak néhányan éreznek, de másodszor már ők is nagyobb önbizalommal merülnek a vízbe, bár a nyomásmérő azt mutatja, hogy szívük kissé gyorsabban ver. Csakhogy az akaraterő, az önbizalom, valamint társaikba és a gépekbe helyezett bizalom nem hagyja, hogy elveszítsék lelki egyensúlyukat. Az összes foganatosított intézkedés — a szocialista versenyt is beleértve — megteremtette a jó eredmények előfeltételeit. Kezdetben csak az oktatók merültek le, 95 százalékuk kiváló értékelést ért el. A legjobbak között szerepel Milan Straka tizedes, példás katona, első osztályú specialista és Miroslav Pavliőko őrvezető, példás katona, másodosztályú specialista, a párt tagjelöltté. o Az oktatók után a tankvezető tanfolyam tanulóira került a sor. Kihasználták eddigi ismereteiket és 4,85 átlageredményt értek el. A szocialista versenybe Stiffel alhadnagy szakasza győzött Frátié alhadnagy szakasza előtt. Ugyancsak példásan teljesítették feladataikat a párt fiatal tagjelöltjei, Timlko, Janói, Mossig katonák. Hozzájárultak ahhoz, hogy az összes kollektíva és egység teljesítette a XV. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlását SVATOMÍR AMBROZ A légzőkészülék használatának elsajátítása a harckocsizók előzetes felkészítésének szerves része A harckocsi már felmerült a vízből (A szerző felvételei) ^ ősz a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) 0—1 es gyógyszertárban növelte a forgalmat. Az itt dolgozók ezért záráskor egy kissé fáradtabbak, de így is találnak időt arra, hogy szakmai felkészültségüket növeljék, hogy együtt menjenek színházba vagy moziba. A munkaközösség 16 tagja ugyanis a szocialista munkabrigád büszke cím viselője. A közeli napokban kapják meg az ezüst jelvényt. — Gyógyszertárunk 1971-ben költözött jelenlegi helyére — tájékoztat Lassán Margit gyógyszerész, a gyógyszertár vezetője. — Cj épületről lévén szó, igen sok munkánk akadt a berendezés során. Ebben az akkori kollektíva kezdeményező és önfeláldozó volt. Ekkor született meg a gondolat, hogy versenyre kelünk a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A kollektíva 1973-ban elnyerte a büszke címet és megkapta a bronz jelvényt. Már akkor elhatározták, hogy megszerzik az ezüst, utána az arany jelvényt is. Nem riasztotta őket vissza az a tény sem, hogy közben közülük néhányat más munkahelyre helyeztek, újak jöttek a helyükre. A törzsgárda érdeme, hogy hamar beilleszkedtek a kollektívába, és a brigád egyenrangú tagjai lettek. — Két férfi van közöttük — mondja Alica Ocfenásová, szakszervezeti bizalmi. — A brigád felének főiskolai, hétnek középiskolai végzettsége van. Közénk tartozik a 62 éves Né- medy Sarolta takarítónő is, akit mindnyájan csak Sári mamának szólítunk. — Tizenöt éve dolgozom a gyógyszertárban — mondja Sári mama. — Megszoktam az itteni munkát, a családias légkört. Jól érzi itt közöttük magát az ember, különösen ha magányos ... A jelentősebb jubileumokat mindig közösen ünnepeljük meg. Már most készülünk Antal János gyógyszerész 70. születésnapjának megünkiló papírt gyűjtöttünk össze. Ezenkívül, amikor szükség van rá, a mező- gazdaságban is segítünk a burgonya és a mákfej szedésében. — A társadalmi munkából összegyűlő pénzen ajéndékokat veszünk a feledi gyermekotthonnak, amelyet évente rendszeresen felkeresünk. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a faliújságra a szóban forgó idő alatt 35-ször került fel új propagandaAZ ARANY JELVÉNYRE PÁLYÁZNÁK neplésére, aki ugyan jelenleg egy másik gyógyszertárban dolgozik, de továbbra is tagja a brigádunknak. Az élet azonban nemcsak ünnepekből és ünneplésből áll. Amikor az ezüst jelvény megszerzéséért keltek versenyre, 14 pontos kötelezettségvállalást tettek. Amint a kiértékelésből kitűnik, mindegyiket maradék nélkül teljesítették. Kéthetenként politikai előadást, havonta szakmai szemináriumot tartanak. Mindnyájuknak jár valamilyen politikai folyóirat, propagálják a gyógynövénygyűjtés jelentőségét, és maguk is 35 kiló csipkebogyót gyűjtöttek. Többen közülük rendszeresen látogatják a pártoktatást, a gyógyszertár vezetője pedig a marxista esti egyetemre jár. — Rendszeresen végzünk társadalmi munkát — folytatja OőenáSné. A bronz jelvény átvétele óta 644 órát dolgoztunk le az erdészetben és 1580 anyag — veszi át a szót a gyógyszer- tár vezetője. A gyógyszertár előtti virágágyakat is ők tartják rendben. S mivel közülük tíznek gyermekei vannak, gyakran kell egymást az éjszakai szolgálatban helyettesíteni. Néhányan újítással segítették elő a gyógyszertári munka színvonalának emelését. — Többen a közéleti munkából is kiveszik részüket — újságolja a részlegbizalmi. — A gyógyszertár vezetője már a második megbízatási időszakban a jnb képviselője, Viola Kra- miáriková gyógyszerész a CSSZBSZ alapszervezetének titkára, Varga Zsuzsa a CSEMADDK Simoni alapszervezetének vezetőségi tagja, a SZISZ alapszervezet alelnöke, Mária Sutovská pedig a CSVK fiókszervezetének a pénztárosa. Elena Királová, a brigádvezető jelenleg kórházban fekszik, s így a kollektíva munkájának bemutatása a kollégáira és a brigádnaplóra marad. — A Slovenská Lupőa-i Biotlka üzemből kerültem ide — mondja Mária Sutovská gyógyszerész, minőségi ellenőr. — Ott is tagja voltam a munkabrigádnak. Jelenlegi munkahelyemen már négy éve dolgozom. A tapasztalatok alapján módom van ösz- szehasonlításra és elmondhatom, hogy a mi munkaközösségünk éppúgy helytáll, mintha termelőüzemben dolgozna. Az egyik orvosságkiadó ablaknál Mária Komorová gyógyszerész fürgén szolgálja ki az érkezőket. Két évig volt távol a brigádtól. A Szovjetunióban, Volgográdban élt a férjével. — Jól éreztem magam a Szovjetunióban, mégis alig vártam, hogy visszajöhessek ide, a megszokott munkaközösségbe — mondja. — Távollétem alatt rendszeresen leveleztünk. Mivel nemrég tértem haza, a barátsági hónap ideje alatt lesz majd mit elmondanom. Búcsúzom a gyógyszertári kollektívától, amely a közelmúltban kapta meg a Csehszlovák—Szovjet Barátság Brigád elnevezést. Tervezgetnek, igyekeznek munkájukon javítani, s közben türelmetlenül várják az ezüst jelvény átadását, melyet a kerületi szakszervezeti tanács már odaítélt, csak a helyi vezetőségen múlik az átadás idejének kitűzése, megszervezése. Hogy mi lesz azután? Tovább dolgoznak, versenyeznek, ahogy mondják, az arany jelvényre pályáznak. NÉMETH JÁNOS 1976. XI. 14. N 6/3 Miután elhangzik a parancs ...
