Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-14 / 46. szám
Austen Ildikó az Arachne varrógépet kezeli A ki hosszabb idő után látogat el a Toni (Tanyi) Len- és Kenderfeldolgoző Üzembe, már alig ismer rá a komáméi járás egyik legrégibb ipari létesítményére. A Bratislava felé vezető főútról a község központjában balra tér le a gépkocsi, majd rövid út megtétele után az üzem előtti parkolóhelyen áll meg. Az emeleti irodában Susik Imre igazgató fogad, akitől megtudom, hogy az üzemnek már közel nyolc évtizedes múltja van. Egy régi cukorfeldolgozó helyén Fiedler János nagybirtokos 1899-ben lentilolót alapított. Kezdetleges módszerekkel, minden gépesítés nélkül lenrostot és kócot állítottak itt elő. A magántulajdonban levő üzem századunk húszas éveiben indult komolyabb fejlődésnek. Ekkor állították üzembe az első, külföldön vásárolt gépeket, s a dolgozók száma is rohamosan nőtt. Később áztatómedencéket építettek, majd a második világháború idején a hadiipar szolgálatába állították az tizemet. Emberhez méltatlan munkafeltételek között folyt a termelés a felszabadulásig, illetve az államosításig. Hazánk iparának államosítása után a tanyi üzem a Len- és Kenderfeldolgozó Vállalathoz került. Rövidesen új gépeket szereltek fel, a járások területi átszervezése után azonban mind nagyobb gondot okozott a nyersanyag beszerzése. A közép-szlovákiai járásokból, sőt még a cseh országrészekből is vásároltak lent. Nem is csoda, hogy a nagy szállítási költségek veszteséget okoztak az üzemnek. A felettes szervek ezért 1966-ban elhatározták, hogy megszüntetik a len feldolgozását. Ettől kezdve már csak kenderrostot és kócot készítettek. Az üzem életében az elmúlt tervidőszak gyökeres változásokat jelentett. Erről Susik elvtárs a következőket mondotta: — A felsőbb párt- és állami szervek határozata alapján üzemünk tovább bővült, korszerűsödött. Három évvel ezelőtt, 1973 áprilisában raktuk le az új üzemrészleg alapjait. Felépítése és az új gépek beszerzése mintegy 40 millió koronás beruházást igényelt. Az új munkacsarnokban ez év februárjában kezdődött a nem szövött bútorhuzatok gyártása. Bútor- textilt ezzel a? eljárással hazánkban csak a mi üzemünkben készítünk. A próbaüzemelés alatt 200 ezer folyóméter ARANÄB elnevezésű, csomagolóanyagnak használt textíliát gyártottunk. Jelenleg a korszerű gépsorokon a hazai textilipari kutatóintézetekben kikísérletezett BÁRNÁL 4 elnevezésű bútortextilt gyártjuk. — Milyen problémák merültek fel az új üzemrészleg beindítása után? — Az első félévben mintegy 350 ezer folyóméter nem szőtt textilanyagot készítettünk. Az itt készült anyagok festését megfelelő berendezések hiányában jelenleg Liptovsky Mikulásban és Ruzomberokban kooperációban végzik. A festés filmnyomásos eljárással történik. A tervezett mennyiség előállítása nem várt nehézségekbe ütközött, amelyek a festés utáni szárításból eredtek. A festés után ugyanis a bútortextil visszakerül üzemünkbe, s innen szállítjuk a megrendelőkhöz. Vállalatunk vezérigazgatósága ezért újabb kapacitásokat keresett festés céljából. A le- vicei (lévai) textilüzemmel folytatott legutóbbi tárgyalások jó kilátással biztatnak. így a szállítási költségek is alacsonyabbak lesznek. Remélem, hogy e probléma megoldása után még az év vége előtt sikerül behozni a lemaradást. Az igazgató a továbbiakban azt is elmondotta, hogy az új részleg beindításával az üzem évi árutermelése a régi tízszeresére növekedett, s eléri a 70 millió koronát. A dolgozók tervezett létszáma 100 fő, a munkaerő 70 százaléka nő. Az egy dolgozóra jutó tervezett évi termelékenység 700 ezer korona, ami nemcsak járási, de kerületi viszonylatban is jelentős. Az új részleg építésével párhuzamban új kazánházat, transzformátorállomást és szociális épületet is építettek. Az utóbbiban kaptak helyet az irodák és büfé is. Újjáépítették a kenderrost tárolására szolgáló raktárát, a karbantartó részleget és a garázsokat, s teljesen felújították az üzem úthálózatát. Más gyökeres változásokra is sor került az üzemben. Korszerű öltözők, társalgók állnak a dolgozók rendelkezésére. A dolgozók a munkahelyeken hűtőgépben tárolhatják tízóraijukat. A páti fürdőben üzemi nyaralójuk van, s a szakszervezeti üdültetés keretében évről évre mind többen töltik nyári szabadságuk egy részét hazánk különböző tájain. A munkakörülmények a régi tilolóban is javultak. Hogy csak egyet említsünk: kicserélték a műhelycsarnok régi meny- nyezetét, 700 köbméterrel nagyobb lett a csarnok belső tere. Ez lényegesen csökkentette a levegőben lebegő por koncentrációját. A szakemberek utánpótlása és felkészítése terén előrelátó volt az üzem vezetősége. Negyvenen a holíői üzemben sajátították el az új gépek kezeléséhez szükséges tudnivalókat. Az új dolgozókat pedig már helyben tanítják be. A megváltozott munkakörülmények folytán a szocialista munkaverseny is fellendült az üzemben. Jelenleg öt szocialista munkabrigád dolgozik itt és példájukat egyre többen követik. A beadott újítások száma és értéke az elmúlt évekhez viszonyítva az ötszörösére emelkedett. Üzemi viszonylatban a tervezett átlag- kereset 1845 korona, az áztatá- si szakaszon dolgozók keresete azonban a 2400 koronát is eléri. Üzemi szocialista kötelezettségvállalásukban a dolgozók a termelés folyamatosságának biztosítására, a veszteségek csökkentésére és anyagtakarékosságra törekednek. Az új részleg beindulásával lehetőség nyílt a pártszervezet szociális és korösszetételének javítására, mert az üzem vonzóvá vált a fiatalok számára. A dolgozók nagyra értékelik a felsőbb szervek részéről megnyilvánult kezdeményezést és bizalmat, s a termelés hatékonyságának növelésével, az áru minőségének további javításával arra törekednek, hogy továbbra is méltók legyenek „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetésre, amelyet 1974-ben vettek át. A beszélgetés után az igazgató üzemlátogatásra invitált. A tágas, világos, légkondicionált munkacsarnokban végigkísértük azt a hosszú és bonyolult folyamatot, melynek folyamán a műszálas alapanyagokból a korszerű gépek, valamint a tanyi lányok és asszonyok ügyes keze munkája nyomán, mintás és színes bútorhuzatok készülnek. — A gépi berendezések részben hazai gyártmányok, részben a szocialista országokból származnak — magyarázza kísérőm. — Hat lengyel gyártmányú kártológépsor dolgozik a csarnokban. A cérnázógép az NDK-ban készült, míg az Arachne elnevezésű varrógépek, melyeknek az új eljárásban nagy szerepük van, hazai gyártmányok. A legfontosabb alapanyagot, a viszkózaszálat a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyi Művek szállítják, míg a poliamid varróanyag a Chemlon nemzeti vállalat humennéi üzeméből származik. Az alapszövetet, melyre felviszik a viszkózaré- teget, a Liptovsky MikuláS-i Május 1. Üzem gyártja. A termékek mintegy 90 százalékát a hazai bútoripar vásárolja meg. A legnagyobb szállítmányok a Tatra Bútorgyár pravencei üzemébe és a topolcanyi Mier Bútorgyárba irányulnak, de a bútorgyártással foglalkozó termelőszövetkezetek részéről is nagy az érdeklődés, melyet jelenleg még korántsem tudnak teljes egészében kielégíteni. De milyen anyagot is rejt tulajdonképpen a talányos BÁRNÁL 4 elnevezés és hogyan készül ez a nem szövés útján előállított textília? A kérdésre Paszternák Antal mérnök a következő magyarázattal szolgált: — A viszkózaszál bálákba préselve érkezik üzemünkbe. Ezt széttépik, vagy ahogyan szaknyelven mondják — farkasolják. Az anyag ezután egy csővezetéken át a kártológépsorra kerül, amely szálaira bontja az anyagot. Innen kerül az átkötő, illetve varrógépre, melynek segítségével ritka szövésű előanyagra viszik. Az anyagot jelenleg még más üzemekben festik, de a jövő év harmadik negyedében ezt a munkafolyamatot is helyben végezzük el. A filmnyomással szemben egyszerűbb eljárást alkalmazunk, melynek során papírról közvetlenül visszük rá a nyomást az anyagra. Az új eljárást és az Arachne elnevezésű gépet hazai kutatómérnökök dolgozták ki. Jirí Plistil mérnök kollektívája a libereci Textilipari Kutatóintézetben 1973 óta dolgozik ennek az anyagnak az előállításán, illetve ki- fejlesztésén. A szövött anyagokkal minden tekintetben állja a versenyt, sőt egyes tulajdonságait tekintve azoknál jobb. Jó a kopásállósága, szakítószilárdsága, az eljárás előnye pedig. a magas termelékenységben rejlik. Egy megfiatalodott, korszerűsödött üzem életébe nyertünk rövid bepillantást. Amint azt az előbbi példa is mutatja, az új technológiai eljárások alkalmazásával, célszerű munkaszervezéssel a többszörösére lehet növelni a termelést olyan régi és nagy múltú kisüzemekben is, mint amilyen a Tanyi Len- és Kenderfeldolgozó Üzem. NÉMETH ISTVÁN A kártológépsorok egyikén Patócs Rozália és Kór Katalin dolgozik Paszternák Antal mérnök és {ifi Pliitil mérnök, a Libereci Textilipari Kutatóintézet munkacsoportjának vezetője elégedetten szemléli az ój részleg termékét (A szerző felvételei) 1976. b Botortextil - ói eljárással Látogatás egy megfiatalodott üzemben
