Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-07 / 45. szám
A CSKP XV. kongresszusának határozatai a szocialista ember formálásának feladataiból jelentős részt bíznak a testnevelésre lés a sportra. A mai ember szellemi és testi erejének fejlesztése, szellemi életének, általános műveltsége szintjének további emelése jelentős mértékben befolyásolja társadalmunk kulturális fejlődését, szocialista élet- 1 stílusát, munkáját. Szocialista jellegénél fogva elő kell segítenie a testnevelés olyan formáinak ápolását — méghozzá testnevelési egyesületeken lielül, vagy azok és más társadalmi szervezetek támogatásával —, hogy a fiatalok és felnőttek egyaránt kedvüket lelhessék bennük. A műszaki forradalom egyre több szabadidőt biztosít a dolgozóknak és társadalmunk számára nem lehet kő zömbös, hogy ezt mire használják föl. össztársadalmi érdek a rendelkezésre álló szabadidő lehető leggazdaságosabb és ésszerűbb felhasználása. Az a cél, hogy a szabad időt nemre és korra való tekintet nélkül mindenki szellemi és testi erejének, alkotókészségének felújítására használja fel. A CSKP XV. kongresszusának határozatai éppen a tömegsport nagyméretű fejlesztésével kívánják mindezt eléretni. A tömegsportról sok cikk jelent meg, még több előadás hangzott el, sokan beszélnek róla, tudomásul veszik létezését és szükségességét, de , még ezen a téren nagyon sok a tennivaló. AZ EGÉSZSÉG ÉRDEKÉBEN Egyre sürgetőbben all elénk a követelés: mind többet kell önmagunknak is megtennünk a saját egészségünk ápolása, épségben tartása érdekében. A testnevelés és a sport egvik legjobb orvosság az egészség, az alkotóképesség megőrzésére és fejlesztésére. Nem is az a lényeg, hogy va- j lamelyik testnevelési egyesület tagjai vagyunk-e, vagy sem —, a hangsúly a rendszerességen, a tevékenységen van. Minden egyénnek ismernie kell a ] saját egészségi állapotát, tudnia kell, vagy meg kell tudakolnia, hogy a testedzés melyik formáját választhatja, vállalhatja. Tanácsol, segítséget orvosától, vagy a testnevelési egyesülettől kaphat. Ha már eldöntötte, hogy a mozgás- aktivitás melyik formáját választja, rendszeresen kell fejlesztenie szívósságát, erejét, szellemi és testi felújítását. Természetesen döntő fontossá- I got kap a gyakorló kora is, s ennek megfelelően kell alakulnia a testedzésnek. Az elképzelhetetlen, hogy minden egyén testedzéséi, sportolását külön- külön és állandóan figyelemmel kísérjék, ellenőrizzék, itt az önkont- rollnak nyílik tág tere. NE CSAK A HÉTVÉGEN A heti egyszeri testedzés vajmi keveset ér. Ha csupán arra van lehetőségünk, hogy felügyelet, szakirányítás mellett hetente egyszer gyakorolhatunk, edzhetünk, ezt a tevékenységet önerőnkből egész hétre ki I kell terjesztenünk. Ebben az esetben ' azonban nem szabad esetleges köny- ! nyítésekkel önmagunkat becsapnunk, elvégre józanul gondolkodó, öntudatos egyén nem lehet a saját egészségének az ellensége. KI, A TERMÉSZETBE! Szlovákiában lényegesen kevesebb | a tornaterem, mint a cseh országré | székben, s ezen a téren belátható időn belül kiegyenlítődést hiába is j várunk. Az évszakokra való teKintet nélkül legegészségesebb a friss levegőn, a í szabad természetben végbemenő mozgás, gyakorlás, testedzés. Az intenzív gyalogos túrák, önma- j gukban, vagy egyéb sportokkal kombinálva (gyalogos és motoros, gyalogos és evezős, gyalogos és kerékpáros) nagyon kívánatosak. Világszerte egyre nagyobb a tájé- j kozódási versenyek és a tájfutás népszerűsége és jelentősége. A különböző alkalmakkor megren- ] dezésre kerülő mezei futóversenyek j nagyban szolgálják a szív és vérrendszer hibátlan működésének elősegítését. Különösen az ülő foglalkozású emberek számára nagyfontosságú az | emelkedőkön, dombokon való járás, * a kisebb hegyláncokon való átkelés. Eléggé fel nem mérhető az evezés jelentősége és nagy szerep jut még a szárazföldi előkészületnek is. amely során teljesen elsajátíthatjuk az evezés jellegzetes mozdulatait. A jártasabb, bátrabb evezősök megpróbálkozhatnak a hegyi patakok, az úgynevezett vadvizek „megszelídítésével“ is. A mai motorizált világban Is változatlan a kerékpározás jelentősége. Kisebb egyesületek is rendezhetnek különböző társadalmi, vagy politikai évfordulók alkalmából kerékpáros versenyeket. Nagy hatásúak a vegyes, kerékpáros-turista versenyek, amelyek testnevelési egyesületi, járási vagy kerületi viszonylatban népszerűségre tarthatnak igényt. A motoros turisztika jelentőségét sem kell különösebben hangsúlyoznunk. Az ifjúság és a felnőttek kedvüket lelik a különböző rátermettsé- gi és ügyességi motorkerékpáros, vagy egyéb motoros vetélkedőkben. A sizők ilyen gyakorlattal is készülődnek az idényre A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN KIS IGÉNYŰ SPORTTELEPEK Téves az a nézet, hogy csak költséges, pazar kivitelű sportpályák alkalmasak az állandó, inée ha üdülés jellegű sportolásra is. Kis igényű sporttelepek létrehozása korparancs. Mindenütt szükség van az úgynevezett „egészség-sporttelepre“. A választási programok sportvonatkozású feladatainak megvalósításához a különböző szintű nemzeti bizottságok anyagiakkal is hozzájárulnak, a többi a helységszépitési („Z“ akció) keretében a lakosság feladata. A labdajátékok szabályait, mikéntjét szinte nem lehat elég korán elsajátítani. Ha már magára a játékra kerülne sor, azt mindig előzze meg megfelelő bemelegítés. A játékban „feloldódottan“, s ne görcsös akarással vegyünk részt, csak így szolgálhatja felüdülésünket. Nem szabad félnünk a fáradtság ki- sebb-nagyobb formájától. Ilyen állapot után a felnőtteknél 7—8 órás alvás a megszokott testhelyzetben teljes felüdülést, felfrissülést biztosít. A helységek földrajzi fekvése, jellege ,is megszabja, hogy a mozgásaktivitásnak mi az ottani legmegfelelőbb formája, válfaja. Az egészség sporttelepe közelében lehetőleg öltöző, zuhanyozó, s egyéb szociális berendezés álljon rendelkezésre. NE LEGYENEK ÜSZŐ ANALFABÉTÁK! Az emberi test szabályos fejlődését s az egészség megőrzését jelentős mértékben az úszás segíti elő. Éppen ezért meglepő, hogy aránylag milyen nagy az úszni nem tudók száma. Ezt, sajnos, az egészen fiatal nemzedékre vonatkoztatva is megállapították az illetékesek. Ma már az új iskolák építésénél szinte természetes, hogy úszómedencét is létesítenek. Mégis akadnak helyek, ahol más véleményen vannak, és azt az összeget, amelyet az uszoda felépítésére szántak, másképpen használják fel. Hovatovább az volna kívánatos, hogy az írni-olvasni nem tudás teljes felszámolása után az úszni nem tudást is teljes mértékben átadnánk a múltnak. SlZNI JÓ ÉS EGÉSZSÉGES A téli sportok legegészségesebbje a sízés. A sífutás alapjai elsajátításának nálunk sehol sincsen akadálya. Az alapozás, a jellegzetes símozgás elsajátítása nagyon fontos, és főleg mindenütt lehetséges. Az időjárás és a terepviszonyok szabják meg, mikor lehet a természetben gyakorlattá változtatni. A kezdő sízáket nem ajánlatos a nagy hegységekbe, a túlzsúfolt környezetbe vinni, hiszen hazánkban rengeteg a dimbes-dombos táj, s általában jók a hőviszonyok. Természetesen mindez alapos tervezést igényel, s helyet jó előre kell biztosítani. A FALU SPORTJÁRA IRÁNYULVA Egyesült erővel oda kell hatnunk, hogy 1980-ig minden 500-nál nagyobb lélekszámú faluban alapítsanak test- nevelési egyesületet, ha még nincsen. Ugyanakkor minden testnevelési egyesületnek legyen alapfokú és üdülőjellegű szakosztálya is, amely a tömegsport további fejlesztését segíti elő. Falvainikban is — alapfokú jelleggel — sportversenyeket kell rendezni, s a győztes a község vagy az efsz bajnoka címét nyerje el. Az olyan helységekben, ahol mindeddig nincs testnevelési egyesület, a helyi társadalmi szervek segítségével kell gondoskodni a testnevelési tevékenység lehetőségeiről és fejlesztéséről. Nagyon fontos annak elérése, hogy a mezőgazdasági főiskolák hallgatói, az efsz-ek jövendő vezetői tanulmányaik során edzői vagy sportoktatói képesítést is szerezzenek. így majd eléggé fel nem becsülhető munkát végezhetnek. Kívánatos, hogy az efsz-ek esetleges társítását ne kövesse a testnevelési egyesületek összevonása. Támogatni kell a társított községek testnevelési mozgailmát is. A falvakban rendelkezésre álló gépparkot és építőkapacitást, okos szervezéssel és tervezéssel az eddigieknél alaposabban lehet igénybe venni a kis igényű sporttelepek létesítésénél és karbantartásánál. A helyi sportakciók szervezésénél tekintettel kell lenni a tömegjellegre, nagy teret kell biztosítani a rá- termettségi verseny feltételeinek teljesítéséhez. Ajánlatos minden évben megrendezni a helység testnevelési és sportnapját. Az előbbi megállapítások a CSKP XV. kongresszusa határozatainak test- nevelési és sportvonatkozású megvalósítását szolgálják, vázlatos megfogalmazásuk a CSSZTSZ SZKB országos jellegű szemináriumainak alapanyagát használta fel. ZALA JÓZSEF #ÚJSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Roboy Zoltán CSo. Helyettes főszerkesztők: Szarka irtván ás Csető János Vezető titkár- Gál László. Szerkesztőság: 883 38 Bratislava, Gorkáho 10. Telefon: 168, 312-52. főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportiovat: 505 ». gazdasági ügyek: 506-38 Távíró- 082308 Pravda — Kiodóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava Stúrova 4. Hirdető- iroda ' Vajonského nóbrezie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 546-51. Az 0| Szó elöfizetásl dija havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14.70 korona Az Ű|Szo vasárnapi számának külön' előfizetése negyedévenként 13. korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgólat, Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaőe, Gottwaldovo námestie 48/VII. Víz, napfény, levegő, s ehhez az evezés...
