Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-07 / 45. szám
Az utóbbi évtizedben a társadalmi, tudományos és technikai forradalom, valamint az ideológiai harc következtében az egész világon az érdeklődés középpontjába kerültek az Ifjúság kérdései, a felnövekvő nemzedék képzésének és nevelésének problémái. Nálunk a gyerekek és a 30 éven aluli fiatalok a lakosság mintegy felét teszik ki. A társadalom növekvő feladatai miatt mind nagyobb követelményeket támaszt az ifjúsággal szemben és az ifjúság is igényesebb a társadalommal, szüleivel, nevelőivel, vezetőivel szemben. Felgyorsult az ifjúság biológiai érése, szélesebb körű a műveltsége. A munkára, a gyakorlati tevékenységre a felkészülési idő hosszabb lett. A kapitalista társadalom antagonisztikus ellentmondásai miatt nem képes az ifjúság körében levő ellentmondások, jogos igények igazi megoldására. A hiba a tőkés társadalomban van, a jellemre ható társadalmi, gazdasági tényezőkben, a társadalom rosszaságában, a javak igazságtalan elosztásában, a munkanélküliségben, a nyomorban, a kilátástalanság- ban. Az USA-ban a 20 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya 19 százalék, a színes bőrűeket is számítva pedig 35 százalék, ami 9 millió munkát kereső fiatalt jelent. A L’Europeo című olasz hetilap szerint: „...A kormányok legfőbb problémája a legközelebbi években a fiatalok munkanélkülisége.“ Kimutatták ugyanis, hogy Nagy-Britanniában több mint 700 000, Olaszországban 774 000 fiatal van munka nélkül. A szocialista társadalomban az ifjúság helyzete, politikai-erkölcsi állapota egészében kielégítő. Az ifjúság óriási többsége a szocializmus pozícióján áll, célkitűzéseit magáénak vallja, a szocializmusban látja távlatait, a párt politikáját helyesli és támogatja. A fejlett szocialista társadalom eredményeivel széles és sokoldalú lehetőséget ad ahhoz, hogy biztosítsa az ifjúság sokoldalú fejlődését. Ez pozitív hatással van a kapitalista világ ifjúsági mozgalmára, a fiatalok gondolkodására. Az ifjúság legfontosabb megítélési mércéje — mit tesznek a gyakorlatban, hogyan élnek, tanulnak és dolgoznak, s hogyan teljesítik kötelességeiket. Ha összehasonlítjuk a jelen ifjúság alkotókészségét a 15—20 évvel ezelőttivel, bátran állíthatjuk, hogy a szocializmus építésében elért eredményekből kiindulva minden új nemzedék hazánk anyagi és társadalmi fejlettségének egyre magasabb fokán építi életének távlatait. A CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta: „Ifjúságunk erős, fejlett és öntudatos. Jogosan tekintjük nagy forradalmi munkánk méltó folytatójának.“ A 14 éven felüli fiatalok számottevő politikai, társadalmi erőt képviselnek. Sok a fiatal az élenjáró újítók, feltalálók, a legjobb munkások, technikusok, tudósok és művészek között. Számos fiú és lány felelős funkciót tölt be az iparban, mezőgazdaságban, társadalmi szervezetekben, a most választott képviselő-testületekben. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti a kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt, gondolkodását nagyobbrészt a szocialista eszmék formálják. Az ifjúság erkölcsi, politikai, ideológiai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi, politikai helyzete, és korunk fő kérdése, a két társadalmi rendszer- a kapitalizmus és a szocializmus világméretű küzdelme határozza meg. Az ifjúság életének a szocialista rendszer természetes közege. Ezért a mai fiatalok érzését és gondolatvilágát alapvetően befolyásolja a szocializmus és annak problémái. Szocialista társadalmunk eredményeit természetesnek tartják. A politikai hatalomért vívott harc idején, 1948 februárjában, és általában fejlődésünk minden szakaszán a fiatalok mindig a forradalmi erők soraiban álltak. Aktívan részt vettek a szocialista társadalom építésében. Pártunk helyes politikájának köszönhető, hogy ifjúságunk a múltban és ma is zömében pártolja a haladást és a szocializmust, ereje teljéből részt vállal a jelenlegi feladatok és problémák megoldásából, a kommunisták példáját követi, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meghatározta úton halad. Az ifjúságban a kapitalizmusról, mint kizsákmányoló társadalmi rendszerről elítélő felfogás alakult ki. Az Ifjúság széles rétegeinek tudatában meghonosodott a felismerés, hogy a kapitalista társadalom értékei többé nem felelnek meg a kor követelményeinek, és hogy a történelem kereke a szocializmus malmára hajtja a vizet. Mindezt tudatosítaniuk kell mindazoknak, akik a fiatalok között tevékenykednek, de különösen a kommunistáknak, hogy az ifjúság szociális, eszmei és politikai értelemben nem egységes, homogén alakulat, s nem Is lehet az. A társadalmi munkamegosztásban, a különféle élet-, munka- és fejlődést körülmények következtében a fiatal nemzedék éppen olyan differenciált, mint maga a társadalom is. Sorai a munkások, szövetkezeti dolgozók, a szakmunkások, diákok stb. különféle csoportjaiból tevődik össze. Ezért megítélésekor a kongresszusi határozat valóra váltásakor figyelembe kell venni az egyes rétegek egymástól jelentősen eltérő életmódját, politikai, kulturális színvonalát, a városi és a falusi környezet különbözőségeit, az egyes iskolák, munkakörök hagyományait. Számban a munkásifjúság a legnagyobb és legjelentősebb réteg. Életük egyre inkább azonosul a munkásosztályéval, a termelőeszközök fejlődése őket érinti a legintenzívebben. Az elmúlt másfél évtizedben végbement lényeges társadalmi változások, a szocialista iparfejlesztés következtében a munkásosztály utánpótlásának fő forrásává fokozatosan a fiatal nemzedék vált. A munkásfiatalok egyre növekvő része természetesnek és megmásítha- tatlannak tartja a munkásosztály hatalmát. A termelési és gazdasági feladatok végrehajtásában tekintélyes részüknél a munka már lelkiismereti ügy. Ez jól érzékelhető a szocialista munkaversenyekben és a különböző SZISZ-mozgalmakban. Az efsz-ekben dolgozó ifjúság társadalmi és szociális helyzetében, politikai nézeteiben alapvető változást hozott a szocialista mezőgazdaság kialakítása és rendszeres erősödése. A szocialista rendszert, s benne a nagyüzemi mezőgazdaságot ma már természetesnek tartják. Életüket, jövőjüket enélkül el sem tudják képzelni. A közép- és a szakmunkásképző iskolákban az alapfokú iskolát végzett tanulók 87—90 százaléka tanul tovább. Gimnáziumokba és szakképzettséget nyújtó középiskolákba 35 százalékuk kerül, szakmunkásképzésben 52 százalékuk vesz részt. A tanulmányi, szakmai követelményeknek többségük igyekszik eleget tenni, s egészséges politikai, erkölcsi és világnézeti felfogásuk van. Érdeklik őket az aktuális események, de Inkább a technika és a tudományos élet újdonságai, majd a külpolitika. A fiatalok pályaválasztási törekvései nem állnak mindig teljes összhangban társadalmunk reális lehetőségeivel és szükségleteivel. Ez a helyzet nem egyszerűen csak abból adódik, hogy a fiatalok jelentős csoportja szabadulni akar a fizikai munkától. Egyes szülők is irreális követelményeket állítanak a gyermekek elé, és így hibásan orientálják őket. A főiskolai ifjúság zöme — jelenlegi számuk meghaladja a százezret — aktívan támogatja a CSKP politikáját, s így a hazai, valamint a nemzetközi fejleményekre általában egészségesen reagál. A hallgatók többsége aktív tevékenységet fejt ki a SZISZ-ben. Csehszlovákia Kommunista Pártja az ifjúság feladatát úgy értelmezi, mint tevékeny részvételt a dolgozó ember felszabadításáért vívott küzdelemben, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcban és munkában, a munkásosztály és a többi dolgozó oldalán. Ezért az ifjúság egészséges fejlődéséről, a tudományos világnézet, a proletár internacionalizmusra és szocialista hazafiságra nevelésről való gondoskodás a párt és az egész társadalom elsőrendű érdeke és feladata. A CSKP XIV. kongresszusa utáni időben, de különösen 1973 júliusától, amikor a Központi Bizottság megtárgyalta a fiatal nemzedék szocialista nevelésének egyes kérdéseit, a párt szervei és szervezetei fokozott gondot fordítanak az ifjúság szocialista nevelésére, eszmei és politikai irányítására. Arra törekednek, hogy munkájuk nyomán az ifjúság körében növekedjék a párt befolyása, javuljon a SZISZ tevékenysége. Joggal megállapítjuk, hogy az ifjúság nevelésében és a SZISZ munkájának fejlődésben elért eredmények döntő hatással vannak a pártvezetés következetes végrehajtására. Az ifjúság túlnyomó többsége a legfőbb társadalmi-politikai szervezetben, a SZISZ-ben tömörül. Itt fejti ki a legaktívabban tevékenységét. Mindemellett számos más társadalmi szervezet tagjai is, ahol a fiatal nemzedék megkülönböztetett érdeklődését elégíti ki. Gondolok itt a testnevelési és honvédelmi szervezetre, a CSEMADOK-ra, a szakszervezeti klubokra stb. Maga a szervezettség még nem szavatolja ezt az aktivitást. De ha ezek a szervezetek szem előtt tartják a fiatalok sokoldalú óhaját, érdeklődését, akkor bizonyos, hogy nagymértékben serkentik pozitív tevékenységüket. Ezért helyes a pártvezetésnek és irányításnak az a gyakorlata, hogy a társadalmi szervezetek kommunistáit arra ösztönzi, hogy figyelemmel kísérjék a fiatalok érdeklődését, s ehhez idomítsák a szervezet tevékenységét. Ahol ezt tekintetbe veszik, pozitív eredmények születnek. A CSEMADOK KoSicén (Kassán) működő klubjában a szokásos heti találkozókon például a leggyakrabban telt ház van. Érdeklődést váltanak ki a művészetről, történelemről, a nemzetközi helyzetről, az irodalomról szóló előadások. Telt házat jelentenek a szakszervezeti és a szövetkezeti klubok is. Ezek az eredmények annál értékesebbek, mert néhány éve gyakori volt egyesek panasza, hogy a fiatalok közömbösek a társadalompolitikai kérdések iránt. A mostani parázs viták nemegyszer hasonlóak az 1948 februárja utáni fiatalok politikai érdeklődéséhez. A fiatalok bátran alkalmazkodnak a társadalom követelményeihez. Tudják, hogy érdekük azonos a párt, a munkásosztály érdekeivel. Az ifjúság tartós célkitűzéseivé válnak a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus eszméje, a kölcsönös baráti segítség, a becsületes és odaadó munka, egyszóval mindazok az eszmék, amelyek a fejlett szocialista társadalom örök érvényű eszméivé váltak. A párt hangsúlyozta a család hatását, a szülők felelősségét azért, hogy milyenek lesznek gyermekeik, hogyan érvényesülnek az életben. Korunkban szükségszerűen átrendeződik a család életmódja. Ennek pozitív velejárói mellett számos esetben csökken a gyermekkel való szülői foglalkozás ideje, a fiatalok családi ellenőrzése és befolyásolása. A családban a fiatalok életfeltételeinek biztosításán túl kellő gondot kell fordítani erkölcsi, szellemi fejlődésükre, társas életükre: tanulmányaik és munkájuk számonkérésére, szabad idejük, baráti körük figyelemmel kísérésére. „A leghatásosabb a szülők példamutatása a munkaszeretetben, a szerénységben, a becsületességben, a szocializmus iránti hűségben, a hazafiságban és az internacionalizmusban" — hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán. A kommunisták, a pedagógusok, a szülők feladata: a fiatalokhoz közel vinni, érthetővé tenni az elmúlt idők küzdelmét, bemutatni a fejlődést, vázolni a jövő célját, és az e célok teljesítésének valóra váltására való mozgósítást. A saját érvényesülésükért folytatott küzdelemmel egyben a szocialista társadalom jövőjéért is küzdenek. Ebben rejlik az új nemzedék forradalmisága, melyre — Lenin szavaival r- egyre bonyolultabb feladat vár. Ez a feladat az építés. A fiatalságnak elsőnek kell lennie a kommunista társadalom sok millió építői között. Az osztály- és internacionalista szellemű nevelés különösen fontos a fiatal nemzedék esetében, amely a nemzetközi problémákat más élettapasztalatok alapján látja, mint a középkorú és az idősebb nemzedék. Tudatosítanunk kell a pedagógusokban, a szülőkben, mindazokban, akik felelősek az ifjúságért, hogy eredményt csak az összehangolt nevelés biztosít. A fiatal személyisége kerülhet veszélybe, ha más szemléletet, érzelemvilágot várnak elő tőle az iskolában, mint otthon, mást az ifjúsági szervezetben és mást a munkahelyen. Ezért az 'ifjúság szocialista nevelésében valamennyi társadalmi szervezetnek, intézménynek megvan a maga önálló feladata és felelőssége, Egyszóval a maga helyén minden felnőtt személyesen is felelős az ifjúságért, mert társadalmi kötelessége a példamutatás, tapasztalatainak átadása, a fiatalok útjának egyengetése. Valalmennyi intézmény, együttműködve az ifjúsági, szervezettel, biztosítsa a fiatalok tanulásához, művelődéséhez, testedzéséhez és sportolásához szükséges korszerű feltételeket, több megértést és támogatást nyújtsanak az ifjúság gondjainak, problémáinak megoldásához. Ezt a küldetést kell hogy teljesítsék a nemzeti bizottságok mellett kialakulóban levő ifjúsági és testnevelési bizottságok is. Tovább fejleszteni a párt ifjúsági politikáját a kongresszus szellemében annyit jelent, mint tudatosítani a SZISZ tagjaival Lenin nézeteinek időszerűségét, melyeket 1920 októberében fejtett ki a Kommunista Ifjúsági Szövetség III. összoroszországi kongresszusán: „az ifjúság és az ifjúsági szervezetek feladata a tanulás. E szövetség tagjának lenni annyit jelent, mint úgy végezni dolgunkat, hogy munkánkat, erőnket a közérdeknek szenteljük.“ A kommunisták alapvető feladata, hogy az ifjúságot az említett szellemben neveljék, és aktív munkára ösztönözzék. SZIEGL FERENC, az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsának titkára
