Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-31 / 44. szám
A kapuhoz indultunk, ahol a cukorrépa gyári útja kezdődik, de a látvány megérte, hogy félúton megálljunk. A répa- tárolö mellett álló szovjet gépóriás éppen a magasba emelt egy pótkocsit, amelyről pillanatok alatt lezúdult a rakomány, hogy azután futószalagon folytassa útját a magasba, a répahegy tetejére. A szemközti oldalon a pótkocsis teherautókról vízsugarakkal mosták a répát, amely alagúton került a mosóba, innen pedig ugyancsak futószalagokon a tároló további részén magasodó répahegy tetejére. Ahogy emelkedett, nőtt az egyik prizma, úgy fogyott a másik, az, amelyiknek répáit már a gyárba szállították a futószalagok. — Itt répahegyek emelkednek és fogynak el, anélkül, hogy kézi munkára lenne szükség — mondta kísérőm, Juraj Rácik mérnök, a Sládkoviőovói (Diószegi) Cukorgyár termelési igazgatóhelyettese — majd kissé gondterheltebb hangon folytatta. — A sok csapadék miatt vontatottan halad a betakarítás. Körzetünkben a cukorrépát teljes egészében gépekkel gyűjtik be, ha esik az eső és egy-két napra megállnak a gépek, ^bizony csökkennek tartalékaink. Ez törtém a szezon második hetében is. Augusztus 29 én kezdtük a termelést és az első öt nap után gyártási normánkat már 102 százalékra teljesítettük. A kisebb tartalékok miatt azonban átmenetileg, csökkenteni kellett a gyártási ütemet és máris veszélybe került a tervteljesítés. A kapunál Vavrík Ottóval, a pártalap- szervezet elnökével találkoztunk. Működés közben is bemutatta a szennyezettséget és a cukortartalmat mérő berendezést, amely most üzemel először. Gombnyomásra működő tölcsére mintát vesz az épület mellett megálló autó szállítmányából, a mintát megmossa, pontosan megállapítja a répa között levő föld, levélzet és gaz meny- nyiségét, majd a tiszta répából pépet készít és a másik helyiségben, a tulajdonképpeni laboratóriumban elhelyezett berendezés kimutatja a pép cukortartalmát. Mindez úgyszólván közvetlen emberi beavatkozás nélkül történik. — Milyenek az első tapasztalatok? — kérdeztem a pártelnököt. — Mit mondjak? Nem a legjobbak. Az időjárás kedvezőtlen, a répa között meglehetősen sok a föld, ami aránylag kisebb baj, hiszen a sarat le tudjuk mosni. A nagyobb baj, hogy az egyenetlenül megnőtt répában a gépek rosszul fejelik a termés egy részét és köztudott, hogy az a répa, amelyet nem fejeltek le rendesen, lassítja a feldolgozást. A berendezés, egyébként gyorsan, pontosan dolgozik, kizár mindennemű hibát. Miután itt elbúcsúztunk, kísérőmmel egy csigalépcsőn emeletnyi magasba mentünk. Itt húzódik a gyárba vezető úsztató csatorna. A répának könnyebb a dolga, hiszen szállítószalag hozza a magasba, és az utat nem „gyalog“ hanem vízben úszva teszi meg. Útközben három helyen mozgó vaskárok állják útját, amelyek kiemelik kö- züle a levelet és a gazt, egy további berendezés pedig a köveket. — Ez az utolsó tisztítás, innen már csak a tiszta répa jut tovább és sajnos a levél- zetnek az a része, amit a karajoző a répán hagyott. Ezt berendezéseinkkel nem tudjuk eltávolítani, bekerül a feldolgozó vonalba és szaporítja azokat az anyagokat, amelyekből ki kell választanunk a cukrot. Közben beértünk a tulajdonképpeni gyárba, ahol a cukor készül. A hatalmas vezérlőpultok automatikusan irányítják a termelést, de az ember szerepe így is döntő jelentőségű. Ezt a gyár vezetősége az idén minden eddiginél jobban tudatosította. — A kampányt megelőző karbantartásokat nagyon pontosan végeztük el. A gyártás folyamatában több központot korszerűsítettünk és hogy jó, alapos munkát végeztünk, azt az eddigi termelési eredmények is igazolják. A harmadik napon például már teljes kapacitással dolgoztunk. Még jobban foglalkoztunk az emberek felkészítésével mint eddig. Elértük, hogy mindenki kellően tudatosította, munkája léNagyUzem a szovjet gyártmányú gépóriás körül IIIpIé nyeges és fontos része annak a hosszú folyamatnak, amelynek során a répából cukor lesz. Az egyén személyes hozzájárulása maradéktalanul szükséges ahhoz, hogy kitűzött termelési feladatainkat teljesíteni tudjuk. Terveink nagyok, hiszen az idei szezon alatt nem kevesebb, mint 17 000 va gon répát szeretnénk feldolgozni. — Ahhoz, hogy terveiket teljesíthessék, szorosan együtt kell működniük a terme lökkel. E téren milyen a helyzet? — A termelőkkel szinte naponta érteke zünk, és belátjuk, nekik sem könnyű a helyzetük. Talán elméletileg sem lehetne több dolgot összehozni, mint amennyi az idén a gyakorlatban nehezíti a gépi begyűjtést. Nagyon lényeges, hogy a siker érdekében a saját területén mindenki a maximumot nyújtsa. A mezőgazdasági dolgo zók használjanak kj minden alkalmas órát a begyűjtésre, hogy elegendő répánk legyen és igyekezzenek a lehető legjobb minőségű répát szállítani a gyárba. A mi kötelességünk pedig — és ezt egy pillanatra sem tévesztjük szem elől — hogy a behozott répából a lehető legkisebb aveszteség- gel a lehető legtöbb cukrot állítsuk elő. EGRI FERENC Futószalagon utazik a répa (A szerző felvételei) TISZTA RÉPÁT SZÁLLÍTANAK... 400 MÁZSÁS ÁTLAGOS HEKTÁRHOZAM CUKORRÉPÁBÓL § GYOMOS PARCELLÁN NEHEZEN DOLGOZNAK A GÉPEK • NEM TERHELIK TÜL A TEHERAUTÓK RAKTERÉT • MEGTISZTÍTJÁK A RÉPALEVELEKTÖL A SOROKAT Borongós az idő, a felhők mögül csak olykor-olykor villannak ki a nap bágyadt "sugarai. Rudolf Lacuska mérnöknek, az Agrokomplex kiállítási gazdaság nyitrai növénytermesztési üzeme agronómusának bizony nincs valami rózsás kedve. — Úgy látszik, dél felé megerednek az ég csatornái — mondja —, pedig jő idő kellene, hogy minél gyorsabban be takaríthassuk a cukorrépát. A gépsorok teljesítőképessége is nagyobb, ha kedvező az időjárás, és a munka minősége is jobb. Elgyönyörködünk a dús levelű, sűrű cukorrépában. Az előző napi betakarítás eredményei alapján az agronómus úgy véli, hogy elérik az átlagos 400 mázsás hektárhozamot. Nem túloz, és a bizakodásra megvan minden oka, mert a mikovi részlegen minden feltételt megteremtettek a jő termés eléré. sére. A Slovmona H egycsírás cukorrépa magjából 6 kg-ot vetettek hektáronként. A vetés után a földet nyomban öntözték, ily módon biztosították az egyenletes kelést. Többszöri vízadagolás következtében a növények jól fejlődtek. A betakarítás előtt 75 000—85 000 egyedet számláltak hektáronként. A gyökerek nagysága álA tiszta répában jól dolgoznak a gépek (Stefan Balek felvételei) tálában megfelel a várakozásnak. Most a legfontosabb teendő, hogy a gazdag termést a lehető legkisebb veszteséggel gyűjtsék be. Gépek özöne tárul a szemem elé. Két gépsor nyílegyenesen halad a cukorrépatáblán. Gyorsan telnek a teherautók rakterek Már az első percekben úgy tűnik fel, hogy kevés a szállítóeszköz. Megállapításommal egyetért az agronómus is. Szívesen venné, ha más üzemek átmeneti időszakra teherautókat kölcsönöznének nekik. A cukorrépatábla végén Markó László gépesítő, éppen két teherautóról rakatja le a cukorrépát, mert megállapította, hogy sok a gyökerek között a gyom és a föld. — Egy kisebb parcellán nem permetezték meg a cukorrépát, és ezért nagyra nőtt benne a gyom. Ezen a részen befullad nak a gépek, és sokkal több föld marad a gyökereken, mint ott, ahol tiszta a tábla. Igaz, ez egy kis munkatöbblet, de mégis átválogatjuk a pár teherautó rakományát, hogy megfelelő tisztaságú cukorrépát szállíthassunk a cukorgyárba. Eddig az átvevők nem túl sokat vontak le szennyeződés címén. A hatsoros fejelő és kiszántó gépek szinte egy percre sem állnak meg. Köztük fürgén dolgozik a „söprögető“. Amint megtudom a gépesítőtői, egy háromsoros kiszántó körforgó villáit hosszabbították meg. Ezzel az elmés szerkezettel tökéletesen megtisztítják a répaleJól fejlettek a répagyökerek velektől a sorközöket és a répagyökereket is. A betakarítógépek vezetői jól látják a sorokat, tehát könnyebben irá. nyithatják a nehézkes gépóriásokat. Amint beszélgetünk, Hőrik Vince húz el mellettünk a KS-6-os hatsoros kiszántóval. Néhány másodpercig rajtunk felejti a szemét, a gép kilendül az egyenes irányból és máris kettészelt, szétroncsolt répagyökerek fehérítenek gépe után. Marko elvtárs megdorgálja a figyelmetlen gépvezetőt és egyben magyarázza, hogy a veszteség csökkentésének egyik módja a pontos vezetés. Bizony, elég nehéz körülmények között folyik a betakarítás — közben szemerkél az eső is —, de menni kell, mert a cukorgyárnak szüksége van a répára. A gépesítő állandóan a parcellán tartózkodik, és jó .tanácsokkal látja el a betaka- rítókaL Lassan elénk rajzolódik, hogy milyen lehetőségek vannak a gépi begyűjtéssel járó veszteségek csökkentésére. A feltételeket már korábban meg kell hozzá teremteni. Nagyon fontos, hogy a magot nyílegyenes sorokba vessék. A gyomot gondos permetezéssel teljesen ki kell irtani. A betakarítás megkezdése előtt a gépek kezelőivel alaposan meg kell vitatni a munkamódszereket. Tudniuk kell. hogy milyen sebesen haladhatnak a parcellán. Ügyes vezetéssel lényegesen csökkent- hetik a veszteséget. A’ teherautók rakterét nem szabad túlterhelni, mert sok gyökér elszóródik a parcellán és az utakon is. A gépi begyűjtés magasiskoláját láttam ezep a gazdasági részlegen. Meggyőződtem róla, hogy minden lehetőséget felhasználnak a veszteségek csökkentésére, bizonyítják, hogy korszerű gépekkel, kellő hozzáértéssel eredményesen lehet dolgozni. i BÁLLÁ JÓZSEF
