Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-17 / 42. szám
1978. X. 17 ELSÜLLYEDT HAJÓK KINCSE! Mel Fisher hivatásszerűen vadászik elsüllyedt hajók kincseire. Fisher valnrtiikCTr tyúkfarm- tuladonos volt Amerikában, de az aranyrudak csillogásától megbabonázva, szakított tisztes foglalkozásával. Fisher számos tengerben — Yucatánnál, Florida partjainál, a Panama és Kolumbia partjait mosó vizekben kutatta át sz elsüllyedt hajók raktárait, Fisher nehéz és veszélyes foglalkozást választott. De vajon kifizetődó-e ez á foglalkozás? Eleinte szinte mindig üres kézzel jött a felszínre a kines- vadásZ. D« 1364 óta, a floridai Fort Pearce alatt elért sikerek után beindult a kutatás. Fisher ma már eredménnyel vadászik. Sok két- és három árbocos vitorlás, fregatt pusztult el viharok,. tüzek, tengert ütközetek, téves navigációs számítások, hajószerfeeszfési hibák következtében. A tengerfenéken tekintélyes számú, arannyal, ezüsttel, fegyverekkel megrakott ftajó fekszik. Azoknak az elsüllyedt katózhajóknak a száma sem kevés, amelyek legénységének nem sikerült felosztania vagy elrejteni a zsákmányt A kincsvadászokat főképpen az arany vonzza. De míg korábban gyakorlatilag egyenértékűnek tekintették az arany- rudat és az aranypénzt, most különösen a középkori pénzeknek örülnek, mert ezekért a gyűjtők szép összegeket fizetnek. Néhanapján az ilyen. — ritka, sőt talán ismeretlen — pénzelt a piacra kerülnek. Nagy a kereslet az 1732-ben vert, ritka spanyol—amerikai peso iránf^ már 13110 font sterlinget is fizettek érte. Ezeket a pesó- kat a La Manche-orr 1743-ban elsüllyedt „Hollandia“ nevű hajóból emelték ki. Az utóbbi évék nagy felfedezései közé tartoznak azok a kincsek, amelyeket a spanyol armada kötelékébe tartozó „Ji- rona“ nevű kétárbocős hajótörése helyén találtak. A hajó az elvesztett ütközet után menekülni próbált, de 1588. október 16- án zátonyra futott. A „Jirona1“ kapitánya, Fabricio Spínola, az armáda pusztulása után Írország partfal felé igyekezett, útközben összegyűjtötte- az angolok által megsemmisített hajók életben maradt tengerészeit. Ám a „jirona“ is elsüllyedt, csupán öt tengerésznek sikerült megmenekülnie. A hajó fenekéről 1325 pénzérmet emeltek ki, köztük 414 arany- és 780 ezüstpénzt. Az Atlanti óceán másik partjánál Keep Yoner vezetésével egész szindikátus működik, kincseket és egyéb érték tárgyakat emeltek ki annak a tíz spanyol hadihajónak roncsaiból; melyek Florida partjainál 1715-ben orkán következtében hajótörést szenvedtek- Például megkerült a spanyol tábornok-parancsnok arany rangjelzés# és lánca, továbbá nagyon sok ff. Károly és V, Fölöp király idejében vert aranypénzt találtak. Messze földön híre kelt a Zetland szigeteknél még 1711- ben elsüllyedt „De Lifde* nevű, és a jéreménység foka közelében 1702-ben zátonyra futott „Meerestein“ nevű holland hajókban talált kincseknek. Még egy holland hajó, a JMtoznm Maria" futott zátonyra ugyanebben az időben a Silty-szige- teknét. A szigetlakók elrabolták a „Prirtzessa Marfa“ rakományának nagyobb részét, II. János angol király parancsot adott, hogy küldjenek a Silly partjaira királyt jachtot. Ez a fedélzetén titokban ' 13 000 ezüstdollárt vitt magával. A hollandok csak ezután tudtak hozzáfogni a hajó rakományának felkutatásához. Azt hihetnénk, hogy a tenger fenekén már semmi sem maradt, pedig a „Prlnzessa Maria* hajótörése helyén még ma is találni ezüstpénzeket. Ellenállnak-e az időnek az elsüllyedt hajók kincset? Az aranyból készült tárgyak rendszerint nem szenvednek változást. Legfeljebb a homok vagy a kavics hagy enyhe nyomokat rajtuk. Az ezüst kevésbé ellenálló, de kedvező körülmények között az Is jól konzerválódik. A tenger alatti értékekre vadászoknak sok akadállyal kell megküzdeniük. A kincsek gyakran teljesen elkorhadt, koraitokkal benőtt, vastag homok- és iszapréteggel bevont tatöfne- gek alatt rejtődnek. A tenger mégis kiadja a kéneseket, amelyeket évszázadokkal ezelőtt vett el a tengerészektől. Úszó város A szovjet .o,; számfMM szerint valamennyi vízi er# teljes kihasználása esetén » Ssnvjetantt évente egytrifüé kWh vin*mu* energiát nyerhetne. Beért nagy figyelmet szentelnek a rfct erőmüveknek. Egyedülálló épHkmée fntyfh a szovjet íáwHIáfefe» levő Zefct fafyén, almi olyan helyen építik a hat tnrhngenerátorból álló, egyenként 21» MW teffesKményft viel erőmüvet, áh»l mínusz SS Celsius fok és plusz 35 Celsius fok között ingadozik az évi hőmérséklet. A második furhogenéráiért is rövidesen üzembe helyezik. A hatalmas vízi erőmű teljes kapacitásának elérése után évi 5 miflrárü kWb villamos energiával tátja el a szovjet népgazdaságot. jFelvétel: C&TK — TASZSZJ Tádzsikisztán „fehér aranya“ nének a város- építménye* —- egész lakónegyedek, iskolák, kórházak, sőt parkoló helyek. A japán körülmények szetnspoafjá- ből különösen értékes az a tény, hogy sut atz úszó város földrewgésbiztőa. fii feltaMlé véleménye szerint a város nagy földrengések esetén 28® 000' menekültnek bizfosítJhatna helyet. A linomszálas gyapotíajtáh termesztésében a Szovjetunió a második a világon. Ennek az értékes nyersanyagnak a legnagyobb szállítója Tádzsikisztán. A termésátlagok tekintetében világviszonylatban az első helyen áll: minden hektár 34 mázsa gyapotot ad. Hogyan sikerült ilyen magas terméshozamot elérni? Erről beszél Muhitgyin Zal- rov, a Tádzsík SZSZK mezőgazdasági nrintsztere. — Drága ereklyeként őrzöm a helyi újság 1934. évi október 1G. szánját. Szenzációs eseményről számolt be: az etgyifű tömi „pimi“-ből egyedi kiválasztásos módszerrel sikerült új gyapotfajtát, a „Tádzsikisztánt“ kinemesíteni. Az elődöknél 4—5 nappal korábbon érik. Terméshozama pedig 15—20 százalékkal múlja felül az elődökét. A tekintélyes fajtavizsgáló bizottság az egyikr legjobb fajtának ismerte el, és a Vahs folyó völgyében- efterülő gazdaságoknak javasolta termesztésre... fii szovjet, nemesítőknek, élükön Vfacsesztcm Kraszicskovval, a fiatal agronőmussal, ez volt az etső eredménye Táiizslkisz-, tánbair. A gyakorlatban cáfolták meg a pesszimista jóslatokat, melyek, szerint a finom-szálas egyiptomi fajták a tádzsik fiM«4®ta hehtárdniként háVonr mázsáméi nagyobb termést nem-' adnak. Azóta a- jó- hazai fajtákat átsző» cserélték ki még jobbakkal. Most olyan korán érő- gyapotot! termesztenek, amely hektáronként 49 mázsát, vagy még magasabb terméshozamot a-d. Az új fajfát Kraszieskov akadémikus, és a kiváló nemesítő tanítványa, Bobo Szar.gtrov, a Tádzsik Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet sahsi részlegének igazgatója nemesítette ki. Az eínaSít ötéves tervidőszakban a köztársaságban tudományos»® megalapozott gyapot- müvelésf rendszert dolgoztak ki, amely a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is biztosítja a maga» terméshozamot. A rendszer alapja: a nemesítők, az agrofeéntikusok, a gépesítési- és az öntözést szakemberek erőfesz!léseinek egyesítése. Integrált növényvédelmi rendszert is kidolgoztak. Érmek középpontjában a profilaxis áll: a mezőgazdasági kártevők elpusztítása a tömöralési gócokban, továbbá kedvező feltételek teremtése a rovar pusztító hasznos rovarok szaporodásához. A lepett mezőgazdasági háttér, a földatóvelíée kultúrája leftetöv# teszi: a gyapot-lucerna vetésforgó hatékony alkalmazását. Ez* a vetésforgó-rendszart a tádzsik szakemberek minden gazdaság számára kidolgozták. Lényegesen növeli a terméshozamot, minden ráfordítás' HW hektáronként 10 mázsavai több gyapotot ad. Ugyanakkor a lucerna összegyűjti a tatají»» a szerves nit- rsjgóít, ftoGTOitjp a szántóföldet. A tádzaak paeasztok ai múlt- tivl űeWis (íglf épuei* mintegy 12S’ ezer hektár öntözött földet kaptak. A Vízkisámy valóságos átka volt a 8o*djnűwelésnek, a kezdetleges öntösa36wrenáezése- ket a tavaszi árvizek gyakran kTOTWtoöftá kr. Wem volt alagcsö- ves talajvíztelenítő hálózat, hatalmas földterületek, elmocsa- rasedtak,- átEsstffitftafatlan nádré- tag is&ete-: öe Sfcat. a szovjet- hataíla#® évet atasüt, a mezőgazdaságért többet tettek, mint az iksz»» eM*f éwszázadok alatt. Csaknem valamennyi síkságot- mezőgazdasági művelésre alkalmassá tettek, 570 ezer hektár földet öntöznek. A bonyolult öntözőrendszer megteremtés« csupán a kihalt Vahst-szlyeyt- pén évi három-rriíPió tönrtí gyapot termesztését tette telhetővé. Korszerű hidrotechnikai berendezések gondoskodnak arról,, hogy a víz folyam utó sa-n, zavartalanul eljusson a gyapot- ültetvényekre. Az öntözővizet vagy gravitációs esésű csatornák vezetik el a földekre, vagy olcsó villamosárammal működtetett hatalmas szivattyúállomások szivattyúzzák át. Nyáron, amikor többet kell öntözni, a vizet azokból a mesterséges tárolókból veszik, amelyeket a tavaszi hóolvadás idején töltenek fel. Az Éhség-sztyeppe tádzsikisa- fáni részén páratlan, kétlépcsős kaszkádot építettek a víz gépi úton történő felemelésére,, amely egy másodperc alatt 4S köbméter vizet emel fet 18® méter magasra, s ezzel a vízzel 40 ezer hektár földet o®- tűznek. A í inotn szálas gyapot termesztése: Bendkívüil- kifizetődő a parasztok számára. Minden hektár gyapotültetvény két-két és. félezer rubel jövedelmei hoz. Ennek az. összeg nők j lentős részét a> gazdaságiéi munkabérként fizetik ki a dolgozóknak Jegy egyszerű kol- ttozparasat átlagos havi keresete 116—I2ff rubef, a gépkar zelőftré ennek másfélszeres» vagy duplája J, valamint a rétfzsik falvak luftéinak nyújtott krrfturális és jóléti sznlgaictfá-- sok javítására- forcPftj-áft Minden tonna gyapotért, amelyet a kolhoz terven felül ad el, az állam másPélszraBe.t-kútszeres árat fizet. APN — KS Geológusok tenger alatti muitkéfa Á KEíSE-eagorsxá-gok geöló- g-138-aiiMik kooríílraácfós központ- }» R igá-ft»n- nMft. A szervezet a temggmfií gesJógla és geofizika kérdésével foglalkozik Az INTEKSÍORSSO — ahogy a szervezetet nevezik — a tengerek és az óceánok medre aliaitt található kőolaj , földgáz-, va»-. haafflgá»- és fsauxit-készle- te* feltárásán fáradozik. 1973 és 1975 keüzm több mint 30 kűl&ad&9zö intézmény, kutatói vettek részt a munkában. A konflnen-tálrs talapzat és a világóceán térségében 13 expedíció dolgozott; ezekben a szocialista országok geológusai vettek részt. Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió javasolta, hogy hozzák létre a Petro- baltik nevű szervezetet, a Balti- tenger kontinentális talapzatának kutatására. A közö6 munkánaür már, hagyományai vannak 19;75-bert Lengyelország, az NEJE ésr a Szovjetunió geológusát a> Baltl- lengeren, a Novator nevű. saov- jer bájp fedélzetén' próbálták ki a mAlyretegeto katHtásához készült legmodernebb felszereléseket. A tengerek alatti kő- oterj^tulatásbaís részt, vesz az öastss érdekelt KGST-tagsurazúg. A kát „kcntisceatális“ áUaim, Cáehsztavá-kia és Magyarooszág, ks segíti a kutatómwkáft. Ennek fő céija hogy ellássák a tagországok népgazdaságát a legfontosabb ásványi nyers- anyagokkaT Mindez lehetővé teszi azt Is. hogy tovább bő- vCUJSb — a hosszú távé célprogramok alapján — az együttműködés a geológia minden területén. (APN — BUDAPRESS) A Now /iiaky-i (Érsekújvárt) RlMftV Belyi fáUat bővítette lakosai szoláltatásait így ezentúl vállalja: olyan miniatűr közös tévé-antennák szállítását és felszerelését, amelyek — a vételi viszonyoktól függően — négy tévé-műsor vételére alkalmasak« Az újfajta antennát egy, két vagy három család használhatja. Előnyei: a) jó vétel, b) egy koaxiális kábel segítségével több helyiségbe is bevezethető, c) kezelése egyszerű, d) olcsó. jjl További tájékoztatást nyújt és megrendeléseket elfogad: ji REWOKOV, podnik MH — Nővé Zánrtky, gjj rádrotelevízna slttzba, PövaSskó ó. 16 Egy japán építész ésaó város léti'etia-lásár jsvasöita; Térve * japán partvidék fejlesztését hivatott szolgálni, A „jövő városának" alapjául agy. Összesen 60 hektárnyi nagy alapzat szolgálna1, amely egyébként 200 méter hosszúságit es 50 rríétftr szé* 1 esség® vasbeton! pontonokból épülne. Minden ponton 20 000 tonna hasznos terhet bírna el. Ezen. az áríáíi platformon épül-
