Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

A Kanada Kupa nemzetközi jégko­rongtorna végső rangsorával és eredményeivel bevonult e sport törté­nelmébe, annak eddigi legérdekesebb fejezetét képezi, A földkerekség való­ban legjobb hat válogatottja mérkő­zött a kanadai jégkorong öt (Ottawa, Toronto, Montreal, Winnipeg és Quebec valamint az amerikai egy (Philadelphia) fellegvárában. Kanada, e sport őshazája most szerepeltette el­ső alkalommal valóban legjobb profi­válogatottját, de csupa hivatásos jég- korongozó képezte az Egyesült Álla­mok csapatát is. Svédország együttesé ben zömmel a tengerentúlon profisko- dó játékosok kaptak helyet, sőt még Finnország csapata is igénybe vette legjobb, de profiskodó fiainak szerep­lését. A Szovjetunió válogatottja al­kalmat adott olyan jégkorongozóknak, akik a bizonyításra már jó ideje vár­tak, s ezzel megkezdődött az újabb csapatépítés, a fiatalítás folyamata. Csehszlovákia válogatottjában egy­részt a Katowicében világbajnoki cí­met szerzett játékosok szerepeltek, valamint azok a további jégkorongo- zők, akik az előbb említettekkel együtt az eiutezSs előtt tett kijelentésében utalt erre és csodálkozott, miért nem lehetett hasonlót nyélbe ütni nálunk is. A TÁVOLSÁGOK TORNÁJA A két tengerentúli csapat játékosai, meg a többi profik természetesen tel­jes mértékben régen hozzászoktak a mérkőzések közötti és előtti sok uta záshoz, a mieinknek ez eléggé szokat lan volt. Gondoljunk csak arra, hogy Kanada területe hozzávetőlegesen ak­kora, mint Európáé. Azonkívül a ten gerentúli jégkorongozóknak nem kel­lett átállniuk, nem volt szükségük az akklimatizációra. Így ez a torna a maga nemében semmiben sem hason­lított az évek óta ismeretes világbaj­noki feltételekhez, hiszen azok vagy ugyanabban a városban kerültek meg­rendezésre, vagy legfeljebb az első és a második részt játszották másutt és másutt, de akkor is folyamatosan. Kanada óriási előnye volt, hogy sa­ját maga válogathatta ki ellenfelei sorrendjét. Ez a tevékenysége nagyon Jelenei a Kanada—Csehszlovákia második döntő mérkőzésről: Dzurilla és Dvorák egyesült erővel menti meg a csehszlovák kaput a góltól Canada Cup KANADABAN GYŐZÖTT A ItGKOBONCOZAS erre a megtiszteltetésre formájuk és tudásuk, meg emberi tulajdonságaik révén a legalkalmasabbak. AZ ELŐZMÉNYEK Mint már említettük, Kanadában még sohasem hoztak össze ilyen nagy já- tékeréjű együttest, amelynek tagjai ez­úttal nem a klub, hanem a nemzeti színek képviseletében voltak hajlan­dók minden tudásukat latba vetni, s alárendelni a kollektív, a csapatérdek­nek. Sokkal inkább a becsvágy fűtötte őket, mint az a kérdés, mit kapnak mindezért. Még edzőtáborozás is volt, s az előkészületi mérkőzések során az USA csapata ellen kikristályosodott, a Csehszlovákia ellenin pedig végleg kialakult a szereplésre hivatott játé­koskeret. A környezethez nem kellett hozzászoknia a házigazda csapata já­tékosainak, mindannyiuk számára ré­gen ismeretes volt. Az USA együttese csak két esetben élvezhette a szó szoros értelmében vett hazai jég előnyét, Csehszlovákia és a Szovjetunió ellen Philadelphiában ját­szott, de jégkorongozóinak nem volt idegen a többi játéktér sem. A legna­gyobb nehézséget a válogatás okozta, ebben nem volt jártasságuk az ameri­kai szakvezetőknek. Egyébként a Ka­nada elleni barátságos jellegű előké­születi mérkőzések után rangos helye­zés nem is volt várható az USA csapa­tától. Megfelelő volt a svéd előkészület. Két alkalommal a szovjet válogatott szerepelt svéd jégen, majd ugyanany- nyiszor az a finn csapat, amely előbb Plzenben tette két alkalommal próbá­ra a mi válogatottunkat. A pillanatnyi európai erőviszonyokat tehát könnyen lemérhették a svédek. Ami a finneket illeti, panaszkodtak a rövid felkészülésre, s a jelek szerint a két-két csehszlovákiai és svédor­szági mérkőzés nem nyújtott teljes ér­tékű alapot. A szovjet válogatott a Kanada Ku pát megelőzően, mint említettük, Svéd országban ötvöződött, majd odahaza folytatta a csapatalakítást, s a ten­gerentúli szoktatón 5:4-re győzött az USA ellen olyan mérkőzésen, amelyen 29 volt a kiállított jégkorongozók szá­ma. A csehszlovák együttes az NSZK-beli idény előtti portyán, a popradi tornán, majd a finnek elleni válogatott mérkő­zéseken túljutva a kanadai akklimati- záció kezdetén a házigazda együttesé­vel játszott előkészületi mérkőzést, így ismerkedett a leendő színtérrel, s a legnagyobb ellenféllel. Maga a tor na is rámutatott arra, hogy csapatunk lépéshátrányban volt: a svédek mind a szovjet, mind a finn válogatott el­leni találkozókon „kanadai és ameri­kai méretű“ jégfelületen játszottak, te­hát a hozzászoktatás előbb kezdődött és alaposabb volt. Igaza volt csapa­tunk nesztorának, Jirí Holíknak, aki jól sikerült, s a Kanada Kupa kanadai szempontból nagyon jól biztosította az érdeklődés fokozását: a jobbnál-jobb ellenfelek alulról felfelé sorrend­ben következtek. Mindez természetesen a kanadai csapat egységesebbé tételét, formába lendülését és igazi válogatot­tá érését' segítette elő. KÍMÉLETLENSÉG NÉLKÜL Az európai részvevők esősorban attól tartottak, hogy a kana­daiak, de az amerikaiak is minden, még meg nem engedett eszközt is igénybe vesznek céljuk elérése érde­kében. Jó, hogy ez az aggódás nagyjá­ból alaptalannak bizonyult. A kanadai válogatott hallgatott szakvezetői és ál­lítólag az ottani közvélemény kíván­ságára, nem alácsonyodott le az úgy­nevezett szabadfogású jégkorongozás­hoz, bár a keménység legvégső hatá­ráig el-elment. Az USA csapata különösen a .;torna első mérkőzésein megpróbálta alkal­mazni a megfélemlítő játékmodort, de a játékvezetőknél éz szerencsére nem talált megértésre, rokonszenvre, s a jogos kiállításokra sok góllal, s né­hány vereséggel fizetett rá ez az együttes. Szerencsés és jó megoldás volt, hogy Torontóban néhány nappal a Kanada Kupa küzdelmei előtt a kijelölt játék­vezetők részére összpontosítást ren­deztek. Ezen a szabályok egységes ér­telmezését igyekeztek elsajáttíttatni a tíz kanadai és amerikai, valamint a két-két csehszlovák, szovjet, svéd és finn játékvezetővel. A játékvezetés el­len — legalábbis ahogy azt a képer­nyő követése alapján megállapíthattuk — különösebb kifogás nem lehetett. Tévedések akadtak, de' ezek szerencsé­re nem befolyásolták döntő módon egy-,egy mérkőzés eredményének kiala­kulását. Arról ném á bírák tehettek, hogy a mindenható reklámok állandó orgona­betétjei miatt sokkal több volt a holt­idő, mint bárhol másutt és máskor, s ez is elsősorban a kanadaiakat segí­tette: a jobbára az idősebb évjáratok­hoz tartozó játékosaik több lehetősé­get kaptak, hogy kifújják magukat, rendezzék soraikat. AMIT A SORREND MOND EL A-.Kanada Kupa a kanadaiaké. Ezt ál­lapítottuk meg a torna befejezése után, s a házigazda együttese, nem ér­demtelenül lett az általa alapított sér- leg első védője. Nagy jégkorong-egyéniségek szere­peltek ebben az együttesben, amely a gazdaságos jégkorongozás példáját mu­tatta be. játékosainak minden igyeke­zete arra irányult, hogy a saját kapu­juk elől minél gyorsabban és határo­zottabban távolítsák el a korongot, az ellenfél kapujához mindig keressék a legközelebbi utat, s az ellenfél háló­jának bevételét minden, még úgyneve­zett lehetetlen helyzetből is kísérel­jék meg. Bámulatos a csuklómunká­juk, a kapura ütés minden válfaját be­téve ismerik, s értenek az emberelő­nyös helyzetek kihasználásához. Csehszlovákia csapatát dicséri már az a tény is, hogy az említett hátrá­nyok ellenére a döntőbe tudott jutni. Az á győzelem, amelyet Kanada ellen még a csoportmérkőzések során ara­tott, sokkot okozott e sport őshazájá­ban, de a döntő második mérkőzésén is legalább azonos rangú és erejű el­lenfél tudott lenni. Kétségtelenül na­gyon példásan bizonyította be, hogy a világbajnoki címet nem véletlenül sze­rezte meg. A döntő első mérkőzésén hihetetlen balszerencse üldözte, míg a svédek el­leni találkozón az is megtette a ha­tását, hogy már ámúgy is mindenkép­pen a döútő részvevője. Játékosaink gondolatban már nyilván a Kanada el­leni párviadalokra kacsingattak, vár­tak, tartalékolhattak. Válogatottunk kombinátív játéka világszerte ismert, de ezt, a már említett szűk jégfelületek miatt most nem juttathatta érvényre teljes mértékben, hiányzott a manőve­rezések helye. Megint megmutatkozott, hogy a helyzetek, meg az emberelőny kihasználása terén még a világbajnok­nak is van pótolni valója. A Szovjetunió válogatottjában a fia­talok az első találkozókon még csak a csapatba illeszkedést próbálgatták, de egyre inkább teljes értékű harco­sokká váltak, s a befejezés már opti­mális formában találta ezt az együt­test. A Kanada—Szovjetunió találkozó e torna egyik legjobb mérkőzése volt. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy a bécsi VB-n a szovjet csapat ismét, a világelsőség egyik legnagyobb várományosa lesz. A svédek jól kezdtek, de megint rá­fizettek hangulatváltozásaikra. Nem tudtak mindvégig azonos szinten ját­szani, s a finnektől elszenvedett ve­reség teljes mértékben elütötte őket a döntő szereplés lehetőségétől. így is megállapítható, hogy az utóbbi évek legjobb svéd válogatottját láthattuk a Kanada Kupa küzdelmeiben. Az. Egyesült Államok együttese há­rom mérkőzésen nyújtott elsőrangú tel­jesítményt, Kanada, Csehszlovákia és Finnország ellen, de még nem vált egységes csapattá. Ha mindig és mind­végig elsősorban a játékkal, a sport- szerűséggel törődtek volna tagjai, föl­tétlenül rangosabban fejezhették volna be e tornát. A finnek egyetlen meglepetéssel szolgáltak. Azzal, hogy a svédek 4:1 arányú vezetése után 8:6 arányban győzni tudtak az ősi vetélytárs ellen. Ok maguk is tudják, hogy egyre in­kább leszakadnak a világ élvonalától. JÖ, HOGY MEGRENDEZTÉK! Bár a Kanada Kupát Kanada nyerte, illusztrációként idézzük Bob Pulford, az USA csapata edzőjének véleményét: „Az észak-amerikai és az európai jég­korongozás nagy szembesítése most az előbbi sikerét hozta, de a döntetlen jobban megfelelne a látott erőviszo­nyoknak.“ Szerény véleményünk szerint a szembesítés mindkét fél számára sok pozitívumot, újat, előremutatót hozott, s ezt az egyetemes jégkorongsport to­vábbi fejlesztése érdekében mindig szem előtt kell tartani. Végül dicséret illeti a tv és a Hviez- da rádióállomás közvetítéseit, amelyek a nagy küzdelmek részeseivé tettek bennünket. ZALA JŰZSEF ■KMBMHHBHBi *&ŰJ szó Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetft János. Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő. 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrová 4. Hirdető­iroda: Vajanského nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Sző vasárnapi számának Külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hlrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaőe, Gottwaldovo nómestie 48/VII. Vikulov gólt üt Curran hálójába a Szovjetunió—USA mérkőzésen. (CSTK—felv.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom