Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-19 / 38. szám

A hajdani elmaradottságáról, sok kiván­dorlójáról ismert kerület ma jelentős sze­repet tölt be hazánk gazdasági életében. Rendkívül kedvező feltételei vannak az iparosításnak. — ezek közül csak egyet említsünk: közvetlen szomszédságát a Szovjetunióval. Aránylag ritkán lakott te­rület (az SZSZK területének 33, összlakos­ságának 27 százaléka), de a természetes szaporulat itt a legnagyobb az országban. Felszíne erősen tagolt. A lengyel határ mentén húzódó Magas-Tátrában egyik leg­jelentősebb turistaközpontunkban található az ország legmagasabb pontja, a Lomnici- csúcs (2663 m), s a Bodrog mellett a leg­alacsonyabban fekvő területe. Északi ré­szét a Tarca és a Poprád vízgyűjtőterületén húzódó terjedelmes hegyvidék tölti ki. Leg­nagyobb medencéi a poprádi, a hernádi és a kassai medence. Délkeleti részében a termékeny Tisza menti alföld terül el. Je­lentős ásványi nyersanyaglelőhelyei van­nak. Vasércet, mangánt, magnezitet bá­nyásznak, Presov mellett pedig kősótelepek vannak. A települések és a gazdasági élet a pop­rádi és a hernádi medencében összpon­tosul. Legjelentősebb ipari központja és egyben kerületi székhelye Kosice (Kassa). A közel 200 000 lakosú város mellett épült fel a Kelet-szlovákiai Vasmű. Termelése le­hetővé teszi e kerület gépiparának és vegy­iparának további fejlesztését. Nagyobb Ipari létesítmények vannak Pre§ovban, Pop- rádon, Vojanyban, Svitban, Humennén, Strázsken és Sninán. A Cierna nad Tisou-i átrakóállomás, ahol évente több mint 10 millió tonna íeherárut raknak át, nemzet­közi viszonylatban is az egyik legnagyobb ilyen jellegű vasúti csomópont. A mezőgazdasági termelés szempont­jából a Tisza menti alföld a legjelentősebb, ahol elsősorban búzát, kukoricát és cukor­répát termelnek. A kerület nyugati részé­ben a fő, kultúrnövények a rozs, az árpa és a burgonya. ■ ■ IC ■ ■ ■■ KÖZÖS ÍSYEKEZET GYÜMÖLCSE Beszélgetés VOJTECH CHOLEVA mérnökkel, az SZSZK Nemzeti Frontja Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával A kelet-szlovákiai kerület az utóbbi esztendők folyamán ha­zánk leggyorsabban fejlődő or­szágrésze lett. Ezt bizonyítják a NF választási programjának megvalósításában elért eredmé­nyek is. Ezekről beszélgettünk Vojtech Choleva mérnökkel, az SZSZK Nemzeti Frontja Kelet­szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak titkárával. ■ Országszerte folyik az el­végzett munka mérlegelése, a Nemzeti Front választási programfában szereplő felada­tok teljesítésének értékelése. Mivel dicsekedhetünk a kelet- szlovákiai kerületben? — A legnagyobb örömmel ar­ról számolhatok be. hogy az el­múlt öt év alatt — amely a szocialista társadalomépítés legjelentősebb időszaka — a hajdan legelmaradottabb or­szágrészben, Kelet-Szlovákiában is óriási lépéseket tettünk a fejlődés útján. A tömörült tár­sadalmi szervezetek a lakosság alkotó erejét mozgósítva, síkra szálltak a választási program célkitűzéseinek megvalósításá­ért. És ennek a közös szorga­lomnak, lelkes tenni akarásnak a gyümölcse most beérett. Az eltelt választási időszakban Kelet-Szlovákia ipari termelése 61,2 százalékkal nőtt. Leggyor­sabban — 79,6 százalékkal — a vegyipar nőtt, 70,7. százalék­kal a kohóipar, ezt követi sorrendben 68 százalékkal a gépipar. Olyan jelentős ipari üzemek kezdték el a termelést, mint a Vasmű második acél­öntödéje, a Vojanyi (Vajáni) II. Hőerőmű, a Rubini Vízierő­mű, a Vranovi Slovenka, a Spisská Nová Ves-i Tatrasvit, a Sabinovi Bútorgyár stb. Rohamosan fejlődött a kerü­let mezőgazdasága is. Az el­múlt öt év alatt a mezőgazda- sági bruttó termelés értéke meg­haladta a 21 milliárd koronát s az előző tervidőszakhoz viszo­nyítva 5 milliárd korona érték­kel többet termelt. Sikeresen végezték a talajjavítással kap­csolatos munkákat, a kelet­szlovákiai síkságon csaknem 47 000 hektárnyi földterületet csapoltak le. A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan az élelmiszeripari termelésben is 50,5 százalékos növekedést ér­tek el. Gazdaságfejlesztési beruházá­sokra 48 milliárd koronát for­dítottak a kerületben. Például csaknem ötvenezer új lakás — 5480 terven felül , 377 új is­kola 8 diákotthon, 30 egész­ségügyi intézmény épült fel. De a lakosság nem várt mindent az államtól. A Z-akció keretében közel 2,5 milliárd korona értéket állítottak elő, több mint 31 millió órát dolgo­zott le. Ennek az áldozatkész, közös munkának köszönhető, hogy a kerületben 118 óvodát, 20 iskolát. 12 bölcsődét, 153 hnb épületet. 178 kultúrházat, 161 tűzoltószertárt stb. adhat­tak át rendeltetésének. A rohajnos fejlődés magával hozta a foglalkoztatottak szá­mának növekedését is. További 58 701 személy — ebből 31 307 nő — lépett munkaviszonyba. Ezen a területen jobb eredmé­nyeket értünk el, mint aho­gyan a választási programban feltételeztük. így sorolhatnám egymás után további eredményeinket, s sze­retném még leszögezni, hogy elért eredményeinkre méltán büszkék lehetünk, mert eléré­sükben csaknem mindannyian részt vállaltunk. Gazdaságfej­lesztési eredményeink mellett a legnagyobb sikernek azt tar­tom, hogy kerületünk lakossá­gának már közel 88 százaléka részt vesz a szocialista munka­versenyben, felajánlási és más hasonló mozgalmakban. A Nem­zeti Frontba tömörült szerveze­tek szervező munkájának szín­vonala az eddiginél sokkal ma­gasabb, a lakosság bízik a CSKP és a társadalomépítés irányítását, szervezését végző szervek politikai és gazdasági tevékenységében, ezért konkrét hozzájárulással segíti az egész társadalom érdekeit szolgáló célkitűzések megvalósítását. 8 Titkár elvtárs, az illetékes szervek a XV. pártkongresszus záródokumentumainak szelle­mében már megfogalmazták a Nemzeti Front újabb választási programtervé vés, tájékozti láttákról. — A Nem rendű felada pártkongress: gazdaságfejlt sikeres meg\ feladatokról termelés kői dasági terme növekedősévt Több mint e nán felüli é| jezni, továbl kezdeni. A \ tervek szerir új lakás, 890 épült fel. A ezer négyzet bővül, a kór] gyal több le: is javul, azá 360 km vízve A csatornán bővül. Szám tási létesítmi zalékos bőví Sokrétű, felölelő prof a közelgő vá ezek sikeres mert kerület eddig több vállalatok é: közel 13 mi sát vállaltál! kában. Az el NF szervei, i gok, ezek k selője, a leüli ban tévéké 8000 önkénte kerekhez ve: sál bizonyító pártunk veze széles rétegi sával az új ban is helyt szerveink, mindazt, ami dekében célt ÖRÖM ÉS GOND TERMÉSZETI SZÉPSÉGEK NYOMÁBAN „Pihenésre vágyik? Csend után áhítozik? Szereti a messzire nyúló fenyvesekkel, mély völgyekkel, zúgó patakokkal és vízesésekkel, mélabús tavakkal, meredek szikla­falakkal és magas csúcsokkal éke­sített romantikus tájakat? Kíván­csi a havasi növényekre, avagy a jéghegyek nyomait magán viselő természetre? Érdekli a sísport, a szánkózás? Ha igen, akkor úticél­ja: a MAGAS-TÁTRA" — olvasom a Cedok utazási iroda reklámszö­vegét abból a prospektusból, mely- lyel kül- és belföldön kívánják felhívni a figyelmet hazánk leg­nagyobb hegységére. Tallózás Az Eurocamp FICC — a Tátra első és egyben legnagyobb autós táborhelye. A szivárványszínekben játszó hatalmas sátortábor szélén egy fehér Trabant parkol le. A DDR-tábla messziről is jól látha­tó, s ezért biztos vagyok benne, hogy a kocsiból kiszálló két sző­ke fiú az NDK-ból jött. Bámula­tos ügyességgel, alig öt perc alatt felállítják sátrukat. Mikor a sá­tor előtt lehuppannak a gumimat­racra. hogy egy kicsit kifújják magukat, összeszedem minden német tudásomat és megszólítom őket: — Honnan jöttetek? — kérdem tőlük. — Most Bratislavából, de ezt megelőzően Karl-Marx-Stadtból. )ó túra volt, de a Trabantnak meg sem kottyant — mondja az egyik nevetve. — Voltatok már a Tátrában? — Most vagyunk itt először — mondják szinte egyszerre, majd Hans folytatja tovább: — Az 1970- es sívilágbajnokságot nagy érdek­lődéssel néztem a tv-ben. Termé­szetesen elsősorban az eredmé­nyek érdekeltek, de nem tagad­hatom, a csúcsok szépsége is megkapott. Örülök, hogy most a valóságban is láthatom a Tát­rát. Még csak alig félnapnyi él­ményünk van. Ezt röviden így fo­galmazhatnánk meg: csodálatos itt minden. Török Sándor magyarországi író is a Magas-Tátrában töltötte ez évi szabadságát. Nov? Smokove- cen éppen egy ifjúsági regény anyagát rendezte. Ö így vallott a Tátráról: — Örülök, hogy hallgattam a feleségemre és vele jöttem. Két hete vagyok itt, és nagyon jól érzem magam. Az ózondús leve­gő, a csodálatos természet meg­fizethetetlen gyógyír. Itt még az írás is jobban megy, felfrissül a szellem. A szolgáltatások is szín­vonalasak. Ha csak tehetem, jö­vőre is eljövök. Egy középkorú, lengyelül beszé­lő férfit. Star? Smokovecen szó­lítok meg. Elmondja, hogy Ryszard Kuczynszkinak hívják és Nov? Targ-i lakos, mpjd a Tátrára for­dítva a szót. így jvétekedik: — Gyakori vendég- vagyok, jól ismerem a Tátrát._ Mindig , sok Lá­togató volt itt, dé hogy ez évben mi vanl J/Iillifj, ember és ontó min­denütt. Ha ittenft l'aSos lennék, el.- menekülnék; innen •.— legalábbis , addig, míg á -tSrístáidény tart, • t Az érem két oldala A már említett Cedok-reklám többek között pihenést, csendet ígér a turistáknak. A természet a maga egyszerűségében mindezt le­hetővé teszi, ámbár korunk embe­re közismerten hozzászokott a ké­nyelemhez. Számára a „messzire nyúló fenyvesek“, a „mély völ­gyek“, a „zúgó patakok és víze­sések“, a „mélabús tavak“, a „me-‘ redek sziklafalak“ mit sem jelen­tenek, ha a megszokott szolgálta­tásokat nem kapja meg igényei­hez mérten. És ez Vojtech Tokar- Ciknak, a Tátrai Városi Nemzeti Bizottság elnökének is nagy gon­dot jelent? — Magas-Tátránkat nemcsak Európa, hanem más világrészek népei is ismerik és szeretik. Hogy szavaimat konkrétumokkal is alá­támasszam, elmondhatom, hogy a tátrai szállókban 1976 első fél­évében 105,7 százalékra teljesítet­ték a tervet, ami azt jelenti, hogy több mint 150 000 turistának — ebből 48 000 külföldinek — biz­tosítottak szállást, étkezést stb. Ez az éremnek csak az egyik ol­dala. A fő turistaidény alatt álta­lában 300 000 személyautó hozza ide utasait. Ez a sok látogató számunkra jóleső érzés, de szá­mos feladatot is jelent. A szállók, az üdülőhelyek kiépítésén kívül a szolgáltatások fejlesztésére is nagy gondot kell fordítanunk. Az elmúlt választási időszakban főleg az üzlethálózat bővítésére fordí­tottunk megkülönböztetett - gondot. Én úgy érzem, hogy üdülőhelye­ink színvonaláért nem kell szé­gyenkeznünk. — Osztom véleményét, de érzé- sem szerint a motorizmus lassan már megbontja itt a nyugalmat. — Az automobilizmus káros ha­tása már minket is régebben fog­lalkoztat. Lehetőségeket keresünk a probléma megoldására. Az au­tóforgalmat mindenekelőtt a gyógyintézetek és szanatóriumok térségében szándékszunk megtil­tani, de elképzeléseink vannak ar­ra vonatkozólag is, hogy idővel az autóforgalmat teljesen kizár­juk a Tátrából. Úgy tervezzük, hogy a Tátralomnic alatti Euro­camp FICC példájára hatalmas autókempingeket építünk Dóin? Smokovecen, Strbán és Podban- skéban. Ezekből az autőkempin- gekből a turisták tömegközlekedé­si eszközökkel juthatnak majd el a Tátra központjaiba. Dóin? Smo­kovecen és Podbanskéban az au­tókemping felépítése már szerepei a hatódik ötéves tervben, s így a mi • választási programunkban is. Nemcsak a Tátra A Vojtech Tokarcikkál folyta­tott beszélgetésünket fán Klesa, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság idegenforgalmi osz­tálya vezetőjének betoppnnás» za­varta meg. Szívesen bekapcsoló­dott a beszélgetésbe. — Nem kell azt gondolnia, hogy a Tátra „érdem bíteni, de tény időben kerület iránt — mindé és a domasai mind a külföli turisták érdekl méltóan megnő nyáron ezeket százezren keret természetesen kék vagyunk, c természeti szét szerepe van abt tői 1975-ig 55 kedett üdülőhel ga. Talán még meg, hogy az alatt kerületűn] 6 turistaszállót. 17 turistaházat az sem titok, 1 galmat tovább ; Az eddiginél is nalú szolgált? nyújtani a túri világ minden i várunk. Korszerű szállók, gyönyörű tájak várják a turistákat a Magas Tátrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom