Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-19 / 38. szám
■ JOSZIF HEJFIC ú) filmje, az Egyetlenem trillája: korunk, az ifjúság és a szerelem. A forgatókönyv az egyik legkiválóbb fiatal prózaíró, Pavel NyiPn el-, beszélése alapján készült. A nő! főszereplő: jelem P-oki ava. ■ IRENE PAPAS, a ná lünk is népszerű görög szí résznő terveiről nyila tko zott a sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy rövidesen rendezőként kíván bemutatkozni, és már el is készült a forgatókönyvével. Filmje 1944-ben játszódik egy kis görög faluban, és azt kívánja ábrázolni, hogyan /hat a náci megszállás a falu két családjának életére. ☆ ■ ÚJABB MONTE CRIS- TO GRÓFJA született David Greene rendezésében. A főszereplők: Richard Chamberlain, Tony Curtis és Trevor Howard. ~~U A RIGAI FILMSTÚDIÓBAN befejezték a Szonáta a tő felett című film forgatását, amely Regina Ezere regénye alapján készült. Rendezője a népszerű Gun- nar Cilínszkij, egyben ő a film főszereplője is. * ■ MONICA V1TT1 és Adriano Celentano játssza a főszerepet Franco Rossi Az isten útjai kifürkészhe- tetjenek című filmjében. Vitti kijelentette, hogy a film két olyan szereplehetőséget kínál, amiről minden színész álmodik. ■ A SZÁRNYA VAGY A COMBJA a címe Claude Zi- zi új filmjének, amelyben Louis de Funés ismét visz- szatér a filmhez, s egyben először játszik együtt Pierre Richarddal. Funés egy 20. századi ínyencet, akadémikust, a gasztronómia egyik kiemelkedő személyiségét formálja meg. ■ NŐVÉREK címmel Dár- day István második játékfilmjét készíti. Főszereplők: Himmer Márta, Bodnár Eszter és Szakács Zsuzsa. Operatőr: Koltai Lajos és Pap Ferenc. ", ■ HEINRICH BÖLLNEK, az ismert német regényírónak a Csoportkép hölggyel című művét megfilmesítik; főszerepét Romy Schneider játssza. A német—olasz— francia koprodukciót a Párizsban született, jugoszláv származású Aleksandar Pet- rovic rendezi, akinek egyik kiemelkedő munkája a Találkoztam boldog cigányokkal is című film. ■ A TAVALY bemutatott Gyémánt Lady cíímű film főszereplője, Jennifer O’Neil játszotta Luchino Visconti utolsó alkotásának egyik főszerepét. A film másik fiatal szereplőjét az ismert francia színész, Marc Poréi alakította. Most ismét együtt játszanak egy másik Viscontinak, Eriprando Vis- continak új filmjében. Rendező, mégsem rendez U i visszajöttök a bányába, HA a nyereségből részesedést kaptok! — kiáltja a Be- rend Istvánt játszó Jávor Pál a Fekete gyémántok negyven évvel ezelőtti filmváltozatában: igen valószínű hát, hogy a nyereségrészesedés szót Jókai Mór ültette el a magyar nyelvben. A Fekete gyémántokat most a Filmtudományi Intézet vetítőjében nézi a stáb: Várko- nyi Zoltán rendező (aki négy évtizeddel ezelőtt egy harcias bányászt játszott a filmben), Illés György operatőr (aki ak- kor világosító volt) és a szereplők, akik közül néhányan akkor még meg sem születtek: Hűsíti Péter, Sunyovszky Szilvia, Bánsági Ildikó, Haumann Péter, Márkus László, Tolnay Klári, Koncz Gábor, Páger Antal, Miklósy György játssza a főbb szerepeket. A Fekete gyémántok — ha a kétrészes filmeket duplán számítjuk — Várkonyi Zoltán hu^ szonnegyedik játékfilmje. Több filmet rendezett, mint a legtöbb magyar filmrendező — miközben színész, színházi rendező, főiskolai tanár, főrendező, színházigazgató és végül a Színművészeti Főiskola rektora lett, a felsorolt foglalkozások közül egyet sem hagyva el. „Ha valaki megkérdezné, hogy jelenlegi elfoglaltságaim közül, ha egyszer választani kényszerülök, mit tartok meg: habozás nélkül a színészetet választanám“ — mondta Várkonyi Zoltán. A néhány éven keresztül szinte sorozatban kéRichard Attenborough angol színészrendező háborús szuperprodukciót forgat. Témája az arnheimi csata, amelyet a második világháború egyik legvéresebb fejezetének tartanak. A cselekmény 1944 szeptemberében, Hollandiában, Arnheim városa mellett zajlik. A hadijelentések szerint a német csapatok hadállásaikból visszavonultak, 5 Montgomery tábornagy Eisenhower jóváhagyásával elhatározta, hogy egy Market Garden fedőnevű döntő támadást indít a nácik ellen. Szerencsétlen körülmények következtében a brit hadsereg légi úton szállított csapatai óriási vérveszteséget szenvedtek ... AZ arnheimi csata A szakértők még ma sem értenek egyet ennek az ütközetnek az értékelésében. Talán ez a film választ ad több kérdésre, annál is inkább, mert az arnheimi csatának egyik életben maradt hőse, John Frost, angol ezredes tanácsaival segítette a rendezőt, hogy a film jelenetei hűségesen kövessék a hajdani csata lefolyását. Ami a film szereposztását illeti: a rendező angol, amerikai, német filmnagyságok egész sorát szerződtette. Egy-egy név önmagában is nagy vonzó erő. Hát még így együtt: Dirk Bogarde, James Cann, Michael Caine, Sean Connery, Elliott Gould, Gene Hackman, Anthony Hopkins, Hardy Krüger, Laurence Oliver, Ryan Ö’ Neal, Robert Redjord, Maximilian Schell és Liv Ullmann. A filmet természetesen Hollandiában forgatják s a tulipánok békés hazáját ismét felveri a csatazaj, az arnheimi csata zaja... Várkonyi Zoltán Jókai-fiímet rendez szített Jókai-filmek meg az Egri csillagok után vajon mi indokolja a többéves pihenői? „Az én filmes életem úgy alakult hogy először erősen politikus filmeket rendeztem: a Nyugati övezetet, a Különös ismertető jelet, a Harag napját ... Aztán olyan időszak jött, amelynek darabjait ma „művészfilmnek“ neveznénk: ide tartozik például a Simon Menyhért születése. S csak jóval később, amikor a Danáin Györgyöt rendeztem, kezdeti el izgatni az irodalmi adaptációk kérdése, meg a romantikus regények filmr évit elének problémája, s születtek meg az én — talán furcsa a szó — »realista-romantikus« filmjeim. Közönség filmnek is szokták mondani őket, amit én nagyon rossz szónak tartok, mert hisz minden film a közönségnek készül, gondolom. Én szeretem ezeket a filmjeimet és a közönség is szerette őket: az Egri csillagoknak például négymillió nézője vöt: kétrészes filmről lévén szó, nyolcmillió jegyet adtak el hozzá. De én ezekért a filmekért or kritikától csak ledorongolást kaptam, jó szót nagyon ritkán, s még filmes kollégáim csendes lenézését, sajnálkozását is viselnem kellett. Ezzel egyidőre sikerült elkedvetleníteniük: röviden — ez a szünet oka.“ S ml adott kedvet az újabb Jókai-filmhez? „A kíváncsiság. Hogy vajon a közösség ugyanolyan fogékony-e erre a filmstílusra, mint pár évvel ezelőtt. Ha a fogadtatás — a nézőké meg a kritikáé — ugyanolyan szélsőséges lesz, mint volt korábban: az egyszeri kíváncsiságból talán ■ még több hasonló filmre is futja.“ S ha a kritikai fogadtatás is kedvező lesz? „Akkor mélyen elgondolkozom." A FEKETE GYÉMÁNTOKAT Egyszer megjelent Larisza Malevan- naja szülőfalujában a krasznodari Ifjúsági Színház, s a színészek valamilyen mesejátékot adtak elő. A fiatal lányt annyira hatalmába kerítette az, amit Iá-, tott, hogy akkor, tízegynéhány éves fejjel, elhatározta ... Nem, nem azt határozta el, hogy színésznő lesz, hanem hogy rendező. Jó néhány esztendővel később jelentkezett is a leningrádi főiskolára. Fölvették. Diplomát szerzett. Ám már má- _ sód-, harmadéves korában rendezőnövendék társai ^ele játszatták a kísérleti és vizsgaelőadások női főszerepeit. így történt azután, hogy Larisza Malevan- naja, rendezői diplomával a tarsolyában — színésznő lett Krasznojarszk- ban. Sok végzős oda ment akkor: új színházat alapítottak. Larisza Malevan- naja három és fél évet töltött Krasz- nojarszkban, utána szerződtette a lenín- grádi Komszomol Színház. Rendezni Krasznojarszkban sem rendezett, Leningrádban sem rendez. Legalábbis egyelőre. De a film hamar fölfigyelt rá. A szabadság napja volt az első filmje — a filmszínésznő Larisza Malevannajának. Ezt követte egyebek között a Felszállási engedélyt kérek, majd a Nagymester s Az én nemzedékem című háromrészes tévéfilm. A felhők mögött az égbolt című Jurij Jegorov-filmben falusi asszonyt játszik, akinek férje elesett a fronton s ő nagy nehézségek közepette neveli két gyermekét. A kritika rendkívül nagy elismeréssel ír erről a Malevannaja-figuráról. A háború utáni személyes és falusi élményei segítették a színésznőt, hogy ebben a szerepében színészi alakításnál többet nyújtson. — Talán ez az egyetlen sok filmszereplésem közül — mondja Larisza Ma- levannaja —, amely nekem is tetszik. í.egújabb szerepe is anyaalakítás: a Tyll-Ulenspiegel filmváltozatában játsz- sza. (Szovjetszkij Ekranf A Fekete gyémántok forgatókönyvét Várkonyi Zoltán és Erdődy János írta; zeneszerzője Petrovics Emil. Sunyovszky Szilvia, Illés György és Várkonyi Zoltán forgatás közben jfszm] FORGATJÁK
