Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-11 / 28. szám
A TUDOMÁNYOS-MŰSZÁKI HAUDAS A MEZŰGAZOASAGBAN írta: EMIL CAKAJDA, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügy' miniszterének első helyettese A CSKP XIV. és XV. kongresszusa között eltelt időszak szocialista köz- társaságunk fejlődésének legsikeresebb szakaszai közé tartozik. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar is jelentős mértékben hozzájárult ehhez a kedvező fejlődéshez, éspedig azzal, hogy teljesítette a fő feladatát: az élelmiszerfogyasztás növeke-. désí többletét saját termelésből fedezte. Ezzel jő alapot teremtett ahhoz, hogy az 1976—1980-as években az iparban hiánytalanul és még sokoldalúbban gondoskodhassunk a lakosság szükségleteinek kielégítéséről, hogy fokozatosan teljes önellátást ér-, jünk el a szemesek termesztésében, s tovább növeljük az önellátás mértékét az élelmiszerek termelésében, ezért keresni kell azokat az utakat, amelyek a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozásához vezetnek, mozgósítani kell a tartalékokat, ki kell használni a tudományos-műszaki haladás lehetőségeit, s fejleszteni kell a feldolgozó ipar kapcsolt ágazatait. Ezekben a törekvésekben fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági tudomány és kutatás. Éppen ezért annak tudatában láttunk hozzá ágazatainkban a tudományos-műszaki fejlesztés 1976—1980-as évekre vonatkozó egységes tervének kidolgozásához, hogy következetesebben érvényesítsük a tudományos-műszaki haladás vívmányait a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán, s tovább fokozzuk a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságát. Az volt a célunk, hogy a tudományos és kutatási munkahelyek dolgozóinak figyelmét már az előkészítés folyamán a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítsuk. Ezzel egyidejűleg a tudományos-műszaki haladásban már elért és gyakorlatilag felhasználható kutatási eredmények hatékony érvényesítését is célul tűztük, valamint azt, hogy a kutatási eredmények gyakorlati bevezetése azok megoldásával párhuzamosan történjen. Emellett azt is szem előtt tartót* tűk, hogy fokozódjon az irányítási szervek tevékenysége a kutatási célok realizálásában. Ezért rendkívüli figyelmet szenteltünk annak is, hogy a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása a 6. ötéves tervidőszak egyes éveiben tervszerűen és időrendi sorrendben történjen. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a kutatási feladatok többségét az ötéves tervidőszak utolsó, vagy utolsó két évében fejezték be. A tudományos-műszaki fejlesztés egységes terve egyúttal azzal is számol, hogy szorosabbra tűzzük kapcsolatainkat ezen a téren a KGST-országokkal. A CSKP KB 1974-es májusi, vala- taint 1975-ös októberi ülésének határozata alapján, amelyek a tudományos-műszaki haladás, illetve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiával való együttműködésben a hatodik ötéves tervidőszakra a tudományos kutatásnak tizenegy fő fejlesztési irányzatát tűztük ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Ezek a következők: „A termőtalal kihasználásának optimalizálása a mezőgazdasági nagyüzemi termelés feltételét között, az életkörnyezettel összefüggésben" című irányzathoz az agrotechnikai intézkedésekre, a növények tápanyag- ellátására, az öntözésre és a talaj- javításra, a talaj termékenységének növeléséhez felhasználható hulladékokra vonatkozó kérdések tartoznak, valamint az is, hogy milyen hatást gyakorol a mezőgazdasági termelés az életkörnyezetre. ' „A CSSZSZK önellátása a gabonafélék termesztésében" témakör magában foglalja az új intenzív genetikai források kihasználását a hatékony nemesítési módszerek segítségével a gabonaféléknél, a kukoricát is beleértve. Ez a témakör az állatok takarmányozási kérdéseire is kiterjed, s ebben a vonatkozásban új takarmányozási rendszerek, takarmányadagok és keverési összetételek kidolgozására kerül sor. „A beruházások és a qépesítés ésszerűsítése, valamint anyagi-ener getikai ellátása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban" nevezetű irányzat célja az új, progresszív technológia bevezetése az automatizálási elemek érvényesítésével, továbbá a gépi beruházások távlati terjedelmének és összetételének meghatározása a munkatermelékenység tervezett növekedésével összefüggésben. „A jó minőségű fehérjék termelésének növelése hazat forrásokból" elnevezésű kutatási irányzatban a hagyományos és a nem hagyományos hazai forrásokból nyert, biológiailag hatékony fehérjék termelésének bővítése mellett a szintetikusan gyártott takarmánykiegészítők fokozottabb kihasználása is szerepel. „A szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának és hatékonyságának fokozása a CSSZSZK-ban". É feladatkör keretében meg kell oldani a szarvasmarha-tenyésztés ésszerű nagyüzeVni rendszerét a 7. és a 8. ötéves tervidőszakra. „Az ésszerű táplálkozáshoz vezető utak optimalizálása" című témakörhöz a közélelmezés ésszerűsítésének kérdései tartoznak, éspedig a mező- gazdasági és az élelmiszeripari termelés optimális fejlesztése által, a nyersanyagok hatékonyabb kihasználásával, valamint a veszteségek csökkentésével a termelési-fogyasztási ciklusban. „A gyümölcs- és zöldségtermesztés ésszerűsítése" magában foglalja a szocialista nagyüzemi gyümölcstermesztés fejlesztését, a mérsékelt égövi gyümölcsök behozatalának csökkentését, a gyümölcs- és zöldségtermesztés intenzív, progresszív módszereinek kutatását. „A növénytermesztés intenzitásának fokozása, különös tekintettel a külkereskedelmi mérleg javítására". Ez a kutatási irányzat főleg a kivitelben jelentős szerepet játszó növények, például a cukorrépa, a komló stb. termesztésének korszerűsítését foglalja magában. „A szállítási és anyagmozgatási rendszer gépesítésének tökéletesítése és ésszerűsítése a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexumban". Ebben a témakörben a kutatási munka a szállítás és az anyagmozgatás olyan kolmplex rendszerének kidolgozására irányul, amely összefüggésben van a raktárgazdálkodással, valamint a kapcsolt ágazatokkal lebonyolított áruforgalommal. „A mezőgazdasági-ipari komplexum szervezésének és irányításának ésszerűsítése" arra irányul, hogy előre megoldja az üzemgazdaság, a szervezés és az irányítás problémáit a vállalatokon felüli és a vállalati szférában, figyelembe véve a termelőerők, a termelési viszonyok és a társadalmi munkamegosztás várható fejlődését, valamint a gazdaságpolitika feladatait. „Az emberi tényező feladata" című témakör a termelés emberi tényezőjének tanulmányozására irányul, mert ennek döntő jelentősége van a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előirányzott feladatainak elérésében. A tudományos-műszaki fejlesztés egységes tervében szereplő állami és ágazati feladatok az említett fő témakörökből indulnak ki. Elsősorban ezekre irányítjuk a figyelmet és az eszközöket, mind a tudományos-kutatási alap, mind az irányító szervek részéről. Legalább néhány példát említek a tudományos-műszaki fejlesztés egységes tervéből. Az állat- tenyésztés szakaszán például komplex megoldásra vár „A szarvasmarha-tenyésztés racionális rendszere a CSSZSZK feltételei között" című kutatási feladat. A megoldás a szarvasmarha-tenyésztés valamennyi ágazatára és korcsoportjára vonatkozik, a teheneknél például ide tarozik az iparosított farmok típusainak elismerése, mind a kifejezetten tejtermelő, mind a hústermelő gazdaságokban, beleértve a könnyű szerkezetű épületek típusainak jóváhagyását az állatok egyes kategóriái számára. A cukorrépa-termesztés szakaszán az a feladat, hogy 1981-től kezdve olyan genetikailag egycsírájú fajta kerüljön a termelési gyakorlatba, melynek hektárhozama 18 százalékos cukortartalom mellett eléri az 510 mázsát Komoly problémákat okoz a szállítás és az anyagmozgatás kérdése is, amely jelentős mértékben kihat az egész ágazat további fejlődésére. Ebben a. témakörben több feladat megoldása is szerepel, például „Az anyagmozgatási és szállítási rendszerek a mezőgazdasági komplexumban" című feladat, melynek többek között az a célja, hogy a Brandys! Öntöde és Gépgyár hozzájárulásával elkezdődjön a nehéz pótkocsik 6S konténeres szállítók gyártása. Nem kevésbé jelentősek a feladatok a növények és az állatok nemesítésében, a növények tápanyagellátásában és a növényvédelemben. E tudományos-műszaki fejlesztés egységes tervének teljesítése a 6. ötéves tervidőszakban létrehozza az alapvető feltételeket az önellátás fokozásához az élelmiszerek termelésében, valamint a közélelmezés színvonalának emeléséhez. A jelzett és a további feladatok megoldása azonban nem nélkülözheti a KGST-országokkal való együttműködés elmélyítését. A KGST-országok szocialista gazdasági integrációfa fef- lesztésének, a további együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének Komplex Programja a mezőgazdaság területén Is jelentős feladatokat tartalmaz. Ide tartozik például a bio* lógia fejlesztése, a növénynemesítésben, a magtermesztésben és az állattenyésztésben szerzett ismeretek kihasználása, a növényi és állati kár- tevők, betegségek elleni harc, a nagy hozamú fajták és hibridek ki- tenyésztése, a talaj termékenységének fokozása, a szerves, az ásványi és a bakteriális trágyák hatékony felhasználására vonatkozó elméleti alapok kidolgozása, éspedig a talaj különböző vízgazdálkodási feltételei mellett. A további feladatok közül ide tartozik a termelési folyamatok gépesítése, villamosítása és automatizálása a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben, a gazdasági állatok táplálkozási fiziológiájával kapcsolatos elméleti alapok kidolgozása, továbbá a takarmányok hatékonyabb kihasználásának a kérdései. A kiemelt feladatok között szerepelnek továbbá a szocialista gazdasági integráció folyamatai, a mezőgazda- sági termelés szervezési és tervezési kérdései stb. Az említett és a további feladatok megoldásában az együttműködés részben a KGST Állandó Mezőgazda- sági Bizottsága által jóváhagyott tudományos-műszaki együttműködési tervből, részben pedig a tudományosműszaki együttműködésre vonatkozó nemzetközi megállapodásokból indul ki. A Komplex Program egyes feladatait már 1975-ig teljesítettük, többségük megoldására azonban a Komplex Program távlati jellegének megfelelően az 1980-ig terjedő időben kerül sor. A tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó megállapodások keretében 1975-ben a megbízottak tanácsai jóváhagyták az együttműködés 1976—1980-as programját. E program realizálásában csaknem valamennyi kutatóintézetünk együttműködik a KGST-országok mezőgazdasági kutatóintézeteivel. A tagországok hatalmas tudományos-kutatási alapjának hozzájárulásával megoldást nyer egy egész sor sürgős és aktuális probléma, ami lehetővé teszi a tagállamok mezőgazdaságának további dinamikus fejlesztését. A problémák megoldására irányuló együttműködés valamennyi tagállamban meggyorsítja a tudományos kutatás ütemét és fokozza annak hatékonyságát. Ennek fontos feltétele, hogy az együttműködésben fokozottabb mértékben érvényesüljön a ko- opA'áciő és a munkamegosztás Az említett megállapodások keretében megvalósuló együttműködésen kívül tudományos-kutatási alapunk az 1976—1980-as években további feladatok közös megoldásában is részt vesz. Ezek között megemlíthetjük az ionsugárzás mezőgazdasági felhasználásának elméleti alapjait, a magas fokú munkatermelékenység elérését biztositő optimális feltételek rendszerének kidolgozását, a talaj termékenységének növelésére ható módszerek, a növénynemesítés elméleti alapjainak kidolgozását, a kukorica nagy hozamú hibridjeinek, a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya, a zöldség- és a gyümölcsfélék, valamint a takarmánynövények értéke^ fajtáinak kinemesítését, továbbá a gazdasági állatok betegségeinek megelőzésére és felszámolására irányuló hatékony intézkedések bevezetését. Az együttműködés további jelentős területei közé tartozik az életkörnyezet védelme és fejlesztése, s általában a mezőgazdaság természeti forrásainak ésszerű kihasználása. A Dobra Niva-i Efsz-ben ipari televízió segítségével szervezik és irányítják az állatenyésztési munkákat (A CSTK felvétele)
