Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-05 / 36. szám
Két fiatal lány beszélget: — Mit csináljak, hogy ne legyek ilyen kövér? — A te helyedben én nem járnék olyan gyakran táncmulatságokba. — És miért nem? — Mert az az örökös üldögé- lés nem tesz jót neked. Baicarkónét megkérdezi a barátnője: — Nem haragszik a férjed, hogy hetente háromszor járok hozzátok? — Haragszik, de aztán mindig megörül, amikor elmész, így aztán kiesveniítődik ... © A folyóparton néhány horgász ül méla csendben. Az egyikük hosszú küzdelem után kivonszol a vízből a partra egy tízkilós pontyot Furcsa módon vissza akarja dobni a vízbe. — Mit csinálsz?! — kiált rá a többi horgász. — Nem akarom, hogy a feleségem perlekedjen velem. Mindig azt vágja a fejemhez jó fogások esetén, hogy sok pénzt adok ki halért! © A férj telefonál a feleségének: — Drágán), meghívtam a barátomat vacsorára. — Megbolondultál! Nem tudod, hogy Misikének nőnek a fogai, és egyfolytában sír. Nincs itthon egy csöpp hús se! Nincs kitakarítva, és több mint egy hónapja nem voltam fodrásznál. — Annál jobb! — feleli a férj. — A barátom meg akar nősülni, és tanácsok helyett, amelyeket úgyse fogadna meg, bemutatom neki a gyakorlatban, hogy mi vár rá. — Gratulálok a bátorságához! — mondja az orvos a páciensnek, aki röviddel azelőtt tért magához a narkózisból. — Magát az operációt hősiesen viselte el, de az operáció előtt nagyon nyugtalan volt: kitépte magát a nővérke keze közül, kiabált és veszettül tiltakozott ... De még rosszabbul viselte magát az ágyszomszédja. — Ne csodálkozzon, doktor úr, mi tulajdonképpen ablakot mosni jöttünk ide! © A vasárnapi ebéd után a feleség megkérdezi a férjét: — Róbert, akarsz hallani valami szörnyűséget? .— Az istenért, csak nem akarsz énekelni?! — Elsősorban több mozgást ajánlanék magának — mondta az orvos a páciensének. — Sokat szokott ülni? — Nem mondhatnám, dók; tor úr. Utoljára például három hónapot... SZÖVEG NlELKÜL (Alfred Schiffers rajza) A főnök beront az üzletbe, és észrevesz egy fiatalembert a sarokban tétlenkedni. — Milyen a fizetése?! — kiált a fiatalemberre. — Kétezer korona. — Rendben van. Ma tizenötödike van, itt van ezer korona és egyórás felmondási időt kap! Naplopókra nincs szükségünk! A fiatalember elveszi a pénzt és elmegy. — Milyen régen volt itt alkalmazva? — kérdezi azután a főnök az üzletvezetőt. — Ez nem alkalmazott volt, hanem vásárló! • Meczyslaw Dobrynin: Helyszíni közvetítés A meleg júniusi reggel ébresztett fel, no meg valahonnan a fal mögül hallatszó hang: — Posmíek, fáradjon a házi telefonhoz! — Egy pillanat — feleltem — máris megyek... Álmosan odacsoszogtam a megfelelő helyre, a falhoz, és finoman megkopogtattam a vízvezetékcsövet. — Halló, itt Posmiek. — jó reggelt! Hogy szolgált az éjszakai nyugalma? — hallottam valahonnan a konyhából vagy a fürdőszobából átszűrődő hangot. — Köszönöm jól — válaszoltam. — De kihez van sze lencsém? ... — Szymon Chranacz vagyok, a negyedikről. A következő ügy miatt háborgatom. Tudja, ma egy igen kedves hölgy vendéget várok, és este szeretnék... hogy úgy mondjam . megfelelő környezetet varázsolni a lakásomba, önnek pedig mint hallottam, sztereó-lemezjátszója van, meg sok remek lemeze... — Igen, ami igaz, az igaz. — Hát én arra kérem, legyen szíves ma este bekapcsolni egy hangszórót a konyhában, a mosogatónál, egy másikai pedig a fürdőszobában. Rendben van? — Hát persze, szívesen megteszem, de zavarok támadhat nak a vonalban. Hiszen ön elég messze lakik tőlem: három emelettel följebb. Chranacz azonban mindenről előre gondoskodott. — Már beszéltem az útvonalba eső szpmszéáokkal. Meg ígérték, hogy 18 és 20 óra között nem használják a vízve zetéket. Csak a hatodik emeleten van egy kis baj . Hallja hogy csöpög a csap Kobayséknál? A konyhából valóban ütemes csepegés hallatszott. — De megígérték, hogy rongyot kötnek a csapra - nyug tatott meg Chranacz. — Nos hát — mondtam —, akkor megegyeztünk Várhat ja az esti műsort! — Köszönet és hála — felelte Chranacz —, várom! Messziről vízcsobogás hallatszott. Akkor én is meghúztam a fogót és leeresztettem a vizet, annak jeléül, hogy a beszélgetés véget ért, és a vonal szabad. A lakók reggeli toalettje a villanyborotvák surrogása közepette folytatódott. Mindenütt teáskannák zúgtak, és a lakók hasztalanul kérlelték egymást: — Haíkitsa már azt a rádiótl — e szokásos hangzavar jegyében kezdődött a társasházban az új nap ... Arnold Bennett: ZSENIÁLIS MEGOLDÁS — Egy csomag elsőrendű minőségű levélpapírt és borítékot szeretnék venni — mondja az elegánsan öltözött férfi a londoni Old Bond Streeten levő papírüzlet eladójának. — Milyen színű papírt parancsol? — kérdi az eladó. — Rózsaszínűt. — Milyen szagú legyen? — Ejhal Tehát maguk illatosított papírt is árulnak? — Lépést tartunk a kor- rali — Rendben van, legyen ibolyasizagű. — Akkor japán levélpapírt ajánlhatok. — Nos, mutassa meg... Hm ... Nagyon jó, csakhogy a papír kissé vastag, a boríték meg nagy. — Akkor ezt válassza uraságod: ez ugyanilyen, de selyempapír. '— Nem alkalmas: szétfő- lyik rajta a tinta... — Használjon írógépet, Sir. — Nem lehet: magánlevelet kézzel kell írni. — Talán segítségére lehetnék, Sir? — avatkozik bele az üzletvezető. — Mi nem felel meg önnek, Sir? — Tudja, én galambpostával küldöm a leveleimet. Ezért a papírnak vékonynak kell lennie, a borítéknak pedig kicsinek.. — Nagy ég! — kiált fel az üzletvezető. — Volna egy megoldásomI Uraságod papagájokkal keresztezze a galambjait. — Ugyan miért? — Mert így a hibrid örökli a galamb postás tehetségét, a papagájtól pedig azt a képességét, hogy szóban közölni tudja az ön becses leveleinek tartalmát, Sir... GELLÉRT GYÖRGY fordításai flHEKDO'FRH, Az Egyesült Államokba utazván, Majakovszkijnak szigorú útlevél- és vámvizsgálatnak kellett alávetnie magát. A hivatalnoknak azonban átlagon felüli műveltsége volt, mert Biok, a lírikus és más művészek iránt érdeklődött. Azután végigmérte Majakovszkijt, és megkérdezte: — Hogy érzi magát Amerikában, Mister Majakovszkij? Erre Majakovszkij közelebb hajolt hozzá és odasúgta: — Én innen újra elutazom, de hogy érzi magát ön az USA-ban? Már javában tart a turista szezon. A szállodába új vendég érkezik. A portás megmagyarázza neki, hogy minden szoba foglalt. — És nem akadna egy hely se? — Sajnos nem. — Egy idegen ország elnökének se akadna, aki inkognitóban érkezett? — Abban az esetben talán akadna valami. — Nagyszerű! Az elnök, akit említettem, nem tudott ideutazni, és így kivenném én helyette azt a szobát. © Egy skót városban megjelent a rendőrség értesítése, amelyik arról szólt, hogy ettől és ettől a naptól fogva az utca egyik oldaláról a másikra való átmenetnél a zebrán kívül, öt shilling büntetést kell fizetni. — Miért csökkentették a büntetést? Hiszen előtte tíz shilling volt! — kérdezi egy skót a rendőrt, — Csökkenteni kellett, mert tiz shillingért senki sem akart a tiltott helyen átmenni. Az Oscar-díjak átadásának ceremóniáján Elizabeth Taylor is megjelent. Testhezálló, tűzvörös, sifon estélyi ruhában. Szóval, hogy lehetetlen legyen észre nem venni. Egy naiv rádiós azonnal odadugta a mikrofonját. — Oh, Miss Taylor, hát ön is kap itt valami díjat? — Csacsikám — mondta Liz —, itt én vagyok a díj! Herbert von Karajan nem szívbajos ember. Nemrégiben szikrázó összetűzése támadt egy világhírű szopránnal, hát leküldte az egész operatársulatot a színpadról, és a balettet kezdte próbálni. Ahogy aztán a primabalerina néhányszor végigröpdösött a színen, a karnagy haragja elismeréssé, majd csodálattá vált. — Hát nem gyönyörű? — kiáltott végül. — Tiz percig a színpadon volt, és egyszer sem nyitotta ki a szájátl Anatole France meglátogatta egyszer barátját, aki elköltözött Párizsból saját vidéki gazdaságára. Barátja megmutatta neki szerény házát, és végül elvezette őt a kis ker- tecskéjébe. Büszkén kérdezte: — Nos, hogy tetszik neked a kertem? Erre France: — Nem nagy — felnézett —, de azért magasl — Hogy ezeknek a Kovácséknak miből telik ablaktfsztó- nőre ... ?1 Kesztyűs Ferenc rajza — Mondja, kabinos, hová tehetem az érámat meg a pénzemet? — Ott az a vasdoboz a szekrényben. — És eléggé biztonságos? — Persze. Semmiféle kulcsosai nem nyitható. — Hát akkor én hogy fogom kinyitni? — Ezzel a szöggel, ni! © — Tudja, ha legalább négyezret keresne havonta ... — Akkor szeretne engem? — Azt nem, de férjhez mennék magához. — Kis ideje vásárolt itt a fiacskám három kiló almát. Amikor otthon lemértem, csak két kiló volt! — És lemérte a fiacskáját is? — Szabad egy kis utat! — Hagyjon engem békén! — Nem tudok előrejutni a tömegben. Engedjen előre' — Szó sem lehet róla. Végre sikerült egy jó helyet szereznem. Innen jól látok mindent: ez vajon baleset vagy valaki rosszul lett? — Értse meg végre- én vagyok a mentőorvos! — Maradjon a helyén. Majd én elmondom, mi történt, és abból elkészítheti a diagnózist ...
